Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

Á vírusos betegségek és a tudomány Beszélgetés Albert B. Sabin professzorral Mindenki ismeri hazánk­ban Albert B. Sabin pro­fesszor nevét, hiszen évek óta mindem kisgyermek — kötelező erverai vei — meg­kapja az ún. Sa-biu -cseppe­ket. Mindannyiain — szüle­ikkel együtt — hálásak, hogy nem keld félniük a gyermekbénulás rémétől. A mai fiatalabb korosztályok már nem emlékezhetnék arra, hogy egyes esetekben a gyermekben u lás százával szedte áldozatait, és akik túlélték a fertőzést, esetleg egész életükre mozgássérül­tekké vagy mozgásképtele­nekké váltak. Sábán professzor a Ma­gyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, s időn­ként ellátogat hozzánk. Leg­utóbbi látogatása alkalmá­val kérdéseket tettünk föl kutatásaira vonatkozóan, s megkérdeztük korunk né­hány nagy problémájáról. — Hogyan terelődött a figyelme a gyermekbénu­lás elleni védekezésre, volt-e ennek valamilyen személyes motivációja? — Személyes indíték nem volt. 1931-ben, amikor egye­temi tanulmányaim befeje­zését követően a New York-i Egyetem Bakterioló­giai Intézetében kezdtem dolgozni, New Yorkiban ép­pen hatalmas gyermekbénu­lás-járvány zajlott le; két hónap adatit több gyermek bénult meg a városban. A kérdéssel foglalkozni kellett, s em kaptam a feladatot. A téma érdekelt, s ezért harminc éven át egyre na­gyobb arányban dolgoztam ezekkel a vírusokkal. — Hogyan áil ma a világon a gyermekbénu­lás ellem küzdelem? — A bénulás megelőzé­se*« ma a legtöbb ország­ban az élő, gyengített vírus­ra főanyagot (Sabin-cseppe- ketj használják. (Van egy másik, védekezési módszer is: ár. Salk dolgozta ki. Ez elült oltóanyag, amely csök­kentette a megbetegjedesek számát, de a járványok ki­alakulásai nem tudta meg­akadályozni.) Az élő oltó­anyaggal lDóO-bsi a Szov­jetunióban tízmillió embert oltottak be. Csumaikov aka­démikus érdeme, hogy rá egy évre olyan hatalmas mennyiségű oltóanyag állt rendelkezésire, bogy a Szov­jetunióba« 70 millió, Bul­gáriában, Csehszlovákiában, az NDK-bara és Magyaror­szágon pedig további 3« méltó embert lehetett beoi- tami. Az Amerikai Egyesült A tlamokban 1960-ban enge­délyeztek a vakcina beve­zetését — A vinakutatás fia­tal tudományág, és fej­lődésével kapcsolatban még ma n sok nehézség­gel kell küzdeni. Véle­ménye szerint melyek azok a kutatási területek, amelyek a közeljövőben alapvetően új eredmé­nyeket hozhatnak? A legtöbb emberi, íBlafi és növényi tdrusbetegség — krwjotshük olyanok, amelyek­nek nagy gyakorlati jelen­tőségük van —, bizony, még ma , is komoly problémát öltnek Vannak olyan be­tegségek, ahol gyakorlatilag semmi haladás nem történt; például a légúti fertőzések esetében^ Ezeknek csak ki­sebb részét okozza a min­denki árta 1 ismert infUuenza- víraes. A legtöbb légúti fer­tőzés' nem halálos kimenete­lű, de lehetetlenné teszi, hogy az emberek néhány napig dolgozzanak. Az Ame­rikai Egyesült Államokban egy év alatt 62 millió olyan meíí>etegedés fordul elő, amely több mint három és iéi napos munkakiesést okoz. Az utóbbi negyven év alatt a légúti fertőzéseknek a kessettese és megelőzése té­rén semmilyen előrelépés nem volt Teljesen új kuta­tási irányzatra volna szük­ség, mert ezeket a légúti fertőzéseket igen sok külön­böző vírus hozhatja létre. A májgyulladás a másik ilyen betegség. Többféle ví­rus is okozhatja, de tenyész­teni még egyiket sem sike­rült, Számos olyan vírusos bélfertőzés is van, amely a világ szegényebb országai­ban, ahol az éhezés legyen­gíti a gyermekek szerveze­tét, tömeges halálozást okoz. Az állatorvosi virológiá te­rületéről is sok példát le­hetne említeni; az egyik a száj- és körömfájás... — Véleménye szerint milyen hatással van a rosszultáplált ság az em­beriség sorsára? S befo­lyásolja-e a demográfiai robbanás a vírusbeíegsé- gek terjedését? — Biztos vagyok benne, hogy az éheraés a mai világ legfontosabb problémája. Nem a fertőzőbetegségek, hanem az éhség az emberi­ség igazi nagy problémája. A demográfiai robbanást nem lehet törvényekkel sza­bályozni: a szaporodás mér­tékéi az emberek gazdasági színvonala és lehetőségei szabják meg. De minden fejlett; országnak, az ideo­lógiai különbségektől füg­getlenül, egyesülnie kell az 'egyetlen közös ellenség, az ehezés ellen, amely évről evre aő. — Ön egy nagy, gaz­dag ország állampolgára, és a mi kis országunk tudományos akadémiá­jának tiszteletbeli tagja. Hogyan látja a kis orszá­gok szerepét a modern tudományos kutatásban? — Valamennyi nagy tu­dományos intézet sok apró munkacsoportból áll. Ha az egész világot úgy képzeljük el, mint egy hatalmas kuta­tóbázist, akikor Magyaror­szág is egyike a kutatócso­portoknak. A pénz nem a legfontosabb feltétele a ku­tatásnak : olcsó, módszerek­kel és jó agysejlekkel is le­het kutatni. A kis országok felelőssége azonban sokkai nagyobb. amikor kiválaszt­ják a kutatás tárgyát; min­dig az a legfontosabb kér­dés, ami magának az or­szágnak az egyedi problé­mája, mert ezeket helyet­tük senki nem fogja meg­oldani. S mind a kis ország­nak, mind 'pedig az egész világnak az szabja meg a jövőjét, hogy miként sike­rül a tudomány eredménye­it a gyakorlatban haszno­sítani. H. JL HAMÄRIC5-HEGEDÜ Vízváron is szólt a nóta Koiárovicsok, Pápicsok, HamancsoK, Vomaricsok lak­ták Vízvárt a mai öregek fiatalkorában, és horvátul beszéltek. Igv mondja mu­zsikás Hamarics Mihály, aki itt született a faluban, az ősi zsúpos háziban, hetven­nyolc téllel ezelőtt. Itt, a Dráva mellett, de nem eb­ben az utcában; nem is szü­lethetett itt, ment ez az Ult­ra akkor meg nem Létezett. Mint a neve mondja — Szabadság —, csak a még majdnem jelennek számító múltban épült, azaz 4ő után ... Híre volt a Hamarics-he­gedűnek Vízváron, de a kör­nyéken is. Erről emlegetik Mhály bácsit — szőtukar ember — muzsikás Hama- ricsnak az öregek. Élete pár­ja, Pápics Teréz annál ba­Teréz némi a vemdégsmere- tőtob Új hanglemezek Mahler újrafelfedezése Bár művészété a kései loman-tika utolérhetetlen csúcsát jelentette a század- fordulón, bár szomorú éle­tének és alkotásainak titka­it seregnyi zenetörténész kutatja, hazainkban a leglel­kesebb haxtgversemyiátaga- tók is akg ismerik Gustav Mahler szimfóniáit, dalait. Mintha elfeledkeztünk volna arról, hogy ez a zseniális karmester és komponista alapozta meg — nem egészen száz esztendeje — a» akkor vadonatúj budapesti Opera­ház nemzetközi tekintélyét, rövid három év alatt, vagy: mintha szégyellenénk beval­lani önmagunknak, hogy Mahlemaik keserű szájízzel, megszégyenítette« kellett távoznia tőlünk, a konzer­vatív, nacionalista sajtó hecckampónyánafc gyalá­zatos következményeként Gyönyörűé« formált dalla­mait, páratlan hangszerelési ötleteit sajnálatosam ritkán élvezhetjük a koncertter­mekben, s a műveit, tartal­mazó hanglemezekhez is igen nehéz hozzájutni. Most a Hungaroton legújabb kiadványai között lóét Mahler-albumot is tatáhiok négy remek operaénekesünk víTágszanecmadú produkciói­val A kiadás sorrendjében az első lemez nyilván az új­donság varázsával hat majd a magyar hallgatókra, hi­szen A fiú csodakürtje cí­mű dalciklust — egyetäen rádiófelvétel kivételével — évtizedek óta nem tűzték műsorukra énekeseink. Clemens Brentano-nok és Achim von Áruimnak, a német romantika két jeles költőjének a ciklus alapjául szolgáló hatalmas népkölté­szeti gyűjteménye is jobbá­ra a germanisztika tudorai­nak ad lehetőségei c.samegé- zésre, magyar fordítás híján, holott a több kötetnyi gyer­mekdal, lakodalmi, keresz­telői, szerelmi, temetési énék, ka toriadat, ballada — mint tudjuk — Goethe és .esőbb Heine számára Is ih­lető forrás volt. A magány- érzettől szakadatlanul, szen­vedő. szerelmi bánatok tói gyötrődő, megszállottan ter­mészetim ádó Mahler szá­mára pedig vigasz, ürügy a ncwztelg» és Ä5S €ll^6CSS6$'l0fÍ*66> »■kiírására-«. Ezért is zenésí - tett meg viszonylag kevés tréfás darabolt Arnim és Brentano gyűjtéséből, ezért uralja a ciklus hangulatát a boklogitaiaai szerelem, az elválás szomorúsága. * A látszatra népiese« egy­szerű, aim nehéz hamgszím- váMásokiat is megkövetelő dalokat Andor Éva és Gáti István énekli a lemezem. Mindkettőjüknek erénye a kitűnő alkalmazkodas a köl­temények tartalmához, a parányi tragédiák és az itt- ott felbukkanó bájos, humor mozzanatainak gondos ki­dolgozása. egyszóval szöveg és zene egységének megva­lósítása Andor Évának mindez elsősorban a liraibb fogantatás-ó darabokban si­került. Gáti István azonban a drámai fór-tékái is bírja erővel, anélkül, hogy inter­pretálása zeneietlen né válna. Hasonlóan magas színvo­nalon idézi föl a .szerelmi búcsú hangulatéit a második lemezem egy másik nagy­szerű baritonistánk. Sólyom - Nagy Sándor. Az Egy ván­dor lege ny dalai oiktos, Schubert Wandererjémek e kései leszánoaiaötta óriási feladatot nő a művészre — csak felhangon kiénekeáhe- tő magasságaival, fokozásai­val, a legképzettebb profikat is gyakran elriasztó píanói- val, Sólyo*n-Nagy azonban pékdarmrtaitó tecibniikiai tö- kéíiyel oldja meg e techni­kád bonyodalmakat. DaiMam- formálása lenyűgözően szép, német szövegkiejitése maku­látlan. Nem kisebb éknényt ad a lemez másik oldalán a Gyermekgyászdalok öt da­rabból álló ciklusa sem Ta­kács Klára előadásában. A lendületes, mutatós Verdi- da-i okból összeállított., ta­valy világsikert arató tó- mez után most azt bizonyí­totta a fiatal művésznő: a német romantikának a bel cantótól idegen. filozofiiku- kus-atob, elsősorban a drámai hitelességet igénylő világá­ban is eligazodik. Hangjának szinte korlátlan terjedelme, puhasága, töméntelen ár­nyalata. éneklésének a da­lok tartalmához illő vissza­fogott rezignáltsága nyil­ván „világslágerré” avatja ezt a technikai szem-pontból is bravúros fektetett. Mindhárom dalciklus niegörökíteseben a Magyar Rádió és Teaevrzjó Szimfo­nikus Zenekara működött közre a Mahler fölfedezésé­ért mái' eddig is sokat te­vő Gehet György vezényle­tével. Az erdők, mezők moc­canásáét. a inadárcsdcser- gést, szelet, vthairt, napkel­tét és napnyugtát meg­elevenítő rafinált hangsze­rei esi ötleteket is fantaszta- kos hitelességgel és. szm pompával szótaifatja meg az együttes, kiváltképpen a fafúvósok birkóznak meg — mirtt elsők az egyenlők kö­zött — az óriási feladattal. A Rádiözenekar már több­ször bi zonyította hangver­senyeken : érti érzi és sze­reti Mahler világát. Remél­hetőleg a hanglemezgyár a jövőbe« is fölhasznál ja majd ezt a -ehetőséget, a nagy szimfóniák vagy a gyönyö­rű Dbí a fóktót» toadasavaL U A — R* volt ám a hangszer! ráteágosebb. vendígsaerc- tébl» asfianjr. — Hogyan lett a toét- és háromnegyed holdon gase- dáíkodo sxeeényparaezt gyerekeiből hegedűn játszó, tammtoitatoól hangot csaló ze­nész? — Már traenötww* ko­ronában utánajártam a hang- sspiw* TanuUam babocsao prímástól, másoktól. Amikor már annyira -auMntwe ját­szani is tudtam, bandáit ata- ^rioettitik itt. Muzsikás iirmepnek ásó sorban a lakodalmak számí­tottak Vízváron.. Akkor az­tán saegéinyemtber-Éia Ha- manes Máháiy játszóét, ját­szott a hegedűjén, majd meg a trombitái kapta. eéó. s fúj­ta senVhez saóióan. Mii mw- derít nem tudtak az. akkori falusa hanga szók ! Polkát körmagyart, graoanna* — vajon nrajyen lehetett er? —, csárdást, kerrngöt: ma­gva«' zenét. horeat nótat. Ki mit rendéit. S a hétköznapok ? Ahol négy testvér nevéflkedtfc egy családban. ott nehezen oszt­ható a főid, Különösen ha alig szélesebb a nadragszíj- nái. Mihály bácsi elszegő­dött hónapszámodnak. Jár­tak ált a komppal — négy fiiUér volt egy át — hor- vát földire egy-egy kocsi szénával. Aztán meg hogy a vasútnál fekvétetó hirdet­tek. pélyamumfcás tett. Az a hegedűhöz szokott kéz „kitanulta” a kramipács, a gombos vföa, a lapát, a csev- káhy fekvéseit” ... Igaz, ami igaz: bütykösebbek, merevebbek lettek az. ujjat! Mert Vízvártól messzire ve­zettek a sínek, s veiük Ha­mu rics hegedűs étetsvnei is. Egész Sárbogárdig, amiről akkoriba« nóta is járta: „Sárbogárd, Dombóvár vad- virágos vidék...” Múdal volt persze, nem közöttük született. Huszonhétben házasodtak össze Pápics Terézzel. Szü­letett hálom gyermekük: két fiú, egy lány. Fölnevel­ték őket tisztességben. Az tttn efljárt VKbáh he­gedűs fölött. A hallása meggyengült. Hegedűje 1978- bain elnémult — ne*n volt roar ki vei játszania. A hat­tagú bunda tagjai nem tróntól tálnak már: nekik trombitál majd Mihály, ia arkangyal, ha gaz... — A metiűfc fájt a hang­szer fújásától. Nekem ts szúr a tneilem. „Arra alá van eyy kis hoz, f sargara run fest­ve __” Azért east a patent m eg egyszer elpengetpe- vcmózgatná kevés beszédű Mihály egy hét haiturra aaó- ló lakodalomban! Ix 1». Jegesmedvét is tehetne Nálunk sa. expmesszvonu­tokiaé rendszeresem *hűttk. Nem teljesem új a megoldás, de most, ezekben a szűkös esztendőkben mindenkeppen figyelemre mért» kezdeme- pyezés. A hűtes kizanőliaig az őszi, téti, esetleg a hű­vösebb tavaszi időszakra vonatkozik, felhasználva azt az objektív tényt, hogy olyankor hideg van. Mecha­nizmusa a következő: ha a levegő hőmérséklete leg­alább 5—19 fokkal a nor­mális szöbaihőmérseklet a la süllyed, ez — a fizika tor - vényeinek megfelelően — mintegy automatikusan le­hűti az egyébként sze­mélyszállításra hasznait sze­relvények belsejét. Különö­sen hatásos az eljárás, ha a kinti hőmérséklet jóval fagypont alá esik, «gyanis az utazóúér hőfokának csök­kenése. illetve növekedése, egyenesen arányos a szerel­vényen kívül történő hő- mérsékletváltozásokkal. E megoldás kétszeresen is eleget tesz az eneigáahaika- .rekosség man tewetelimen-yei­nek. Azon túl. hogy ne*n ket-1 fűteni a kocsikat, ma­gára a hűtésre sem kert pa­zarolni a drága energiát — pusztám egy egyszerű ter­mészeti tórteny fiöihasznalá- sávoi. teljesen amtoövaitiku- sam törtemik. Az eijarás ki- váió. hasatositasa nagy te­hetőségeket nej* magában. De következaék Itt néhány javasfait a hatásfok további javítására és a tolbasasaias- na. —- Merni sajatoaöna akadá- lyakait gördítem« a hideg úti­jába. Az abiakömegek. ktee- televeä, esetieg kinyittvato tetőkkel lehetővé kellene tenni a levegő szabadabb áramlását. — Minimálisra csökken-t- heónék azon kocsik szá­mát, amelyeket az új eljá­rás elterjedése ellenere még wsndig fűtenek. — A futott kocsjkban összezsúfolt utazóközönség a hideg fülkékiben helyezhet- , né el hőié érzékeny élel­miszereit, gyógyszereit, egyed h aszrialari tárgyait. — A hőttott vaacmok egy részében jegesimedydket te­hetne saailliitonj. — Az utazási kedv növe­lése érdekében — a kacsák padlóját vízzel leöntve — gyersnekeknek és felnőttek­nek korcsoivabaj-noksago- kaA uendezhet-ne a vasuk; ezeken a vetéJkedőkön pu­lóvert. sapkák, salat lehet­ne nyerni. — Téten a szewtólysaÉiSftó vagonokat is haszaaálhatmáfe hűtést kívánó ánuk, esetleg hi bemalt személyek trzailha­saira Vésői további energiát megtakai-rtandő: a személy­es artiezaíi itast tetem teíje­sen meg lehetne szüntetni, a kocsikat pedig át kellette alakítani álló hütötárolo- sarokká. Ezeket aztan a hi­degebb nyílt pályákon, et- hagvatótt mei lekváganyoiko« is el lehet helyezni. M. E.’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom