Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

,Raskatfötéiben van a ház’

KARAD AJÁNDÉKAI

»E? az egy dallam is megérte,'hogy leutazzam Karúdra«, mondta Kodály az Est című lap .munkatársának, miután egy somogyi »hengert« lejátszott neki. De. mint ismeretes, nemcsak egy dallamot vitt innét a mester, aki a kincsekért cserébe országos, majd világhírűvé tette a község nevét, amely ma már Kodály népdalfeldolgozásai és kórusrh övei révén zenetörténeti fogalom. Kodályon kívül fnás zeneszerzők, folkloristák is szívesen látogattak ide: mindig »megérte« leutazni Karáéra, mert ez a község senkit sem bácsotött el üres kézzel. Hol dallamokkal, hol a mozdulatok egy-egy ritka virágával ajándékozta meg az arra érdemest, azt, akinek volt szeme a látásra és füle a hallásra. Egyre több az emléktábla a faluban, amely Ka- rád páratlanul gazdag közművelődési hagyományaira emlékeztet, de a község lakói — a patinás névhez méltóan — ma is arra törekednek, hogy ne csak anyagiakban. hanem szellemiekben is gyarapodjanak.

— Nos, megéri-e ma Karúdra jönni? — kérdezem Keresztes Arankától, aki szeptember óta dolgozik főfoglalkozású népművelőként a faluban.

— Megéri — mondja —; egészen biztos vagyok ebben, bár kevés még a helyi tapasztalatom. Népművelés— ének szakos vagyok, koijzer- vatóriumot is végeztem, s népzenei tanulmányaim során olvastam először Karúdról. Érthető, hogy nagy örömmel vállaltam abban a községben a népművelői teendőket, ahol Kodály Zoltán gyűjtött népdalokat, s ahol a Paulini Béla nevéhez és életművéhez kapcsolódó »gyön- gyösbokrétás« korszakban olyan jelentős népi együttes alakult, mely az ország első színpadán, majd Nyugat- Európa sok nagyvárosában szerepelt sikerrel. Persze amikor ide jöttem, engem is elsősorban az érdekelt, hogv mi van most a faluban, és főként, hogy milyen lehetőségei vannak jelenleg, az alkotni váavó népművelőknek.

Az első benyomásai kedvezőek voltak. Mindenekelőtt itt van a híres tánccsoport: felnőttek és fiatalok egyaránt szívesen járnak a próbákra. a gyerekeket pedig a világot járt karádi táncos, Horváth János bácsi tanítja. A pávakörhöz tizenhat asz- szony tartozik. Eredményesen dolgozik 1 a hímzöszak- kör, lelkesen tevékenykednek a fotósok is.

— Egyre többen érdeklődnek a község múltja, története iránt. Remélhetőleg, hamarosan megalakíthatjuk a honismereti szakkört. A legutóbbi tanácsülés témája Karád közművelődése volt. Ezen a tanácskozáson a többi között arról is szó esett, hogy a közművelődési tevékenységnek egyre szívósabb akadálya a megfelelő helyiségek hiánya. Nincs otthonuk a művelődési csoportoknak, a szakköröknek, s a művelődési ház életveszélyes állapotban van, a klubkönyvtár szűk, elavult. Egy idegen, aki Karád kulturális hagyományait csak hírből ismeri, bizonyára elképedne, ha meglátná a mi művelődési házunkat. Ezt persze nem panaszképpen mondom. Dolgozni fogok a legjobb tudásom szerint.

Sz. A.

Napsugarak a termelés szolgálatában

Négy fok »meleget« mu- tatt az árnyékban elhelyezett hőmérő, de a kéteme- letnyi magas sörpalackozó üzem lapis tetején. — az enyhe légmozgás miatt — hidegebbnek érezzük a levegőt. Közép-európai idő szerint délelőtt fél tizenegy van. Az -égbolt felhőtlen, a nap szikrázó fénnyel árasztja el a festői tájat.

Kísérőm, a kardzsali sör- palckozó üzem energetikusa kalauzol a csövek és a. különleges. üvégtetéjű' elemek szövevényében., Lelkesen biztat: fogjam csak meg az egyik csövet „.Azt, amelyik, már lefelé viszi a vizet.

Egy napelemekkel működő melegítő-fűtő rendszerrel ismerkedünk. A Bulgáriában egyedül Kardzsaliban folytatott.— központi irányítású — kísérlet során keresnek választ arra, hogy lehet-e, érdemes-e fölhasználni a nap energiáját ipari célokra. (Lakások fűtésével, illetve meleg vízzel való ellátásával másutt már sikerrel próbálkoznak.)

Dél-bulgáriai testvérvárosunkra esett a választás, és ez annak köszönhető- hogy rendkívül nagy az évi napsütéses órák száma. A mediterrán szél gyorsan elfújja

az északról érkező eső- és hófelhőket, s így alig . fordul elő, hogy egy-két napnál tovább borult az égbolt Kardzsali fölött. Erre alapozva építették ki és helyezték üzembe a múlt év novemberébe» természetes forrású energiaellátási rendszerüket.

Miből áll ez a berendezés? Mindenekelőtt 130 darab, egyenként két négyzetméter alapterületű elemből, melyek természetesen megfelelő szögbe állítva fogadják a napsugarakat. A vas- keretbe foglalt üveglapok .alatt .. .. fekete műanyagba ágyazva futnak a vékony csövek. A bennük keringő víz a nap sugaraitól fölmelegedve a földszinten elhelyezett tartályokba kerül, onnan pedig rendeltetési helyére: az üvegmosóba nyomatják. Felhasználásához tudni, kell. hogy a palackokat háromszor mossák: először 60, majd 40, végül 20 fokos vízben. Most, télen a második mosáshoz szükséges hőmérsékletet megfelelő mennyiségben biztosítani tudják. Természetesen a nyári derült időszakokban mindhárom mosási igény jó részét így elégítik ki.

Mennyire gazdaságos e rendszer megépítése és üzemeltetése.? A rövid — alig két és fél hónapos — működés során kedvező tapasztalatokat szereztek, az eredmény megfelelt a várakozásnak : § második mosáshoz szükséges meleg víz szolgáltatása a korábbi költségeknek mindössze egyötödét emésztette föl. Természetesen zordabb télen kedvezőtlenebb hatásfokkal működik e rendszer, de azt hiszem, az idei tél eddigi szakasza sem mondható éppen tava- sziasnak Bulgáriában sem. Az év többi hónapjában pedig nyilvánvaló, hogy tetemes a fűtőanyag — jelen esetben a gázolaj — megtakarítása.

A bolgár szakemberek — ezt szűrtem le a fiatal energetikus lelkesedéséből — nagy reményeket fűznek a napelemek ipari célú föl- használásához. A kardzsali tapasztalatokat folyamatosan értékelve az ország más, hasonló adottságú vidékein is tervbe veszik e fűtő-, illetve melegitőrendszer létesítését.

P. L.

Kiállítások

és

bemutatók

Néprajzi szabadegyetem- A TIT és az Edosz Művelődési Ház szervezésében néprajzi szabadegyetemi sorozat kezdődött a közművelődési intézményben. Tegnap délután népi hímzésekből nyílt kiállítás — Somogyi Teréz munkáiból —, s a tárlathoz szakmai bemutató járult. A néprajzi szabadegyetemi sorozat hallgatói megismerkednek a bőrdíszmű-készítéssel, továbbá a fafaragás alapelemeivel és technikájával.

A népi hangszeresek is bemutatkoznak: dudamuzsi- kát, pásztorfurulyát szólaltatnak meg a hangszerek avatott ismerői. A kerámia dísztárgyak és használati eszközök témakört ugyancsak kiállítással teszik szemléletesebbé. A február 13-i bőrdíszmű-kiállításhoz és foglalkozáshoz alapanyagot is biztosítanak a rendezők; Zsalakovics László tart bemutatót, A fafaragás alapelemeit Szőke István ismerteti, a márciusi kerámiakiállításon Tamás László szerepel. A néprajzi szabad- egyetem záró foglalkozásán

— április 18-án — a résztvevők megtekintik Szenna néprajzi érdekességeit, a szabadtéri gyűjteményt.

Képeinken: A Somogyi Teréz népi szőtteseiből rendezett kiállítás anyagának egyes darabjai.

A tízéves Kincskereső

„Kívánom a Kincskeresőnek. hogy azon az úton induljon el, amely az ifjú olvasó szívébe vezet; s az ifjú olvasónak;, pedig azt kívánom, hogy örömmel és haszonnal forgassa, olvassa e lapot!« Hogyan teljesült Darvas József hajdani — és tudjuk róla — szívbéli óhajtása? Amit, az induló gyermekirodalmi folyóirat, a szegedi tanárképző főiskola által kiadott Kincskereső első számába írt? Hegedűs András irodalomtörténész, pedagógus elévülhetetlen érdeme, hogy Benedek Elek és Móra Ferenc örökségének szellemében életre hívta a folyóiratot, és támogatói, szerkesztői közé, a pedagu gusók mellé írókat, költőket, újságírókat invitált. Az 1971- es-"alapítástól eltelt időben egyre tudatosgbbá vált a szerkesztői szándék: a »gysrFEBRUAR: MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP

AVSHTRKKÍS M ÁS öOMBÁh HÁ/TÁJÍ if RMF.SrtÉSf.

Hasznos újdonságok

A "kiskertekben évről évre gyarapodik a gyümölcs- és szőlőkultúra. A növények védelmének - elhanyagolása azonban kettős kárt- is okoz a kistermelőnek: egyrészt a különböző fertőzések miatt nem tudja a termést megfelelő áron értékesíteni (sok esetben exportra is értékesíthető lyümölcsért csak minimális árat kap), másrészt jóval kisebb hozamot érhet el. Egyes gyümölcsfajoknál nem éri el nagyüzemek termésátlagának felét sem. Érthető tehát, hogy érdeke minden termelőnek, kertbarátnak a rendszeres, szakszerű növény- vedelem, Ehhez a munkához

nyújt segítséget egy szerzői csoport most megjelent munkája a Növényvédelem a kiskertben. A szerzők az első fejezetben a növényvédelemmel kapcsolatos általános tudnivalókat ismertetik; külön fejezetben foglalkoznak a szőlő, a gyümölcs, a zöldség védelmével, a vegyszeres gyomirtással és bemutatják az ajánlott különböző növényvédelmi gépeket, azok használatát. Nagy értéke ■könyvnek a sok színes' kép. amellyel megkönnyíti a kártevők és kórokozók fölismerését. a növényvédelmet pedig táblázatokkal, a szerek keverhetőségével segíti.

Több mint kétszázezer szakcsoporttag termel szervezetten az áfészek keretében közfogyasztásra is. A fogyasztási sszövetkezetek különböző módon támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságokat. A Mezőgazdasági szakcsopor- tok az áfészek keretéten című könyv a szakcsoportokban tevékenykedők nagy száma miatt különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. '/* szakcsoportok megalakítás-' nak, működésének feltétele' röl. termelésük szervezéséről írnak a szerzők, 'részletesen foglancainak a leggyakoribb

félreértést, tanácstalanságot okozó témákkal, mint például a tagok jogaival, kötelességeivel, a közös alap felhasználásának módjával. Elemzik az áfészek és a szakcsoportok kapcsolatát, tájékoztatnak az adózásról, illetve az adókedvezményekről. Figyelemre méltóak az állami támogatásról szóló fejezetek, valamint a rendeletek és jogszabályok ismertetése.

Mind nagyobb az érdeklődés a gombatermeles iránt. Nagy szakértelem, szorgalom kitartás kell ahhoz, hogy eredményes legyen ez a tevékenység. Szili István és Véssey Edde a sikeres munkához igyekszik segítségei adni a Kertünk, házunk, ott honunk sorozatban megjelent A csiperke és más gombát háztáji termesztése című könyvében. Az általános részben ismertetik a gombáknak az élővilágban betol tött szerepét, szaporodását táplálkozásélettani jelentőségét és a gombatermeszté- helyzetét. Részletesen szólnak a táptalaj elkészítésének Módjáról, a termesztés teltedéiről és arról is, hogy miven körülmények között mi lycn fajták termeszthetők eredményesen. Mivel a siker

egyik sarkalatos pontja a növényvédelem. részletesen írnak az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, illetve ezzel összefüggésben tájékoztatnak a különböző betegségekről, kórokozókról. Figyelemre méltó íz is. hogy a tanácsadás mellett a szerzők őszintén írnak a termelés nehézségeiről, buktatóiról, arra is utalva, hogy milyen gombák termesztése biztonságosabb és javasolható kezdők számára

s. A régóta várt, értékes könyv végigkíséri á gomba '.V.iá‘ a spórától a ..lábasig", ugyanis ételrecepteket is olvashatunk bennemekirodalom« helyett a tá- gabb irodalmi kincsestárból, »az« irodalomból válogassak a lapba mindazon értékeket, amelyekkel ez a korosztály élni tud, amelyeket "e.-ieni képes. A lap mai szerkesztői ezekben a napokban, a születésnapot ünneplő, vissza- és előretekintenek, az összegyűlt tapasztalatokat i-ende- zik. Ezekről kérdeztük Deme László főszerkesztőt.

— Mekkora az út a Kincskereső alapításától? Hogyan változtak a válogatás szempontjai?

— A lap indulásakor úgyszólván csak elképzelni lehetett. mit és hogyan kell tenni a nemes célért, az ifjúság olvasóvá neveléséért, ma tapasztalataink révén • már tudni lehet. A Kincskereső olvasóközönsége: olyan életszakaszba érő gyerekek, aic k átmenetileg elfordulnak a mesétől; a tükrözi. 3tett világ helyett maga a valóság érdekli őket. Az iskolai, tan- tárgyiasított irodalom- és anyanyelvoktatás önmagában nem tudja ellensúlyozni ezt a féloldalas, a »reáliák« iránt nyilvánuló érdeklődést. Az így keletkezett űrt ez a folyóirat hivatott kitölteni. A Kincskereső a maga nemében előzmények nélkül való volt. Induláskor nagyítóval kellett keresni a közlésre szánt anyagot, és természetesen keresni kellett a válogatás szempontjait, módszereit is.

Nemigen volt mód eredeti, mai gyerekeknek írt. az éle- tüicet ábrázoló, a közeli es távolabbi múltat megeie e- nítő művek átryuj fására. Mert »hiánycikknek«' számított .mindez. Most lapszámonként átlagosan az anyag 30 százaléka első közle». Egyszerűen a folyóttá" léte segített részben x földeríteni, másrészt megteremteni ennek a korosztálynak az irodalmat. Mindvégig alkotó műhelyt kívántunk alakítani, Pályázatokkal és más módon elősegíteni a 10—14 éveseknek való művek születését. Kialakultak mára a válogatás szempontjai is: a

parttalan óceánból, »az« irodalomból a humánumot sugárzó, a társadalmi, nemzeti öntudatra ébresztő, nemes erkölcsöt sugalló, s más fon tos pedagógiai célokat sz»! gáló alkotásokat választjuk Irodalmat — nem önma- I gáért, hanem «síméi tanaiméért, esztétikus formájáért, embertükröző és ember alakító értékéért. Az anyanyelvi névelés dolgában például hamarabb terelte e folyóttá a használat felé a nyelvi tudást, mint a tanterv; a népi hagyományok és a történetiség tisztelete kezdettől erő- • sebb lapunkban, mint az iskolai oktatásban.

— Elegendő-e a lap léte, esztétikus külleme ahhoz, hogy olvassák a tizenévesek?

— Kevesen vannak azok a gyerekek, akik maguktól rászoknak az olvasásra. Ahhoz, hogy a Kincskereső a kitűzött célokat elérhesse, érdeklődést kell kelteni iránta. Az olvasási igényeket támasztani. fejleszteni. irányítani szükséges; ebben kulcsfontosságú a pedagógusok szerepe. Tapasztalataink azt mutatják: tömeges érdeklődés ott kél. ahol irodalom- szerető felnőtt van a háttérben. A visszajelzésekből máris leszűrhető: a tizenévesek ma többet és jobban olvasnak. mint az egy évtizeddel ezelőttiek.

— Ebben látja a folyóirat legfőbb értékét] értelmét?

— Legfőbb értéke, hogy 'inspirációjára ennek a korosztálynak írások születnek. Segíti az új és új nemzedékek sokoldalú, eszmeileg- esztétikailag megalapozott fejlődését, azzal, hogy a tizenéveseket bekapcsolja az irodalom-' és folyóiratolvasásba.

A tavalyi utolsó, bővített terjedelmű. lapszámban — akár a gyermékévet záróban — az olvasók írásaiból, rajzaiból közölt válogatást a Kincskereső. Az idén új címlappal, új rovatfejekkel - jelent meg — születésnapi új ruhában. Ezentúl a belső borítón kortárs írók portréit, a hátsó lapofi az illusztráló grafikusok üdvözlő lapjait is megtalálják a gyerekek.

A jubileumra elkészült A Kincskereső lanárkezben című kiadvány is. amelyben a tapasztalatok foglaltatnak: hogyan merítettek eddig a folyóiratból az , igényes irodalomtanárok. Készül h bibliográfia — a lap tiz evének anyagából.

S. E.

I