Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

,Raskatfötéiben van a ház’ KARAD AJÁNDÉKAI »E? az egy dallam is meg­érte,'hogy leutazzam Karúd­ra«, mondta Kodály az Est című lap .munkatársának, miután egy somogyi »hen­gert« lejátszott neki. De. mint ismeretes, nemcsak egy dallamot vitt innét a mes­ter, aki a kincsekért cserébe országos, majd világhírűvé tette a község nevét, amely ma már Kodály népdalfel­dolgozásai és kórusrh övei ré­vén zenetörténeti fogalom. Kodályon kívül fnás zene­szerzők, folkloristák is szí­vesen látogattak ide: mindig »megérte« leutazni Karáéra, mert ez a község senkit sem bácsotött el üres kézzel. Hol dallamokkal, hol a mozdula­tok egy-egy ritka virágával ajándékozta meg az arra ér­demest, azt, akinek volt sze­me a látásra és füle a hal­lásra. Egyre több az emlék­tábla a faluban, amely Ka- rád páratlanul gazdag köz­művelődési hagyományaira emlékeztet, de a község la­kói — a patinás névhez mél­tóan — ma is arra töreked­nek, hogy ne csak anyagi­akban. hanem szellemiekben is gyarapodjanak. — Nos, megéri-e ma Ka­rúdra jönni? — kérdezem Keresztes Arankától, aki szeptember óta dolgozik fő­foglalkozású népművelőként a faluban. — Megéri — mondja —; egészen biztos vagyok ebben, bár kevés még a helyi ta­pasztalatom. Népművelés— ének szakos vagyok, koijzer- vatóriumot is végeztem, s népzenei tanulmányaim so­rán olvastam először Karúd­ról. Érthető, hogy nagy örömmel vállaltam abban a községben a népművelői te­endőket, ahol Kodály Zoltán gyűjtött népdalokat, s ahol a Paulini Béla nevéhez és élet­művéhez kapcsolódó »gyön- gyösbokrétás« korszakban olyan jelentős népi együttes alakult, mely az ország első színpadán, majd Nyugat- Európa sok nagyvárosában szerepelt sikerrel. Persze amikor ide jöttem, engem is elsősorban az érdekelt, hogv mi van most a faluban, és főként, hogy milyen lehető­ségei vannak jelenleg, az al­kotni váavó népművelőknek. Az első benyomásai ked­vezőek voltak. Mindenekelőtt itt van a híres tánccsoport: felnőttek és fiatalok egy­aránt szívesen járnak a pró­bákra. a gyerekeket pedig a világot járt karádi táncos, Horváth János bácsi tanítja. A pávakörhöz tizenhat asz- szony tartozik. Eredménye­sen dolgozik 1 a hímzöszak- kör, lelkesen tevékenyked­nek a fotósok is. — Egyre többen érdeklőd­nek a község múltja, törté­nete iránt. Remélhetőleg, hamarosan megalakíthatjuk a honismereti szakkört. A legutóbbi tanácsülés témája Karád közművelődése volt. Ezen a tanácskozáson a töb­bi között arról is szó esett, hogy a közművelődési tevé­kenységnek egyre szívósabb akadálya a megfelelő helyi­ségek hiánya. Nincs ottho­nuk a művelődési csoportok­nak, a szakköröknek, s a művelődési ház életveszélyes állapotban van, a klub­könyvtár szűk, elavult. Egy idegen, aki Karád kulturá­lis hagyományait csak hírből ismeri, bizonyára elképedne, ha meglátná a mi művelő­dési házunkat. Ezt persze nem panaszképpen mondom. Dolgozni fogok a legjobb tu­dásom szerint. Sz. A. Napsugarak a termelés szolgálatában Négy fok »meleget« mu- tatt az árnyékban elhelye­zett hőmérő, de a kéteme- letnyi magas sörpalackozó üzem lapis tetején. — az enyhe légmozgás miatt — hidegebbnek érezzük a le­vegőt. Közép-európai idő szerint délelőtt fél tizenegy van. Az -égbolt felhőtlen, a nap szikrázó fénnyel áraszt­ja el a festői tájat. Kísérőm, a kardzsali sör- palckozó üzem energetikusa kalauzol a csövek és a. kü­lönleges. üvégtetéjű' elemek szövevényében., Lelkesen biztat: fogjam csak meg az egyik csövet „.Azt, amelyik, már lefelé viszi a vizet. Egy napelemekkel működő melegítő-fűtő rendszerrel is­merkedünk. A Bulgáriában egyedül Kardzsaliban foly­tatott.— központi irányítású — kísérlet során keresnek választ arra, hogy lehet-e, érdemes-e fölhasználni a nap energiáját ipari célokra. (Lakások fűtésével, illetve meleg vízzel való ellátásá­val másutt már sikerrel pró­bálkoznak.) Dél-bulgáriai testvérváro­sunkra esett a választás, és ez annak köszönhető- hogy rendkívül nagy az évi nap­sütéses órák száma. A medi­terrán szél gyorsan elfújja az északról érkező eső- és hófelhőket, s így alig . for­dul elő, hogy egy-két nap­nál tovább borult az égbolt Kardzsali fölött. Erre ala­pozva építették ki és he­lyezték üzembe a múlt év novemberébe» természetes forrású energiaellátási rend­szerüket. Miből áll ez a berende­zés? Mindenekelőtt 130 da­rab, egyenként két négyzet­méter alapterületű elemből, melyek természetesen meg­felelő szögbe állítva fogad­ják a napsugarakat. A vas- keretbe foglalt üveglapok .alatt .. .. fekete műanyagba ágyazva futnak a vékony csövek. A bennük keringő víz a nap sugaraitól fölme­legedve a földszinten elhe­lyezett tartályokba kerül, onnan pedig rendeltetési he­lyére: az üvegmosóba nyo­matják. Felhasználásához tudni, kell. hogy a palacko­kat háromszor mossák: elő­ször 60, majd 40, végül 20 fokos vízben. Most, télen a második mosáshoz szükséges hőmérsékletet megfelelő mennyiségben biztosítani tudják. Természetesen a nyári derült időszakokban mindhárom mosási igény jó részét így elégítik ki. Mennyire gazdaságos e rendszer megépítése és üze­meltetése.? A rövid — alig két és fél hónapos — műkö­dés során kedvező tapaszta­latokat szereztek, az ered­mény megfelelt a várako­zásnak : § második mosáshoz szükséges meleg víz szolgál­tatása a korábbi költségek­nek mindössze egyötödét emésztette föl. Természete­sen zordabb télen kedvezőt­lenebb hatásfokkal működik e rendszer, de azt hiszem, az idei tél eddigi szakasza sem mondható éppen tava- sziasnak Bulgáriában sem. Az év többi hónapjában pe­dig nyilvánvaló, hogy tete­mes a fűtőanyag — jelen esetben a gázolaj — megta­karítása. A bolgár szakemberek — ezt szűrtem le a fiatal ener­getikus lelkesedéséből — nagy reményeket fűznek a napelemek ipari célú föl- használásához. A kardzsali tapasztalatokat folyamatosan értékelve az ország más, hasonló adottságú vidékein is tervbe veszik e fűtő-, il­letve melegitőrendszer léte­sítését. P. L. Kiállítások és bemutatók Néprajzi szabadegyetem- A TIT és az Edosz Műve­lődési Ház szervezésében néprajzi szabadegyetemi so­rozat kezdődött a közműve­lődési intézményben. Tegnap délután népi hímzésekből nyílt kiállítás — Somogyi Teréz munkáiból —, s a tárlathoz szakmai bemutató járult. A néprajzi szabad­egyetemi sorozat hallgatói megismerkednek a bőrdísz­mű-készítéssel, továbbá a fafaragás alapelemeivel és technikájával. A népi hangszeresek is bemutatkoznak: dudamuzsi- kát, pásztorfurulyát szólal­tatnak meg a hangszerek avatott ismerői. A kerámia dísztárgyak és használati esz­közök témakört ugyancsak kiállítással teszik szemléle­tesebbé. A február 13-i bőrdíszmű-kiállításhoz és foglalkozáshoz alapanyagot is biztosítanak a rendezők; Zsalakovics László tart be­mutatót, A fafaragás alap­elemeit Szőke István ismer­teti, a márciusi kerámiaki­állításon Tamás László sze­repel. A néprajzi szabad- egyetem záró foglalkozásán — április 18-án — a részt­vevők megtekintik Szenna néprajzi érdekességeit, a szabadtéri gyűjteményt. Képeinken: A Somogyi Te­réz népi szőtteseiből rende­zett kiállítás anyagának egyes darabjai. A tízéves Kincskereső „Kívánom a Kincskereső­nek. hogy azon az úton in­duljon el, amely az ifjú ol­vasó szívébe vezet; s az if­jú olvasónak;, pedig azt kí­vánom, hogy örömmel és haszonnal forgassa, olvassa e lapot!« Hogyan teljesült Darvas József hajdani — és tudjuk róla — szívbéli óhaj­tása? Amit, az induló gyer­mekirodalmi folyóirat, a sze­gedi tanárképző főiskola ál­tal kiadott Kincskereső el­ső számába írt? Hegedűs András irodalomtörténész, pedagógus elévülhetetlen ér­deme, hogy Benedek Elek és Móra Ferenc örökségének szellemében életre hívta a folyóiratot, és támogatói, szerkesztői közé, a pedagu gusók mellé írókat, költőket, újságírókat invitált. Az 1971- es-"alapítástól eltelt időben egyre tudatosgbbá vált a szerkesztői szándék: a »gysr­FEBRUAR: MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP AVSHTRKKÍS M ÁS öOMBÁh HÁ/TÁJÍ if RMF.SrtÉSf. Hasznos újdonságok A "kiskertekben évről évre gyarapodik a gyümölcs- és szőlőkultúra. A növények vé­delmének - elhanyagolása azonban kettős kárt- is okoz a kistermelőnek: egyrészt a különböző fertőzések miatt nem tudja a termést megfe­lelő áron értékesíteni (sok esetben exportra is értékesít­hető lyümölcsért csak mini­mális árat kap), másrészt jó­val kisebb hozamot érhet el. Egyes gyümölcsfajoknál nem éri el nagyüzemek termésát­lagának felét sem. Érthető tehát, hogy érdeke minden termelőnek, kertbarátnak a rendszeres, szakszerű növény- vedelem, Ehhez a munkához nyújt segítséget egy szerzői csoport most megjelent mun­kája a Növényvédelem a kis­kertben. A szerzők az első fejezetben a növényvédelem­mel kapcsolatos általános tudnivalókat ismertetik; kü­lön fejezetben foglalkoznak a szőlő, a gyümölcs, a zöldség védelmével, a vegyszeres gyomirtással és bemutatják az ajánlott különböző nö­vényvédelmi gépeket, azok használatát. Nagy értéke ■könyvnek a sok színes' kép. amellyel megkönnyíti a kár­tevők és kórokozók fölisme­rését. a növényvédelmet pe­dig táblázatokkal, a szerek keverhetőségével segíti. Több mint kétszázezer szakcsoporttag termel szerve­zetten az áfészek keretében közfogyasztásra is. A fogyasz­tási sszövetkezetek különböző módon támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságokat. A Mezőgazdasági szakcsopor- tok az áfészek keretéten cí­mű könyv a szakcsoportok­ban tevékenykedők nagy szá­ma miatt különösen nagy ér­deklődésre tarthat számot. '/* szakcsoportok megalakítás-' nak, működésének feltétele' röl. termelésük szervezéséről írnak a szerzők, 'részletesen foglancainak a leggyakoribb félreértést, tanácstalanságot okozó témákkal, mint például a tagok jogaival, kötelessé­geivel, a közös alap felhasz­nálásának módjával. Elem­zik az áfészek és a szakcso­portok kapcsolatát, tájékoz­tatnak az adózásról, illetve az adókedvezményekről. Fi­gyelemre méltóak az állami támogatásról szóló fejezetek, valamint a rendeletek és jog­szabályok ismertetése. Mind nagyobb az érdeklő­dés a gombatermeles iránt. Nagy szakértelem, szorgalom kitartás kell ahhoz, hogy eredményes legyen ez a te­vékenység. Szili István és Véssey Edde a sikeres mun­kához igyekszik segítségei adni a Kertünk, házunk, ott honunk sorozatban megjelent A csiperke és más gombát háztáji termesztése című könyvében. Az általános részben ismertetik a gom­báknak az élővilágban betol tött szerepét, szaporodását táplálkozásélettani jelentő­ségét és a gombatermeszté- helyzetét. Részletesen szólnak a táptalaj elkészítésének Módjáról, a termesztés telte­déiről és arról is, hogy mi­ven körülmények között mi lycn fajták termeszthetők eredményesen. Mivel a siker egyik sarkalatos pontja a nö­vényvédelem. részletesen ír­nak az ezzel kapcsolatos tud­nivalókról, illetve ezzel össze­függésben tájékoztatnak a különböző betegségekről, kór­okozókról. Figyelemre méltó íz is. hogy a tanácsadás mel­lett a szerzők őszintén írnak a termelés nehézségeiről, buktatóiról, arra is utalva, hogy milyen gombák ter­mesztése biztonságosabb és javasolható kezdők számára s. A régóta várt, értékes könyv végigkíséri á gomba '.V.iá‘ a spórától a ..lábasig", ugyanis ételrecepteket is ol­vashatunk benne­mekirodalom« helyett a tá- gabb irodalmi kincsestárból, »az« irodalomból válogassak a lapba mindazon értékeket, amelyekkel ez a korosztály élni tud, amelyeket "e.-ieni képes. A lap mai szerkesztői ezekben a napokban, a szü­letésnapot ünneplő, vissza- és előretekintenek, az össze­gyűlt tapasztalatokat i-ende- zik. Ezekről kérdeztük Deme László főszerkesztőt. — Mekkora az út a Kincs­kereső alapításától? Hogyan változtak a válogatás szem­pontjai? — A lap indulásakor úgy­szólván csak elképzelni lehe­tett. mit és hogyan kell ten­ni a nemes célért, az ifjúság olvasóvá neveléséért, ma ta­pasztalataink révén • már tudni lehet. A Kincskereső olvasóközönsége: olyan élet­szakaszba érő gyerekek, aic k átmenetileg elfordulnak a mesétől; a tükrözi. 3tett vi­lág helyett maga a valóság érdekli őket. Az iskolai, tan- tárgyiasított irodalom- és anyanyelvoktatás önmagá­ban nem tudja ellensúlyozni ezt a féloldalas, a »reáliák« iránt nyilvánuló érdeklődést. Az így keletkezett űrt ez a folyóirat hivatott kitölteni. A Kincskereső a maga ne­mében előzmények nélkül való volt. Induláskor na­gyítóval kellett keresni a közlésre szánt anyagot, és természetesen keresni kellett a válogatás szempontjait, módszereit is. Nemigen volt mód eredeti, mai gyerekeknek írt. az éle- tüicet ábrázoló, a közeli es távolabbi múltat megeie e- nítő művek átryuj fására. Mert »hiánycikknek«' számí­tott .mindez. Most lapszámon­ként átlagosan az anyag 30 százaléka első közle». Egy­szerűen a folyóttá" léte se­gített részben x földeríteni, másrészt megteremteni en­nek a korosztálynak az iro­dalmat. Mindvégig alkotó műhelyt kívántunk alakítani, Pályázatokkal és más mó­don elősegíteni a 10—14 éve­seknek való művek születé­sét. Kialakultak mára a vá­logatás szempontjai is: a parttalan óceánból, »az« iro­dalomból a humánumot su­gárzó, a társadalmi, nemze­ti öntudatra ébresztő, nemes erkölcsöt sugalló, s más fon tos pedagógiai célokat sz»! gáló alkotásokat választjuk Irodalmat — nem önma- I gáért, hanem «síméi tanai­méért, esztétikus formájáért, embertükröző és ember alakí­tó értékéért. Az anyanyelvi névelés dolgában például ha­marabb terelte e folyóttá a használat felé a nyelvi tu­dást, mint a tanterv; a népi hagyományok és a történe­tiség tisztelete kezdettől erő- • sebb lapunkban, mint az is­kolai oktatásban. — Elegendő-e a lap léte, esztétikus külleme ahhoz, hogy olvassák a tizenévesek? — Kevesen vannak azok a gyerekek, akik maguktól rá­szoknak az olvasásra. Ahhoz, hogy a Kincskereső a kitű­zött célokat elérhesse, érdek­lődést kell kelteni iránta. Az olvasási igényeket támaszta­ni. fejleszteni. irányítani szükséges; ebben kulcsfon­tosságú a pedagógusok sze­repe. Tapasztalataink azt mutatják: tömeges érdeklő­dés ott kél. ahol irodalom- szerető felnőtt van a háttér­ben. A visszajelzésekből má­ris leszűrhető: a tizenévesek ma többet és jobban olvas­nak. mint az egy évtizeddel ezelőttiek. — Ebben látja a folyóirat legfőbb értékét] értelmét? — Legfőbb értéke, hogy 'inspirációjára ennek a kor­osztálynak írások születnek. Segíti az új és új nemzedé­kek sokoldalú, eszmeileg- esztétikailag megalapozott fejlődését, azzal, hogy a ti­zenéveseket bekapcsolja az irodalom-' és folyóiratolva­sásba. A tavalyi utolsó, bővített terjedelmű. lapszámban — akár a gyermékévet záróban — az olvasók írásaiból, raj­zaiból közölt válogatást a Kincskereső. Az idén új címlappal, új rovatfejekkel - jelent meg — születésnapi új ruhában. Ezentúl a belső bo­rítón kortárs írók portréit, a hátsó lapofi az illusztráló grafikusok üdvözlő lapjait is megtalálják a gyerekek. A jubileumra elkészült A Kincskereső lanárkezben cí­mű kiadvány is. amelyben a tapasztalatok foglaltatnak: hogyan merítettek eddig a folyóiratból az , igényes iro­dalomtanárok. Készül h bib­liográfia — a lap tiz evének anyagából. S. E. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom