Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ARA: 1.40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 65. szám * 1981. március 18., szerda A Hazafias Népfront VII. kongresszusának ÁLLÁSFOGLALÁSA i. A Hazafias Népfront, mint a Magyar Szocialista Mun­káspárt szövetségi politiká­jának: legszélesebb kerete, tömöríti a nemzet valameny- nyi alkotó erejét, a pártta­gokat,. a pártonkívülieket, a materialistákat, a vallásos és a különböző világnézetű em­bereket. A mozgalom a fej­lett szocialista társadalom építésének nemzeti prog­ramját az egész nép érdeké­nek, minden ' állampolgár személyes ügyének, hazafias jogának és kötelességének tekinti. A nemzetköziség eszméje alapján a népfront erősíti kapcsolatait a szocia­lista országokkal, a fejlődő országokkal és a fejlett tő­kés országok haladó társa­dalmi erőivel, velük együtt­működve fejleszti széles kö­rű barátsági, békemozgalmi és szolidaritási tevékenysé- gét A Hazafias Népfront, a VI. kongresszuson elfogadott állásfoglalás szellemében, az elmúlt négy és fél év során eredményesen munkálkodott a szocialista népi nemzeti egység erősítésén. Tartalma­sabb és tudatosabb lett az országos, a területi és a he­lyi testületek tevékenysége. Tervszerű és célratörő mun­kával járultak hozzá szocia­lista társadalmi viszonyaink megszilárdításához, a szocia­lista hazafiság erősítéséhez, a szocialista demokrácia szé­lesítéséhez. A testületek el­sősorban azokat a fontos társadalmi kérdéseket állí­tották tevékenységűk közép­pontjába, amelyek az ál­lampolgárokat a legközvet- lenebbüil érintették és érde­kelték. Az eltelt időszakban nö­vekedett a lakosság érdekr lődése a közügyek iránt, a dolgozók egyre nagyobb számban vesznek részt a kö­zösségi feladatok végrehaj­tásában. Mozgalmunk köz­reműködött az új törvények előkészítésében és társadal­mi vitáiban, kezdeményező lépéseket tett állami intéz­kedések kidolgozására, ál­lást foglalt a legfontosabb po­litikai és társadalmi kérdé­sekből, mozgósított az or­szágos és helyi feladatok megoldására. Bizottságaink együttmű­ködtek a tanácsokkal, a to- megszervezetekkeL, a társa­dalmi és kulturális szerveze­tekkel. Felelősségteljesen előkészítették és szervezték a képviselői és tanácstagi vá­lasztásokat, rendszeresen segítették a képviselők és tanácstagok munkáját. Gaz­dái voltak a lakó. és falu­gyűléseknek, valamint a köz­élet más fórumainak. Támo­gatták a települések fejlesz­tését és ennek érdekében mozgósították a lakosságot a több milliárd forint értékű önkéntes társadalmi munká­ra, segítették az országos méretű környezetvédelmet. Sokrétű tevékenységük erő­sítette a szocialista társada­lom egységét, szélesítette a szocialista demokráciát. A mozgalom sokoldalúan részt vett a politikai isme­retterjesztés és közművelő­dés fejlesztésében, a megnö- vekedett szabad idő éssze­rűbb, kulturáltabb felhasz­nálásában. Kiemelkedő si­kereket ért el az olvasó moz­alom, valamint a honismere­ti kutató és gyűjtő munká­ban. Jó törekvések bonta­koztak ki a lakóterületi mű­velődés lehetőségeinek bőví­tésére. II. A fejlett szocialista társa­dalom építésiének szolgálatát — az elkövetkező eszten­dők nehezebb és bonyolul­tabb körülményei között is — alapvető feladatunknak tekintjük. Arra törekszünk, hogy elősegítsük ország gyarapodását, a közös fel­adatok megoldását, a mun­kásosztály vezető szerepé­nek érvényesítését. Bizott­ságaink foglalkozzanak a munkások élet- és munkakö­rülményeinek alakulásával, anyagi és kulturális ellátásuk fejlesztésével, fordítsanak kellő figyelmet a bejáró munkások életkörülményei - re. A munkás—paraszt szö­vetség szocialista osztály- szövetség, amely politikai rendszerünk alappillére. A mezőgazdaságban a korsze­rű technikai—tudományos eredmények mindinkább iparszerűyé alakítják át a termelést, növelik az ága­zatban dolgozó munkások és értelmiségiek arányát, társa­dalmi szerepét. Ez — egyre magasabb szinten — közelíti a két alapvető osztály min­dennapi és távlati érdekeit, ugyanakkor a város és falu között meglevő különbségek csökkentése még további erő­feszítéseket igényel. E folya­matokat mozgalmiunk a jö­vőben is támogatja, s azon munkálkodik, hogy a két alapvető osztály egymás iránti bizalma erősödjön. Országépitő feladataink tervezésében, megvalósítá­sában növekvő szerepe van az értelmiség szakértelmé­nek, kezdeményező készsé­gének, tudósaink és művé­szeink alkotó tevékenységé­nek. Különböző fórumok megteremtésével növeljük az értelmiség lehetőségeit, hogy mind szélesebb körben vegyen, részt a társadalom ügyeinek szolgálatában. Se­gítsük, hogy megismerje társadalmunk valóságát és megfeleljen a fokozódó kö­vetelményeknek. A társadalom nem nélkü­lözheti a jól szervezett és céljaink megvalósítását elő­segítő, a koz szolgálatát hi­vatásnak tekintő, bürokráciád tói mentes váJialati, hiva­tali és intézményi ügyinté­zést, megbecsüli az alkalma­zottak felelősségteljes mun­káját. Szocialista rendszerünk érdemes tagjai a lakosság jobb ellátásáért, a színvona­lasabb szolgáltatásért dolgo­zó kisiparosok, kiskereskedők és kistermelők. Tevékenysé­gük társadalmilag szükséges és hasznos. Nyújtsunk támo­gatást munkájukhoz, hogy növekedjék termelési, szol­gáltatási biztonságuk, legye­nek érdekeltek tevékenysé­gük fejlesztésében. Tegyünk további erőfeszí­téseket a cigányság társa­dalmi, gazdasági, kulturális és szociális felemelkedéséért. A népfront munkájában számít a társadalmi osztá­lyok és rétegek aktív rész­vétele, segíti, hogy minél többen vegyenek részit a közéletben. A jövőben is megkülön­böztetett gondoskodással foglalkozunk a társadalom legkisebb, de alapvető fon­tosságú közösségével, a csa­láddal. Felvilágosító tevékenysé­günkkel segítsük elő a szü­lők és a gyermekek egymás iránti felelősségének erősö­dését, a készséget egymás ön­zetlen támogatására. Töb­bet törődjünk az idős ko- rúakkal, különös figyelem­mel az egyedülállók minden­napi életére, a családvéde­lemre, a gyermekét egyedül nevelő szülő gondjainak enyhítésére. A nők alkotmányos egyen­jogúságának valóra váltása irányuló társadalmi törek­véseket mozgalmunk messze­menően támogatja és meg­valósulásukat az élet külön­böző területein elősegíti. Szorgalmazzuk a nők még fokozottabb részvételét a közéletben, társadalmi tevé­kenységünkben, s ezzel pár­huzamosan erősítsük az anyák megbecsülését a csa­ládban és a társadalomban egyaránt. Ifjúságpolitikai céljaink megvalósítása is tevékeny­ségünk középpontjában áll. Növeljük a felelősségérzetet a fiatalok' sorsa iránt. Vál­laljunk részt az ifjúság mű­velődésének, sportéletének segítésében, a pályakezdő fiatalok társadalmi problé­máinak megoldásában. Ott­honteremtésükhöz az eddigi­nél nagyobb támogatást kell nyújtani. Az elmúlt évek eredmé­nyeire és tapasztalataira tá­maszkodva a népfront erősí­tette kapcsolatait a szakszer­vezetekkel, az ifjúkommu­nista mozgalommal és más társadalmi szervezetekkel. Tevékenységünket a jövőben is velük együttműködve bon­takoztatjuk ki. < Támogatjuk és sokoldalú­an segítjük a nemzetiségi szövetségek munkáját, a ha­zánkban élő, más anyanyel­vű állampolgárok hagyomá­nyainak, kultúrájának, kö­zösségi szokásainak megőrzé­sét és ápolását. Segítsük az ország hatá­rain kívül élő magyarokat abban, hogy anyanyelvűket ápolhassák és részesei legye­nek nemzeti hagyománya­ink, kultúránk őrzésének, fejlesztésének. A kölcsönös bizalom alap­ján erősítsük tovább alkotó kapcsolatainkat, az egyházak­kal és a vallásos emberek­kel a nép javára végzett, a fejlett szocializmust építő munkában. Őrködjünk azon, hogy érvényesüljön társadalmunkban az állam­polgárok alkotmányban biz­tosított lelkiismereti és val­lásszabadsága. III. A szövetségi politikát kifejező és megvalósító gya­korlati tevékenységhez, a különböző érdekeket tükrö­ző vélemények ütköztetésé­hez és a jó elhatározások kialakításához a szocialista demokrácia adja meg a szükséges kereteket. A szo­cialista demokrácia társadal­mi rendszerünk lényegi vo­nása, megköveteli az állam­polgárok aktív részvételét a hatalom gyakorlásában. A szocialista demokrácia fej-- lessztése mozgalmunk fontos feladata, amelyen munkál­kodva igyekezzünk minden­kivel megértetni, hogy a jo­gok növekedése szorosan összefügg a kötelességek tel­jesítésének mértékével, ösz- szetartozásuk, kölcsönhatá­suk elválaszthatatlan egy­mástól. Segítsük olyan társa­dalmi légkör megteremtését, amelyben viták során alakul ki a közös álláspont. A szocialista demokrácia gazdagításának érdekében a Hazafás Népfront segítse az államhatalmi—államigazga­tási és önkormányzati szer­vek munkáját, tegye eleven­né a testületek és az állam­polgárok közötti kapcsolato­kat. Ebben a tevékenység­ben előkészíti és lebonyolít­ja az országgyűlési képvise­lői és tanácstagi választáso­kat; fórumokat biztosít a fFolytatás a 2. oldalon.) Március 21-re készül a megye Nagygyűlés a Kossuth téren Latinca emléktúra Most ünnepeljük a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 62. és a KISZ zászló- bontásának 24. évfordulóját. Ebből az alkalomból Kapos­vár ad otthont a forradalmi ifjúsági napok központi ün­nepségének. A somogyi KlSZ-szerveze- tek. fiatalok hetek óta ké­szülnek a nagy eseményre. Március 21-éq réggel, á La­tinca emléktúrával kezdődik az egésznápos program; a fiatalok megkoszorúzzák Latinca és társai emlékosz­lopát a Nádasdi-erdőben. Koszorűzási ünnepség lesz a város központjában Latinca Sándor szobránál is, délután fél hat órakor, s este hatkor kezdődik a poli­tikai nagygyűlés a Kossuth téren. Erre több ezer fiatalt várnak; minden járás, vá­ros képviselteti magát. Köpf Lászlómé, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond beszédet. Gazdag műsor ke­retezi ezt az eseményt. Es­te nyolckor gálaműsor kez­dődik — a Csiky Gergely Színházban — a Tanácsköz­társaság 62. évfordulója tisz­teletére. Sok esemény lesz még ezenkívül is a megyeszékhe­lyen. Első helyen említjük a mozgalmi hagyományok és az ifjúság témájú emlék­ülést a megyei pártszékház­ban. Politikai plakátokból nyílik kiállítás 21-én dél­előtt a Somogyi Képtárban. A Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelődési Köz­pont. ad otthont a somogyi képzőművészek délben nyiló tárlatának. Filmvetítések, könnyűzenei koncertek, a BM Kaposvár Táncegyüttes önálló estje. gazdagítja a programot. A járásokból, a városok­ból érkező fiatalok elláto­gatnak a kaposvári nagy- vállalatokhoz és gyárakba, megismerkednek az ottani munkával, a fiatalokkal. A hagyományoknak megfele­lően most is lesznek talál­kozók olyan idős elvtársak, kai, akik részt vettek a munkásmozgalomban. A városokban, a közsé­gekben koszorűzási ünnepsé­gen emlékeznek meg a Ta­nácsköztársaság 133 fényes napjáról, Somogy akkori ki­éi slkedő szerepéről. Kelet-nyugati gazdasági párbeszéd A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tanácskozása Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdasági­lag fejlett tőkés ország 70 üzletemberének részvételé­vel tegnap háromnapos ta­nácskozás kezdődött a Hil- ton-szállóban. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara — a Magyar Kereskedelmi Ka­mara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amelynek cél ja a kelet—nyu­gati párbeszéd a gazdasági kapcsolatok erősítésére. A tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara társelnöke, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet—nyugati bi­zottságának társelnöke üd­vözölte. Elmondta, hogy a nemzetközi szervezet, amely­hez valamennyi európai KGST-ország is csatlakozott, már eddig is jelentősen hozzájárult a külkereskede­lem akadályainak elhárítá­sához. Olyan világban élünk — mondotta —, amikor va­lamennyi fél az export fo­kozására törekszik. Ezt a törekvést elő kell segíteni. Carl-Henrik Winqwist, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára beszédé­ben rámutatott, hogy a ta­nácskozás iránti nagy ér­deklődés is jelzi: a külföl­di cégek gazdasági kapcso­lataikban számolnak a ma­gyar vállalatokkal, élénk az érdeklődés a magyar gazda­sági tervek iránt. A tanács­kozásnak azonban nem ez az egyedüli célja, hanem az is, hogy számot vessen a nemzetközi kereskedelem problémáival, a dekonjunk­túrával járó jelenségekkel, a növekvő protekcionizmus­sal. A nemzetközi kereske­delmi kamarának éppen az az egyik fő feladata, hogy segítsen a kereskedelmet korlátozó tényezők leküzdé­sében. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a magyar gazdasági rendszer jellemző vonásairól tartott előadást. A miniszterelnök-helyet­tes rámutatott, hogy a vi­lágpolitikában jelenleg fe­nyegető feszültség! tenden­ciák mellett nagy jelentősé­ge van minden olyan nem­zetközi taácskozásnak, ahol a gazdasági, az üzleti élet vezető személyiségei a jó­zan, gyakorlatias megköze­lítés jegyében folytatnak eszmecserét. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara talál­kozói mindig ennek a konst­ruktív törekvésnek a szelle­mében jöttek létre, s örven­detes, hogy a hasonló jelle­gű moszkvai, varsói, szófiai rendezvények után ez alka­lommal hazánkban kerül sor a magas szintű párbeszéd­re. A Magyar Népköztársa­ság kormánya is igen nagy­ra értékeli a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mun­káját, s örül annak, hogy a Magyar Kereskedelmi Ka­mara ennek a hasznos és konstruktív tevékenység­nek aktív tényezője. Gazdaságunk fejlődését — mondotta — nagy mérték­ben nehezítik az utóbbi év­tizedben kialakult világgaz­dasági változások. A nem­zetközi kereskedelem csere­(J? oly tatás a 2. oldalon) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom