Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Megnyílt az SZKP XXVI. kongresszusa

fTfrtyt. az 1. oldalt öl.)

A lengyel elv társak most azon munkálkodnak, hogy leküzdjék a válságos helyzetet. A párt harcképességének fokozására, a munkásosztályhoz., a dolgozókhoz fűződő kapcsolatok megszilárdítására törekszenek.' konkrét programot dolgoznak ki a lengyel népgazdaság rendbe hozásara.

Lengyelország számára fontos politikai támogatást jelentett a Varsói Szerződés tagállamai vezető személyiségeinek a múlt év decemberében megtartott moszkvai találkozója. Ez a találkozó. világosan megmutatta.: a lengyel kommunisták, a lengyel munkásosztály, az ország dolgozói bizton számíthatnak barátaikra és szövetségeseikre. A. szocialista Lengyelországot, a testvéri Lengyelországot nem hagyjuk el a bajban, nem engedjük bántani!

A lengyelországi események ismételten arról győznek meg bennünket, menynyire fontos a párt számára, vezető szerepének megszilárdítása szempontjából az, hogy a párt erősen odafigyeljen a tömegek véleményere. határozottan harcoljon a bürokratizmus, a vo- lurrtar izmus mindennemű megnyilvánulása ellen. akti-, van fejlessze a szocialista demokráciát, megfontolt, reális" politikát folytasson a külgazdasági kapcsolatokban.

A világszoeíatizmus története sokféle megpróbáltatást ismer. Voltak bonyolult és válságos momentumai. De a kommunisták mindig bátran szembeszálltak az ellenség támadásaival és győztek. így volt ez a múltban és így lesz ez a jövőben is. És ne kételkedjen senki abhan a közös eltökéltségünkben, hogy biztosítjuk érdekeink védelmét megőrizzük a népek szoc ialis ta vívmányait!«

Fejlődő kapcsolatok a szocialista országokkal

A további akban Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a szocialista államok közeledésének folyamata továbbra is fejlődik. Ez azonban, mint mondotta, nem mossa el a szocialista országok nemzeti es történelmi sajátosságait. »Tairsadal mi életük, gazdaságszervezésük formáinak változatosságában azt kell látni, ami a valóságban van: a szocialista életmód meghonosodása útjainak és módszereinek gazdagságát.«

Fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai azokkal a szocialista országokkal is. amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek és a KGST- nek. Ebben áz összefüggésben méltatta a szovjet—jugoszláv együttműködés fejlődését, és szolidaritását nyilvánította a Koreai NDK-nak az ország egyesítéséért vívott harca irántBeszédét ezután így folytatta: »-Külön kelt szólni Kínáról A Kínai Népköztársaság társa dalmi-gazdasági

fejlődésének tapasztalata az utöbbs két évtizedben súlyos tanulságul Szolgál és megmutatja, hogy hova vezet a szocializmus elveinek, lényegének eltorzítása mind a bel-, mind a nemzetközi politikában.

Kína jelenlegi veaetói magúk is a legikegy etlen ebb leudális-fasdszta diktatúrának nevezik azt a rendet, amely az úgynevezett kulturális forradalom időszakában volt országukban.

Nekünk nincs mit hozzátennünk ,ehhez az értékeléshez.

Kma belpolitikájában most változások mennek végbe. Ezeknek a tényleges értelmét meg majd ay. idő mutatja meg. Megmutatja, milyen mértekben sikerül a mai kínai vezetésnek leküz- denie a maoista örökséget. De Peking külpolitikájában, sajnos, egyelőre még semmiféle kedvező irányú változásról nem beszélhetünk. Ez a politika továbbra is a

nemzetközi helyzet kiélezésére irányul, az imperializmus politikájával fonódik össze. Ez természetesen nem téríti vissza Kínát a fejlődés egészséges útjára. Az imperialisták nem lesznek a szocializmus barátai.

Az USA. Japán és több NATO-ország ama készsége mögött, hogy bővítsék a katonai-politikai ka pcsolatoka t Kínával, egyszerű számítás rejlik, mégpedig az. hogy saját, imperialista érdekükben használják fel Kína ellenséges magatartását a Szovjetunióval. a szocialista közösséggel szemben. Kockázatos játék!

Ami pedig a kínai népét illeti, mélységes meggyőződésünk, hogy valódi érdekeinek a békepolitika felelne meg Csakis a béke és a más államokkal való normális kapcsolatok politikája.

Ha a szovjet—kínai kapcsolatok továbbra is fagyponton maradnak, ennek oka nem a mi álláspontunk.«

»A Szovjetunió nem kereste és nem is keresi a konfrontációt a Kínai Népköz- társasággal. Mi az SZKP

XXIV. és XXV. kongresszusa által meghatározott irányvonalat követiük, és a jószomszédság alapján szeretnénk építeni kapcsolatainkat Kínával. Érvényben maradnak a Kínával való kapcsolatok rendezésére irányuló javaslataink, mint ahogy változatlan a kínai nép iránti tiszteletünk és barátságunk érzése is.«

Behatóan foglalkozott a szónok a gyarmati iga alól felszabadult országokkal. Közülük némelyekben a tőkés viszonyok honosodtak meg, mások igazi független politikát folytatnak. Megnövekedett az olyan országoknak a száma, amelyek a szocialista fejlődés útját választották. Fejlődésük bonyolult viszonyok között megy végbe, de alapvető fejlődési irányuk hasonló. Antiimperialista külpolitikát követnek. Erősödnek a dolgozók széles tömegeinek érdekeit kifejező forradalmi pártjaik.

Együttműködés a felszabadult nemzetekkel

A Szovjetunió fejleszti a kölcsönösen előnyös széles körű gazdasági és tudományos együttműködést a felszabadult országokkal. Közreműködésével nagy gazdasági objektumok létesülnek ezekben az államokban, és segít a szovjet állam a káderképzésben (mérnökök, technikusok, szakmunkások, orvosok, pedagógusok képzésében) is.

»■A többi testvéri országgal együtt segítünk a felszabadult országok védelmi képességének megszilárdításában is — folytatta a szónok —, ha ilyen kérelemmel fordulnak hozzánk. Ez történt például Angolában es Etiópiában. Ezekben az országokban megpróbáltak leszámolni a népi forradalmakkal a belső ellenforradalom vapv a külső agresszió révén. Mi ellenezzük a forradalom exportját, de nem érthetünk egyet az ellenforradalom exportjával sem.

Az imperializmus egy valóban hadüzenet nélküli háborút indított az afgán forradalom ellen. Ez közvetlenül veszélyeztette déli határaink biztonságát is. Ez a helyzet arra kényszerített bennünket, hogy megadjuk azt a katonai segítséget, amelyet e baráti ország kért.

Afganisztán ellenségeinek tervei kudarcba fulladtak. A Babrak Karmai elvtárs vezette afganisztáni népi demokratikus párt és kormány átgondolt, a nemzeti érdekeknek megfelelő politikája megszilárdította a néphatalmat.

Ami a szovjet katonai kontingenst illeti, azt készek leszünk kivonni az afgán kormánnyal való megegyezés alapján. Ehhez viszont az szükséges, bogy teljes egészében szüntessék meg az el len forradalmi bandák átdobását Afganisztánba. Ezt az Afganisztán és a szomszédai közti megállapodásokban kell rögzíteni. Szilárd biztosítékokra van szükség arr^, hogy nem lesz újabb intervenció. Ez a Szovjetunió elvi álláspontja, amelyhez mi szilárdan ragaszkodunk!«

Beszédében Leonyid Brezs- nyev kitért az iráni változásokra is és megállapította, hogy Iránban »minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenere, alapjában véve antiimperialista forradalom zajlott le«, noha a belső és külső reakció igyekszik megváltoztatni annak jellegét.

Ebben az összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy egyes keleti országokban az utóbbi időkben aktívan hangoztatnak iszlám jelszavakat. A kommunisták tisztelettel viseltetnek az iszlám vagy más hitű emberek vallási meggyőződése iránt. A lényeg az, hogy mi a «éljük az ilyen vagy olyan jelszavakat hangoztató erőknek. »Az iszlám zászlaja alatt felszabadító harc is kibontakozhat ... de iszlám jelszavakat használhat az ellenforradalmi lázadásokat szító reakció is. Következésképpen minden azon múlik, hogy milyen a valós tartalma valamely mozgalomnak.«

Elismeréssel szőtt Leonyid Biví-zsnyev a. békeszerető, független India nemzetközi szerepéről és méltatta a szovjet—indiai barátság megszilárdulását, az együttműködés fejlődését. Ez az együttműködés a jövőben is a szovjet külpolitika egyik fontos irányvonala marad.

Jó együttműködésié törekszik a Szovjetunió Indonéziával és más ASEAN-or- szágokkal is.

Új független államok jöttek létre

Leonyid Brezsnyev üdvözölte, hogy az elmúlt öt évben Afrikában, a Karibién jer medencéjében és Óceániában tíz új állam nyerte el függetlenségét. A Zimbabwe Köztársaság létrejötte szemléletesen mutatja — állapította meg, hogy a végéhez közeledik a klasszikus gyarmatosítók és fajgyűlölők uralma.

Az imperialisták ezen éle ulon-módon próbálják magukhoz láncolni a felszabadult országokat. Szabadon akarnak rendelkezni természeti kincseikkel. stratégiai célokra akarják felhasználni azok területét.

