Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

Felhívás a lakossághoz Nemzeti mártírunk 120 eilié forint értékű társadalmi munka öt év alatt KÖSZÖNET A KAPOSVÁRIAKNAK Évről évre több társadalmi munkát végeztek a kapos­váriak az V. öteves tervben. Az első évi több mint 13 és fél millióról tavaly már csaknem 34 millióra rukkolt a megyeszékhely. Ez egyben azt jelenti, hogy sikerült el­érni a kitűzött célt: az egy kaposvárira jutó 460 forint értékű társadalmi munka már a megyei átlag körül van. Az öt év alatt csaknem 120 millió forint értékű ön­zetlen munkát végeztek a vállalatok, az intézmények dolgozói, a város lakói Ka­posvárért. Társadalmi munkával va­lósultak meg olyan fontos lé­tesítmények, mint a donneri, a Kassa utcai, a Szántó Imre utcai óvodák, a II. Rákóczi Ferenc, a Tóth Lajos, a Vö­rös Hadsereg úti iskola tor­naterme. a Közúti SE auto­Az előzmények: 1975-ben százharminc tejelő tehén 231 ezer liter léjét adott. A kö­vetkező évben tbc és bru­cellózis ütötte föl fejét a te­lepen. Az addigi „eredmé­nyek” és a betegségek miatt megkezdődött a visszaszám­lálás — vagy ahogy a ter­melőszövetkezetnél mond­ják : ' fölvetődött a „negati- vizálás” gondolata.. Husmar- haként értékesítették az ál­lományt, s a bevételből még tizenöt vemhes üszőt sem tudtak vásárolni ... I 468 liter tej nyomában in­dultunk el a jákói Aranyka­lász Tsz-be: ennyivel nőtt ugyanis tavaly az 1979-es 3090 literről az egy tehénre jutó tej mennyisége. Az eredmeny azt is jelenti, hogy az összes tejet — 825 ezer liter — tekintve megyénk­ben a negyedik helyen áll­nak a KSZKV taggazdaságai között. A továbbiakban az „oknyomozás” lépeseinek sorrendje esetleges, csupán a jobb áttekinthetőség kedvé­ért csoportosítottunk így. Kiindulás: az állomány. 1979-ben megkapták a „ne- gativizálási engedélyt”, s mintegy hatmillió forintért — hitelmentesen, mert fe­dezte a burgonya tízmillió forintos bevétele — száz ma­gyar tarka és százötven F 1 -es, héthónapos vemhes üszőt vásároltak. A tenyész­tésre alkalmas borjakat meg­tartották, s a pillanatnyi kép: 237 tehén. Hl hízó- és 125 növendék marha, í?7 ita­tásos borjú. A második „menet": a ta­karmányozás. 1975-ben saját abrakot használtak föl, s hét forint volt egy liter tej ön­költsége. Tavaly saját abrak­kal keveri — vásárolt— fe­hérjedús tehentapol és egy cukorgyári termeket: lehen- betínt etettek. Az itatásos borjaknak tejpor helyett a KSZKV-tól kapott, vitami­nokban gazdagabb, , gyógy­szertartalmú — „mellesleg” mázsánként ezer forinttal olcsóbb — laktofilból kever­ték a tejet. Évente ötven, valamint másodvetésből 439 hektáron termelnek .zöldta­karmányt. Hatvankét hektár a ret. s a nyolcvan hektár 1 legelő háromnegyede a nő- vendek úszók nyári legelte­téséhez van „kötve”. A ko­rábbi rablógazdálkodást a zöldtakarmány kinti összeál­lításán, a jobb minőségű szé­nák és silótermesztésén ala­puló rét- ás legelőgazdálko­dás váltotta föl! Egy liier tej mostani önköltsége hét fo­rint tizenkét filler. A cél az mata tekepályája, a Dózsa SE edzőcsarnoka. Az utóbbi létesítménynél például hat és fél milliót tett ki a társa­dalmi munka értéke. Ezenkívül természetesen mindig lehetett számítani a lakosságra, a tanulóifjúság­ra. a szocialistabrigádokra a lakóhely fejlesztésében, csi­nosításában, a környezetvé­delemben, a közterület-fenn­tartásban, az óvodák, az is­kolák, a sportlétesítmények fejlesztésében és szépítésé­ben az V. ötéves terv idő­szakában. Ezekre az eredményekre ala­pozva tervez a városi tanács 130—140 millió forint értékű társadalmi munkát — bele­számítva az úgynevezett ön­kéntes hozzájárulást is — a VI. ötéves tervben. Ebben az időszakban nélkülözhetet­len lesz a társadalmi össze­önköttség szinten tartása — ezt az olcsóbb vetőmaggal, kevesebb műtrágya felhasz­nálásával oldjak meg. A múlt évig öt mázsa került egy hektárra, tavaly három, s az idén — a tervek szerint — szerves trágyával még egyet helyettesítenek. Az eredmény: tavaly harminc- százalékos tejprémium. Mintegy tet és. fel millió fo­rintot jelentett ez a szövet­kezetnek. Az idei és a jövő évi terv újabb harminc-har­minc százalék. „Erőltetett menet. ..” A harmadik csoport: beru­házások. 1976-ban a hízó- marháknak vasvázas szint építettek, tavaly falakat emeltek hozzá. 1978-ban el­készült a második nyári ka­rám. A következő év több újat is hozott: megkétszerez­ték az eredetileg tervezett hatvan férőhelyes borjúneve­lő befogadóképességéi; föl­építették az eiletö-elkülöní- tő istállót (központi fűtés van, és olcsóbb, mint az inf- lalámpa; orvosi műszerek fölszerelésére is alkalmas, a műtétek helyben végezhető­ek), harminc vagonos széna­tároló, valamint szociális épület készült. Mindezt négymillió-hétszázezer fo­rintért. s ebből alig több, mint egymillió forint az ál­lami támogatás ... Nyáron egy kombájnt a tömegta­karmány betakarítására használnak, s három traktor­ral csak a takarmányszállí- tást oldják meg. Az istál­lókban a csilléket traktorok váltották föl, a fejőgépeket Alía-Lavalokra cserélték — és még sorolhatnánk tovább. Az idén félmillió forintért silópalánkot építenek, s az ötéves, terv beruházásai kö­zött egy hidroglúbus is sze­repel ... A munkákról any- nyit: egymillió forintot taka­rítottak meg a saját kivitele­zésen ... Negyedikként említsük a KSZKV tagságot. 1979-ben léptek a rendszerbe. Mint említettük, ennek révén tej- pótlóhoz, takarmányhoz jut­nak. Rendszeres a szakta­nácsadás, és kei hetente el­lenőrzik, a telepet . ., Az ötödik: a szakemberek. Tavaly év végén állt mun­kába a főállattenyésztö, ad­dig a foagronómíis irányítot­ta az ágazatot. S az idén a többi dolgozót is bejelentet­ték a kutasi kéthónapos is­kolára ... 468 liter tej nyomában in­dultunk el ... Balogh /jttl tan fogás minden területen. Töb­bek között előtérbe kerül a már meglevő értékek meg­óvása, beleértve a közterüle­teken levő létesítményeket, a zöldterületeket, az oktatási, a művelődési intézmények belső és külső létesítményeit. A városi tanács éppen ezért támogatja az üzemek és az intézmények pártiogo- lási mozgalmát. Ez egyéb­ként az V. öteves terv ide­jén is nagy segítséget adott a gyermekintézmények fenn­tartásához. sót a fejlesztés­hez is. Sokat tehetnek az üzemek, a vállalatok és az intézmények a környezetük tisztaságáért. S hogy ki milyen társa­dalmi munkát vállalhat az idén? Már összeállították a jegyzéket, s hamarosan el­juttatják a vállalatokhoz, az intézményekhez, a népfront­körzetekbe. A figyelmet el­sősorban arra irányítják, hogy vállalják az óvodák, a bölcsődék, az iskolák fenn­tartásét, a sportlétesítmé­nyek felújítását, a Zaranyi lakótelep parkosítását, a de- sedai szabadidőközpont te­reprendezését. Részt lehet venni ezenkívül a közterület fenntartáséiban, tisztán tar­tásában, lehet fát, virágot ültetni az utcakon, a tereken, a munkahelyen. A tavalyi tapasztalatok szerint a nép- fronitkörzetek mar többet tettek a város tisztaságáért, a zöldterületek karbantartá­sáért, a lakosság mozgósítá­sában azonban még nagy a tartalék, ezt kamatoztatni kelL A várost tanács minden­hova eljuttatja elismerését és köszönetét az V. ötéves tervben elért szép eredmé­nyért. egyúttal a felhívást is postázza az idei munkákra, és a lehetőségek jegyzékét. L. G. A szazad elején az előre gondoló, ipartámogató gróf téglagyárat építtetett Kéthe- lyen — legalábbis így em­lékeznek az öreg gyár mai munkásai, akik még elődeik­től hallották a régi dolgokat. Jól szolgált ez a gyár, sok millió téglát égettek ki a kemencében. Égetnek most is. Utoljára. Három-négy hétre való nyers tégla vár a tűzre. Azután.,. — Le,á!l. korszerűtlen — mondja könnyedén a kívül­álló. Hallgat egy verset, aztan akadozó szavakkal beszel erről az, aki itt dolgozik. A gróf meg talán fordul egyet a sírjában. Király Sándor üzemvezető belenyugvó, keserű félmo­sollyal magyarázgat: — Tavalyelőtt 61)—80 cen­tisre soványodott az agyag­réteg. Ezzel a képzeletbeli karmester beinlett a zene­karnak. es az előrelátóbbak ,már hallani is vélték a gyászindulót. Agyag nincs, ember sincs, régi a gyár. Egy halálra ítélt fogoly a kivégzése előtti éjszakán a siralomházban, pokrócba burkolózva, egy becsempé­szett papírvágó tőrrel sú­lyos sebet ejtett a nyakán, a mellén és a csuklóján, hogy a szegyennek erzett akasztó­fát elkerülje. Közben egy szisszenéssel sem árulta el magát őrei előtt, akik csak reggel vették észre a történ­teket, amikor áldozatuk a vérveszteségtől már elalélt. Másnap este így a bitó he­lyett golyók-oltották ki éle­tét. A klasszikus görög és római tör téjpeUróknál ol­vashatunk ilyen hősökről, s az is az annalesekbe kíván­kozik, hogy amikor ugyanezt a férfit nem sokkal eltoga- tása ’után katonai kísérettel egy falun (Janosházán) ke­resztülhaladva a nép kaszá- ra-kapára kapva ki akarta szabadítani, ö lecsöndesítet- te a tömegei, mert nem akarta, hogy később őmiatta szakadjon a falu népére — volt jobbágyaira — a meg­torlás. Ez a nemes jellemű hős németújvári gróf Bat­thyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke volt, aki páratlan justiz- mordnak — törvénytelenség­nek — esett áldozatul 1849. október 6-án, az aradi vér­tanúk kivégzésének napján, a pesti Neugebäude, egy ha­talmas kaszárnya falánál, ahol ma az örökmécses láng­ja világit, es amelyet róla Batthyány térnek neveztek el. Az 1806-ban nagy múltú, udvarhü családban született főnemes kül- és belföldi él­ményeinek hatására vált a liberális és nemzeti eszmék hívévé. 1839-töl a reíormor- szággyüléseken a. főrendi el­lenzék. vezére, az ország gazdasági fejlesztését szolgá­ló Iparegyesület elnöke, Kos­suth támogatója és harcos­társa volt. 1848. március 17- én István főherceg nádor királyi beleegyezéssel őt ne­llyen a csöndes haldoklás. Amikor hat' éve idekerül­tem, negyvenkét ember volt Most huszonkilencen va­gyunk. Kiöregedtek a régié*, sokan elmentek, utánpótlás nincs. A hagyományos gyár­ban kizsigereli az embert a munka. Erre ma nincs vál­lalkozó. — Látta a vég közeledtét. Miért maradt? — Gyerekkoromtól a mar­cali téglagyárban dolgoz­tam. Nagyon rossz érzés volt. amikor leállt és meg­szűnt. Átkerültem ide. Hat év alatt megszerettem ezt a helyet is. Egész életemet téglagyárban töltöttem. Miért mentem volna? — És most? — Másfél évem lesz a nyugdíjig, mire itt mindent fölszámolunk. Azt ígérték a főnökeim, hogy segítenek el­intézni : korkedvezménnyel nyugdíjba mehetek. Nem akarom mar másfel evre sehol sem újrakezdeni. Kel téglagyárat elbúcsúztattam. Azt is hozzátette: lehet, A többlettej nyomában Takarmányváltás és beruházások BÚCSÚ A TÉGLAGYÁRTÓL Kéthelyi hattyúdal Batthyány Lajos emlékezete vezte ki az első országgyű­lésnek felelős magyar mi­nisztérium elnökévé. Kormányfőként az V. Fer- dinánd által jóváhagyott áp­rilisi törvények alapján igye­kezeti Magyarország minél teljesebb önállóságát biztosí­tani. a Habsburg-dinasztia — mint alkotmányos uralko­dóház — iránti hűség meg­tartásával. Azt remélte, hogy rövidesen létrejön az oszt­rák tartományokat is magá­ba foglaló egységes Német­ország. így Magyarország vá­lik a Habsburg-monarchia súlypontjává. Abban is bí­zott, hogy az európai álla­mok el fogják fogadni a tör­vényes keretek között lezaj­lott magyarországi politikai változásokat, diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatba lépnek Magyarországgal, en­nek érdekében követeket is küldött több országba. Vé­gül sem szükségesnek, sem megvalósíthatónak nem vél­te, hogy a márciusi forra­dalmi vívmányok után a kö­zeli jövőben további jelen­tős változások történjenek Magyarország belső politikai és társadalmi viszonyaiban. A bécsi udvari körök azon­ban nyári itáliai sikereik után megkezdték a Magyar- országnak tett „engedmé­nyek” visszavonását, amihez Jellasics horvat seregével adtak nagyobb nyomatéket. Batthyány ke.sz volt tár­gyalni bárkivel, de a belső önállóság alapiéi tételeihez ragaszkodott. „A törvény és a királyi eskü volt zsinór- mértékem; sem jobbra, sem balra nem hagytam maga­mat elragadtatni” — írta bú­csúlevelében. Amíg a lega­litás talaján ez lehetséges volt, vállalta az ellenforra­dalmi támadással szembeni ellenállás szervezését is. A szeptember 28-i nyílt szaka­dás után lemondott, de to­vábbra is a szembenállók közötti kiegyezésen munkál­kodott. A magyar fővárosba való bevonulás után Windisch- grátz. az osztrák fővezér, el­fogatta a magyar országgyű­lés megbízásából tárgyalási ajánlattal jelentkező magyar államférfit. Rövidesen had­bíróság elé állították a ma­gyar király miniszterelnöke­ként folytatott tevékenységé­ért. majd a világosi fegyver­letétel után a felségárulás vádjában bűnösnek találva halálra ítélték — minden jel szerint Schwarzenberg oszt­rák miniszterelnök személyes utasítására. Vv főbb vádpon­tok megalapozatlansága, a pörben elkövetett számos törvénytelenség, és magának a bíróságnak a magatartása (a gyöngén indokoll ítélet­hez alaposan megindokolt kegyelmi előterjesztést mel­lékelt) alapján teljes joggal állapította meg 1932-ben e „főbenjáró pör”-röl megje­lent munkájában Károlyi Árpád, hogy az elrettentő céllal és íöltehetöleg rész­ben bosszúból hozott ítélet ..premeditált (előre megfon­tolt) politikai gyilkosság“ volt. A nemzet és a dinasz­tia iránti hűségben egyaránt állhatatos Batthyány Lajos kivégzése világszerte fölhá- borodást és undort keltett, még Ausztria egységének olyan hívei is elítélték, mint az orosz cár. Az első magyar miniszter- elnök rendkívül nehéz idők­ben kiválóan állta meg he­lyét az ország élén. Részben helyzetéből, részben a szél­sőségek közötti méltányos kompromisszumra törekvő alkatából fakadt, hogy sem akkor, sem a magyar alkot­mányosság 1867-i helyreállí­tása után sem tekintette ót igazán magáénak egyetlen politikai tábor sem. Ma azonban, születésének 175. évfordulóján, méltán adó­zunk tisztelettel e nagy ma­gyar államférfi jellemének es csele kedele i nek. .1. G. hogy nem sikerül a kedvez­ményt megkapni. Ma igen nehezen adják. Főképp a téglásoknál, ahol minden emberre szükség van. Akkor majd tovább dolgozik Bala- tonszenfgyörgyön a régebbi, hagyományos gyárban. Ke­serűen, két kényszerű búcsú után. A téglagyár munkásait várják Szentgyörgyön. Akiéi akar menni más céghez, azt bárhova elengedik áthelye­zéssel. Aki a szentgyörgyi téglagyárban egy hónapig dolaozik és akkor gondolja úgy. hogy nem marad, meg mindig ilyen feltétellel me­het el A többség már dön­tött; 4 gondolkodási idő le­járta előtt választ adott; megy a másik téglagyárba. Néhányan még alszanak pá­rat a válaszig s egy-két em­ber megmondta, elmegy, nem akaf még egy haldokló, régi téglagyárat látni. Szabó IaíszIó, aki huszon­nyolc évet töltött itt, széttárt karral mondta: — Hova menjen a magam­fajta? Téglás voltam, az is maradok. Balázs István bőbeszé­dűbb, és mérges is: — A kemence jó, a tégla, amit csináltunk, viszonylag jó, agyagot talán még lehet­ne találni. Csak az emberek! Minek van az olyan, aki hol bejön, hol nem? Az iga­zolatlan nap .mindegy neki. Elküldeni meg nem lehet, mert akkora a hiány. Per­sze, hogy sajnálom a gyá­rat, amikor még tavaly is nyereséggel dolgoztunk! Én még dolgoznéK itt, kettő he­lyett is. csak maradhatnék! Bogdán János kilenc/ évet töltött el a kéthelyi gyárban. Kiváló dolgozó kitüntetést is kapott. Valószínűleg mégsem marad téglás; — Aki tud és akar dol­gozni annak másutt is van lehetősége. Belenyugodtam abba. hogy itt kell hagyni a gyárat. De szomorú vagyok, és talán inkább másutt fe­lejtem el. Könnyebb fesz. De az is lehet, hogy visszahúz a szívem. Még néhány hét égetés. A hattyúdal. Aztán rendet tesz­nek. Mentik a menthetőt. A gyárat és a területet átveszi a kéthelyi tanács. Utoljára a búcsúztató marad. — Hej, hogy zengene a Baglas a szomorú nótáktól. .. — mondja valaki. Lehurrog­ja k: — Fene! a Baglas. Itt a gyárban, itt kell búcsúzni, keserűt dalolni 1 Meghívni a főnököket, sirassák el ók is! Sirassák. És emlékezzék mindenki, akkor is, mikor a vén gyár korszerű kisöccseit la'tía- Luthár Péter r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom