Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Ssnönt az asszony, áztál* teher műanyag

szatyorja (ölé hajöH, hogy kirakja belőle a gyümölcsöt, azt a piros bélű körtét, amelyet reggel ' szedett a n,.gy csonka fáról, a házvégnél. A félkoronájú kürtéi át. amely így csonkán is sokat termett, akkor ültette az édesapja, amikor annyi idős volt. mint ex a kisebbik fia, a Laci. Tizenhat eves. A mézédes gyümölcs első s cdése mindig a gyerekeké volt. Az édesanyja annak idején, mindig nekik adut, úgy. mini most ő a gyerekeinek. Amolyan szertartási élévé' alakult náluk ez a szokás, á gyerekek Ízleljék meg először a gyümölcsöt. Ezt ax ünrtepélyes alkalmat sohasem mulasx- totta el, még most sem. hogy a válás után a bíróság úgy döntött, hogy Laci az édesapjánál marad.

Mire az asszony buzgól- kodó szeretettel a satupadra terített újságpapírra rakosgatta a sötétpiros héjú gyümölcsöket és megfordult, fiának már csak a hátát láthatta, amint kifelé sietett a műhelyajtón át a gyárudvarra.

—• Lacikám! — kiáltott utána kétségbeesetten. de a fiú mintha nem hallaná az anyja hangját, vissza sem nézett.

Ax asszonyon áramütésként futott át a megdöbbenés. Mintha .undorodott volna. térem, mikor az előbb fnegcsókoltam... És most úgy ment, mintha menekülne... Istenem, hát lehetséges lenne?— Mégis sikerült nekik?,.. S úgy állt ott a sa-. tupadok előtt, mintha megbénult volna a fájdalomtól, a hirtelen kétségbeeséstől.

S fia utam nyújtott kezében úgy pi r os lőtt a gyümölcs, mint arcán a szegyen.

A műhelybeliek, akik tanúi voltak a jelenetnek, vegyes erzeimekkel szemléltek az anya megszégyen ülését. Néhányan együtt éreztek vele, sajnálták, mások meg kárörvendöen nézték. A kárörvemdök a férj barátai voltak, akik ugyanabból a faluból jártak be ide dolgozni, ahonnan az asszony es ismerték a történetét.

Pedsg Kovalaczky Gás- pámé nem volt ám akármilyen asszony. Megállta helyét a munkában szakmailag, s emberileg sem lehetett kivetni valót találni magatartásában sem. Tíz eve dolgozott az öntödében mint gépi formázó. Kis ieg- döngölöjevel, amely egesz műszak alatt ott pöfögött a kezében, a férfiak körében is elismerést vívott ki magának. Háromszoros kiváló dolgozóként rangja volt a brigádban is, no és teher - népnek sem volt utolsó negyvenkét eves koi-a ellenére séma.

A Laci g-yerek. ez * kisebbik fia is tulajdonképpen azért kerülhetett ide a villanyszerelő műhelybe ipari( tanulónak, ment az anyja itt dolgozott. Ügy gondolták: ha az anyja szorgalmas, jóra- vatö ember, a fia sem lehet más.

— Kitűnő villanyszerelő lesz belőle — mondogatta roia Szanyi bácsi, a művezető, ha az anyja érdeklődött a fia iránt. — Ha az éa fiam volna, tovább taníttatnám.. Hadd legyen belől« mérnök. Jófejű gyerek, akarata és szorgalma is megvan hozzá.

Az asszony büszke volt kisebbik fiára. csakúgy, mint a nagyobb*kva, Gyulára, aki • apja szakmáját örökölve mintaasztalos lett. Jó anyaként mindkét fiát szerette, a kisebbik azonban valahogy mégis ' közelebb állt a szívéhez. Talán nemcsak azért, mert az' anyai ösztön mint általában a nőknél, a kisebb, a védtelenebbnek vélt gyerekét szerette jobban, hanem azért is, mert Laci sorsába ő már jobban beleszólhatott, mint a Bagyobbi kéba. Meg aztán az már nős, megtalálta a maga asszonyát, nem kellett vele törődni. Lacika viszont még szinte elvárta a babusgatta*, az anyai dédelgetést. S valahogy ö maga is- úgy erezte, ez a fia jobban húz Legalábbis ő így réWas, PRsbbh

a tárgyaláson is. mikor tudomásukra hozták a döntés!. hogy a válás után az apjánál marad, együtt köny- nyezlek. Igazi gyerek hűséggel ígérte. hogy történjék bánni, sosem fogja az anyját megtagadni. Még azt is ígérte, hogy a bírósági határozat elleneié hozzá költözik. De ebből semmi sem1 lett. Nem tudott az apjával megküzdeni, s eltűrte, ha csak .szerét ejtheti, sza- pulja előtte az anyját. Bait onnan tudta, hogy a Laci gyerek mindent elmondott neki ezekről a beszélgetésekről.

Somoskői Lajos

MEDEA

Csak meghallgatta a fja panaszait, de megjegyzéseket nem fűzött hozzájuk, pedig sok mindent mondhatott volna. Mert hát mit tett ő tulajdonképpen?... Semmi olyat, amit más asz- szony is meg nem tett volna az ő helyében,... hogy elvált.

Tudajdonképpen ma sem értem, hogyan bírtam ki mellette húsz évig... Hiszen nem hogy nő, ■ asszony nem lehettem mellette, de emberszámba sem * vettek az anyjával... — villant át benne az összegezés.

Mikor négy évvel ezelőtt elkezdték a hárómszobás, összkomfortos családi ház építését, azt hitte, változtathat a sorsam, mert az anyósa elkerült mellőle. De hiába volt minden fáradozása, az anyja hatás« alól nem tudta kivonni a férjét, és másként sem tudta megváltoztatni. Ö erűtek ellenére hűségesen még ezután is kitartott mellette, s talán végig kitart, ha nem jön közbe egy kis félreértés, amely döntő változást hozott.

Az történt ugyanis, hogy valahogy emberibb kapcsolatba került Sümegi Jánossal, aki öntősegédként dolgozott a brigádban, és özvegy ember lévén körülötte sündörgöM. ha csak tehette. Eleinte visszautasította még a közeledését i«. Nemcsak azért, hogy a műhely szájára ne kerüljön! hanem mert asszomyi hűsége, önmaga ítélete sem engedte, hogy ezt tegye. Később azonban egvre szívesebben el társalgóit vele. •Jólesett neki. hogy emberközelbe került valakivel, hogy gondolatokat cserélhet, hogy meghallgatják. De a brigád nélkül Jancsival sem ment sehova sem. csak ahova a többiek is velük mentek : moziba, színházba, múzeumokba, kirándulni. Még art sem engedte meg. hogy a férfi olykor-oly kor kikísérje az állomásra.

Ennek az ártatlan kapcsolatnak a hire' eljutott a férje fülébe., s ő aztán elefántot csinált a bolhából. Talán még örült is annak, hogy így alakult, hogy végre ürügyet talált arra: megszabadulhasson tőle. Ne csak a közösen szerzett dolgoktól íoasBEa meg, de becsületétől is. Mert a műhelyben' is akadlak jóakarók, akik többet tudtak a dolgokról, mint ő maga. akivel az események történtek. Hiszen a tanú is innen jött a műhelyből, a Nehuda. aki egy kisfröccsert az anyját is eladná... Aztán megtörtént a kenyértörés. Kettői ük kapcsolatából már, úgy vélte. úgysem lesz egészséges kapcsolat, még látszatra sem. A közösen szerzett

dolgok, a ház is inkább vesszen, csak legyen vege már. A gyerekeiről pedig

úgy vélekedett, azokat úgysem vehetik el tőle, azt nem lehet elvenni... art. csak a halál veheti el. ember

nem,,, gondolta.

Mert a válás ellenére is Lacika mindennap at-átszö- kött hozzá, ha csak szerét tehette. Itt a gyárban pedig mindig találkozhattak. Sőt, ha délutános volt, a ti a sokszor vele maradt est te hétig is. Vállalta a felelősségre vonást, a szidalmat. Lacika minden gondját-Kaját elme-élte neki. Sokszor alig tudtak elszakadni egymástól, annyi monda ni valójuk akadt.

Tulajdonképpen a válás után kezdtek ügy összemelegedni, ahogy ő mindig is szerette volna. Annyira azonban még mindig nem jutottak, hogy mindent elmondjon a fiának az apjáról, a vaiás okairól, hogy tisztábban lásson a gyerek.

... és most minden hiába... Két hét elegendő volt arra, hogy ezt a fiamat is elidegenítsék tőlem... Nem kellett volna elmenni a Balatonhoz a brigáddal... még ha életemben először mehettem is, akkor sem... Mi mindent beszélhettek rólam szegény fiiamnak ez idő alatt, hiszen a Jancsi is velünk volt... Pedig, ha tudná... Így is ellenem fordult.. Féltem tőle. de bíztam Lacikában... El kelleti volna mondanom neki mindent, mielőtt elmentem, hiszen már embernyi ember, megértette volna... De mindig megfelelőbb alkalomra vártam. meg arra. hogy majd ő érdeklődik a miértek után... mert én meg így elváltán sem akartam az apja ellen hangolni ót. Mégiscsak az apja... Nem találtam becsületesnek... És most megelőztek... Nem hallgattam az anyámra sem, aki mindig mondogatta: ,.elveszik tőled a fiadat,, meglásd!"... Ok többen vannak, mármint a férje rokonai, es mindenre kepesek ellened./

Anyámnak lett igaza — gondolta. — Hiszen már a köszönésemet sem fogadja... és úgy itthagyott; hogy vise- s&á sem nézett...

M

íg ért mind átgondolta zaklatottságában, észre sem vette, hogyan került ki a villanyszerelő műhelyből. Még az öntödeben is úgy lépkedett az ön tősze« tények sorfalai között, mintha vak lenne és vezetnék. Csupán' a megszo- kottság. a beidegződés vezette el az öltözőszekrényig. S csak ott vette észre, hogy még mindig a kezében szorongatja azt a két pirosbólű körtét. amely kipakolasnál utoljára a kezében maradt

Medgyessy Ferenc emlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában a művész születésének 100 évfordulója alkalmából. Képünkön: részlet a bemutatóból.

Kerék Irrm

■ R

Öregek

Magukra maradva véfflef mogorva varjak

gubbasztart*fc ablak mellett ülve

reggeltől-e Máfi kémlelik a messze-kanyargó utat kiballagnak estefelé a kislta púhoz mintha nagyon varrtának valakit oki nem érkezik, meg soha ök mégis kiballagnak újra s uira

már csak <>. megszokás a lélek nyugalma miatt is ha álmában kutya vakítani vagy egy bagoly _ huhog a juhar holdas lombja közül

A Berzsenyi Szabadkőműves Páholy

tevékenységéről

(Adalékok Kaposvár kultúrtörténetéhez)

Az 1902-ben alakult Berzsenyi Szabadkőműves Páholy a századelő Kapu. v árának egyik leghaladóbb egyesületeként tevékenykedett. Élesen felvetette a város közművelődési problémáit. és igyekezett a Dél- Dunán.tul jelentős egyéniségeit bevonni tevékenységébe. A titkos társaságnak Somogy megyén kívül pécsi, zágrábi és dombóvári tagjai is voltak. A tagság száma fokozatosan emelkedett. 1900-ban 39, 1911-ben

50 volt a páholy tagjainak létszáma.

A páholy 1903-ban tette közzé munkatervét, amelyben nemcsak a városi közállapotokat bírálta, hanem mindazokat az elképzeléseket is felvázolta, amelyek megvalósításává! Kaposvár művelődési és szociális helyzeten lendítem lehetne. Nagy munkájához Berzsenyi szenemét is segítségül hívta: „Megyek rendeltetésem

pályafutásain A jobb es nemesebb

telkeknek utján.’’ (Fohászkodás)

Legfontosabb céljának a páholy a következőket jelölte meg: ..Életcélunkul tekintjük: az ember értelmi

és erkölcsi tökéletesítésének és a szeretet uralomra, jutásának nemes eszmeit.” A páholy Kaposvár általános fejlődését biztatónak tartotta. művelődéséről annal lesújtóbban nyilatkozott:

..Végre ... külsőleg minden arra mutat már, hogy Somogy székhelye. Kaposvár, modern nyugati várossá fejlődött, és Somogy nemcsak Magyarországban, hanem a sző nemesebb értelmében vett Európában terül el . . .

Míg a szomszéd megyék (Zala. Baranya. Tolna) múzeumokkal. irodalmi egyesületekkel is dicsekedhetnek, addig Somogybán még az ősök által létesített nagy könyv'tár is úgyszólván nyugalomba van helyezve, az egyesek buzgalma által létesített múzeum oedie a

Vlado Stefanovic

A pecsétek

— Jó napot.

— J o napot.

— Kérem szépen, önökmél lehet pecsétet rendelni?

— Hát persze, hiszen ki van írva az ajtóra is. Nem tud olvasni?

— Elnézést kérek, csak u biztonság kedvéért kérdeztem. Szeretnék rendelni egy kör alakú és két hosszú rál lalati pecsétet.

— És milyen vállalattól jött? Tudja. ez néha egy hétig is eltart. Egyedül vagyok. ki sem látszom a munkából.

— A hivatalos kapcsolatokat ésszerűsítő hivatalból jöttem.

— Már megint egy hivar tál. ..

— Ha azt hiszi, hogy ez vaáaaoiípea brnntkrtuakut mtéz/neny, akkor nagyon téved.

— Nekem néni kell megmagyarázni. én tudom, hogy mi az a hivatal.

— Ügy látszik, hogy ma ganak rossz tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban de a mi feladatunk éppen az. hogy véglegesen megszüntessük a fölösleges hivatali huzavonát. vagyis őszintén kimondva: az em berek bosszantását.

— Hát ennek rendkívül örülök. És négy példányban hoztg a megrendelést?

— Négy példányban?

Nem. csak az eredeti példányt hoztam és egy másolatot.

— Na tessék: hat akkor már ezen el is gondolkodhat, VuUtm* ésszerűsíteni

akarnak, de már rögtön az elején komplikálják. Mit gondol, a pecsét egy vagon cement?

— Én semmit nem akarok komplikálni, egyszerűen nem tudtam. hogy a megrendelést négy példányban, kell hozni. de remélem, hogy valahogy el lehet intézni . . .

— Na, lássa, hogy én nem vagyok bürokrata, kivé telesén megcsinálom. De ha nekem holnap nym hozza el a másik két másolatot, akkor átteszem a megrendelését a következő negyedeidre

— Te jó isten, csak azt ne! Mindent elintézek. Tessék itt a megrendelésem.

— Hát ez meg miféle megrendelés? Ugyan kérem, ne nevettesse ki magot! Hát látott már valakit, aki elfogadna egy olyan •pecsétmegrendelést. amelyen nincs rajta a megrendelő intézmény kerek pecsétje? I A viszontlátásig!

megyeház padlására vándorolt.”

A páholynak a varmegye könyvtáráról tett megállapítását bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A főgimnázium és a vármegyei könyvtár szimbiózisának számos pozitív ered menye is volt.

A város lakóinak a kulturális intézmények iránti közömbossegét marosan ostorozta a páholy munkaterve: .,A kulturális intézmények iránt egyenesen ellenszenv mutatkozik a törzslakossá® körében, aminek bizonyítékai az iskolák és tanítással foglalkozó egyének lenézése, s a nemrég létesült egyetlen irodalmi intézmény (Berzsenyi Irodalmi es Művészeti Társaság) fel sem vevése. sőt kigúnyolása a bennszülöttek részéről.” (A páholy munkaterve a Társaság lúlesitésé- röl tévesen tájékoztat bennünket: a Berzsenyi Társaság ekkor még csak a szervezés stádiumában volt. Tényleges működése 1904- ben kezdődött meg.)

A Berzsenyi páholy a város pangó kulturális életéi a ..magasabb törekvés”, az ..egészséges közszellem” hiányával magyarázta, s közben arra is rámutatott, hogy ,,a közéletben előtérben van egyes családok és érdekszövetkezetek önzése és haszonlesése”. Az érdekszövetség és haszonlesés nemcsak a kultúra kibontakozását hátráltatta, a súlyos egészségügyi helyzet alapproblémáinak megoldását sem tette lehetővé. Bár a fokozatosan fejlődő kaposvári kórház Számos területen ért el szép eredményeket. Somogybán aránytalanul nagy volt a tüdővészben elpusztultak száma és a gyermekhalandóság egyaránt.

A Berzsenyi páholy mwi- ka tér vében sok társadalmi bajt és problémát felvetett, de a megoldást a „világosság és szeretet eszközeivel'' képzelte el. A súlyos diagnózisok forradalmi megoldása fői sem merült. (Vezetői társadalmi helyzeténél föl sem merülhetett.) Az a haladó értelmiségi ret eg. amely a páholy elén tevékenykedett, főleg a kuttúra állóvizét szerette , volna megmozgatni. Elsősorban azt kívánta elérm. hogy a működő kulturális egyesületek sokasága minőségileg is újat hozzon a város életében ugv. hogy Kaposvár a művelődés területén felzárkózzon a Del-Dunántúl más megyéinek kuüúrcenlrumaihoz. Ennek érdekében a páholy , többször is felhívta a figyelmet az iskolákon tűi a kulturális intézetek folyamatos működésének fon tos- ságára, a hiányzók létesítésére.

A páholy szervező tevékenységének jelentős eredményeként 1914-ben megjelent a Gsamki Dezső által szerkesztett vármegyei monográfia. amely mindmáig a legteljesebb ősszel o g! a lás

Somogy megye történetéről.

Sokat tett a páholy a város irodalmi életének fellendítéséért. a képkiállítások folyamatos rendezéséért

(Rippl-Rónaii Józsefet, világhírűvé lett festőművészünket ékkor kezdték hazai viszonylatban is értékelni). * zene- és dalegyletek alapításáért és nem utolsósorban az új városi színház felépítéséért. (Az 1911-ben megnyílt szíTiházpalóta — ma a Csiky Gergely Színház otthona — akkor az ország legmodernebb megoldású épületei közé tartozott.)

Kezdettől fogva hangsúlyozta a Berzsenyi páholy a vármegyei könyvtár önállóságának visszaállítását, nem tartva szerencsésnek a főgimnáziumi elhelyezést:

..Ki kell eszközölnünk Somogy megy* könyvtárának miinél hozzáférhetőbbe és használhatóbbá tételét.” A páholy vezetői az önállóság visszaállításával akarták a nagykönyvtár régi -fényét újra fel ragyogtatok nem értékelték kellően azt a hatalmas feldolgozó munkát, melyet a főgimnázium lelkes tanári kara (elsősorban Endrei Ákős. Medgyesi Lajos, Prilisauer Adojfi Schambach Gyula és Szabó Alajos) a vármegyei könyvtár állományának rendezésénél is kifejtett.

A Berzsenyi Szabadkőműves Páholy eredményeivel és tévedéseivel együtt a századelő Kaposvárénak» egyik legprogresszívebb egyesülete volt. hatása és inspiráló ereje jelentős kulturális értékeket valósított meg a vá- rds életéiben, ezért- kiHörtö- sem sajnálatos, hogy az 1920-as években — feioSbb rendelkezés folytán —I beszüntette tevékenységéé* Tagjai közül elsősorban Müller Nándor Fekete Gyula és Göttern Gábor ügyvédek. Endrei Ákos, M*h»Bk Gyula és Vajttió Jenő fő gimnáziumi tanárok, vote- mint Csurgó Jenő orvos tették a legtöbbet a páfeody széles körű művelődésig terveinek megva! ósításáért.

IV LSi.------ **---jR

*T . i J

Dómján Gábor

JEGYZET

Naponta más verset kellene tttrf '* fogalmazni a módosulást gyönyörű ajándékait a napoknak Akár a gép ha rárakódik a működés szennye öröme naponta percre pillanatra gazdagabban gondolkodsz magackwa —>

\