Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

nvénnyé!, érzéssel; elégedettem vagy bosszúsan távozik-e a vevő. A lakosság közérzete nagyreszt a boltban dől el. Kereskedői hitvallás volt ez a felszólalása. Akkor szó­vá tette azt is, hogy a csa- ládiház-epítikezesekhez szük­séges viUamossági. fürdőszo­bai berendezés, ajtózár, szög, láblaüveg sbt. hiánycikk. Most bosszúsan jegyzi meg, hogy az ellátásban azóta sem történt lényeges javulás. Nagy fegyelemmel kísérte a nemiég lezajlott országos kereskedelmi tanácskozást, ahol mégha tai-óztak a szak­ma feladatait. Sasvári Lászlómé azt vad­ja, hogy a kereskedelem van a fogyasztókért, és a soraik­ban levő kommunisták fel­adata a vevőkkel való jó kapcsolat erősítése és az utánpótlás ilyen szellemű nevelése. Ezzel érdemelte ki vásárlói bizalmát, szere- tetét. Két alkalommal meg­kapta a vállalat, egyszer a Belkereskedelem kiváló dol­gozója kitüntetést. Kereske­dői és közéleti tevékenysé­géért vette at november 7-én a Munka Érdemrend bronz fokozatát. S/aía i László Huszonegy esztendeje ke­reskedő Nagyatádon Sas vá ri Lászlóné. Családjában senki sincs, aki ezt a hivatást gya­korolta volna. Mi -vonzotta őt erre a pályára? — erről be­szélgettünk vele szépén be­rendezett nagyatádi családi házukban, a Komáromi ut­ca 3. a alatt. — Gyermekkori vágyam volt, hogy kereskedő legyek, Soha nem gondoltam más élethivatásra, csak erre. Min­dig szertetem emberekkel foglalkozni, s úgy éleztem, a kereskedői szakma az, ahol naponta nagyon sok ember­rel válthatók szót. Ezért je- 1 emkeztem keresked ótan u ló­nak 1960-ban, s most már huszonegy éve vegzem ezt a munkát. Nem bántana meg, újra csak így döntenék. Most a Somogy megyei I parcikk-ki.skeres'kedelmi Vállalat nagyatádi 2-es szá­mú boltjában üzletvezető- helyettes. A szépen berende zett, bőséges választékú üz­let. haw forgalma 1.5 millió forint. E bolt elődjében, a hagyományos rendszerű ve- gyesiparcikk-boltbam volt tanuló, s évekig segéd. El- \egezte az üzletvezetői tan- folyamot, úgy került a jelen légi beosztásba. — Vevőinknek általában \ an mi bői váloga tni uk, de azért néha restellkednünk kell. mert egyszerű igényei­ket sem tudjuk kielégíteni!. Egyebet ne mondjak: nincs vasaló, karácsonyra kaptunk öt darabot. Ennek hiánya pedig érthetetlen. Noha Vivari István üzlet \ ezetó , felelős az öl tan u loerh azéi't. ő sem mulaszt­ja el, hogy két évtizedes ke- lesaedöi tapasztalatai, szak­mai tudását ne adja át. — Emberismeret és em- bersaerelet. türelem. udva­ra isság, segítség az időseb­beknek. mind­ez alapvető a kereskedelmi szak mában. Fontos. hogy az otthoni gondokat sen­ki ne vigye magával az üzletbe, s az ottaniakat se haza. Aggodalom­mal beszél ar­ról. hogy a most végző ■tanulok jövője nincs biztosít­va a városiban, s ez nehezWi nevelésüket, azt, hogy szak­mát. szerető emberekké for­málják őket. A tanulók he­tenként másfél napot van­nak náluk, az üzletben, a többit Kaposváron töltik. — Szavak helyett sokkal többet ér, amit tőlünk, fél- nött kereskedőktől latnak. Én a személyes példamuta­tást tartom a legfontosabb­nak. Fiatalon, egy esztendővél a kereskedői vizsga sikeres letétele után. 1964-ben lett kommunista. Mar a második ciklusban tagja a megyei pártbizottságnak, s az atádi kereskedelmi párta la pszer­vezetbeji csoportbizalmi. Most. végzi a marxisla-leni- njsta esti középiskola má­sodik évét. A szakma iránti felelőssé­gét jelezte felszólalása a megyei pártértekezleten is. Többek között ezeket mond­ta; ) — A kereskedelemnek nagy szerpe van a lakosság hangulatának alakulásában. Folyamatos, jő ellátással, a legfontosabb hiánycikkek beszerzésével lehet leginkább hatni az emberekre. Nem mindegy, hogy milyen él­A pult másik Lejárt a kéretmezési határidő 9 jogosultság tartalmi változásai Rendelet az új magántervezői kategóriákról A műit év szeptemberében jelent meg, de csak 1981. január elsejétől le­pett érvénybe a magánter­vezői tevékenységet, jogo­sultságot szabályo/ip újabb rendelet. A korábbi négy magántervezői kategóriából — lényeges tartalmi változá­sok mellett — három ma­radt meg, és létrehozták az úgynevezett szakági tervezek osztályt. Az ty rendelet is­merete nemcsak a magánter­vezői névjegyzékben eddig szerpló, 326 somogyi mér­nöknek és technikusnak fon- los, hanem a lakosságnak is. hiszen a maganepi ttetőknek tudnink keli, kihez fordul­hatnak tervezési megbízás­sal. Az szabályok szerint, a legmagasabb szakmai igé­nyeknek megfelelő „A” kate­góriás magántervezői kör­ből kizárták az építőmérnö­kökét. A geodeták. az üt-, vasút- és a vízépítő mérnö­kök tehát nem tervezhetnek az e körben, legmagasabb szintűnek nyilvánított öt­szintes, legföljebb 36 lakásos lakóépületet, vagy három- szintes, 24 lakásos üdülőt. A földméiök. a Budapesti Mű­szaki Egyetemem végzett épí­tőmérnökök. a táj- és kert­építők, az okleveles gépész­éi? vüiamosmén.okok. illetve az e szakoknak megfelelő üzemmérnöki képzettséggel rendelkezőket ezentúl a szak­ági tervezői osztályba sorol­ják. vagyis a szakképzettsé­güknek megtelek) neszterve SOMOGYI NÉPLAP v két. készülhetik csak el a ki­viteli tervekhez. ,,B” kategó- riájú magántervezői jogosult­ságot kaphattak eddig az építész és építő üzemmérnö­kök. Ezentúl az építőmérnö­kökből csak a magasépítő üzemmérnökök. valamint azok az okleveles mérnökök szerezhetnek ilyen minősítést, akik 1968 előtt végeztek, dö­gösül tságuk kétszintes, két­lakásos lakóépület, vagy egy­szintes, egy egységből álk) üdülő tervezéséi-e szól. Aján­lott terv helyszíni alkalma­zása esetén tevékenységük felső határa háromszintes, ti­zenkét lakásos lakóépület, vagy kétszintes, négv egység­ből álló üdülő lehet. A „C” kategóriába kerülnek azépí- tésztechnikusok, akik kizáró­lag mellek épületeket tervea- hetinek. Ajánlott terv eseté­ben jogosultaik kétszintes, kétlakásos lakóépületek, vagy kétszintes, két egységből ál­ló üdülök terveinek elkészí­tésére. Belső átalakítást is csak minimális mértekben tervezhetnek. Természetesen az „A” kategóriás jogosult­ság a két alsó kategória ál­tal tervezhető létesítmények­re is szól. A legmagasabb minősítéssel bírók maximáli­san ötven személygépkocsit befogadó garázst is tervez­hetnek melléképületként. A „0” kategória megszűnt. Dr. Fazekai Sándor ne, a megyei tanács építési osz­tályvezető-helyettese el­mondta, hogy az új jogsza­bály érvénybe lépésével bi­zonyos átmeneti gondok vár­hatók. Ezentúl nem biztos, hogy a magaiiepittető a la kóhelyén vagy ahhoz közel adhat megbízást a rendelet­ben előirt jogosultsággal bí­ró tervezőnek Az egyedi tervet készíttetőknek el keil fogadniuk, hogy esetleg csak a megyeszékhelyen találnak igényeiknek megfelelő ter­vezőmérnököt. A magánter­vezői jogosultság megújítá­sára vonatkozó kérelem be­adási határideje március , 31. Eddig mindössze harminckét kérelem futott be. Somogy­bán kevés az ,,A” kategóriá­ra jogosult tervező. Többre volna szükség. Még nincs új tervezői díjszabás, megjele­nése hamarosan várható. A magánépíttetők tájékoztatá­sa érdekében a tervezői név­jegyzéket megküldik minden helyi tanácsnak. A tanácsoknál az építési hatósági munkában a terüle­ti elv érvényesül. Tervezői jogosultsággal biró tanácsi dolgozó nerp tervezhet azon a területen, ahol valamilyen döntési joga van. Vezető be­osztású tanácsi dolgozók pe­dig az összeférhetetlenség miatt egyáltalán nem tervez­hetnek. Megyénkben eddig két magán tervezői szakértői bizottság működött. A Bala- ton-parti zsűri megszűntével az új, nem adaptált lakó- és üdülőépületek magánterveit egy szakértői bizottság bí­rálja el. A rendelet egyik lényeges pontja az is. hogy a tervező köteles figyelem­mel kísérni'az építkezést. Ha az építő vagy az építtető el­tér a kiviteli tervektől, ezt köteles azonnal jelenteni az építési hatóságnak, ellenke­ző esetben megvonják tőle a magántervezői jogosultsá­got. Ez azért fontos mert el­térő kivitelezés esetén a ha­tóság meg ide.ieben beavat­kozhat, nem állítják kész, befejezett tényék ele. Cs. L. MŰTRÁGYAÁR ÉS „FELÁR* Tehermegosztásra volna szükség A/, előző évi hektáronkén­ti 312 kilóhoz képest ta­valy ismét csökkeni a me­gye tsz-einek műtrágya- felhasznalása. » nagy a va­lószínűsége, hogy az idén sem várható számottevő nö­vekedés. Emiatt több vád is érte a szövetkezeteket. Hogy például az ..orruk hegyéig látnak", vagy „nem tesznek meg mindent a termelés nö­velése érdekében”. Megille­ti-e az elmarasztalás a gaz­daságokat? Bármiféle termelés alap- követelménye a jövedelme­zőség. Ez, az érdekekkel teljesen egybeeső kívána­lom határozza meg a mű­trágya-felhasználás mér­tékét is. Nincs tsz. amelynek ag- ronómusa fél perc alatt ne számolná ki. hogy adottsá­gaik és pénzügyi lehetősé­geik mellett hol van a mű­trágya-felhasználás opti­muma. Mekkora az a meny- nviseg. amelynél a befekte­tés még arányos termes- többlettel fizet, és mekkora az. amelyen túl a hozam még nő ugyan, az egy fo­rint ráfordításra jutó nvere­ség azonban meredeken csökken. Bármilyen különö­sen hangozzék is tehát — s az évek óta ismert dolog — 80 mázsás hozam is lehet csapnivalóan rossz ered­mény. de akar tele annyi is szolgálhatja a jövedelme­zőséget. Az elmúlt évtized eleiem a, huszonmázsás addigi gabona­hozamok szinte egyik évről a másikra megkétszereződ­tek. Mikor a magvar mező- gazdaság e nemzetközileg is figyelmei kellő eredmé­nyeit elérte, a növényter­mesztés termékeinek ára gyorsabb ütemben növeke­dett, mint a felhasznált ipa­ri anyagoké. Ebben az idő­szakban akár 5—600 kilós műtrágya-felhasználás mel­lett sem romlott a jövedel­mezőség. Az utóbbi évek­ben ugyanakkor a felhasz­nált termelőeszközök és anyagok — köztük a műtrá­gya — árgörbéié is mere­dekebben emelkedett. mint a mezőgazdasági termékeké. Ez a terméseredmények ja­vulása mellett is a szövet­kezeti eredmények csökke­néséhez vezetett, végső so­ron pedig ahhoz, hogy csök­kent a tavanoag-f el haszná­lás még jövedelmező szint­je­Hogy mennyibe kerül a műtrágya, az ugyanúgy nem jo szándék kérdése. mint ahogy a felhasználás mérté­ke sem az. Az előbbiért kar panaszkodni, az utóbbit hiá­bavaló szemrehányni. Nagyobb baj. hogv a mű- tráaya a valóságban sokkal többe kerül az üzemnek, mint amennyit erie hivata­los; árként fizet. A tsz nem akkor kapja a műtrágyát, amikor szüksé­ge van rá. hanem fél év vei előbb, ha elmegy arte. és persze ki is fizeti. Ehhez néha rövid távú hitelt kell fölvennie. Az augusztusban szükséges anyagok például ezekben a hetekben érkez­nek meg. A féléves tárolás vesztesége szűkén számol­va 20 százalék. (Ennek jó részét elkerülheti az a tsz. amelvnek van par milliója egy fedett tárolótér építésé­re.) Felhasználás előtt az idő­köziben gyakran kősziklává összeálló anyagot; le kell da­rálni. hogy egyáltalán ki­szórható legyen. Ez újabb költség. Ezután kerül csak a földbe — jól-rosszul — a részben már csökkent érté­kű anyag. . A tarolás vesztesegei. n készletezés terhei, a bank­kamatok, no meg az ujrn- darálás es a szállítás költ­ségei óvatosan számolva is másfélszeresére emelik az amúgy is borsos árat. Ezek a többletterhek az esetek többségében a ter­melésnek épp azt a nyere­ségét viszik el amelyik le­hetővé tehetné többek kö­zött a felhasználás növelé­sét is! Hogy csökkenő ütemben emelkedő vagy változatlan műtrágya-felhasználás mei - lett is növekedtek a nö­vénytermesztés hozamai, az jórészt annak köszönhető, hogy a ts-z-ek fokozottab­ban éltek többek közt a meszezés. a zöld- és a szer­ves trágyázás lehetőségei­vel. A gazdaságok, szakem­berei is látják azonban, hogv ezek az egy-két évben eredményt hozó megoldások hosszabb távon nem pótol­jak a nagy adagú műtrá­gyázást. A Figyelő című hetilap­nak a témához, kapcsolódó cikke így összegez: .. . a VI. ötéves terv mezőgazda- sági előirányzatának telje­sítése érdekében szükséges megteremteni, a műtrágya- felhasználás további — a népgazdasági hatékonyság és a környezetvédelem szempontjából — optimális mértékű növeléséinek felté­teleit.” Ez kevésbé diplomatiku­san a műtrágya gyártói és felhasználói közötti leher- megosztlást jelenti. Bíró Ferenc Mi számít a nyugdíjalapba? A társadalombiztosítási rendelkezések közül néhány megváltozott ez év elsejé­től. A változások, főképpen a nyugdíj szabályait «-in­tették. Ezért először azok­nak az olvasóknak adunk tájékoztatást, akik nyugdí­jazás előtt állnak. Az egyik legfontosabb változás az öregségi nyug­díjhoz előirt szolgalati időt érinti. Az év elejétől öreg­ségi pvugdíjra a hatvana­dik életévét betöltött férfi és ar ötvenötödik életévét betöltött, nő jogosult, ha húszévi szolgálati időt szer­zett. A megnövekedett kö­vetelmény mellett nagyon méltányos az a rendelkezés, melvszerint 1990. december 31-ig az öregségi , korhatárt betöltött személyek tíz év szolgálati idővel is jogot szerezhetnek öregségi nyug­díjra. Tehát a 45 évnél idő­sebb nők és az 50 évnél idősebb férfiak tekintetében az öregségi nyugdíjra való jogosultság föltételei nem változnak. Más a helyzet az ösztön­ző nyugdíjpótléknál. Ugyan­is ösztönző nyugdíjpótlékra 1981. január 1-től nem fi­zikai munkakörben nem le­hel jogot szerezni. A mar eddig megszerzett jogok azonban nem vesznek el. Aki az öregségi korhatár elérese után — a , nyugdíj igénybevétele nélkül.' — nem fizikai munkakörben tovább dolgozott, az 1980. december 31-ig eltöitött időre járó ösztönző nyugdíjpótlékot változatlanul megkapja, ak­kor is. ha ez az idő egy év­nél kevesebb. A nyugdíj alapjául szol­gáló havi átlagkereset meg- allapitasa szintén módosult a korábbiakhoz képest. Ko­rábban a havi átlagkereset kiszámi tás a kor korlátozás nélkül be lehetett számítani minden «Ivart pénzbeli és természetbeli juttatást, amely után a dolgozó nyug- díi járulékot fizetett. Az új rendelkezés annyiban hozott változást, hogy az öregségi a rokkantsági, a baleseti nyugdíjnál és a baleseti já­radéknál 1981. január else­je ólán jutalomból csak leg­följebb a kereset 10 száza­léka vehető figyelembe az átlagkereset. megállapítá­sakor. A korlátozás nem vonat­kozik a bányászati hűség- jutalomra. a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként, kapott, valamint az egyéni kitüntetés után és a veze­tői érdekel isegi rendszer ke­letében központi szabályo­zás alapiam kifizette juta­lomra. Ezeket a jutalma­kat az átlagszámítási idő­szaknak január elsejét meg­előző időszakára teljés egé­szében figyelembe veszik. Fontos tudnivaló, hogy a munkabér, a prémium, a pótlékok (veszélyessegi nyelvpótlék stb.) -átlagkere­setbe való beszámításánál nincs változás. A lúlóradí- jaí es a helyettesítésért ka­pott dijat szintén beszámít­ják. ha annak időtartama harminc napnál rövidebb. Továbbra sem számít be viszont a nyugdíjalapba a másodállásból származó ke­reset. a mel'ékfoglalikozás- ból eredő pedig csak meg­kötöttségekkel . A jutalmak beszámításá­nak korlátozása tehát csak az 1981. január elseje után kifizetett összegekre vonat­kozik. A viszonyítási alap is ettől az időponttól jön szá­mításba. Nézzünk egy pél­dát : ha az öregségi nyugdí­jat 1981. június 1-től álla­pítják meg, akkor az 1981. január Írtől május 31-ig járó munkabér, természet­beli juttatás, prémium stb. összegének tíz százalékát lehel beszámítani a havi aüagkereset alapjába. A 4 198d (XII. 2«) SZOT számú szabályzat szerint az év végi részesedés havi át­lagának kiszámításánál sem az átlagszámítási időszak alatt, elért, hanem a kifize­tett év végi részeseoést kell figyelembe venni. Üj sza­bály: hogy a nyugdíj meg­ái lazításénak az évére (tö- redékev) a figyelembe vett év végi részesedét: napi át­lagának a töredékév osztó­számával szorzott őse zegét kell számításba vem:;, a tö­redékévben kifizetett év vé­sd részesedés továbbra sem vehető számításba. Látható, hogy a töredékévre nem • a ténylegesen megkapott év végi részesedért számítják be. hanem a megelőző nap­tári evekben kifizetett ré­szesedés átlagait vetítik ki. * S. Gy. A BALATONSZÁRSZÓ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alábbi egységei vezetői állásának betöltésére: ba 1 a tonszurszói 24. sz. pavilon 1 fo balatonszárszoi 26. sz. pavilon 2 l'o balatoni öld vári 27. sz. pavilon 1 fo bal a ion szem esi 31. sz. boll 1 Fó balalonszemesi 36 sz. boll és büfé 2 fo balatonszemesi Tücsökl.vuk boroz» 2 fo balalonszemesi 13. sz. büfé 1 fö balatonszemesi 14 sz. biifé 2 lo zöldség-gyümölcs áruellátó raktárvezetői 1 fo raktári munkást 2 Fo számviteli képesítéssel rendelkező dolgozol 1 fó Jelentkezés személyesen vagy írásban: Áfész, Balatonszárszó, Rózsa u. 1. (56633)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom