Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

N Bmjémó magftrmK szémémn fmncfdk Bajomi Lázár Endre s Arpadine Az egykori debreceni francia—magyar tanárjelölt, aki egy félévet kívánt hall­gatni a Sorbonne-on, s vé­gül 17 évet töltött Párizsban, a Samt-J'uströl és a francia forradalomról szóló történel­mi regény, Az üstökös, a Ra- belais-monográfia, A mai francia irodalom kistükre, a Montmartre, a Montparnasse, » Quartier Latin (párizsi mövésznegyedek), az Anatole France világa, a Vörös szűz (Louise Michel lobogó élete), a Párizs nem ereszt el stb. című nagy sikerű munkák szerzője, Bajomi Lázár End­re újabb szellemi kalando­zásairól adott izgalmas „úti­rajzot” Arpadine című köte­tében. Ki az az Arpadine? Egy magyar asszony; Komoróczy Miklósné, Űjfalussy Anpadi- ne az 1870-es években élt Nagykárolyban. kitűnően beszélt franciául és gyöngéd odaadással segítette a pári­zsi kominün egyik emigrá­cióba kényszerült résztvevő­jét, mégpedig egy bizonyos Tinayre asszonynak a hógát, aki ugyancsak Magyaror­szágra menekült a proletár­forradalom bukása után. Tirvayre asszony író volt, Magyarországon is írt egy regényt, és Forróencaről, Kassáról küldözgette leveleit Nagykárolyban nevelösködö húgához, s ezekben nemegy­szer szó esik aj jóságos Ma­dame Komoróczyról. (Komo­róczy Géza jeles történettu- dősünk, illetve G. Komoró­czy -Emőke Győrben élő iro­dalomtörténész barátom ősé­ről ‘van szó.) Arpadine! A „magyar hódító’» neve nőne­mű francia raggal. E „jelké­pes keresztnév védnöksége a la” helyezi kötetét a szer­ző, annál is inkább, mert a. magyar—francia kapcsolatok múltjának sok-sok feledésbe merült tényét, személyiségét vonultatja fél ragyogóan megírt fejezetekben. Garay Jánosnak, Az obsi­tos szerzőjének a nevét a gyerekek is ismerik, öccsé- ről, Antalról azonban még a történészek sem nagyon tud­nak, holott a szabadságesz­ményekért rajongó egykori asztaloslegény nemcsak részt vett az 1848-as francia forradalomban, hanem em­lékeit meg is írta. „Délután két órakor (Lajos Fülöp gya­log menekült a palotából) a tronteremben füstölgő puská­val ültem bele a trónusba, amely néhány perc múlva kirepüli az ablakon. Egy da­rabka vörös bársonyt hoztam haza e nap emlékére.” Az író történelmi „helyszíni szemlét” tartott az úgyneve­zett Csatorna-szigeteken is, többek, között Jersey-en, ahol az. 1848—49-es magyar sza- badsagharc menekültjei lel­tek szállásra. Mészáros Lá­zár, Teleki Sándor („a vad gróf’, Petőfi barátja) érke­zett ide, s a nagy francia száműzött. Victor Hugo (akit egyébként Jersey-bol kiutasítottak, s átköltözött a kisebb Guernessey-re) ba­rátságát bírták. Tüzetesen megismerked­hetünk Teleki Emma grófnő­vel, a híres Blanka húgával, akinek párizsi háza valósá­gos ©migrációs központ volt, ahol „az elbukott magyar szabadságharc parazsa izott”. Teleki Emma Auguste de Ge­rardo báróhoz ment felesé­gül, akiből Erdélyben Ágost lett: megtanult magyarul, megismerkedett irodalmunk­kal, viszontagságos történel­münkkel, s csakhamar ma­gyar és francia nyelvű kö­tetekben írt hazánkról, fő­ként Erdélyről, melynek, Lu­kács Móric szerint „a kül­föld előtt mintegy felfedező' je lön”. Gyenge, beteges fi­zikuma ellenére 1848—49-ben a 7-es számú önkéntes ala­kulat soraiban harcolt a vi­lágosi fegyverletételig. Halá­la után félesége, Emma asz- szony egymás után irta, és adta ki köteteit, amelyeknek vezéreszménye a hazafiság voí, s fáradhatatlan buzga­lommal tevékenykedett a magyar kultúráért egészen 1893. április 30-ig, amikor Fálfalván örökre lehunyta szemét. Quinet özvegye ezt írta róla: „Edgar Quine t gyakran mondotta nekem, hogy csalás Plutarch nagy emberei közt volna Gerar- dónénak valódi helye. Min­den elnyomottnak a fölsza­badulását, minden fájdalom­nak az enyhítését, minden nemes tettnek megörökítését óhajtotta szivének minden egyes dobbanása.” Ugyanak­kor a Vasárnapi Újság, amelynek egyébként mindkét gyermeke . munkatársa volt, csak az „elhunytak' még...” rovatban közölte halálhírét. Irodalmi, politikai tevékeny­ségét elfelejtették, könyvei­ről eddig nem jelent meg teljes és pontos bibliográfia. Bajomi Lázár Endre meg­tette azt, amit elődei elmu­lasztottak, a kutató lelkiis­meretességével. az esszéista meggyőző előadásmódjával. Teleki Emmán kívül még sok, méltatlanul elfelejtett szemé' lyiségre hívja fel a figyel­met; főként a XIX. századi forradalmak regényes életű hősei elevenednek meg könyve lapjain, magyarok és franciák egyaránt. A párizsi kommun száműzött kiválósá­gai közül például Auguste Rogeard érdemel említést, akinek munkássága a máso­dik császárság idején állan­dó újságtéma volt Európa- szerte, s ma már ugyancsak a feledés homálya fedi mind Franciaországban, mind ha­záinkban. Bajomi Lázár Endre nem­csak a levél tárak, könyvtá­rak „temetőiben” gyűjtötte össze életrevaló közlendőit, hanem fölkereste — ponto­sabban kinyomozta — az utódokat is, akiknek révén érdekesebbnél érdekesebb adatokkal gyarapíthatta jegyzeteit, Néha a. párizsi. te­lefonkönyv útmutatása .alap­ján tette meg az első lépést, ám sokszor — mint például Türr tábornok esetében, aki­nek a nevét már senki sem viseli Franciaországban — a telefon könyv sem segített. A legendás szabadSághős nyolcvanéves unokáját — bizonyos Salüer-nét — egy nizzai nyomon elindulva ta­lálta meg. majd kiderült, hogy a Türr sár jak száma nem is csekély Franciaor- szában. A Tinayre es Türr unoka után meglelte annak a Garay Antalnak az unoká­ját is, akinek „forradalmár út epe 1848 februárjában L a­i. * Arma lefekszik ebed tttan. Nekilássak etovosogHtm ? Az ujjam, amelyre ráütöt­tem. akadályoz. Piroska, ahelyett, hogy lefeküdne, se­gíteni akar. Finoman fogja a tányérokat, amint adoga­tom neki őket sorban, eltör­li, leteszi. Közben szokás szerint nyaggjai, hogy mesél­jek. Arról kezdek beszélni, ho­gyan szedtünk gyöngyvirá­got, amikor még én voltam gyerek. Az erdei tisztásokon, ahová az ősszel lehullott szá- i-az gallyakat összehord- ták, azt benőtte a hir­telen megiramodott erdei fű. eiö-előbukkan a gyön­gyös kis virág. Harma­tos sűrűben, két zöld le­vél között virít, az ember megpillantja, csokrot szed j belőle. Hej, de szerettem az erdőn járni. Különösen ta- j vasszal, amikor még nyirkos * a föld. Érdekes, a sűrűben mkssó szerző előtt kész­ségesen megnyilatkozó ivadékot. Könyvében töb­bek között szó esik egy magyar származású, Európa- hírű tudósról, Victor Baseli­ról, aki 1918-tól 33-ig az esztétikai tanszék vezetője volt a Sorbonne-on, s akiről Párizsban teret neveztek el; Modigliani magyar kapcso­latairól (maga Karinthy Fe­renc is a szei’zőtől tudta meg, hogy nagynénijét, Ka­rinthy Adát a nagy festő le­rajzolta), Ady párizsi ri­portalanyairól, Hevesi And­rásról, a tehetséges íróról, aki francia katonaként esett el a fasiszták elleni harcban stb. * A hazánkba menekült francia katonákkal kapcso­latban somogyi vonatkozású emlékeket is közöl. Kevesen tudják, hogy a lengyel me­nekülteken kívül mintegy ezer francia katona élt ha­zánkban a második világhá­ború éveiben.. Helyzetük kedvező volt az ország né­met megszállásáig, sőt 1944. március 19-e után is sokkal könnyebben vészelhették át az eseményeket, mint sok százezer’ magyar állampolgár, akiket faji vagy politikai okokból üldöztek. Balaton- bogtáron például szállóban laktak, s miként az egyik „internált” írja: „az ételeket kis asztaloknál, fehér kesz­tyűs pincérek szolgálták fel” 1943. július 14-én a Balaton déli partján a franciák dísz­szemlét tartottak a magyar belügyminisztérium, a hon­védelmi minisztérium képvi­selője, a lengyel menekültek bizottságának elnöke, vala­mint a pápai nuncius jelen­létebem. Passuth László így ír az eseményekről: „Sztv- fájdítóan szép volt. ahogy a Marseillaise hangjai mellett, zászló alatt dongó léptekkel felvonultak a francia száza­dok...” Tálán még a somogyi vonatkozásokhoz tartozna az az ugyancsak kevéssé ismert tény is, Jiogy a somogytűri Kureffy Lajosék párizsi tar­tózkodásuk idején baráti kapcsolatot tartottak Cle- menceau fiával és annak magyar feleségével. Clemen- ceau menye és két unokája nemegyszer vendégeskedett a Bosnyák-kűriában, persze még a Ferenc Józseí-i idők­ben, az első világháború előtt. Ez a családi és baráti kapcsolat azonban, mint tud­juk, egyáltalán nem befolyá­solta a „Tigrist” a trianoni békeszerződés megalkotásá­ban. meg május körül is lehet az avar alatt eljegesedett hóku­pacot találni. Ez táplálja az­tán lassan-lassan a vizével a virágokat. ősszel szederi nda tüskés szárai közt csetlettünk-bot- lottunk, markunkba gyűjtöt­tük és egyszerre dobtuk a szánkba a gyümölcsöt. Mi­csoda fanyar, finom ize volt. Bemegyünk a szobába, ol­lót, ragasztót fogunk, és el­kezdjük kinyirkálni a színes lapokból a madarakat. Már egész hatalmas gyűjtemé­nyünk van citromsármánytól a szirti sasig, ökörszemtől a struccig. Fehér lapokig ra­gasztjuk, és betű szerinti sorrendbe rakjuk őkel. Később Piroskám is el- szenderedik, én pedig le-föl járkálok a szobában. Köny­vekbe kapok. Félreteszem. Plédet veszek elő, betakarom a kislányt. At kell dolgoznom az el­képzelésemet. Zászlóvivőből kevesebb lesz, helyettük jós Fülöp trónját illette”, s még néhány, a nvo- SwaptMfi András KONCZEK JÓZSEF Tévétmrétak köre Láz a SÁÉY szállóban | — Ez lesz a második ** :apos vári premierem — nem minőén lámpaláz nélkül mondja, ezt az író. — Ezerkilencszázötvenha- rotmban. amikor Kaposváron még nem volt önálló szán­házi társulat, a Pécsi Nem­zeti Színház vendégeskedett a városiban ; akikor mutatták be itt a Zrínyi riadója című drámámat. Lippenszky István — társ­szerzővel — Csokonairól is írt darabot, de a ma prob­lematikája izgatja. Mi sem bizonyítja, ezt jobban, mint a.z, hogy Három játék cím­mel kiadott kötete — 1976- ban a Jelenkor folyóirat ki­adásában. Tüskés Tibor szer­kesztésében — két izgalmas, társadalmi. kérdést boncol­gat. A harmadik művet a Janus Pannonius évforduló­ra kiírt pályázaton díjazták. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának baráti körében — színhely a ka­posvári SÁÉV szálló —hét­tőn este a Láz című Lip- penszky-dramából készült tévéfilmet tekinthették meg az érdeklődők. Zsúfolásig megtelt a klubterem: nem­csak a szálló lakói, de orvo­sok, jogászok, közéleti em­berek is eljöttek a vetítésre. Jelein víjlt a televíziós vál­tozat rendezője, Babiczky László is. [ o | A Láz a Magyar Te- I levízio produkciói kö­zül ahhoz a vonulathoz csat­lakozik, melynek rangot az olyan alko tások adnak, print Urban Ernő—Szönyi G. Sán­dor Írott malaszt, Dömölky János—Császár István Gyil­kosok, ugyancsak Dömölky Miért?, avagy a tévések el­mentek. Dömölky—Pünkös- ti Árpád Ellentétek című müvek, vagy' a mozikból is­mert Dárday fstrón-filmek, Vitézy László Békeidő című alkotása stb. Dr Kovács Póker körzeti orvos kálváriáját vázolja fel a 48 perces tévét hím. Hő­sünk hétköznapi ember. a »biciklis doktor«, aki képes kilométereket kerekezni vagy szekerezni a haldokló cig.anyas.s2or.yert. és aki or­vosi esküjének — mondhat­ni: mindhalálig — eleget tesz. Ám leteríti öt is a be­tegség; tüdőgyulladással fekszik, s nem tud segítsé­gére lenni a nagyközségbe települt gyáregység igazgató­feleségének, akit egyébként mint tünetmentest bocsátot­tak el a kórházból. Kovács doktorunk tehát vétlen — helyettesatöjéül a saomeaed körzet orvosát kerte föl —, mégis a fegyelmi tanács elé kerül- Ez az etikai bizottság azonban elítéli őt. Ugyanis á döntés meghozatalakor felül­kerekedik egy negatív moti­váció; a kisvárosi' hierarchi­kus viszonyokból táplálkozó gyávaság, megalkuvás, inlri- kusi készség. Elég egyetlen iejbólintó János ahhoz, hogy -az öttagú bizottság polarizá­lódjék. Az egyénekre bom­lott, döntési jogkörű közös­ség tagjait aztán már köny- nyü a kívánt irányba for­dítani. Különösen, ha olyan »róka« a bizottság feje, mint a Velenczey István által életre keltett figura, aki maga a tisztata lanság élő szobra. Kovács Pétert elmozdítják a körzetből, a járási szék­hely beosztott SZTK-orvosá­vá teszik. Azaz: szeretnék tenni.. . Mert orvosunk más megyébe költözik, hasonló státust elfoglalva, mint ame­lyet hátrahagyott. Még lát­juk öt, amint kerékpárján sorra látogatja betegeit, dis- kunál velük, talán gyógyító viccet is mesél tevékenysége közben.., I A tévéfilm megte- I kintése, után élénk vita alakult ki. Babiczky László személyében elkötelezett, na­gyon tehetséges alkotó mu­tatkozott be. aki — ha sza­bad ezt így mondani — -jó iskolába járt«. Dömölky Já­nos mellett asszisztenskedetl a Miért?, avagy a tévések elmentek forgatásakor. Nem lehet könnyen napirendre térni ■ a látottak fölött. A film- bizonyíték amellett, hogy közéleti gondjainkról a tévéművészet nyelvén ér Se­ines és kell beszélnünk! Az egyedi esetnek is vannak általánosítható tanulságai. Babiczky László, »a« Kovács Pétereket mutatja fel — le­gyenek esztergályosok, beta­nított munkások, tanítók vagy agronórnusok —; tör- hetetlenségük a biztosíték arra. hogy korrupció, kon­formizmus. hamis tekintély- tisztelet. elvtelenség fölött hosszú tavon ők diadalmas- kodnak. Mert vállalják a feladatokat, a munka nehe­zét. s ahogy a baráti kör rendezvényét jelenlétével megtisztelő költő, Takáts Gyula fogalmazott: »az Éle­tet/«. A vitatkozók közül néhá- nyan kételkedtek az eset realitásában', mások azon­ban — s éppen az orvosi hivatást, gyakorlók közül — hitelességét bizonyították. Li-ppenszky István drámá­ját dr. Jósfay György irta tévétfilmmé. Az operator Palfy István volt. Kovács doktort a nagyszerű Kun Vilmos alakította eszközte- len-ül, a humánumot, az élet- igenlést lényében hordozva. Jó alakítást kaptunk Ol- savszky Évától, Szoboszlay Sándortól, Mécs Károlytol, Velenczey Istvántól, Galam­bos Györgytől, Cserényi Be­latol, Paláncz Ferenctöl, Fe­kete Andrástól, Csikós Gá­bortól és másoktól is. Babiczky László világlátá­sa, Kovács Péter-i elkötele­zettsége folytatást ígér. még­pedig nagy reményeket kel­tő folytatást. Leskó Lásri* Fényképezni tanulnak A fényképezés alapele­meit tanuljak meg a fiatalok a homoksxentgyörgyi műve­lődési ház és az, iskola közös fotószakkörében. majd lányok jönnek léggöm­bökkel, am a központi kép lassú mozgása ellenére is több időre van szükség, amíg’ az éiőkép a tribünökig ér. Csak így jut ideje min­denkinek, hogy végignézhes­se az egész jelenetet. Néz­zük csak. A zászlóvivők a saroktól a lámpaoszlopig két perc, két és fél. . . igen, itt kell még vagy két perc a léggömbös lányokkal, a moz­gó gúlát oldalról nem fog­juk takarni semmivel, így, ha kétszer megcsináljuk a gyakorlatot, mindenki lát­hatja majd. Az kétszer két perc, közben a fél perc elég kell, hogy légyen a tornász­nak, amíg kiáll a kör alakú ddszkalapra, és magasba emeli a nagyobb zászlót. Csak ne legyen erős szel, mert nehéz lesz megtartani. Már egészen jól sikerült a múltkor, igaz, akkor meg az volt a baj, hogy a zászló nem lobogott eléggé, nem volt szél. Emiatt gyorsabban haladnának . .. hadd lobog­jon . .. ki merevített zászló­lapot nem fogok alkalmaz­ni. A zászlónak lobognia kell. Itt lenn az udvaron az ablak alatt egy terebélyes orgonabokor viaskodik a szélben. Elsősre fordult az idő, korongos levelei eláz­tak, hamvaslila virágíürtjei torkig laktak nedvességgel, négy szál virág az egész, s amint az erkélyről lenézek rá, tarkómra meg kopo­nyámra csuróg a víz. Boron­gok, dormögók, dünnyögök magamban, kezdenék vala­mibe, de nem tudom, mibe. A munkám is áll a sarok­ban. Egy hét múlva teljesen késznek kell lennie az egész felvonulási tervnek, begya­korolva, főpróba előtt. Nézegetem ezt a« utcát . Volna itt elég hely a zöld felületeknek, ha" nem foglal­nák el az autók. Amit . én képzelek, csupa vízszintes felület, az első. a második, a harmadik emelet magassá­gában, de úgy, hogy ne sab­lonosán, hanem egymás közt is jó érzést aooan váltakoz­va, mozogva telepítsék be az utcán járó emberek látásma­gasságát. A lakások nem ügy tekintenének le, mint valami nagy füzet rubrikái, hanem mindegyik ajtóak, lépcsőnek egyénisége lenne, nem ha­sonlítanának egymásra a szobabelsők, a lépcsőházak, a folyosók sem. A betonele­mekből igazán lehetne válto­zatosabban is kombinálni. Piroska játéka néha elké­peszt, milyen érdekes háza­kat rak össze ebből a négy­öt ’ féle kookagyűjteményből, amelyet karácsonyra, szüle­tésnapokra kapott, Egybeön­töttük mindet, es egy nagy zsákban tároljuk. így lehet játszani. Én kis virágligete­ket, zöldbe átmenő kényel­mes folyosókat, takart fal- homlokzatokat, kiugró, kü­lön életű széles erkélyeket, meg nagy felületen virító sok füvet képzelek, de nem­csak a földön, hanem az emelt szinteken is. Az utca házai közrefognák az egesz közösség' által használt nagy­méretű helyiségeket, a mo­zikat, a zenetermeket és a többit. Minden családnak megvolna persze a saját la­kása akkor is. » Az egész ötlet újdonsága abban van, hogy a közös te­tővel összekötött lakás in­kább összetartja a családo­kat Mintha az egész város­rész egy lakáson belül vol­na. Meg kellene szabadlLll•m, a külön sorbaállások, az időt rabló és az egymástól elsza­kító tennivalók tömegétől. Egymás számára kellene a szabadidő, nem a kis csalá­dok problémáinak külön-fcü- lön való megoldására. Benézek a nőimre. S»**~ szognak kipirultan. (Folytatjuk.) SOMOGYI 1 NÉPLAP \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom