Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

I M arx * kwptlalksrnust a twQierhekäs, a kom­munizmust a busesg tersadaiHiakerU. irta le. Mi fnégis gyakran panaszko- i dunk hiánycikkekre, pedig már a fejtett országok tár­sadalmát építjük. Az ikövel- j kezik ebből, hogy a hiány ' és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan dolgok? Volt a szocialista fejlődés­nek olyan korszaka, amikor az tfltnélet e kérdésre igen­nel válaszolt. A hiány je­lenségeitek elméleti igazolá­sául az a tétel szolgált, mely szerint a szükségletek és a termelés között feloldhatat­lan ellentmondás feszül: a szükségletek megelőzik a termelést, a termelés tehát nem lehet képes a szükség­letek teljes kielégítésére. Ma már tudjuk, hogy a termelés és a szükségletek viszonya ennél sokkal bo­nyolultabb. Tény, hogy egy adott szükséglet általában véges számú termékkel ki - elégíthető. Gondoljunk pél - dáu-1 arra, milyen, kevés víz elegendő szomjúságunk csil- . lapítására. még akkor is, f ha napjáÉaan többször meg- szomjaaunk. Igen, mondhat­ná erre valaki, a dolog egy­szerű akkor, ha szomjúsá­gunkat vízzel oltjuk. De ké­pes-e a társadalom eleget tenni annak a szükséglet­nek, amely hol vízre, hol kólára, narancslére vagy éppen sörre, borra vágyako­zik? Más szóval: képes-e a termelés követni a szükség­letek sokféleségének kibon­takozását? Nos, kétségtelen tény, hogy számos olyan szükséglet jelenik meg, amely legalábbis egy ideig nem talál kielégítésre. A szükséglet tehát megelőzi a termelést Elegendő, ha pél­daként olyan új termékek KI ÁLLÍTJA MEG 7 Hiányaink iránti szükségletre utalunk mint' az automata mosógép és a színes, televízió. De példáink közelebbi vizsgálata nemcsak e tételt, hanem ennek ellenkezőjét is igazolja. Hiszen abból indul­tunk ki, hogy új termékek, új szükségletek jelentkezé­sekor a tömegigény altató­ban meghatódja a termelés lehetőségeit. De megelőzte-e pL az automata mosógép iránti tömeges igény magá­nak a terméknek a megje­lenését? Éppen ellenkezőleg! Azt mondhatnánk, hogy a termék megjelenése váltotta ki a szükségletet, vagyis a termelés előzte meg a szük­ségletet A modern ipari ci­vilizáció fejlődésére éppen az jellemző, hogy a terme­lés körének állandó bővíté­sével, új es új használati értékek tömeges gyártásával Új és új szükségleteket te­remt Megvolt-e bennünk a televízió mint termék iránti szükséglet mielőtt megszü­letett volna a televízió? Vagy volt-e szükségletük is­kolába jaró gyerekeink­nek arra, hogy matematika házifeladatakat zsebszámo­lógépen oldják meg, mielőtt az elektronikai ipar ter­melni kezdte e ntmlalüri- zált komputereket? A példáik természetesen szaporíthatok. A tanulság mindebből számunkra az, hogy a hiány jelenségét a szocializmusban nem ma­gyarázhatjuk a termelés és szükséglet, egyoldalúan meg­fogalmazott és, ezért, hami­san értelmezett viszonyával, amety eleve elvonatkoztat a szocialWrta fejlődés kőnkre*. feltételeitől. A hiány okát a történeti elemzés tárhatja feL E vonatkozásban kézen­fekvő az az érvelés, mely a szocialista gazdaságban ta­pasztalható hiányt a sao- ctó Lista társadalmak mtetrv elmaradottságának problé­májával kapcsolja ösane. Eszerint a termelési etmkö­zök. fogyasztási cskAek, sswl- gá Itatások stb. hiánya abból szármázik, hogy a «■ocvalis- ta átalakulás Európa elma­radott. sziegény orezáeaibar valósuk meg. E szemléletmódon «nősé gileg változtatott a saocja lizmus gazdaságtana azatal hogy a hiány jelenségeit a szocialista újratermelés konkrét gazdasági, politikai feltételeire, összetevő«* ve­zet vissza. így á termetes ben és fogyasztásban jelent­kező hiány Okát Komat Já nos, a neves magyar közgaz­dász a púivá költségvetési korlát problémájában jelöli meg Mit tafcar e kifejezés? lé­nyegében a vállalati es köz­ponti gazdálkodás sajátos összefüggései re mutat rá. A termelési eszközök állami tulajdona alapján az altóm ag erőforrások, a megter­melt lobbi éttermek jelentős részét elvonja a vállalatok­tól, es meghatár<«zott szem­pontok szerint újra elosztja azokat. Az elvonás és újra­elosztás az állami költség­vetésen keresztül történik. Mivel az újra elosztható eszközök mennyisége vé­ges, a vállalatoknak viszont van ar állam «Mal etnont <sróf orrasoara megindul a verseny az erőforrások meg­szerzéséért. A vállalatok e törekvése számára a kék segvetes nagysaga képezi a korlátot: ez az, ami határt szab a teimelesbóvrtes igé­nyeinek A imlnnnclm~ narmbnn a vattaiatok és az altem sajá­tos üáézsnenja kapcsolatai - bol adódóan nem es törté­nik, 1 nifnlrc a vedtetetok — nem flnwtaffiCi eszkaaoktael — taepatt olyast nyomáét gyakorolni as atama. amelynek a* nem tud el- lenattna. így ennek eredme- nyekéot nemcsak & baíeko- nyan kerahaao rónaiatok, nanem at többiek is lehető­séget kapnak, hogy vásárló­ként jelenjenek meg a be- ruhéaáeí jaraak peacán. A cöltségveáés nem képes kor- iatomi a váHalasti beruházá­si tovékenységeC vagyis a itöhoéeretési körtét puhává véMc. Er*oek következtéiben a teemcJcsi eeakő»ök«L ter­melő szektorban áttandósul a beruháaási jsrvak iránti luJkerestet- aasaz megjelenik és áUaodósUt a termelési esrttorók piacán a hiány. A hteiyr tehát a saociaBs- ta gazdálkodás jekentegi szerkezeteben gyökerezik, annak szükségszerű velejá­rója. Mindez azonban nem jelem í azt, hogy a szocializ­mus fejlődése elválasztha­tatlan a hiány újratermelé­sétől. Az a gazdaságpolitikai törekvés, mely a gazdasági tevékenység racionalizálá­sát, a gaydasagi hátrányok politikai át nem hárítható­ságát tűzi ki célul, s korlá­tokat. állít a politikai esz­közökkel történő gazdasági előnyszerzésnek. megvaló­sulásának mértekében a hi­ány újrateiinelödése alól is kihúzza a talajt. Gedeon Peter Érdemi vitát Most kezdődnek « taggyű­lések a KISZ somogyi szer­vezeteiben,. A Kommunista Ifjúsági Szövetség májusban összeülő kongresszusára ké­szülve mindenhol mérlegre teszik az alapszervezet, a ta­gok munkáját, majd megvá­lasztják az új vezetőséget, a küldötteket. Az egész társa­dalom figyelemre méltó ese­ménysorozata ez. A fiatalok számítanak ama, hogy a pártszervezet képviselői, a gazdasági, a tanácsi vezetők hasznos tanácsokkal, hosszú időre szóló útmutatással lát­ják el őket. Megkönnyíti a fiatalok dolgát, hogy megjelent a KISZ Központ* Bizottságá­nak kongresszusi levele, va­lamint aZ 1981-re szóló dk- cióprogram. Így sokkal ter­mékenyebb lehet a vita, megvan a kiindulási alap a közös gondolkodásra. Első­sorban a fiataloktól függ, mint élnek a lehetőségekkel. A KISZ Központi Bizottsága azt szeretné, ha minden alapszervezetben érdemi vita alakulna ki, a tagok elmon­danák, mi érinti és érdekli a fiatalokat. A mondanivalót gazdagnál, ha feltárják a helyi tapasztalatokat, elem­zik a fiatalok helyét, szere­pét. lehetőséget a munkában, a közéletben és más egyéb­ben. A somogyi KlSZ-szerveze- tek többsége bizonyára jó ötletekkel, javaslatokkal egé­szíti ki a kongresszusi leve­let. Jó hatással lehet a tag­ságra, hogy az eddigi irány­elvek helyett levelet intéz­tek hozza. S az is, hogy az akcióprogram a tervezés korszerűbb, új felfogását tükrözi, mégpedig tömören. MAI rKOMMENTAHUHÍT a legfontosabb feladatokra összpontosítva a figyelmet. Ésszerű, hogy a tanulók ter­vezőmunkája továbbra is a tanévhez igazodik, a dolgozó fiataloké pedig a naptári év­hez. | A hét közepén kezdődő taggyűléseken a saját, a me­gyei és az országos tapasz­talatok alapján szó lesz a mozgalmi módszerek megho­nosításáról is. A központi bi­zottság úgy fogalmazta meg a kongresszusi levélben, hogy a szövetség ereje és te­kintélye elsősorban tagságá­nak munkájától és magatar­tásából, szervezeteinek ere­jétől függ. A jövőben lénye­gesen nagyobb teret kell biz­tosítani az alapszervezetek, a KISZ-tagok öntevékenysé­gének. Erősíteni kell mun­kájukban a nyíltságot, a po­litikai érzékenységet, a ru­galmasságot. Belpolitikai életünk fon­tos eseménye, hogy a KISZ kongresszusra készül. Az or­szágos eszmecsere adja az alapot a Kommunista Ifjú­sági Szövetség legmagasabb fóruma ele kerülő határozat­tervezethez is. Ez megnöve­li minden KISZ-tag felelős­ségét. Van tehát lehetőség a vélemény kifejtésere, az a fontos, hogy éljenek is vele. A KISZ megyei bizottsága szintén erre ösztönzött a föl­készítés időszakában. Az iga­zi vizsga természetesen a taggyűlés. Reméljük, hogy a fiatalokra jellemző kezdeme- nyezökészsegböl olt sem lesz hiány. I.. 6. fl 61-es úton gurul a forint A leien yei határátkelőt Du na földvárral összekötő, 61- es főközlekedési út négysá­vos, kaposvári átkelő szaka­szán sok ezer jármű halad Rt naponta. A „forgalmi jel­zőlámpákkal, „ jp!'., . kiépített csomópontokkal ellátott út kiegyenesítette a somogyi megyeszékhely közlekedésé­nek eddig ugyancsak meg- görbült gerincét. Egy „for­ró” pont található rajta mindössze: a tüskevári vas­úti kereszteződés: ide szó szerint áthidaló megoldást terveznek. A fil-es irt Del-Dunánlúl kisebb. Városiasodé települé­seit fűzi láncra: Kaposvár a/, egyetlen megyeszekhely és nagyobb város, amelyen áthalad, így a száz kilomé­tereket autózó utas megkü­lönböztetett figyelemmel' for­dul a helység felé, miután elhagyta a városszépítő egye­sület üdvözlő tábláját. Az. úton lévők közül sokan szí­vesen elidőznek a számukra isire: ti len városban. De az. utazó meg is éhezik, szom­jas lesz, a kocsiján akadhat valami javítani való, vagy egyszerűen fáradt, és kicsit pihenni szeretne. A megál­lásra mindig van indok. Ma azonban semmi nem biztat­ja megállásra a kaposvári négysávos főútvonalon hala­dókat. Pedig a kereskedők­nek es a vendéglátóknak e hatalmas közúti forgalomban részt vevők fogyasztását is elő kellene segíteniük. Már csak önös érdekből is: ne vándoroljon máshová az a pénz, amelyet általában az utazás elengedhetetlen költ­ségei közé kalkulálunk. A szó szoros értelmében a 61- es úton gurul a forint, csak meg kellene tudni állítani! De hogyan? Ma a Mátyás király ulcá- a 40-es őrházig bárki nyugodtan végigautózhat a varoson anélkül, hogy szük­ségét erezze a leállásnak. Hiányz.ik a bisztró, az, eszpresszó, az étterem, a ben­zinkút, a műszaki segélyhely, a nyilvános telefon, de még a belváros irányába mutató tábla is! Az egyedüli lehető­ség a Kalinyin városrész szolgáltatósora, az ABC- és * Zsebe áruház. Igaz, hogy Itt van bisztró, posta. sőt gyógyszertár is, .de elrejtőz­nek a fűzfák mögött. A Vol­ga bisztró sem szembetűnő az új útról, s aki mégis ész­reveszi, sokáig keresgélheti a megállásra alkalmas helyet. Sok lehetőséget rejt magá­ban ez az út. Dr. Fűzi István, a városi tanács termelés-el Iá tás fel­ügyeleti osztályvezetője azt mondja: — jelenlegi- pénz­ügyi eszközeink arra elegen­dőek, hogy a Lakótelepi fej­lesztéseket befejezzük. A le­hetőségeket ismerve az a megoldás látszik a legjobb­nak, hogy a lakótelepi üzle­tek es ' vendéglátóhelyek szolgáljak ki az átmenő for­galmat. Az,út Dombóvár fe- • lé eső felső szakaszán ilyen lesz majd a kisgáti város­részben a bisztró es az ABC- aruház. A Füredi utcában a garzonházak alatt az idén megnyílik a majdnem négy­száz négyzetméter alapterü­letű söröző, a Béke-Füredi lakótelepen pedig két év múlva készül el egy 590 négyzetméteres vendéglátó­hely. A Kalinyin városrész­ben a szolgáltatóház es a Pe­tőfi iskola közötti területet egy éterem számára hagytuk szabadon. Az autósok igénylik a ben­zinkutat es. a műszaki se­gélyhelyet is. Keresztúri János, a városi tanács építési osztályvezetője azt mondja: a megyeszék­hely településíejlesztesi kon-1 cepciojában a VÁTI a keleti ipartelepre, Fészerlak és Kis- ivánpuszta környékére java­kolt egy kutat, ahol az egyik oldalon műszaki bázis is lé­tesül. A keleti ipartelep is erre terjeszkedik majd; a részletes rendezési terv most készül. Évek telnek eh még. amíg a 61-es ul átkelési szakaszá­nak végleges formája kiala­kul. Addig azonban a keres­kedelmi' és vendéglátó válla­latok leleményessége segít­hetne: ma alig néhány meg­állító tábla utal arra, hogy az utasember hol enyhíthet­né éhét és saomját. Pedig az új út széled szinte kínálják a lehetőséget a szíves invi­tálásra, az útbaigazításra. De még a szervizmühelyek is szemérmesen elbújnak a vá­ros legeldugottabb részein, s nem hívja fel magara a fi­gyelmet a benzinkút sem. Cseke László Készülnek az univerzális rakodók Gépműhely két és fél millióéri A komlosdi Beke Terme­lőszövetkezet több milliót éró gépelt eddig csak a szabad ég alatt tudták javítani, kar­bantartani. Most elkészült a gépműhely, a szociális léte­sítmény és az ebédlő a Bar­csi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kivitelezése­ben, A szerelőcsarnokot hö­legbefuvös fűtőrendszerrel látták .el, s folyamatosan szerzik be a szervizhez szük­séges mondern berendezése­ket. Ebben az évben több mint ötmillió forintot fordítanak gépvásárlásra. Gyarapszik a géppark többek között egy Ráha 180-as erőgéppel, a hozzá való kiegészítő felsze­relésekkel, vásárolnak egy 37 személyes Ikarus autóbuszt — amellyel dolgozóikat szál­lítják majd —. s eg.v kis te­herautót anyagbeszerzésre. A növénytermesztés munkáját ■segíti az új horsófejtő gép es a két MTZ traktor. A gazdaságból ezekben a napokban több műszaki szakember vesz részt to­vábbképzésén, hogy felké­szüljön a megnövekedett feladatok ellátására. Képünkön: Szilárd burko- Igtú utat építenek a- gépmű­helyhez Háttérben az üj le- . léoi uneny. Ebben az évben száz uni­verzális rakodógépet gyárt a Kaposvári Mezőgép Vállalat. Az i 1-es számú gyár szere­lőszalagján ezeknek a rako­dóknak a továbbfejlesztett változata készül már. Eddig mechanikus meghajtással gyártották a berendezéseket, az újak már hidrosztatikus megoldásúak lesznek. A sokféle munka elvégzé­sére alkalmas rakodógépek­ből nyolcvan dolgozik az or­szágban. A Mezőgép Fejlesz­tési Intézet tervei alapján készülő berendezések régi hiányt pótolnak. Ezt az is bizonyítja, hogy — meglehe­tősen magas aruk ellenére — keresettek: az Agrotrösztón kívül a mezőgazdasági üze­mek is jelentkeztek a váltó­latnai vásárlási szándékkal Ebben az évijen még csak hazai felhasználásra készül­nek ezek a berendezések: jö­vőre azonban már exportra is kerül belőlük. A, kaposvá- l ri Mezőgép Vállalat egv nyugatnémet céggel targya ■ a külföldi forgalmazásról. 1 Mit tudnak ezek a beren­dezések? Csúz Imre, az 1. sz. gyár igazgatója mozgé­konyságukat tartja a leg­fontosabbnak. Ebből ered, hogy sokféle művelet elvég­zésére alkalmasak. A mező- gazdasági üzemek az istál­lókban éppen úgy használ­ják az univerzális rakodókat, mint a magtárakban vagy a műtrágyatelepeken. Az épí­tőipar is egyre inkább ér­deklődik irántuk. Az alapgép , három méter magasra tud ..nyúlni”: különböző adapte­rek hozzákapcsolása tovább növeli a felhasználás körét. Képes kis helyen szinte egy­helyben megfordulni, köny- nyen mozgatható. A felhasználok ismerik mar ezt a berendezési. A sorozatgyártás megkezdése előtt több kiállításon, bemu­tatón is sikerrel szerepelt a prototípus.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom