Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A népfrontkongresszus résztvevői kézhez kap­táik a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának írásos jelentését arról asok- . irányú munkáiról, amelyet a mozgalom a VI. és a VII. kongresszusa közötti időszak­ban végzett. Az írásos beszámoló — a többi között — a népfront- mozgalom helyzetével és mű­ködési feltételeivel kapcso­latban megállapítja: a Ha­zafias Népfront tevékenysé­gében az elmúlt évek olyan időszakot jelentenek, ame­lyet a. Magyar Népköztársa­ság belpolitikai helyzetének kiegyensúlyozottsága, a mun­kásosztály, a dolgozó nép hatalmának szilárdsága jelle­mez. A népfrontot is vezető párt és a dolgozó emberek viszonyát a kölcsönös biza­lom határozza meg. Ez an­nak is köszönhető, hogy az MSZMP szövetségi politiká­ja töretlen, társadalmunk politikai egységét nagy tör­ténelmi vívmánynak, s olyan tényezőnek tekinti, amely egyaránt előfeltétele a belső építőmunkánaik és hazánk nemzetközi megbecsülésének. A Hazafias Népfront-moz­galom — a párt szövetségi politikájának, a szocialista nemzeti összefogásnak átfogó kerete — megfelelően betölti alapvető funkcióit. Aktívan részt vesz a törvények elő­készítésében, állást foglal minden lényeges politikai. társadalmi kérdésben, sike­resen járul hozzá az ország­építő munka feladatainak megoldásához. Széles körű' tevékenységet fejt ki a né­pek közötti barátság, a szo­lidaritás és a béke érdeké­ben; arra törekszik, hogy tovább szélesedjék a közélet­ben részt vevők köre, első­sorban a lakóterületeken. Ennek megfelelően mozgósít­ja a cselekvésre kész embe­reket az országos és a helyi feladatok megoldására. A népfront megyei, városi, községi testületéinek rend­szeres ülésein a helyi politi­ka legfontosabb kérdései sze­repeltek napirenden. Növe­kedett a körzeti népfrontbi­zottságok szerepe: a lakóhe­lyi közélet aktív formálói­vá váltak a városokbanv na­gyobb községekben és ta­nyákon. Ami a mozgalmi munka kereteit illeti: jelenleg 3028 területi és helyi népfrontbi­zottság működik az ország­ban, tagjaik száma (együtte­sen meghaladja a 85 ezret, emellett 942 körzeti bizott­ságban 15 800-an, 2972 területi és helyi munkabizottságban 18 ezren tevékenykednek. A népfrontaktivisták * körében ’ a munkások aránya 26,9, a téesztagoké 21,4, az értelmi­ségieké 14,7, az alkalmazotta­ké 21,3 százalék, s mellettük ott vannak a fegyveres tes­tületek képviselői, ipari szö­vetkezetek tagjai, kisiparo­sak, egyházi személyiségek is A párttagok aránya 34,2, a nőké 34,3, a 30 éven alu­liaké 21,6, az ötven éven felülieké 27,8 százalékos. A mozgalmi munka elis­merésére 1973-ban alapított Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt a VI. kongresszus óta 600 társadalmi aktivista tisztségviselő, illetve appará­tusi dolgozó kapta meg, s kiemelkedő népfronttevé­kenységükért 1976—1980-ban 155-en részesültek a Munka Érdemrend különböző foko­zataiban. A népfrontmunka területei között kiemelkedő helyet foglalnak el a közjogi-alkot­mányos funkciók, az állam- hatalmi szervek létrehozásá­val és működésével kapcso­latos feladatok. Az 1980. évi általános választások előké­szítése és lebonyolítása során folyamatos és jó volt az együttműködés a párt-, a tanácsi- és a népfromtszer- vek országos és helyi testü­letéi között. A HNF által szervezett csaknem 60 ezer jelölő gyűlésen, több száz választási gyűlésen és ré­tegtalálkozón mintegy két és fél millió választópolgár vett részt, s több mint 220 ezren nyilvánítottak véleményt. Az elmúlt években növek­vő jelentőségre tett szert az országgyűlés elé • kerülő, a lakosságot közvetlenül érin­tő, a közérdeklődést felkeltő törvénytervezetek és jelentős Hatszáz tehergépkocsi-rakomány oszlop és karé Szőlőtelepítés Ba latonsza bad i ba n Balatonszabadiban a sió­foki November 7. Termelő- szövetkezet ültetvényágaza­tában igen mozgalmas kép fogadja a látogatót: metszik a szőlőt, átvermelik a kiül­tetésre váró oltványokat, im­pregnálják az új telepítés­hez szánt oszlopokat,- karó­kat. Dózsaimajorbgm láttuk a hét közepén a temérdek ha­sított, fűrészelt akácfaoszlo­pot és karót; 28 ezer akác­oszlop és 56 ezer akáckaró földbe kerülő részét látták el »élethosszabbító" anyag­gal. Fridrich György ágazat­vezető tájékoztatott róla: hat­száz tehergépkocsi rakomá­nya az a famennyiség, amely Dózsamajorban található — egyelőre. A somogyi és zalai termelőszövetkezetek erdei­ből származó oszlopok és karók ugyanis hamarosan a leendő ültetvény területén sorakoznak: március 23-án kezdik az új telepítés kijelö­lését, utána nyomban lerak­ják az oszlopokat, és ápri­lis második felében megkez­dik a szőlőtelepítést. — A 230 hektáros szőlőte- lepítósi program megvalósí­tása 1968-ban kezdődött — mondta Fridrich György. — Eddig 98 hektárig jutottunk el (a tavalyi teljesítés 90 hek­tár volt), az idei tavaszon 72 hektárt telepítünk. Olasz- rizling klónokból — kutató­intézeti szelekciókból — törzsültetvényt létesítünk tíz hektáron, s ugyanez a tervünk a 30—30 hektár zöldverteliniből, illetve Ki­rályleánykából hét hektáron. Két hektáron a tavalyi te­lepítést egészítik ki, mert korábban nem állt rendel­kezésire elegendő szaporító­anyag ... Az impregnálás — az osz­lopvégek tartósító anyagba mártogatása — nehéz mun­ka: férfiak végzik. A kiül­tetésre szánt szőlőoltványok át vermel ésénél asszonyok se­rén,ykedinek. A siófoki meg a bal aton,szabad i termelő- szövetkezet egyesülését kö­vetően az idén siófokiak is dolgoznak a gazdaság ültet- vényágazatában — ebben az időszakban ismerkednek a szőlővel kapcsolatos tenniva­lókkal. helyi tanácsi rendeletterve­zetek társadalmi vitája a ha­zafias népfront szervezésé­ben. A mozgalom gazdaság- politikai munkájában is alapvető változások történ­tek: a korábbi »segítő« funk­ció helyébe a tevőleges rész­vétel lépett, az országos és a helyi feladatokban egy­aránt. Növekvő számban és kör­ben sikerült bevonni a nép- fronitmozgalomba a gazda­ság különböző területein dol­gozó szakembereket s így lehetővé vált. hogy a mozga­lom kifejezetten »szakmai jellegű« — például település­fejlesztési, környezetvédel­mi, szövetkezet- és agrárpo­litikai, a kistermeléssel kap­csolatos — kérdésekről is véleményt mondjon. A HNF is- szervező közreműködője volt annak, hogy az ötéves terv időszakában 250-ről 400 forint fölé emelkedett i-z évente egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke, s így öt év alatt meghaladta a F9 milliárd forintot. Széles körűek a népfront hazai és külföldi kapcsolatai. Közjogi feladatainak ellátá­sában szórásán együttműkö­dik a tanácsokkal, a társa­dalmi- és a tömegszerveze­tekkel, állami szervekkel, in­tézményekkel: a szakszerve­zetekkel, a KISZ-szel, az út- törőszövetséggel, a Magyar Vöröskereszttel, a TIT-tel, a nemzetiségi szövetségekkel, az MSZBT-vel, a szövetkeze­ti szervekkel. Hazafias Népfront szer­vezeti hálózata jó le­hetőséget nyújt ah­hoz, hogy az Országos Béke- tanács tervei, kezdeményezé­sei a lakóterületen is meg­valósuljanak. Külföldi kap­csolatai révén a HNF hozzá­járul a Magyar Népköztár­saság külpolitikai céljainak megvalósításához, a szocia­lista országok egységének erősítéséhez, gazdagítva azok népfirontjellegű szerveinek együttműködését. MAI I KOMMENTÁRUNK A | ■■ I II ■■ | ff ■■ kölcsönösen előnyős együttműködésért Nélkülözheti-e a Szovjet­unió a nyugati technológiát? A szovjet közgazdászok és tudósok egyértelmű igennel válaszolnak erre a kérdésre. Egyes tőkés sajtóorgánumok az utóbbi időben mégis újra fegyvertárukba iktatták az elcsépelt tételt, mely szerint a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködésre irá­nyuló szovjet fölhívások in­doka az, hogy nyugati tech­nológia nélkül nem érhetők el az SZKP XXVI. kongresz- szusán megvitatott új ötéves terv célkitűzései. Az ilyen állítások hamis voltát tények egész sora bi­zonyítja: az utóbbi tíz év­ben a Szovjetunió gépvásár­lásainak csupán 4—6 száza­léka származott a fejlett tő­késországokból, s az ameri­kai technológia importja csu­pán a százalék tört része volt a Szovjetunióban készí­tett gépek és berendezések mennyiségének. A Szovjetunió óriási or­szág, hatalmas gazdasági és tudományos-technikai po­tenciállal rendelkezik. A leg­nehezebb feladatokat is ké­pes megoldani — tehát sem­milyen embargó vagy tila­lom nem fékezheti a szovjet gazdaság fejlődését. Éppen ellenkezőleg: ezek a diszkri­minatív intézkedések arra kényszerítik a szovjet szak­embereket. hogy állhatato- sabban törekedjenek saját erejükből megoldani a prob­lémákat. Az új ötéves időszakra szóló társadalmi-gazdasági terv megvalósításában a Szovjetunió — akárcsak az­előtt — elsősorban saját erői­re és eszközeire támaszko­dik. Ugyanakkor változatla­nul kész arra, hogy minden lehetséges módon bővítse a gazdasági és tudományos­technikai kapcsolatokat más országokkal, így a tőkés ál­lamokkal is, természetesen a kölcsönösen előnyös együtt­működés szellemében. Egyes nyugati politikusok, újság­írók tehát alaptalanul állít­ják, hogy az együttműködés csupán a Szovjetunió számá­ra előnyös. Ennek az állí­tásnak a mesterkéltségét már az a tény is cálfolja, hogy a Szovjetunió két és félszer több technológiai és találmánylicencet adott el, mint amennyit a tőkés pia­con vásárolt az elmúlt évek­ben. Az egyenjogú, kölcsönö­sen előnyös együttműködés­sel mindkét fél nyer — ez nyilvánvaló. Mint ahogy az is — és ez a Szovjetunió álláspontjának a lényege —r, hogy a nemzetközi gazdasá­gi és tudományos-technikai együttműködés segíti a béke megőrzésének, az enyhülés elmélyítésének ügyét is. Gelb Szpiridonor Híradástechnikai export A magyar híradástechni­kai ipar közreműködésével építi ki több külföldi ország korszerű telefonhálózatát. A magyar berendezések kelen­dőek, ezt bizonyítja néhány újabb sikeres üzletkötés. Na­pokban hárommillió rubel értékű szerződést írt alá a Budavox a csehszlovák Kovo külkereskedelmi vállalattal komplett mikrohullámú be­rendezések szállítására. Ezek a berendezések, amelyeket az Orion gyárt, több száz te­lefonbeszélgetés egyidejű, valamint a fekete-fehér és színes tévéműsorok továbbí­tására alkalmasak. Vélemények a levél ürügyén Az év elején levelet kap­tak kézhez a fiatalok — a feladó a KISZ Központi Bi­zottsága volt. A kongresszusi levél címzettjei nemcsak az ifjúsági mozgalom tagjai: a gazdasági, társadalmi és pártvezetőkhöz éppúgy szól, mint az egész ifjúsághoz. Íróinak célja az volt, hogy a KISZ májusban összeülő kongresszusa előtt minél több véleményt, javaslatot, ötletet gyűjthessenek össze, megismerjék a tanuló és dolgozó fiatalok gondjait, ta­pasztalatait. »A társadalom felelős az ifjúságért, az ifjúság is fele­lős a társadalomért — nem utolsósorban önmagáért. En­nek szellemében keressük a válaszokat kérdéseinkre. Hol tartunk? Mit végeztünk jól? Mit kellene másként, jobban csinálni? Röviden: Hogyan tovább?" ... E levelet vala­mennyi alapszervezetben megbeszélték, érdekes viták alakultak ki — erre biztatott az írás hangvétele is. Csü­törtökön a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága hívta össze a dolgozó fiatalokat, hogy elmondják észrevételeiket, és továbbítsák azokat a KISZ Központi Bizottságá­hoz. A vitaindító után egy bri­gádvezető szólalt föl. Mint mondta: fontos lenne, hogy az ipari tanulók megismer­jék a .brigádokat, azoknak tevékenységét; ez segítené később a beilleszkedést. Gon­dok vannak a felszabadult segédek bérével is, jó lenne megváltoztatni a besorolásu­kat. Utána következtek a töb­biek. A legtöbben a kong­resszusi levélben említett élet- és munkakörülmények­kel foglalkoztak; ez termé­szetes is, hiszen közelről érinti őket. »Aki dolgozik, annak gon­doskodnia kell önmagáról, s a körülményeitől függően másokról is. Nem mindegy tehát számára, hogy mennyit visz haza a borítékban. La­kásra gyűjt vagy éppen há­zat épít, munkaidején túl egyéb munkáikat is vállal...-« Ezzel senki sem vitatko­zott. Sokan magukra ismer­tek; nem ritka itt sem, aki a hét végét maszek munká­val tölti, hogy végül fölépít­hesse a saját házát. A mun­kakörülményekkel kapcso­latban azonban több bírála­tot hallhattunk. A fizikai állomány még most is elég rossz feltételek között dol­gozik; a hideg, a fagy ugyan­is nem állítja meg a munkát — ám a körülményeken ja­vítani kellene. A feladatokat ne csak »kiadják«, hanem kérjék is számon a munkát, és az értékes tevékenység kapjon kellő elismerést! A munkaversenymozgalom mos tani formái már nem megfelelőek, időszerű lenne az átdolgozása. A munkafel­tételek között nem szabad Alkotói nívédíj munkásoknak Alkotói nívódíjat alapított a Dunai Vasmű a kiemelke­dő szakmai munka ösztönzé­sére. A kohászati kombinát társadalmi zsűrije évente egymillió forinttal jutalmaz­za a gazdaságos eljárások, új technológiák alkalmazóit, a jelentős újítások, találmá­nyok szerzőit, a sikeres üz­letkötések lebonyolítóit, az önkölséget javító takarékos­sági és munkaszervezési in­tézkedések kidolgozóit. A tíz-, húsz-, ötvenezer forint, összegű nivódíjakat nemcsak műszaki vezetők, hanem szakmunkások és szocialista brigádok, • munkaközössegek is elnyerhetik. A Dunai Vas­mű alkotói nívódíjat első íz­ben 1981. május elsején íté­lik oda az arra érdemes szakena bereknek. megfeledkezni a légkörről sem, az emberi kapcsolatok meghatározzák az egész kö­zösség tevékenységét. Frázis­nak tetszhet, mégis újra szóba került: az embereket érdekeltté kell tenni a gaz­dasági életben. »A sok határozat, jelentés, kimutatás, egyszóval a hiva­tali jellegű papírmunka .és a szervezeti élet rugalmat­lanságai ... nem egyszer a túlszabályozottság érzetet is kelthetik. Az ifjúsági mozgalomban még mindig sok a bürokra­tizmus — erre a SÁÉV fia­taljai szintén kitértek. Gyak­ran halljuk másutt is: keve­sen látogatják a politikai oktatást. A miértre az egyik fiatal adta meg a választ: az előadások színvonala álta­lában nem haladja meg az újságokban elolvasható in­formációk értékét, így a kérdésekre ott sem kaphat­nak kielégítő választ. Gyor­sabb információáramlást is várnak az ifjúsági mozga­lomban, s mint mondták: az országos feladatokat — ame­lyeket hivatalosan közzétesz- nek — sokszor jobban isme­rik a fiatalok, mint a helyi dolgokat. A KISZ-vezetés lassan kezd »kiöregedni«, az utánpótlást a fiatalabbakkal sell megoldani — ez a fo­lyamat már megindult a vál­lalatnál. Nehéz lenne valamennyi véleményt papírra vetni —a főbb témák ezek voltak. Mint az egyik gazdasági ve­zető elmondta: hasznosak az ilyen beszélgetések. így pon­tosabban megismerik a hiá­nyosságokat. és a jó ötlete­ket, véleményeket is. Re­méljük. a most elmondottak nem maradnak hatástalanok sem a KISZ-kongrasszusán, sem a vállalat életében. I. Ií. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom