Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

TAKÁTS GYULA KÖSZÖNTÉSE Takáts Gyula hetvenéves. Életműve - kora magasából - termékeny fennsík. Tabon szü­letett, 1911. február 4-én. Költő lett. Ihletője Somogy és azok a hagyományok, amelyek tégla­ként épültek be népünk törté­nelmébe és a kultúra épületébe. Alkotásai újrateremtett vilá­gok. Nemcsak költészete jelen­tős, hanem prózája is figye­lemre méltó. Tanulmányai — amelyekben különös gonddal vizsgálta megyénk kulturális örökségét - azzal a szándék­kal születtek, hogy fölismeré­seit közkinccsé tegye. Az < egykori kaposvári diák nem hagyta maga mögött a várost akkor sem, amikor már országszerte és határainkon túl is ismerték a nevét. Itt jelent meg első két verses kötete, a Kút és a Kakukk a dómbon. Pályájának útján kisérte végig a megyei könyvtár bibliográfu­sa, helyet hagyva azoknak az eseményeknek, amelyeknek kö­zéppontjában ezekben a na­pokban a költő áll. Életműve továbbra is nyitott, új értékek­kel gazdagodó. PRÓZA PRIZMÁJA TAKATS GYULA Új versek Magyar 17. század í. Itt alll az erkély . . . Rajta állt a Múzsa s míg nézte a lajat, nem Vénuszt, leérte o halált s körülfogták másnap a varai. // Ezüst Kancsó", Kisvárt« — kosváros. Bu­ta, öklendező. A hagyomá­nyok. szellemében él, csak­hogy azok időközben nevet­ségesekké váltak. A konzer­válj vizmus, a feltétlen te- kintélybisztelet béklyójából kitörni vágyó, óhatatlanul konfliktushelyzetbe kerül. A kisvárosi élet közhelyes se- kely.segenek jelentős irodal­ma van, Takáts Gyula 1945-ös Pol­gar jelöltek és 1957-es Szín­ház az »Ezüst Kancsó* *-ban című regényével csatlako­zót. a kisvárost tollhegyre tűzök közé. árnyalva • a ..té­mát. amely természetesen verseiben szintén jelen volt néha korábban is: -Egy kö­vér szivar ma egyetlen tár­sam ] Teregeti a füstöt szerteszét, / s ki felsír ár­ván, kész a kifogása, e ke­serű füst eszi a szemét.« (Vidéki vasárnap). Álmos, eseménytelen porfészek­ként jelenik meg Bakád is a Színház az -Ezüst kancsó«- ban című prózájában. Egyet­len szó is jellemezhet, véle­ményezhet és ítélkezhet, er­re tanít a takátai regény, amikor a kisvárosról — vagy inkább nagyobbacska fakuól — ezt a kifejezést használja már az első mon­datban: -kotyol«. Az olva­sóban a szótalálat képzet- társítások láncreakcióját váltja ki: álmos, unalmas, fülledt, kotkodácsoló, tol­lászkodó, pletykaéhes ... S röetön még egy jellerrrzés- tatálat hangutánzó szavak segítségével: »szörtyögtek, fecskendeztek a járdák bille­gő téglái,«. Ebbe az ápóro- dott levegőjű semmi-város­ba érkezik meg a Dráva túlsó, horvát oldaláról Mis- kovics Valkó méhész, hogy kaptárakat rendeljen a ba- kádi asztalosmesternél. De hiába zörget a nagyothalló füstfaragónénál — Takáts Gyufa prózáját gyakran szí­nezik a kismesterségek nép­rajzi értékű definíciói. stí­luséi en kilő kifejezései —. csak az Ezüst Kancsó szállo­da fogadja be. miután a »fészekkereső vendég« Csul- lag íőpincér hiúságához apellál városnak titulálva a jelentéktelen — ma úgy mondanánk: szerepkör nél­küli — települést. Méhé­szünk a községi vendégfo­gadóban olyan eseménynek lesz tanúja, mely valósággal felrázza a szenzációra. éhes sá(fészket... Színtársulat — vándor da­li trupp — lakja a szállodát néhány napig. A Zöldvöl- s;vi kompánia üdvöskéje a koloratúrprimadonna, Ká­rolyi Anikó, aki szépségével, de csöppet sem varázslatos egyén i s éa évei me.sbo lond í t­ja a férfiakat. »Mint a mág­nes körül a szögek, egyszer­re ott termett mindenki.* Játszani a tűzzel, kurizálni a -kissé kétes foglalkozású« művésznőnek. eV. az ese­ménytelen életet élő kisvá- UT>wÍH---Oscö'r3S- ^5cr-aatHÍao6 fáklyaként lobban, Bendy Iván, a garnizon hadnagya löporos hordóként robban lángra. Csakhogy a társulat ro&i úriember álomsztareo- zongoristája, az egyházi ze­nészből váo doi-komédiássá vedlett Ladiik József is a kolóratúiprí madonnáért ég, reménytelen ül. A konfliktust csak a -bé­keévek« unaloműző, véres játéka, a párbaj oldhatja föl. A dueüáló felek: Ladilla és Bendy. A cselekmény a »magas ideálok felé tekintő« zongorista .értelmetlen hálá­jával zárul. Keserű fintor, hogy a koloralúipri mádon na közben Záró Zoltán birto­kossal pásztorórázik . . Ez azonban csak a történet váza. Közben a kisvárosi életvitel, mentalitás gúny­rajzát kapja az olvasó. Eb­ben a világban nem a szellem, a józan megfonto­lás diktál, itt ostoba beideg­ződések, az ön á 116U anságot, a szervilizmus, a másutt már érvényét vesztett értékrend az úr, »hőseinket« olyan kényszerpályára állítva, melynek végén ott vár a ' szakadék ... Takáts Gyula hús—vér fi­gurákkal népesíti be kisregé­nyét, ám szinte mindegyik röppenni kész; mint álomvi­lágban lebegünk a regé- gényközegben. Ahogy La.cz- kó András találóan mondja Takáts Gyula-monográfiá­ban. »társadalfni tabló« a háttere e regénynek: a színi előadás ülésrendje hierar­chikus viszonyokat állít elénk. (Az úr ha tná mságot használja ki a ravagz szín­házi titkár három »első sort« adva el!) A szivarozó Békássy grófnétól Futó Ma­riig., az »Ezüst Kancsó« kon.yhaasszonyaig ereszke­dő lépcső fokain tucat­nyian állnak. S micsoda fi­gurák! Pasavszky de Cassa, "az önérzet kertésze«, hiva­tásos párbajsegéd a Mo­narchia élő maradványa, traíikossá lett nyomo­rék katonatiszt, valahonnan Dalmáciából... Jácint atya, akinek bölcsessége csak eny- nyi: »Tudta jól, a gyomor és a lélek egy tűzön forr, ha nem is egy lyukon« ... Ben­dy Iván. a kisváros kakasa, aki még e »szemétdombon« sem képes úr lenni... Bó- dizs Gergely kalaposmester, akinek azonban nem girar- dikalapok, cilinderek meg­munkálása jut, csak bunda­sapkáké. parasztkalapoké s akinek életét a megszokott kerékvágásból kibillenti, hogy párbajsegédnek kéri fel Ladilla zongorista. .. Kontra gyógyszerészsegéd . .. Kernva-Horváth József »csi- novnyik« ... És az egész fülledt Bakád, melyben »A családi • boldogság egyhangú, szépségeibe belesavanyodott férjek ... mást is akartak látni. Inkább elvitték szigo­rú erkölcsű asszonyaikat is az előadásra, és tűrték egy héten át a rájuk zúduló szemrehányásokat, amelyek­kel illették őket a kar rö­vid szoknyáinak ájtatos áramlásáért.« Egy párbaj itt olyan, mint a szikkadt föld­nek az eső. Nem gyilkosán kíméletlen mű azonban a takátsi re­gény: a »kivégzés« idegen emberi. írói egyéniségétől. Tündéri realizmus, krúdysan lebegő próza ez, ahogy Tüs­kés Tibor megállapította: »Vannak könyvek. melyek szinte suttogva, szerényen mondják el a maguk tragi­kumát« — Görgey Gábor jellemzése is állja a próbát. A derű. a megbocsátó hu­mor oldja a tragikumot. Bölcsességben szivárvány­magasba emelkedett ember csippent a szemével cinko­san ránk ... Mint kis erek a földet, úgy hálózzák be a sorsok a müvet, egyetlen hol játéko­san. hol melankolikusan cso­bogó folyócskává egyesülve. Muzsikálnak a nevek! Szin­kópás Ladilla. skandálható Károlyi Anikó, morzézó Bendy Iván, mássalhangzók­kal azonos hangalakú Szil­va Elvin, máj dnem-r ímelő Pasavszky de Cassanó. Tér­képet lehetne készíteni Ba­kádról az érzékletes és rész­letes leírások alapján. s talán nem meghökkentői a hajdani álmos — mára ener­gikus kisváros — Nagyatád képe. bontakozik ki az ol­vasó előtt. Hiszem. hogy egyszer majd filmen találkozunk az "Ezüst Kancsó« vendégel- vei. ... Leskó László Ha fölnézett mar ö sem tatfa o(. Szive fölött csak falba lőtt golyot. Petrarca... Dante?... Kis jobbágy-sereg s had-mérnökének versbe szolt. — Ügy rakd a templomot, hogy védje.... Szentélye legyen varunk vértje —. s ahogy kinézett, máris látta, torony helyett, hogy épül bastya. ' 3. Fegyverkovácsokkal hosszú vita. Farkasveremben rövid muzsika. Egy könyv .. . Egy iskolának terve és sok arany ... A Porta'és Velence ... 4. — Török? — ... — Tatárok! — Mar repült. Fürjek fölött patkó és csalogány. Forgóján harmat s vér nyoma s mintha hollót vinne a buzogány. 5. Mar életével kifaragta azt, de dalmát mestert hozatott. — Oroszlán fején legyen a labasv! — Vésette így a szarkofág-lapot. Magunk biztatása í. Semmit sem tükröz vissza. csak önmagát adja a nagy tükör.., Össze az sem ér, de legnagyobb mégis és kör csak így az a kör. 2. Csak a van fénylik és titka tündéri játék színfalak mögött! Költők nosza!... Itt harsog varázsa, mint üllőkön szikrázik a csönd ... Mint i!t e rönk és ott a rög Mi jogon venned magad külön:' Egy vagy a többivel s a többiből, de úgy, mint itt e rönk és ott a ás rajtad át .is az és ö köszön, ami Jssze s egésszé fogja mind a létezés belső és külső dolgait. rog Takáts Gyula Jegyzetek egy versestüzetből Képes Géza Takáts Gyula regényének szélére Meg kell mondanom őszintén, hogy egy Ágota Chrislie-t .faltam — a könyved jött s hagytam a másikat. Én el sem hittem volna, hogy csak úgy eldobok egy nagy bűnügyi ritka regényt, mert, íme.- érkezik egy költötársam könyve — a kisváros sava-borsa, persze, a mérge is! — ezt ízleli benne az íny. Reg olvastam könyvet, melynek légköre ilyen friss és hősei mind. ily eleven figurák! Félicián és Anna s a többiek — ismerem őket: hozzám mind idelép, úri, s az együgyü nép. Szenvedélyüket is tudom én, meg a gondjukat is meg; ó, ez a festett ég! 0, ez a dúlt, kusza lét! Pisztráng-álmok küzdenek itt a rákszemü rémmel. Ősábit a pisztráng-tó terve, de győztes a rák, rak, ami hátrafelélmegy, s hátán ott ül a romlás; mászik véle a vég, ellene nincs menedék ... S úgy írtad meg mindezt; lüktet a könyvben az élet, Anna: az álom, a vagy — tűnik a tengeren át. Félicián s az a másik, túlfinomult agyú művész. kit csúnya, aljas csel. ostoba csapda visz el . ■ ■ El Anikó, no meg Anna is: ők az a csúcs, hova büszkén *.-i..vuiui goázaiam asi leíeL . Önarckép. Tabon, rézsűt az új gimná • ziurrl előtt, a volt főszolgabí- róság kapujával szemben, gyerekkoromban egy kis or- gonás, vadgesztenyefás liget állt. Benne szép szál fenyők voltak. Egyik csúcsán szarka­fészek. S mert közismert, hogy a szarka kedveli a fé­nyeset, s mert elveszett öreg­anyám, Takáts Mihály Gyulá- né egyik aranygyűrűje, fel­másztam a fészekért a fenyő csúcsára. És kincs helyett egy rézkrajcárt sem találtam a fészekben. És ne higgyék, hogy üres kézzel és szívvel néztem onnan körül: Akkor tudtam meg igazán és azóta is érzem szívemben, hogy itt, a Rudnay gimnázium tövében van az én fészkem. És benne, bár akkor, amit kerestem, nem találtam, igenis ott van az a kincs, melynek valutája egy ember életében soha el nem értéktelenedik, de min­den szerzett aranynál mara­dandóbb. És ahogy száll az idő. értéke mindig fényesebb és egvre biztatóbb. Mert ahn­den líra forrása egy lelki és- egy földi táj. A lélek tája a világ és az emberiség felöl, amely, végső leszűkítésében egy nemzet, egy család foná­saiból táplálkozik. Ezt ízesí­tik, mint a jó forrást a föld ízei, a szülőföld világa. Ter­mészetes, hogy így vagyok én is Tab dombjaival, a Kis- Koppány patakjával, a régi kerttel, a temetővel és a Fő utcán volt szülőházam előtt (1974-ben bontották le) haj­dan végigvonuló csordák esti porával... * A líra lényege az ismeret­lennek és a világnak, ponto­sabban önmagunknak, és amelyben élünk, annak meg­szólítása. És úgy, hogy az Egészben az ember és az em­beriség részére ezzel a tettel és ezekkel a szavakkal egy másik világ szülessék. A ver­sekkel teremtett Költészet Vi­lága. Ez, a világba ékelődő költői világ annál nagyobb, és tágasabb, minél inkább ér­zi meg az olvasó az egyete­mesben ennek a teremtett lí­rai világnak sajátos földjét és egét, és rendszerét. * A vers haszna, vagy úgy is mondhatnám, a célja olyan érzést sugározni, és ébreszte­ni. amelynek áramkörében el­viselhetőbbé, szebbé teszi a költészet és ' értelmesebbé a . vers a létezést... * A természet éá a termé­szettudomány a leggazdagabb képzőművészét és líra. Még­pedig igen elvont és kézzel fogható naturalista is egy­szerre. És a technikai szerke­zetek is egy újfajta művészet kialakulását alapozzák nap­jainkban. * Utazásaim közül, Képes Géza szavával. a latinitás előtti művelődésünk világá­nak, a megismerésének vágya vitt engem Szuomib"', a roko­nokhoz. Itália után mediter­rán élményemet a Krétai uta­zás fényes valósága tetézte be. A minoszi palota romjain a királyi trónon értettem meg azt a 4000 éves kultúrát, amely Európát szülte. Igazság és lelkiismeret gal­lo es lendítö fogalmak és ér­zések írás közben ... Ügy hi­szem, mindketten igen kordá­ban tartottak engem és erő­sen formálták életemet és al­kotásaimat is. Ezekről a „Hét levél a költészetről” című le­veleimben többször is beszél­tem ... * A természet és művészet közös vonása a teremtés. E három nélkül életemet nem tudom elképzelni... * A megismerés reménye iz­gató és kábító a versírásban. Valaminek a nyitjára jutunk magunkban és a világban — a világról. Ezt adja a költé­szet, és a vers. * A költészetben minden jel­képből lélek s egyben fizikai erő sugárzik. így a költészet hétköznapjaink vitelében is alkotó elem és energia. =t= A társadalomba épült egye- deken át a jó vers, ha meg nem is változtathat elörege­dett vagy kísérletező politikai rendszereket, de azokban szebbé teheti az ember életét, elviselhelöbW történelmi sor­sát . .. * A jó vers energiát fejleszt a lélekben, amely így fizikai, biológiai értelemben is az embert egészíti ki. Minden jó vers új meleg, új mozgás. Üj ■ energia __ * A világot, és az emberise­get. ha nem is lehet megvál­tani a költészettel, de talán egy rétegét a szép felé fordí­tani és megértésére át lehet hangolni. Az az igazi új és modern irányzat és stílus, amelyik emberibb világot akar a pénzzel és karddal te­remtett életstílusokkal szem­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom