Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

HOLLANDIA - TULIPÁN NÉLKÜL Kapunyitás Hogy most „a” szakszer­vezetről beszélek hollandiai élményeim nyomán, ez azért van, mert az FNV az ország legnagyobb szakszervezete. Küldöttsége járt hazánkban a SZOT decemberi kongresz- szusán. s ha jól tudom, ez volt az első „nyitás.” a szo­cialista országok felé. Éven­ként találkoznak majd a két ország küldöttei, s ahogy ott hallottam: jnájjusban Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Vifagsaövetség elnöke vezeti majd delegációnkat Mindezt csak azért bocsátot­tam előre, mert e tények is magyarázzák, hogy nemcsak szívélyes, hanem őszintén érdeklődő és nyíltan tájékoz­tató összejövetel részese lehettem, A hatvanas években még három nagy szakszervezet zet elért?” Izgalmas állapot. A vita tart. Érdekvédelmi kérdéseket feszegettünk, s nem véletlen, hogy a nyolc százalékos munkanélküliség állt érdek­lődésünk középpontjában. Tom Etty, a nemzetközi osz­tály képviseletében azt mondta: ' ha a kérdést meg tudná válaszolni, bizonyára ö ülne az elnöki székben. (Az elnökkel nem sikerült találkoznunk.) A helyzet — átmeneti — ki Iá tásta lansága azonban, nyilvánvaló. Azt mondta, s ez nem ellenszen­ves számomra: „A szociális ambulancia feladatát látjuk el.” Azt kérdeztem: megha­tározott időnként tárgyal-e a szakszervezet a kormánnyal a munkások helyzetéről. Vá­lasz: „A munkavállalók szakszervezete és a munka­kormany bérhorlátozó poli­tikájával, mert féltek: fél­tettek a munkásokat a mun­kanélküliség rémétől. Ez a „rém” azonban eljött és egyre nagyobb veszélyt je­lent Így érthető, hogy most — a jelenlegi körülmények között — tiltakozik a szak- szervezet e korlátozások mi­att. Kétségtelen — és soká­ig így volt természetes —, hogy a kollektív szerződé­sek középpontjában a bér, a munka- és a szabadságidó ál)t. (Ezek határolták körül a harcok színterét.) Ma már azonban a „másodlagos kö­vetelmények” foglalkoztat­ják a szakszervezeteket: a szociális és munkakörülmé­nyek, a létbiztonság, s a ter­melés (nem kevésbé az életviszonyok) minősége. S hogy milyen erőteljesen lép­nek föl, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezeket — értesüléseim szerint — a kormány is programjába vette. Hozzáteszem még, hogy a szakszervezet ebben az időszakban azt várja: óvják meg, védjék meg Hol­landiában a munkahelyeket, azaz ne növekedjék tovább a munkanélküliség. Azért is figyelemre méltó követél­mény ez, mert a kormány — gazdasági nehézségeire hivatkozva — csökkenteni akarja az állami terheket. Ha a munkaadó elbocsátja a munkásokat, a segélyt az ál­lam (közvetve a munkában levők!) fizetik. Kétségessé teszi viszont a helyzetet, hogy a kormány a munka- nélküli segélyt is csökken­teni szándékozik! Mit mond­tak az FNV központjában? „Ha a Munkapart bekerül a parlamentbe. barátságosabb lesz a légkör, de alapvető könnyebbségre nem számít­hatunk...” Az, hogy a kor­mány próbáljon új munka­helyeket teremteni a mun­kanélküliek számára, ez a kérdés föl sem merült Hol­landiában. Érdekvédelemről vitatkoztunk, s talán érthető, hogy más területre is ki akartuk terjeszteni a vitát. Elvégre a béke ugyanúgy érdeke Hollandiának, mint a kelet-európai népeknek. Va­jon a NATO egyik alapító országában. érdekvédelmi feladatnak tekinti-e az FNV (a legnagyobb szak- szervezet) a béke és bizton­ság ügyét? E kérdésre ér­dekes választ kaptunk. Tom Etty elmondta, ő személy szerint úgy érzi: fontos kül­detése lenne ez ügyben a szakszervezetnek. Nem tit­kolta. hogy más vezetők is hasonló véleményen vannak. Az FNV vezetősége azonban azt az álláspontot képviseli, hogy az európai béke és biz­tonság kérdése (beleértve az újabb rakétatelepítések ügyét) a politikai pártok té­mája , és feladata, a szak- szervezeteknek nem kell foglalkozniuk e kérdésekkel. Ebben termeszeteken nem értettünk egyet. Ezért most az egyóra negyvenperces re­pülőút távlatából kérem: ne vegyék zokon tölünk. Jávori Béla (Folytatjuk.) létezett Hollandiáiban: egy katolikus, egy protestáns, és több kicsit — egynek szá­mítva, Az 1976-os fúzióból (a háromból kettő került ki) jött létre az FNV, amely csekély múltja ellenéire is figyelemre méltó tevékeny­séget fejt kii a szakszerveze­ti mozgalomban. Hollandiá­ban száz dolgozó közül 35— 40 A szakszervezeti tag, de erdekes vonás, hogy amint csak sztrájkokkal jelentke­zik a munkásosztály a tőké­sekkel való osztályharc had­műveleti területén, felduz­zad ez a szám, A sztrájkolok ugyanis csak akkor kaphat­nak pénzt, ha tagjai a szak­szervezetnek. Ily módon a sztrájkok idején megemel­kedik a szakszervezeti tagok száma. Ez bizonyos igazság­talanság — és feszültség — jeleit mutatja. A szervezett dolgozók azt kérdezik: „Mi harcoljunk azokért, akik a mozgalmon kívül állnak és csak élvezik a szakszervezet előnyeit? (A szakszervezet vívmányai ugyanis a kívül- állókra is vonatkoznak.) S a másik oldal: „Miért legyünk szakszervezeti tagok, ha kí­vülállóként is megkapjuk adók szervezete között folyik a „kötélhúzás”; ők tárgyal­nak, ők kötik meg a kollek­tív szerződéseket. Az úgy­nevezett munkástanácsok­ban a szakszervezetek is képviseltetik magukat. Bo­nyolult. A bérek, a sztráj­kok ügyében viszont a szak- szervezeti központ tárgyal a munkaadók (a tókések) szer­vezetével. A vitákat „cent­rálisa.«” akarják megoldani. A kormány azonban (lénye­gét tekintve érthetően) a munkaadók szövetségéiben képviselteti magát. Ez az érdeke. S ha a „csúcson” nem sikerül, ..lemennek” az iparágakhoz. Végtére is job­ban megoldhatják a feszült­ségeket, hiszen a kollektív szerződéseket iparági szinten kötik. A kormánynak csak az a szerepe, hogy elfogad­ja az iparági kollektív szer­ződéseket, azaz kőtelező ér­vényűvé nyilvánítja. (Ez akkor sem túlságosan ro­konszenves számunkra, ha tudjuk, hogy a munkahelyek egy harmadát ma már az ál­lam biztosítja • Hollandia dolgozói számára. Nem volt túlságosán ne­héz megtudni, hogy a szak- szervezetek a háború után mindazt, amit a szakszerűé-közvetlenül egyetértettek a Szabálytalan A FORRADALMÁR szerelem IFJÚSÁG NAPJAI Sásdi Sándort nem kell különösképpen bemutatni a magyar olvasóknak. 1923-tól dolgozott budapesti színházi lapoknál újságíróként, s ez- idáig több mint harminc re­génye jelent meg. Legújabb regényének cselekménye egy vidéki kisvárosban játszódik a második világháború utol­só éveiben: egy háromgyere­kes polgári család története áll a középpontban, s bo­nyolódik filmszerű élességgel és hitelességgel, A kor pusz­tító és minden emberséget, érzést elfelejtő emberei gyil­kos indulatokkal ébrednek, a világ s a lélek belső rend­je felhői ül. A szereplők pusz­tulása, tragikus sorsa szoro­san összefügg a rájuk zúdu­ló történelmi eseményekkel. Az emberség próbája nagyon nehéz, de ekkor és itt is születnek emberi nagyságok. Szabálytalan szerelem a re­gény címe — találóan —; Viganné szomorú-szép sze­relme szinte külön vonal­ként. cselekményszálként húzódik végig a regényen. Igen népszerű író Kovái Lőrinc.: már első regénye, a Földönfutók (1943) feltűnést keltett, s azóta számtalan­szor megjelent. Üj történel­mi regénye az Örvénylő fel­legek a XVI. század máso­dik felében játszódik, a né­met-római császárság szét­hullásának, V. Károly ural­kodásának utolsó éveiben. Az ellenreformáció és a vallás- háborúk kora ez, a nagysze­rű, de bukott németalföldi szabadságmozgalmak kora. Ismét március van, ismét zászlókat — nemzet iszinű és vörös zászlókat — lobogtat a tavaszi szél, ismét meg­kezdődnek a forradalmi if­júsági napok. E napok kez­deté ezúttal is eze:"nyolcszáz- negyventnyolc márciusának ünnepe, s nem véletlen, hogy most ez a kezdet a nemzeti egyse g jegyében ülésező népfa ontkongresszus idő­pontjával is egybeesik. A nemzeti egység édesteslvere a fOTiTadalmiságnak, a hala­dásnak, hiszen ahogyan, nem­zeti költőnk hazaíiságát a -szent Világszabadság'« esz­méje táplálta tűzzel, igazi hazafi ma is csak az lehet, akit a proletár internacio­nalizmus eszméje lelkesít. A forradalmi iíjúsági na­pok kezdetéin jó tudnunk múltunk oly korszakairól .is, amely korszakokban harcunk osztályclie'.ségei mondták a március 15-i -ünnepi beszé­det«. És emlékeznünk kell egy még sötétebb korra, ami­kor a magyar munkást nemzeti érdekeknek hazu­dott profitéhség űzte borzal­mas háborúba. És emlékez­nünk kell például arra, hogy az 1919-es magyar proletár- forradalom előestéjen a kor- 1 mány 1848. március 15-e em­lékét dicsőítette, s hogy Cse­pel munkássága volt igazán hű nemzeti főárad a lmon k hoz. amikor március 18-án, a Párizsi Kommün évforduló­ján a nemzetgyűlés ellen, az áruló szociáldemokrácia el­len. a proletárdiktatúráért tüntetett. « A forradalmi ifjúsági na­pok kezdetén emlékeznünk kell arra is, hogy negyven­nyolcas zászlóinkat 1941-ben a szovjet kormánytól kaptuk vissza. A Szovjetunió, amely így adta népünk tudtára, hogy békét akar, hág?’ sem­mi köze Miklós cár Orosz­országához, és hog'.’ figyel­meztesse napitok akkóri ura­it: ne kergessek a magyart ellenük' háborúba. És Hor- thyék. ismét a hamis hazafi- ság' alpátoszával, zászlóinkat megszen Légtelenítve küldte meghalni a Donhoz kétszáz­ezer magyart. Emlékezzünk: a dicsőséges, de a fasiszta szennyben meg­hurcolt negyvennyolcas' lo­bogókat újra visszakaptak 1948. április negyedikén, fel­szabadulásunk harmadik év­fordulóján! A vörös zászló alatt harcolók előbb a sza­badságot hozták el, majd — szabadságharcunk centená­riumi évében — dicső törté­nelmünk relikviáit, nemzeti zászlóinkat adták át nekünk. Nemzeti üti népeinken — március 15-én, március 21- én, április 4-ón — a vörö# és a nemzetiszínű zászló együtt repked a szélben. Tu­datában kell lennünk annak, mit jelképeznek együtt! Mert csak így léphetünk sza­badságharcos elődeink örö­kebe, csak így lehetünk for­radalmi múltúnkra büszke magyarok. a: g. Több pénz n művelődésre Segítik a pályakezdőket A fiatalok képviseletében Egy nemrég megválasztott fiatal munkással beszélget^ tem, aki tulajdonképpen most -ízlelgeti« a mozsalmi munkát. Első tapasztalatai közül azt emelte ki, hogy a szakszervezetek most sok­kal többet foglalkoznak a fiatalok helyzetével, érdekei­vel. Sok példát lehet hozni ar­ra. hogy hol és milyen ered­ményt ért el a mozgalom. A bizalmiak bekapcsolásával sikerült kialakítani a mun- kásömtudatot a szakmát ta­nuló fiatalok nagy részében; most máj- meghonosodtak az ünnepélyes fogadtatások, s az a szakmunkás-bizonyít­ványt átvevő fiatalok gyár­hoz való kötődését is előse­gíti. A munkába lépő szak­munkások, szakemberek jó szívvel veszik, amikor a bi­zalmiak' melléjük állnak, egyengetik első lépteiket, fel­világosítják Scet. A szakszervezet sok fia­talt indított el a közéletben kisebb megbízatásokkal. A tavalyi választások során sokan kerültek be különféle tisztségekbe. S nyilván most ők is igyekeznek elmondani a véleményüket a fiatalok érdekében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa es a KISZ már ed­dig is együttműködött, hogy közösen jobban hassanak a munkásifjúságra, minél több fiatalt vonjanak be a köz­életbe, tanítsák meg őket — erre is szükség van —, hogy miként mondják el a véle­ményüket az üzemi demok­rácia fórumain. Meet a KISZ- választás során csaknem mindenhol szóba került ez az együttműködés. A szak- szervezetek kiállnak a fiata­lok érdekéért a KISZ-szel való megegyezés alapján. Ez persze még nem mindenütt valósult meg teljesen. Csináld magad — tavasszal A tavasz megérkeztéről abból a csalhatatlan jelből szereztem tudomást, hogy az emberek többsége nagytaka­rítást rendez, felújítja laká­sai, fest es mazol, lomtala- nit — és izomlázzal küszkö­dik. Amikor igen fontos ügy­ben kerestem egyik baráto­mat, a felesége kedvesen megkért: hívjam később te­lefonon, mert most épp egy szekrényt tart a hátán. Eb­ből is látszik, hogy ilyenkor legjobb, ha egyáltalán nem zaklatjuk embertársainkat. Ha mégis, mindenáron meg akarunk tudni vagy el akarunk intézni valamit, leg­jobb. ha nem ismerőseink munkahelyén, vagy otthoná­ban próbálkozunk a dolog­gal. Le kell cövekelni a ház­tartási boltok környékén; ott előbb-utóbb megjelenik a ke­resett személy. Még el sem tud menekülni előlünk, mert két vödör falfestékkel, egy korongecsettel. néhány tapá- tatekerccsel, két zacskó vi­rágfölddel és egy egész ke­vés sörrel — »doppingszer« is kell! — a kezében igen nehézkesen mozog. Így. munkaidőn kívül (vagy belül) egészen gyorsan elmond mindenki mindent, hogy a mázsás höbelevancot mihamarabb tovább vihesse. Otthon azután lepakolja és szortírozza: »Festék a kony­hába. tapéta a szobába, vi­rágföld az erkélyre, a sör­ből pedig gyorsan bonts föl egy üveget anyukám, mert ki vagyok, mint a liba!« így veszi kezdetét a »Csi­náld magadI« mozgalom. En­nek legjobban a mesterem­berek örülnek, mert a szor­gos családfő állal buzgón tönkretett lakást általában ők hozzák helyre... Ez a sok évi tapasztalat termé­szetesen senkit sem akadá­lyoz meg abban, hogy a ki­kelet idején most-biztosan- sikerülni-fog jelszóval újra nekirugaszkodjék mindan­nak, amihez nem ért. Még mindig jobb tehát, ha mi gyűrjük össze a tapétát a ragasztás közben. (Nem baj. ahol gyűrött, oda majd fölakasztjuk a nagypapáról készült dagerrotípiái — ez most divat —, amit magunk keretezünk be. Azután úgyis befejeződik a munka, mert a keretezés közben akkorát i-águnk kalapáccsal az uj­júnkra, hogy be kell gip­szelni. l. r. Mindez persze nem jelenti hogy nincs mit tenni. A szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusa fölhívta a figyelmet: a fiatalok körében végzett politikai tevékenység még nem elég hatékony, s elma­rad az igényektől. Ezért kér­te például azt, hogy az ipar­ági-ágazati szakszervezetek sokkal következetesebben kí­sérjék figyelemmel a fiata­lok helyzetét. Ott voltam az SZMT el­nökségének az ülésen, ahol a megyei küldöttgyűlésen el­hangzott javaslatok alapján intézkedési tervet dolgoztak ki. Örömmel vettem például, hogy az SZMT összehangol­ja az alkotó ifjúság mozga­lom és az újitómozgalom feladatait. Ez sok fiatalt érint. A városi és nagyköz­ségi szakmaközi bizottságok azt a feladatot kapták, hogy sokkal jobban képviseljék a fiatalok, különösen a fizikai dolgozók jogos érdekeit a tanácsok lakáséi osztási bi­zottságaiban Egész biztos, hogy jó vissz­hangot vált ki az SZMT terve: mérlegre teszi a so­mogyi lakásépítés és -gazdál­kodás helyzetét. Elsősorban ott is a munkások, a fiatal házasok lakáshelyzetének ja­vítását kívánják szolgálni a javaslataikkal. Az SZMT ve­zetői arról is tájékozódnak, miként használják föl azokat a pénzösszegeket, amelyeket gyermekintézmények építé­sére, fejlesztésére fizetnek be társadalmi munkából, a vál­lalati fejlesztési alapokbóL A kongresszusi határozatok szellemében, az SZMT ifjú­sági bizottsága megvizsgál­ja, hogyan illeszkednek be a harminc éven aluli bizal­miak és tisztségviselők a mozgalmi munkába. Megné­zik, milyen elhelyezkedési lehetőségük van. a végző szakmunkástanulóknak. Az önálló tevékenység, a KISZ- szel való együttműködés szempontjából is fontos, hogy meghatározzák az ifjúsági parlamentek előkészítését szolgáló szakszervezeti fel­adatokat. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom