Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
HOLLANDIA - TULIPÁN NÉLKÜL « Zárókép a magasból Az amszterdami ki köt5» igazgatóság hatalmas épületének te tótéi-ászáról feledhetetlen panoráma tárul elém: Hollandia második, Hágáénál jóval nagyobb lélekszámú fővárosa. Nem titkolom: vonzott a kép. Búcsúzáskor köszönés helyett is hívott, csalogatott ez az oi-s/ág. De előtte még sok élmény várt rám. A városi tanács székhazából szí n te egyenesen a jacht fedélzetére léptünk, s a gractotok .útvesztőin”, az apró boltíves hadak alatt áthajózva tekinthettük meg a kikötőt. Jóval kisebb a rotterdaminál, de ez is sok élményt tairtogat. Óriás sárga kompok közlekednek a város két partja között; hidat nem epltenek, zavarná a hajóforgalmat. Itt láttam többek között a Shell hatalmas tudományos intézetét ahol évente többet költenek kutatásokra, mint egész Hollandiában. És eljutottunk: egy vezérképviselet irodájába ahol MAHART- zászló díszítette fő falat. Itt, Amszterdam kikötőjében rendszeresen öt magyar tengerjáró ® vet horgonyt. Opoldusz Jánossal, a MAHART vezérkép v i sei c - lének vezetőjével ismerkedtem meg. aki nem mulasztotta el rögtön üdvözletét küldeni a balatoni hajósoknak, barátainak. S utána szerényen, de a jó munka sikere tudatában tájékoztatott arról, hogyan dolgoznak — magyar zászló alatt — Hollandia és a világ vizein. A Vörösmarty, az Ady, a Petőfi, a Csokonai és a Radnóti az Északi- és a Földközi-tengeren hajózik. Holland, belga, német, norvég és svéd áruval — főként vasat, műtrágyát, mezőgazdasági termékeket szállítanak — indulnak útnak, s Bangkokból, Szingapúrból, a FUlöp- szigetekről és máshonnan fával, gumival, mezőgazdásági őrleményekkel térnek vissza. A távolból szállított áru fele Hollandiában, a másik fele Angliában, Nyugat- Németországban talál gazdára.- Két nagy utat hat hónap alatt tesznek meg e hajók, s az összesen 2ÖÓ tagú személyzet éleümiszerkészle- tét H Uifigarokami onok hózzák hazai földről az amszterdami kikötőbe. Két—három évenként Japánba is eljutnák a magyar hajósok. Az. általános — sokak által Ismert — tájékoztatóból az volt a legkedvesebb a számomra, hogy a holland kereskedelmi ügynökség vezetője, később a kikötőigazgató is egybecsengő elismeréssel szólt a magyar téflge- lészek munkájáról. Különösen az árukezelés, a pontosság és megbízhatóság révén jutottak a ranglista előkelő helyére. E nyilatkozatokat nem valamifele „kötelező udvariasság’’ sugallta. Hajóikat sokszor száz százalékon felül is kihasználják, természetesen pontos számítások, a biztonsági előírások betartásánál. Egy hatalmas serlegen Bayer József és Váradi Szabó Gábor parancsnokok nevét olvasom, akik többször a rakodótéren kívül, a fedélzetén is szállítottak árut. A tengerhajózás tehát nem tartozik gazdaságtalan tevékenységeink sorába... S hogy búcsúzni kellett a kikötőtől, hogy tengerjáróink éppen a Közel-Keleten vagy az Északi-tengeren szelték a hullámokat súlyos terhűkkel, s nem -találkozhattam a személyzettel, legföljebb ez okozott nemi szomorúságot. A zárókép — sorozatunk befejező része — csak rövid összefoglalást adhat a nyolc nap alatt szerzett tapasztalatoknak Szándékosán nem írtam arról, ami voltaképp az útikönyvek lápjaim Olvasható. De magam is úgy láttam: Hollandiában közvetlenek és udvariasak az emberek, büszkék arra, ami az övék. Szívesen tárnak föl mindent — külsőségekben a látványt, a városképet, a vizek vonzó varázsát, a szűk utcák nyüzsgését, csillogó kirakataik áruválasztékát. Megismerkedhettem meglehetősen lezser öl tözködésük- kel, de társadalmi sikereiket, kudarcaikat és feszítő gondjaikat sem titkolták. Valamelyest képet kaptam tápiá 1 korúak u 1 tű ráj ukról, amely- nek nemcsak rendje (este « van a fő étkezés), hanem összetétele is szokatlan számunkra, viszont egészséges és követhető. Időt rabolva a jó szándékkal zsúfolt programból, sikerült némi képet kapni művészeti és kulturális életükről is. Láttam nagysikerű, modem clrkuszoperát. a Houdinít, a Carré-szí rrhaz aréna .iában. Végigjártam Vicén! Van Gogh modern képtárát, ahol kevés fesúnény- nyel, sok vázlattal és kor- társai alkotásaival „mutatkozik be’’ Hollandia világhírű festőegyénisége. Jártam Rembrandt házában, s a Rijks-múzeum hatalmas termeiben végre eredetiben csodálhattam meg az Éjjeli őrjáratot, éppúgy, mint a festő anyjáról, korátél, önmagáról készített hatalmas alkotásait, a Mátkapár című képet, amely különösen közel áll hozzám. És megfigyelhettem közlekedés kultúrájukat; a kétszer négysávos, éjszaka nagyrészt kivilágított autópályákat csakúgy, mint a szűk utcákban a villamos- és autóvezető, a kerékpáros és gyalogos — zsúfoltság ellenére is — egymásra figyélő, udvarias magatartását. Végigjártam a virágpiacot, ahol az „Üzlet” voltaképpen a g'racht vizén lebeg, s ahogy lényitják „ajtóit”, a csatorna melletti sétányon kín,alják portékájukat az árusok. A gyümölcspiacon a déligyümölcsökkel együtt — mintha most szedték volna le — hamvasan kínálták a franciabarackot, a körtét, a szilvát és szólót — február közepén is. Láttam földjeiket. amelyeken nincs belvíz; maguk építette keskeny csatornák vezetik le a magasra nyomult talajvizet, nyáron ezekből öntöznek. És láttam hatalmas gátjaikat, amelyeken autóút vezet; jobbra-halra a tenger: egyik felét kiszárítják, termőföldek lesznek ott. Talán a világon egyedül a hollandok bizonyítják óriási kiterjedésű po!dereikkel, hogy fegyver nélkül is lehet, országot, gyarapítani — ierüleiet hódítani — a természettől. Azt, írtam a sorozat állandó félelmeként: Hollandia — tulipán nélkül. Pedig van tulipán, szélmalmok is vannak az út mentén és a skanzenokba gyűjtve. De azt szerettem volna elmondani, hogy rajtuk kívül sok más van még, amiért érdemes figyelni Hollandiára. Jávori Béla Egy csepp a tiszta forrásból Bartók-emlékest a megyei könyvtárban A Horthy-korszak első éveinek elsorvadt szellemi életében ritka progresszivitással, éleslátással és nyelvi leleménnyel méltatta az Üj Somogy zenekritíkusa a lap 1925. január *21—i számában Bartók Béla kaposvári hangversenyét. A kitűnő újságírót „csak” az döbbentette meg. hogy bizony igen kevesen voltak kíváncsiak a Scarlatti-, Beethoven-, Liszt- műveket. és ’ természetesen saját kompozícióit játszó nagy muzsikus föllépésére Somogy ország fővárosában: a Kaposvári Városi Színház ülőhelyéinek a telet senki sem foglalta el. Nem tudhatjuk persze, vajon ma vagy holnap Kzűkebb pátriánk teátrumába hányán zarándokolnának el Bartók kedvéért, de annyi bizonyos; a megvei könyvtár nagyterme hétfőn este zsúfolásig meglelt — arra az emlékestre. amelyet a Somogy című folyóirat szerkesztősége és a vendéglátó bibliotéka szervezett korszakalkotó komponistánk születésének centenáriuma alkalmából. E sikert mindenekelőtt egy hallatlanul fölkészült és szuggesztív előadóegyéniség. Olsrai Imre javára kell írnunk. Az MTA Zenetudományi Intézetének megyénk- hez sok szállal kötődő munkatársa — bevezető gyanánt — a Bartók-életműben föllelhető somogyi motívumokról, dallamfordulatokról. hangulatokról tartott izgalmas .él őad ást. zártéi illusztrációkkal. A példák nyomán megsemmisült az a közhely, mely szerint Somogy nem tartozott Bartók legfontosabb ..vadászterületei” közé, s a megállapítást így kell módosítanunk: a zeneszerző nem elsősorban közvetlenül, hanem Vi kár Béla és mások gyü.jiése nyomán ismerte még a Balatontól a Dráváig terjedő terület folklorisz.il- kus értékelt. Bizonyíték erre a kapösújlaki, kapós füredi, karádi. nemespálrói .és berzencei népdalokra készített számos feldolgozás. a Mikrokozmosz több zongoradarabja. a Divertimento harmadik tétele vagy az. utolsó nagy alkotás, a brácsa versen v somogyi reminiszcenciákat kifejező néhány dallama. Az előadás és az ..élő” zene között néhány vers és prózarészlet volt a „kötőszövet”, Albert Áron korrekt, szép előadásában. Nagy László látomásos-esszéiszti- kus Bartók-méltatása a komponista életművének társadalmi—•politikai vetUletére is fölhívta a figyelmünket, s örömmel hallottuk az esten ugyancsak megjelent Takáts Gyula vlllódzó metaforáit. Az alkalomhoz illett A velencei kalmár híres részlete és Illyés Gyula Bartók-költeménye, hiszen mindkettő egyedi és utánozhatatlan remekmű — csakhogy a túlságosan gyakori hangoztatás, idézgetés idővel a legedzettebb hallgatót is érzéketlenné teszi a legmakulátlanabb szépség iránt. Az irodalmi belétek összeállításának értékelésekor” ily módon nem az eredetiséget kell a legjellemzőbb erénynek tartanunk. A művek jellege ‘ miatt trióvá átalakult kaposvári klafinéfoskvartett ezűttaL is helytállt — magas színvonalon. A hátborzongató technikai követelmények egész sorát felvonultató Kontrasztokban. e hol csalfán ha- gyományoskodó, hol a sző legnemesebb érleimében primitív, vad hangzásvilágával éterien tiszta alkotásban Azt nemigen lehet fölsorolni, hogy mennyi és milyen nyomtatvány hiányzik, de sok hiányzik, az biztos — állították egyöntetűen a kaposvári ’ nyomtatványboltok — az iparcikk-kisker és az áfész-üzlet — vezetői. Ök leadják az előle kert negyedéves rendelést a budapesti nyomtatványellátónak, azután bizonyos késésekkel megkapják mindazt. amit az ellátó szállítani tud. Soás Ferenc a nyomtatványellátótól azt mondta: — Elvben mindennel el tudjuk látni a boltokat. De nagyon sok az olyan megrendelés, amely későn érkezik be. Vállalatok, intézmények a megyei ellátó boltokat megkerülve jönnek azzal, hogy de-ötöst-mindjárt- rögtön-azonnal kell a nyomtatvány. Gondolom, ugyanígy mennek a nyomtatványboltokba is, és csodálkoznak, ha nem kapják meg a papírokat. Egy eset: a Pénzügyi Közlönyben idejekorán megjelent egy rendelkezés az állóeszközök fogyóeszközzé való átminősítéséről, s az is megjelent, hogy az ehhez szükséges — tehát egyetlenegyszer kellő — nyomtatványokat november tizedikéig rendeljék meg a cégek, az intézmények. Sok helyütt nem olvasták el a közlönyt, aztán minden előrejelzés nélkül jöttek volna a nyomtatványért. — S a szállítások késése? — Ebben van javítanivalónk, hiába is tagadnánk. magabiztosan igazodott él a hegedűs-, Balázs István, a klarinétos, S. Perjés Margit és a zongorista. Kardos Kálmán. Mint elsőt az egyenlők közül ki- kell emelnünk a hegedűszóló kliogástalan tisztaságát és lendületét, érzelmi intenzitását. Hasonló emlékezetes élmény volt' a hegedűre és zongorára komponált második rapszódia, valamint a klarinétra és zongorára készített húrom Csík megyei népdal interpre. tálasa és a Régi táncdalok előadása is Kardos Kálmán képességeit dicsérte. Bartók Béla — Ötvenhat esztendővel a kaposvári zongoraestje után — magas színvonalon kapla meg ismét a posztumusz elismerést. De hát oly rengeteg nyomtatvány van: több mint hatezer ... Néha a nyomda késik, néha a szállítási kapacitás nem bírja. Mindenesetre megkönnyítené a helyzetünket, ha mindig időben megkapnánk a jelzéseket az igényekről, ha megoldódna jó néhány nyomtatvány egyszerűsítése, szabványosítása, az ösz- szevonhatók összevonása. Ha minden arra illetékes felelős ember elolvasná a rendelkezéseket. Ha a nyomdai kapacitást nem terhelné tül egy sor kisebb-na- gyobb vállalat vagy hivatal mindenféle csip-csup „ma-i szék” nyomtatvánnyal... Ha... Ennyit a nyomtatványok minél jobb szétosztásáért küszködőkről, Nekik tehát sok gontijuk-bajük van. Megmondom őszintén, ezeknek a gondoknak én örülök. Nem valamiféle szadista kárörömmel; a fejüket fájlaló nyomtalványo- sokkal mélyen ’ együltérzek. Magának a zűrzavarnak örülük. Mert ez jelenti a bürokrácia Végromlását. Várjuk á bürokrácia végét. Igaz, kissé sajátos módon, túlfejlesztésével harcolunk ellene, és ezt uz időszakot nehéz álvé-zelni, de a végeredmény megéri az áldozatot. Ezentúl könnyű szívvel tüliök ki magam is mindenféle rovatot mindenféle papíron. Hiszen e tevékenységgel én is harcolok a bürokrácia ellen. L. I*. Lengyel András Végveszélyben a bürokrácia Tévéstúdió az iskolában A vezetékek szerelését befejezték, s már az utolsó „simításokat” végzik a Gépészeti Szakközépiskola zárt tévéláncháló- zatán. A korszerű, iskolai szinten a megyében egyedülálló berendezés a kaposvári szakközépiskola saját beruházásaként készült, csaknem kétmillió forintért. Pabst Béla igazgatóhelyettes elmondta, hogy a rendszer irányításét a központi stúdió végzi, ehhez tizenhat elméleti szaktanterem, illetve szakelőadó, hét műhely és laboratórium. kapcsolódik. A termekbe a központi stúdió ad képet xés hangot, s a gyakorlati termek berendezései az ottani munka képmagnós és közvetlen felvételére is alkalmasak. A rendszere* adást szeptemberben kezdik, addig csak kísérletieket készítenek. A zárt tévélánc az iskola oktatástechnológiai terveinek része, beépül a tanítás-tanulás folyamatába. A tervek szerint e tévéláncot fölhasználják majd a tanítási órákon, de ünnepségek, vetélkedők, iskolarádió és tévéújság közvetítésére is alkalmas. A tévélánc működést elvét a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán ismerték meg a kivitelezők — ott ugyanis már az oktatás szolgála ban áll. E berendezés ne csak a gépészeti iskola ok tásához ad segítséget n az idén bevonják a hálóz ha a szomszédos diákottht is. SOMOGM NÉPLAP f-
