Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA. 1,80 Ft XXXVf. évfolyam, 45. szám 1981. február 22., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árarányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977—1978-ban a felhalmozás, amely 1978- ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi íelhasználáá gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági, egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást. A bevezetett új termelői ár- mechanizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gazdálkodó szervezeteket, a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáról. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évbein számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az. export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelmezőségű termék kivitele csökkent vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollát elszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi fel- használás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az ésáközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerőgazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés folytán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az- árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—1980- ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az élet- körülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttél? Ipar Az ipari termelés 1980- ban 18 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent és 198 Orbán 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975- ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy kevéssé gazév végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több, mint 1975.. végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. daságosan előállítható termékcsoportok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált .fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villa- m os energia ipar növelte legnagyobb mértékben termelését. Meghaladta az átlagot az építoanyagi par termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése mérsékelten emelkedett. Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal. a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fű- tőórtékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez a növekedés az első három évben következett be. 1979—1980. években a jobb energiagazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST országok közös beruházásában épült orenburgi gázvezeték / üzembe állítása tett lehetővé. Az energia- hordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38.2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűitőórtéke csökkent. A villamosenergia-termelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló vdllamosenergián belül 1980-ban elérte a 23,9 százalékot A villamosenergia behozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST tagországok közös beruházásában a 750 kV-os távvezeték. A nyersacél-termelés kismértékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban, a hengerdei ka- | pacitás bővült, a hengerelt | acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságú másod- és harmadtermékek aránya nem emelkedett. A bauxit, a timföld és a kohóalumíni um-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés ösz- szetétele korszerűsödött: a keresett alumíniumfólia termelés megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumíniumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46, ill. 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos ütemet a vill amosgépi par termelésének növekedése is. A gép- és gépi berendezés ipar termelése mérsékelten nőtt, a fémtömegcikkipar a tervidőszak végén kevesebbet léiméit, mint öt évvel azelőtt. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: a közúti járműipar termékei ■közül autóbuszból 1980-ban 12 400 darabot termeltek, 15,5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgép- ipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a (Folytatás |o 2. oldalo-n.) A szocialista ipar termelése ágazatonként 1980. évi termelés A termelés Bányászat az 1975. évi százalékában 105 1975 4,2 szerkezete 1980 3,7 Villamosenergia ipar 132 3,1 3,5 Kohászat 108 10,0 9,1 Gépipar 118 27.0 26.8 Építőanyagipar 123 3,1 3.2 Vegyipar 139 14.5 17,1 Könnyűipar ' 111 17.4 16,3 Egyéb ipar 121 1.6 1,6 Élelmiszeripar 117 19.1 18,7 Szocialista ipar összesen: 118 100,0 100,0 a lakosság megtakarításai. A takaréfcbetétállomány 1980. A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban 1980. év 1975. év 1976—1980. százalékában évek terv tény 1971—1975. évek százalékában Nemzeti jövedelem 130—132 117 127 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 123—125 109 123 Ipari termelés 133—135 118 129 Építési-szerelési tevékenység 130—133 110 125 Mezőgazdasági termékek termelése 116—118a) 112 115 Egy lakosra .jutó reáljövedelem 118—120 108 117 A lakosság összes fogyasztása 121—123 113,5 120 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 1976—1980. években összesen terv tény 870 924 135 Lakásépítés, 1000 db 430—140 453 103 a) 1976—1980. évek az előző öt év százalékában. A huszonhatodik Minden kommunista és munkáspárt életében a legnagyobb jelentőségű esemény a párt kongresszusa. A marxista— leninista pártok ez,en elemzik eredményeiket, a két kongresszus közötti periódus fejleményeit, s határozzák meg a következő esztendők fő feladatait. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és kommunista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár több mint hal évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén — az új társadalom felépítését. A szovjet kommunisták harcokban edzett pártja hasonlíthatatlan tekintélyű és befolyású szervezet, amelynek növekvő része volt és van a történelem formálásában. Az SZKP Központi Bizottsága olyan időszakban határozott a XXVI. kongresszus összehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítását, sőt a stabilizálást célzó minden lépés. Ez ma is így van: a szélsőséges imperialista körök igyekeznek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Próbára akarják tenni a Szovjetuniót, hogy miképp reagál béke- és szoeializmusellenes lépéseikre, az újabb hidegháborús tervekre. Washingtonban mind több jel mutat arra. hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT nélküli atomstratégiára törekszik, az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visszaszerezni. Az új szovjetellenes kampány — amelyet a terrorizmus címén és ürügyén indítottak, szándékosan összemosva a terrort és a felszabadító harcot — nemcsak rágalomhadjárat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellen irányuló próbálkozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonaltól. Egyrészt továbbra is aktívan hareol a béke és a biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, másrészt határozottan szembeszáll a szélsőséges imperialista körök próbálkozásaival, melyek a szocializmus, a haladás pozícióinak visszavetésére, a béke és a biztonság aiáásására irányulnak. Tükrözik ezt a Szovjetunió vezetőinek külpolitikai jellegű megnyilatkozásai és vezető testületéinek állásfoglalásai. „A jövőben sem kíméljük erőinket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság 1980 júniusi plénumán —, hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk cl, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéshez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét.” A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv. az SZKP ..második programja”, mely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek a szeméíyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósításának alapja: a termelés hatékonyságának további növelése, a munka termelékenységének emelése, a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. És ez annal jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a világon. Ez a rendkívül átgondolt és megalapozott munkaprogram ezért nemcsak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem örömmel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barátját, a szocializmus minden hívét, köztük a magyar kommunistákat, a magyar népet. Hazánkat, népünket az eszmék es a célok közösségén alapuló méiy barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsoljak az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor nemcsak a párt Központi Bizottsága, hanem valamennyi magyar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új. nagy sikereket a szosjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresszusnak. r
