Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
Kipróbálják az űrfnrit a Szálját—6-on fo űrállomás űjabb mű- saereinek ellenőrzésével és a Progressz—12-n a világűrbe juttatott „darabáru” kirakodásával foglalkozott szerdán Vlagyimir Kovaljo- ngk és Viktor Szavinih. A két űrhajós emellett folytatta a kedden megkezdett biológiai kísérleteket is: a földről magukkal hozott magvakat ültettek el különböző táptalajokba. A már több mint 3.5 éve működő űrállomáson felmerülő karbantartási munkák elvégzéséhez az űrhajósok nagy segítséget kaptak elődeiktől. akik egyrészt átadták nekik tapasztalataikat, másrészt rendkívül hasznos tanácsokkal látták el a világűrben használható szerszámok kidolgozásával foglalkozó szakembereket. így most Kovaljonok és Szavi- nih az első űr-fúrót is magával vihette a Szaljut—6- ra. A közönséges földi fúróki« szinte nem is hasonlító berendezés . önmagától hatol be a különböző anyagokba, nincs szükség az űrhajósok erőfeszítésére, s a fúrás során keletkező forgácsokat egy ötletes alkatrész nem engedi szétszóródni az állomás levegőjében. A következő napokban Viktor Szavinih bőségesen kamatoztathatja majd eredeti foglalkozása tapasztalatait: a tervek szerint hamarosan megkezdi az űrállomás optikai berendezéseinek átvizsgálását. A földi szakemberek arra kíváncsiak, okozott-e a súlytalanság valamiféle változást a kezdettől fogva a Szaljut—6-on működő, illetve azóta odaszállított optikai berendezések működésében, elsősorban pontosságukban. Az természetesen tudományos és anyagi szempontból is értelmetlen lett volna, hogy a berendezéseket visszahozzák a földre és itt vizsgálják meg, az űrállomás új fedélzeti mérnökének képzettsége és tapasztalatai azonban most megoldják e problémát Alap, pillérekkel! Elutazott a kanadai külügyminiszter Tegnap elutazott Budapestről dr. Mark Rudolph MacGui- gon kanadai külügyminiszter, aki Púja Frigyes külügyminisz. tér vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A kanadai diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Dorothy Jane Ärmst-, rang, Kanada budapesti nagykövete. AfaváMásvnkhoz híven mindig elégtétellel nyugtázzuk, ha kapcsolataink skálája szélesedik, intenzitása erősödik. Ezúttal is ez történt. Először látogatott hazánkba a távoü ország külügyminisztere. E látogatás mérlegét megvonva ki jelenthetjük: tartalma és hangulata olyan volt, amilyennek — meggyőződésünk szerint — e<fy ilyen eszmecserének lennie kell. Kölcsönös jószán- déktől vezérelve, közös érdekek alapján, azt kerestük, ami összeköthet bennünket. Kanada és Magyarország messze van egymástól. Társadalmi berendezkedésünk éppoly lényegesen különbözik, mint a nemzetközi kérdések némelyikéről vallott véleményünk. Ez mégsem akadályozhatta — és nem is akadályozta — meg, hogy a megbeszélés mindkét részről egyértelműen hasznosnak. eredményesnek minősüljön. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a megbeszéléseken mind kétoldalú, mind egyetemes kérdéseket érülteitek. Ami kifejezetten a maSOMOGYI NÉPLAP gyár—kanadai kapcsolatokat illeti, előbbre léptünk az országaink közötti konzuli megállapodás előkészítésében, amely a többi között rendezi majd a kettős állampolgárság kérdését. A megbeszéléseken bebizonyosodott, hogy ilyen sok szempontból különböző országoknak lehetnek — és vannak — kqzös gazdasági tennivalói. Kölcsönös érdek a lehetőségek jobb felmérése és kihasználása. Megfogalmazódtak bizonyos konkrét elképzelések: a két fél közötti acélipari együttműködés és kanadai közreműködés a recski rézlelőhely kiaknázásában. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban senki sem számíthatott arra, hogy a magyar és a kanadai tárgyalófél a nemzetközi élet minden fejleményének megítélésében egyetért. Ez már csak aéért is képtelenség lenne, mert országaink másmás politikai és katonai szövetséghez tartoznak. A különbségek azonban nem akadályozták meg a legfontosabbat: azt, hogy a felek egyet- értsenek a békés rendezés, a konstruktiv megközelítés szükségességében. Ez pedig már olyan alap, amire építeni lehet. H. £ | Magyar—iraki kapcsolatok ünnepségein. Jelenleg a két állam kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottsága éppen Budapesten ülésezik. A fejlődő országok közül Irak a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Árucsere-forgalmunk 1972 óta dinamikusan fejlődik, az értéke tavaly megközelítette a 240 millió dollárt. A legutóbbi hónapokban 160 millió dollár értékben írtak alá szerződéseket a két ország képviselői, s tárgyalások folynak jelentős, újabb ajánlatokról is. Olajkút-fúrási bérmunkát végeznek Irakban a Chemokomplex és az OKGT szakemberei, s az 1974-től működő autóbusz- összeszerelő üzemben ugyancsak sok magyar munkás tevékenykedik... A mezőgazdasági együttműködés előmozdítására 1973-ban vegyes bizottságot hívtak életre. Az utóbbi évtizedben több, mint félezer iraki szakember bővítette ismereteit magyar mezőgazda- sági intézményekben. Szintén vegyes bizottság szolgálja a vízügyi együttműködés elmélyítését. A műszaki—tudományos kapcsolatokat — 1911-ben aláirt egyezmény alapján — két évre szóló munkatervek szabályozzák, s Ugyancsak, szerződések biztosítanak lehetőségeit a légiközlekedési, az egészségügyi, valamint a kulturális együttműködés bővítésére. Az 1981 -83-as évekre szóló kulturális munkatervet néhány héttel ezelőtt Budapesten írták alá. Főként az oktatási kapcsolatok jelentősek. Közvetlen kapcsolatok alakultak ki az egyetemek között is. Az utóbbi években több kiállítás, valamint'' művészegyüttesek cseréje segítette elő a kulturális értekek kölcsönös megismerését. Az együttműködés jegyében jelenleg 16 magyar zenetanár és zenész tevékenykedik Irakban. Bővül a turizmus is: évente mintegy 20 ezer iraki turista lépi át határainkat. Ez indokolta a jogsegélyegyezmény megkötését, amelynek dokumentumát 1977-ben írták alá. (MTI) TASZSZ-NYILATKOZAT AFGANISZTÁNRÓL Fokozódik a beavatkozás A TASZSZ szovjet hírügynökség szerdán a következő nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: Reagan amerikai elnök a napokban nyilvánosan kijelentette, hogy továbbra is amerikai fegyverekkel szándékozik ellátni azokat az afgán ellenforradalmár bandákat, amei3'ek Pakisztán és Irán területéről hatolnak be Afganisztánba. Az már régóta Köztudott, hogy éppen az Egyesült Államok és néhány más állam szervezi az Afganisztán kormánya és népe ellen indított, hadüzenet nélküli háborút. Az amerikai elnök azonban hivatalosan most erősítette meg első ízben ezt a veszélyes irányvonalat, és ezzel az Egyesült Államok újabb szintre emeli az Afganisztán elleni fegyveres beavatkozásban való részvételét. Az amerikai kormányzat ilyen akciói még bonyolultabbá teszik a helyzetet Dél- nyugat-Ázsiában. Az ilyen akciók következményeként újabb nehézségek keletkeznek az Afganisztánnal kapcsolatos politikai rendezéshez vezető úton. Mindennek elkerülhetetlenül az adott térség országai lesznek a vesztesei, beleértve Pakisztánt is, amelynek területéről indulnak ki az afgán nép elleni legfőbb katonai akciók. Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya a maga részéről provokatív jellegűnek és ellenségesnek minősítette Reagen elnök nyilatkozatát — és ezzel egyet kell érteni. Szovjet vezető körökben rámutatnak: az a feszültség szí tására való törekvés, amely áthatja az amerikai elnök említett nyilatkozatát, arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok egy szuverén állam, az Afgán Demokratikus Köztársaság belü- gyeibe való beavatkozás folytatására törekszik. A jelenlegi körülmények között azonban az ilyen próbálkozások nem hozhatják meg a szervezőik számára kívánatos eredményeket, hanem éppen szervezőik ellen fordulhatnak. A Szovjetunió az utóbbi időben, és mindenek előtt az SZKP XXVI. kongresz- szusa során újabb, nagy jelentőségű békés kezdeményezéseket tett, és ezeket nem utolsó sorban az Egyesült Államoknak címezte. Országunk kész komoly, konstruktív párbeszédet foiytauri a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, kész közösen kutatni a problémák megoldását. Ez teljes egészében vonatkozik az afgán probléma nemzetközi szempontjaira is. Ugyanakkor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mindaddig, amíg Afganisztán népével és kormányával szemben katonai beavatkozást, agressziós cselekményeket alkalmaznak, a Szovjetunió továbbra is minden szükséges segítséget megad a szomszédos bará.i országnak. A 'Magyar Népköztársaság 1958. augusztus 30-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az Iraki Köztársasággal, s a gyorsan fejlődő kapcsolatok nyomán ma Irak az egyik legfontosabb partnerünk a fejlődő világban. Az elmúlt esztendőkben rendszeresek voltak a két { állam képviselői közötti magas szintű látogatások. Szad- dam Husszein, az Iraki Köztársaságnak és a forradalmi parancsnoki tanácsnak jelenlegi elnöke 1975-ben járt Magyarországon, „ Lázár György pedig 1977-ben tett látogatást Irakban. Taha Muhieddin Maaruf köztársasági alelnölc 1979-ben folytatott tárgyalásokat Budapesten. 1978-ban, majd 1980- ban magyar párt- és kormányküldöttség vett részt az iraki baathista forradalom Az észak-franciaországi Lilles városában breton parasztok csaptak össze rendőrségi egységekkel. A tiltakozó megmozdulás oka a Belgiumból származó mezőgazdasági import növekedése volt (Telefotó — AP—MTI—KS) Levelet irt az atlantai gyilkos A RETTEGÉS VÁROSA Jackson polgármester a tévé-kamerák előtt a nyomravezetőt megillető 200 ezer dollárral „Ha a gyilkost nem találják meg, Atlanta rövidesen gyermek nélküli várossá lesz.” Camille Bell, az atlantai kol dússzegény néger gettó lakója, négy gyermek anyja, tudja mit mond. Kisfia, a kilenc éves Yusuf 1979. október 21-én tűnt el nyomtalanul. Holttestét három hét múlva egy elhagyott iskola kertjében találták meg. Megfojtották. Yusuf egyike azoknak a gyermekeknek, akik Atlantában az elmúlt másfél év alatt eltűntek. „Alti csak teheti, vidékre viszi gyerekeit, messze ettől a várostól, messze az őrült gyilkostól” — mondotta Camille Bell. A félelem városa lett Atlanta. Helyesebben szólva a kétmilliós metropolisz feketék lakta déli városrésze, amelyet a 20. autóút élesen elhatárol a fehérek lakónegyedeitől. Ha egy idegen itt megkérdez egy gyermeket, merre vezet az út, azonnal igazoltatják az illetőt. A gyermekek nem merik az iskolabuszt igény bevenni. A szülők viszik őket az iskolába és haza is kísérik. Ha idegent pillantanak meg, sírva fakaidnak. A játszóterek üresek. Az atlantai rémdráma égy 14 éves fiú eltűnésével 1979. július 20-án kezdődött. Egy hét múlva bukkantak rá. Agyonlőtték. A rendőrség azóta is csak a sötétben tapogatózik. A 35 főnyi különleges nyomozótestiilet mindmáig csupán holttesteket talált, de semmi nyomot. Az iskolában a védekezésre oktatják a gyermekeket. A tanítók barátaikat hívják, akiket a tanulók nem ismernek. Amikor ezek megjelennek az iskolában, a gyermekek hisztérikusan segítségért kiáltoznak. A legkülönösebb eset 1980. június 22-én történt. Aznap ugyanis a hétéves Latonya Wilson éjszaka tűnt el szobájából, mialatt szülei a szomszéd szobában aludtak. Egyik szomszéd elmondta a rendőröknek: „Ügy hajnalban, négy óra körül, láttam a kislányt, amikor egy férfival eltávozott a házból. Nem gondoltam semmi rosszra. Biztosan egy rokonnal ment el — véltem.” A kislány holttestét négy hónappal később egy üres telken találták meg — néhányszáz méterre a szülői háztól. A kétségbeesett szülők azóta védelmi bizottságot szerveztek. Minden hét végén fehér és fekete önkéntesek kutatják át a parkokat és a város erdeit, keresik az eltűntek holttesteit. Állandóan figyelik az útkereszteződéseket. Mindez nem segít. A legutóbbi áldozat világos nappal tűnt el a forgalmas város utcáin. A szülők természetesen elégedetlenek af rendőrség munkájával. Camille Bell így panaszkodik: ..A rendőrség csak 1980. júliusában, a tizedik gyermek eltűnése után figyelt fel egyáltalán a problémára. Akkor kezdtek erőteljesebben nyomozni. Bezzeg, ha ez a fehérek negyedében történik, az első halott után elszabadult volna a pokol.” Lee Brown rendőrtiszt, a nyomozótestület néger vezetője mondotta: „Az ügy teljességgel áttekinthetetlen. Fogalmunk sincis róla, hogy egy vagy több tettesről van-e szó, férfi-e vagy nő, fehér-e, vagy fekete. A gyilkosságok indító okát sem sejtjük. A legidősebb áldozat 15. a legfiatalabb 7 éves. Valamennyien a szegényne- gyedlben éltek. A gyilkos módszerei is különbözőek: hét gyermeket megfojtottak, egyet agyonlőttek, kettőt agyonszúrtak. A többi gyilkosság módja még ismeretlen. Szexuális indítékra semmi jel nem mutat”. Jesse Jackson, a város fekete polgármestere naponta bemutatja a tévében azt a 200 ezer dollárt, amelyet a nyomravezetőnek ajánlottak fel — a nyomozás költségeit részben közadakozásból teremtik elő. A polgár- mester nyilatkozatában ösz- szeesküvés áldozatainak nevezte a meggyilkolt néger gyermekeket, s arra célzott, hogy a városban még él a fajgyűlölet. Sokan úgy vélik, hogy a gyilkosságok mögött a Ku-Klux-Klan van, A legújab fejlemény: an atlantai újságok két levelet kaptak a gyilkostól, aki bejelentette, hogy újabb akcióra készül, A hatóságok azt remélik, hogy a levelek nyomán talán sikerül a nyomára bukkanni. De addig?— G. L