»Épp ilyen szemszögből közelíti meg a nyugat a mar öt hónapja folyó iráni—iraki háborút. Ez a háború teljesen értelmetlen ezen államok érdekei szempotjából, viszont igen előnyös az imperializmusnak, amely arról álmodozik, hogy visszaállítsa pozícióit ebben a térségben. Szeretnénk remélni, hogy

Irakban is, Ir an bon is levonják ebből a kellő követ- . keztetéseket

A Szovjetunió határozottan amellett száll síkra, hogv mihamarabb vessenek véget e testvérgyilkos háborúnak, es politikai úton rendezzék a konfliktust. Mi igyekszünk ezt a gyakorlatban is elősegíteni.

Most pedig a közel-keleti problémáról szólnék. Az Amerikai Egyesült Államok uralmi helyzetre törekszik a Közel-Keleten, a Camp Da- vid-i politika útjára, az arab világ megosztására és az izraeli-egyiptomi különalku szervezésének útjára lépett. Az amerikai diplomáciának nem sikerült ezt az arabéi - lenes különalkut szélesebb körű kapituláns típusú egyezménnyé változtatnia. De másban boldogult: ismételten kiéleződött a helyzet ebben a térségben. Ez visszavetetté a közel-keleti rendezést.

Mi legyen a teendő a továbbiakban? Szerintünk ideje lenne elmozdítani az ügyet a holtpontról. Ideje lenne visszatérni ahhoz, hogy becsületesen, közösen keressük igazságos és realisztikus alapon az átíogó rendezést. A kialakult viszonyok között ez elérhető lenne, mondjuk, egy külön e célból összehívandó nemzetközi konferencia kereteben.

A Szovjetunió kész konstruktív szellemben, a jó szándék pozíciójából kiindulva részt venni az ilyen munkában. Készek vagyunk ezt közösen megtenni más érdekelt felekkel: az arabokkal (beleértve természetesen a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet) és Izraellel. Készek vagyunk az Egyesült Államokkal együtt keresni egv ilyen megoldást. Emlékeztetek arra, hogv néhány évvel ezelőtt e tekintetben voltak bizonyos tapasztalataink. Készek vagyunk együttműködni az európai államokkal. mindazokkal, akik őszintén törekszenek az igazságos és tartós közel-keleti béke biztosítására.

Bizonyára hasznos szerepei játszhat ebben továbbra is az ENSZ. Ami a dolog lényeget illeti, mi most is meg va • gyünk győződve arról hogy az igazi közel-keleti béke érdekében meg kell szüntetni az 1967-ben elfoglalt «rab területek izraeli megszállását. Érvényre kell juttatni Palesztina arab népének elidegeníthetetlen jogait, beleértve saját állama megteremtését. Szavatolni kell e térség összes államai, a többi között Izrael biztonságát és szuverenitását. Ezek az alapelvek. A részletek, magától értetődően, megbeszélések tárgyát képezhetnék.«

Az SZKP KB főtitkára a nemzetközi kapcsolatok fontos tényezőjének nevezte az el nem kötelezetek mozgalmát és kifejezte reményét. ,hogy ez a mozgalom hű marad alapelveihez, a jövőben is fellép az imperializmus és a kolonializmus. a háború é.s az agresszió eben.

A Szovjetunió támogatja egy új nemzetközi gazdasági rend kialakítását — amelyet a volt avarmati országok követelnek —. de ezt a kérdést nem szabad egyszerűen a gazdag észak és a szegény dél közti különbségekre korlátozni. »Készek vpavunk elősegíteni é.s gyakorlatilag elő is segítjük az igazságos nemzetközi, gazdasági kapcsolatok kialakulását. . . Az SZKP ezentúl is következetesen folytatja a Szovjetunió és a felszabadult országok együttműködése fejlesztésének, a világszocializmus és a nemzetközi felszabadító mozgalom szövetsége megszilárdításának irányvonalát.«

Beszédében ezután Leonyid Brezsnyev a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalommal foglalkozott. Elmondta, hogy az utóbbi években ez a mozgalom megizmosodott, erősítette tömegbefolyását. Ma már a világ 94 országában működik aktívan a kommunista párt.

Növekedett a kommunista pártok befolyása

Az SZKP Központi Bizottsága tevékenyen fáradozott a testvérpártokkal való sokoldalú együttműködés további kibővítése és elmélyítése érdekében. Leonyid Brezsnyev számos példával világította meg e kapcsolatok fejlődését, majd megállapította:

’A kommunista pártok befolyása növekedésének arányában egyre összetettebbekké és sokrétűbbekké válnak az előttük álló feladatok. Ez pedig időnként nem egyértelmű értékeléseket von maga után. eltérésekhez vezet az osztályharc konkrét kérdései megoldásának megközelítésében. vitákat vált ki a pártok között is.

Nézetünk szerint ez egészen természetes. Azelőtt is előfordult, hogy egyes kérdésekben nem volt azonos a kommunista pártok véleménye. Az élet meggyőzően bebizonyította. hogy az el'é- resek mellett is lehet és Kell is fejleszteni a politikai együttműködést a közös osztályellenséggel szemben folytatott harcban. A legfelső döntöbíió a felmerülő problémák megoldásában az idő, a gyakorlat. Nem olyan régen ‘ egyes kommunista pártok vezetősége erélyeseit védelmébe vette a szocializmusért folytatott harc és a szocializmus építése útjainak, formáinak nemzeti sajátosságaihoz való jogát. Ha azonban előítéletek nélkül közelítjük meg ezt a kérdést, el kell ismerni, hogy senki sem erőszakol rá senkire semmiféle sablont vagy sémát, amely figyelmen kívül hagyná egyes országok sajátosságait.«

Brezsnyev emlékeztetett rá. hogy valamennyi szocialista ország a maga módján valósította meg forradalmát,

»minden országon belül ** osztályerők közötti viszony, a nemzeti életmód és a külső helyzet diktálta formákban«, »a szocializmus napjai megteremtésének es megerősítésének, a szocialista társadalom építésének megvoltak és megvannak a különböző országokban a maguk sajátosságai«.

»Így hát valamiféle egységesítésről beszélni, szembeállítani a kommunista pártokat azon az alapon, hogy valaki elismeii, vagy nem ismeri el a társadalom átalakításának általuk választott útját, úgy gondolom, csak a reális - tények mellőzésevei lehet — mondotta.«

»Egyes kommunista pártokban olykor biirálóan vélekednek országunk fejlődése egyik vagy másik konkrét részletéről. Egyáltalán nem tartjuk azt. hogy nálunk minden ideálisan ment végbe. A szocializmus a Szovjetunióban hihetetlenül nehéz, bonyolult körülmények közt épült. A párt járatlan úton haladt. És senki sem tudja nálunk jobban, milyen nehézségekkel és fogyatékosságokkal kerültünk szembe ezen az úton. s mi az. amit még nem sikerült leküzde- nünk.

Az elvtársi, építő bírálatra mi mindig odafigyelünk. De határozottan ellene vagyunk annak a bírálatnak, amelv elferdíti a .szocialista va'öságot és ezáltal akarva vagy akaratlanul az imperialista propagandának. az. osztályetlenségnek tesz szolgálatot.

Pártunk abból tnctul Vn, hogy a kommunisták közötti véleménykülönbségek leküzdhetők — persze, ha nem a forradalmárok és a reformisták. az alkotó marxizmus és a dogmatikus szektássá», illetve balos kalandorság közötti elvi el (élésekről van szó. Itt természetesen nem lehet helye kompromisszumoknak — ma éppen úgy nem. mint Lenin idejében. De amikor a kommunisták közös forradalmi ügyükért harcolnak. abból indulunk ki, hogy a különböző nézetekés álláspontok türelmes elvtársi megvitatása felel meg a legiobban közös céljaiknak.

A kommunisták követke- zetes békeharca, az imperializmus agresszív politikája ellen, a népeket nukleáris katasztrófával fenyegető fegyverkezési hajsza ellen folyó harc nagy egvesi tó erő. a kommunista világmozgalom további összefogásának, tekintélye növekedésének hatalmas tényezője.«

»A legfontosabb az. hogy a marxizmus—leninizmus tanításával felvértezett kommunisták mindenkinél mélyebben és mindenkinél helyesebben látják a világban végbemenő folyamatok lényegét és távlatait, helyes következtetéseket vannak le ebből az országuk munkásosztálya. dolgozói érdekeiért, a demokráciáért, a békéért, a szocializmusért folytatott harcuk számára.

Ezen az alapon építi az SZKP kapcsolatait a testvér- pártokkal.«

Tovább éleződött a kapitalizmus válsága

A beszámolási időszakban — folytatta Brezsnyev — erősödött az SZKP együttműködése más demokratikus' erőkkel is. így számos nyugati ország szocialista, illetve. szociáldemokrata pártjaival —- főképpen a háborús veszély elleni küzdelemben.

Fontosnak tekinti az SZKP a-z együttműködést a szociáldemokratákkal, a szakszervezetekkel, a vallásos körökkel. valamennyi demokratikus. bekeszeretö erővel a háború megakadályozásának, a béke megszilárdításának érdekében.

A továbbiakban Leonyid Brezsnyev behatóan elemezte a tőkés világ helyzetet. Megállapította, hogy az utóbbi években tovább éleződött a kapitalizmus általános válsága. Az utóbbi tíz évben immár harmadik gazdasági visszaesését éli át. 1970 óta a fejlett tőkés országokban.

f&otvtatas a 2. obiaio+t