Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

A e - - a »P+Ai j i i. / «-?­('inXMBI KilCGl JO0PCT0® toWbwyfaoe bewnlok­ránooió tefeiőttetotíB •nwi, atófc hajlamosai; azt •fflftani, hogy a fiatalok a hwesbé értékes, kewésbé ne­mos dolgokra fogékonyab­bak. Például a kultúrában, a művészetben. Easd: rock, és Ivjbo, és disco, és a többi! ngyaoewek a felnőttek vagy más felnőttek vjsrorw hajla­mosak a Ki mit tud ? nevű s ennek mintájára saervesiett ■násntedan vetélkedő nagy­szerű pillanatain fellelkesül­ve, egymást tólfioitálva ar- nrä áradozni. hogy mennyi­vel többet tud a* efőző nem- nedeknel, mennyivei tájéko­zottabb, igényesebb, művel­tebb a mi ifjúságunk. A saokásos publicisztikai fordulat most azt mondat­hatná velünk, hogy a fentebb Méze« vélemények véglete­sek, és az igazság nem ben­nük, hanem valahol középen van. De ezúttal valószín ű-bb- •tefc látszik hogy az igazsá­got nem a középút képezi, hanem épp a végletek. Áment magát az ifjúságot is. Halistermek — tegyük hoz­za — mert nem volt még új nemaedek, amely ne a szél­sőségek, a kiegyensúlyozat­lanság tünetei közt és önma­ga előzményeinek heves bí­rálata nélkül integrálódott volna a világba, amelybe beleszületett; és amelynek egészséges voltát ne épp a taii-etmetlen változtatni alca­nas jellemezte volna a leg­inkább. De az általánosságok felöl szűkítve a kört maradjunk csak a kultúránál, illetve a művészeteknél, ha már mon­dandónk eLején ezt említet­tük. Néhány éve a győri Kis­faludy Színház az egyik leg­nagyobb élő magyar költő, Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művének megzenésítésére kérte föl az egyik legnagyobb élő ma­gyar zeneszerzőt, Ránki Györgyöt. Az új magyar opera természetesen jelentős értékévé Vált a magyar kul­túrának. de a fogadtatása Győrben igéé vegyes volt. És az egymással perlő vélemé­nyek két pólusán jól megfi- eyelbettük a két tábor köz­ti ttetkonkiülónbseget: az idősebbek fanyalogtak, vagy legalábbis nem tudtak közel kerülni a műhöz, a fiatalok im— ragpoo éfcserték. Ae. ok nem voit tAságo­san rejtélyes. A fiatalok már az óvodaben megismerked­tek Weöres .Sándor költői világával, nekik ismerősek és egyértelműek a játékosság­nak azok az eszközei, ame­lyek természetesen ebben az operában is nagy teret kap­tak. Az idősebbek számára ennek az eszköztárnak a je­lei nem bizonyultak annyi - ra „köemegegyeaésesnek" .tő­lük tehát a műélvezet több „nyitottságot", szellemi ér­deklődést, esetleg erőfeszítést követelt. Ugyanígy állt a helyzet a zenevei is. Ránki György színes, hangszerelés­ben különösen gazdag és számtalan folklorisztikus ele­met ötvöző muzsikájára ..fü­lük volt” azoknak — a fia­taloknak —, akik szolfézst tanultak mar az általános iskolában; és sokszor az idő­sek maradtak kívül e muzsi­ka értékein. Mert hiába vol­tak egyébként például az opera műfajának kedvelői, sőt ismerői, nem voltak fogé­konyak a szokatlan befoga­dására_ Jó, jó, mondhatná bárki, kézenfekvő, hogy a fogé­konyság neveltetés kérdésé. Tehát, ha valaki megtanulja valamely művészetnek, tudo­mánynak az „anyanyelvét”, akkor az fogékonnyá . is vá­lik majd, ha e nyelven vala­mit értenie és élveznie kell. Csakhogy #nem ilyen egy­szerű a dolog. Íme, ennek érzékeltetésére egy másik példa! Ugyancsak Győrben, a közelmúltban, mutatták be az Európa-hírű kolozsvári magyar rendező, Harag György irányításával azt a Kisfaludy-játéknak nevezett színpadi produkciót, amely­ben a helyi színház névadó­jának emléke előtt tiszteleg­tek az évfordulón. De a tisz­telgés rendhagyó volt. Nem a szerző kötelező olvasmá­nyokból ismert (vagy épp azért nem ismert) valame­lyik művét állították színre, hanem több művét — külön­féle művészi, dramaturgiai, sőt művészetpoh'tikai roeg- fontolásokbóí — ötvözték egybe. ■ ­És ismét eiőtUt m etóeő .jelenség, csak, másképp. Tet­szett av izgalmas, színes, a rendező ismeri kvalitásait megiwtésak ellen íilthatátla­ul btfcróe» ekkactás iwwkír mek, de az időeebbek — és ajnos a pedagógusok — öet jó néhány an akadtak, kSc holmi tiszteletlenséget restek, amiért nem az ere- ettt állították színre, tehát miért nem valami kegyele- i aktust, mutatott be a szín- laz. nyit sem törődve azzal, logy így a megelevenített coteiező olvasmány csak múzeumi légkört árasztott ■olna, amely a valódi szán- íáztól azért mégis különbö- ák. Nem így a fiatalok! ök lem törődtek a tisztelettel neg a kegyelettel; ők csak tzaal törődtek, hogy érdekel­je, szórakoztatta, nevettette — és elgondolkoztatta — őket, amit a színpadon lát­tak. Vagyis ők nem előítéletek­kel és tradíciókkal közelítet­ték meg a színházi estét; ők fogékonyak voltak arra, ami ott érheti őket, s viselkedé­sük is, utólagos véleményük is csak azt tükrözte, hogy miként érzik magukat a színházban. És már részben el is szakadva a példától hadd átülöm el azt is, hogy ök épp azért erezhették jól magukat, mert meg tudtak (vagy meg merték!) érteni az előadásból azt is, ami társadalomkritikai elem volt és amely nemcsak Kis­faludy idején volt igaz, ha­nem ma is az. D e nem a színház és a kultúra az egyetlen terület, »hol az ifjúság fogé­konysága mérhető. Minden­esetre e területeken látvá­nyos. Anélkül, hogy ilyen rövid eszmefuttatásban bár­mit is elmélyüiten kifejthet­nénk a széles problémakör­ből, egyet a tévedés különö­sebb kockázata nélkül is le­szögezhetünk. A fiatalok fo­gékonysága éppúgy társadal­milag meg van határozva, mint a. felnőttek kialakult érték- és előítélet-rendszere. Aki a fiatalokat bármilyen vonatkozásban — akár fogé­konyságukat is tekintve — felszínes esetek kapcsán haj­lamos megítélni, az nagy­mértékben kiteszi magát a tévedés veszélyének. S e té­vedés a fiatalokat, a legke­vésbé sem fogja zavarni. Ez * mindenkori jövő egyik leglényegesebb garanciája. Cserhalmi Imre NEVELÉSRŐL A tanulás segítése Nemsokára megkapják íeieves munkájuk értékelé­sét a. kis- és nagy diákok. Ki több, ki kevesebb sikerrel zarja majd az eltelt idősza­kot A jő eredmények meg­tartása és a még sikeresebb tanulás ’érdekében váltsunk nehány szót az otthoni, ta­nulásról. Gyermekeink tanulásá­nak megszervezése és segí­tésé nagy feladatot jelent, a szülőknek. Nemcsak, a fel­nőttek munkája fontos do­log hanem a gyermekek fő tevékenysége, a tanulás is az. Eredményes végzésé­hez nagyreszt ugyanazok a feltetelea szükségesek, mint a má munkánkhoz. Vajon mi, szülők, felnőttek; , bizto­sítjuk-e gyermekeink tanu­lásához a megfelelő fettéte­leket — mindenekelőtt a nyugodt, derűs, ösztönző családi légkört? Fontos feltétel az is, hogy jól ismerjük, gyerme- kesnket, és erűtek alapján etenhető célt tűzzünk eléjük a tanulásban, ne támasz-1 szunk velük szemben elér­hetetlen követelményekét. Akár túlbecsüljük, akár le­becsüljük gyermekünket, ennek, több káros hatása lehet. Egyrészt a tanulás­ban, másrészt egész maga­tartásában, jellemfejlődésé- bem. Ha a szülök túlságo­san magasra, értékelik gyer- \ mekükel, mindenkinél kü­lönbnek tartják, akkor tényleg kialakulhat a gyer­mekben az önteltség, magát valóban »-zseninek-« fogja tartani, akit nem ismernek el az isikofctfaAn, aki tűk bo­kát megengedhet magának. Azokban pedig, akiket otthon állandóan szidnak, kevésre taksálnak. kisebbrendűségi tudat alakulhat ki, amely­nek következménye a ké­pességüknél gyengébb ered­mény. A közepes, az átlagnál gyengébb képességű, nehe­zebben tanuló gyermeket in­kább bátorítsuk, biztassuk. Ne a rossz jegyeket hány- torgassuk föl neki, inkább emlékeztessük a sikereire, a jobb eredményeire. Így fél­év kőiül is reális, elérhető célt tűzzünk ki gyermekünk elé, neki megfelelő szintű teljesítményt várjunk el tő­le. Ugyanis hiába, kívánjuk meg a jeles vagy jó ' ered­ményeket az átlagos köze­pes adottságú tanulótól, nem tudja ezt teljesíteni. Náluk dicsérjük meg a közepes eredményeket is, vegyük észre a legkisebb javulást, kapjon érte elismerést, mely azután még szorgalmasabb tanulásra késztetheti. Néha a szülői követelmények az iskolán kívüli különórákban jelentkeznek. Egyrészt »stá­tusszimbólumként«, mert ennek is jár a fia, lánya, meg a kétségtelenül jó szán­dékból : hadd fejlődjék a gyerek sokoldalúan. Azt már nem gondolják végig, hogy együttesein ez mit jelent, hogy egy-egy Ilyen gyer­mek többet, tanul, dolgozik, mint egy felnőtt, hogy ezért nincs ideje játékra, saját é’’ deklödési körének megfe lelő tevékenységekre, meg pihenésre. A másik káros kovetkeianeoye ac lehet, hogy szinte megutalja a ta­nulást, es elhatározza, hogy csak egyszer végezzen, soha többet semmit nem tanul. Világszerte tapasztalt je­lenség, hogy a gyermekek nem pihennék eleget, napi 1—3 órával kevesebb az al­vási idejük, mint amennyit fejlődésük megkívánna. Okai között a túlterhelést éppúgy megleljük, mint a helytelen napirendet, a rossz szokásokat Ilyen a tanulás túl késői megkezdé­se is. Egyrészt az- egész nap már elfáradt (ingerekkel te­lítődött) gyermek nem tud olyan eredményesen tanul­ni, mint aki délután ül a könyvekhez. Másrészt az estébe, éjszakába nyúló ta­nulás az alvás rovásána megy: lefekvés után hosszú ideig nem tud elaludni, aka­ratlanul is »tovább tanul«, eszébe jut sok minden az előzőekben olvasott leckék­ből. Másnap álmos, fáradt, ezért nem tudja megfelelően figyelni az új anyagot, nem érti meg. otthon nem megy a tanulás, a gyakorlatok megoldása. A kialvatlanság súlvosabb tünetekhez is ve­zethet. Segítenünk kell gyerme­keinket tanulásuk megszer­vezésében. A lakásban, biz­tosítsunk külön szobát vagy egy külön sarkot számukra. Azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő csendben tanulja­nak, ne magnózás vagy rá- lióha Ugatás közben, de a ■nagyok« beszélgetése se za­varja őket Nem helyes, ha megállás nélkül tanul a gyemnek, keli. közben aszú­Oktatás és kőimuv#lődés — egységben Általános művelődési központ Homokszentgyörgyön Az összevont oktatási és közművelődési intézmények száma Somogy megyében 1981. január 1-től egy újab­bal gyarapodott: Hongok­szentgyörgyön létrehozták az általános művelődési köz­pontot. Az új szervezeti in­tézkedésről, a várható ered­ményekről Hajdú Béla igaz­gatóval és Kéméndi Zoltán igazgatóhelyettessel beszél­gettünk. Olyan iskolaigazgató áll az általános művelődési köz­pont élén, aki jártasságot szerzett már korábban is a közművelődés szervezésé­ben; 1969-ig néhány éven át a helyi művelődési ott­hont vezette. Sikeres évek voltak ezek, a barcsi művé­szeti szemlén a homoksaent- györgyiek eredményesen sze­repeltek. Kéméndi fólián pedig pedagógus és népmű­velő képesítésű, tanít az is­kolában is, ahol tizenhat nevelővel oszthatja meg a művelődési ház feladatait. Hajdú Béla: — A szerve­zeti átalakulás megkezdő­dött. Most már nem egy ember vállán nyugszik a fa­lu közművelődésének az nányítása, a szervezés, ha­nem az egész tantestület aktivitására is számítunk, mert szükség van rá. Első­sorban kiscsoportos foglalko­zásokat tervezünk, illetve kis létszámú — de ál­landó — közösségeket sze­retnénk összekovácsol­ni. Minden korosztálynak lehetősége lesz arra, hogy rendszeresen találkozzanak, együtt töltsék a szabad ide­jüket, Az érdeklődés fölkel­tése nehéz feladat, különö- sen a középkorosztály ese­tében, Az idősebbek eddig is szívesen jártak a műve­lődési otthonba. Az ingázók­ra is gondolnunk kell. össze kell fognunk a különböző munkahelyekkel, hogy egy sor kérdésben előbbre jus­sunk. Fölmérjük többek kö­zött, hány fiatal dolgozónak nincs meg a nyolc általano« sa. Szakmunkás-tanfolya­mokat Indíthatunk. Kéméndi Zoltán heti nyolc óraban tanít, a többi idejét a közművelődésre szánhatja — tervszerűbben, haszno­sabban, mint eddig. net, ahogyan az wko&ai munkában így van ez év­századok óla. A tanulás módjára vonat­kozó sok tanácsból azt emelnénk ki, amit a legfon­tosabbnak tartunk: az ér­telmes tanulást. Az végtére is mindegy, hogy a tanulni való anyagot a gyerek »szét­darabolja« részletekre és úgy kezdi tanulni, vagy az egészet egyszerre veszd át (globálisan tanul), s úgy próbálja utána elmondani. Lenyeges, hogy minden eset­ben értse meg azt, amit el­olvasott, fogja fel, mtt je­lentenek az ‘egyes fogalmak, kifejezéseik. Tudományos és gyakorla­ti tapasztalat szerint a túl sok elolvasás helyett sok­kal eredményesebb a tanu- , lás, ha két-három elolvasás után már próbálja a gyer­mek könyv nélkül elmonda­ni a tanult szöveget. Álta­lában arra késztessük gyer­mekeinket, hogy a leckét próbálják meg elmondani sa­ját szavaikkal, kifejezéseik­kel. Kivéve az egészen kis tanulókat, ákiik még nem rendelkeznek ehhez megfe­lelő szókinccsel. Viszont sza­bályok, törvények megtanu­lásában a- nagyobbá Jenái sem árt a szó szerinti tanu­lás, feltéve, ha ezt megelőz­te már a szöveg megértése. A gátlásos tanulóknál, de még ' a többinél sem fölös­leges a beszédképesség fej­lesztése. az anyag önálló felmondása. Egyre több csa­ládban felhasználhatjuk eh­hez a magnetofont, amelyre felveszi a tanúin a feleletét, és utána ellenőrizni tudja h.sillfa a kiejfő.s&1 tudja fejleszteni a nagyon fontos szóbeli kifejezőkész­séget. — Váltoeott-e a tekinté­lye, mióta a tantestülethez tartozik? — Igen, A pedagógusok­nak ugyanis nagyobb a te­kintélyük, különösen labor, mint a népművelőknek. Hajdú Béla: — Hadd vág­jak itt közbe. Nem biztos, hogy ez a valóságban is így van. lehet ez szubjektív ér­zés is, ami abból fakad, hogy közösségben dolgozhat. Nem egyedül. Többen állunk ké­szen azonos célokért Hajdú Béla arról beszélt, hogy számítanak a tantes­tület aktivitására Eddig miért nem sikerült jobban bevonni a nevelőket a köz- művelődésbe? — Nem volt megfelelő a kapcsolat az iskola és a művelődési otthon között Gyakran változott a népmű­velő személye. A művelődé­si otthon új vezetője el-rel- jött bemutatkozni hozzánk, egyszer-kétszer még fölkere­sett bennünket, később egy­általán nem jött Az isigaz viszont, hogy a pedagógusok nem nagyon ismertek föl az egységes és folyamatos mű­velődés lehetőségeit és köte­lezettségeit, azt, hogy a szü­letéstől az élet végéig fog­lalkoznunk keU az embe­A művészeti szakközép­iskolákba február 1-ig fo­gadják el az általános isko­lák végzőseinek jelentkezé­sét. A szaikmai felvételi vizsgákat március 1—15. kö­zött tartják ezekben, az in­tézményekben. A Művelő­dési Közlönyben megjelent miniSiZtériumi közlemény szerint a jelentkezők névso­rát az általános iskolák igazgatói juttatják el a mű­vészeti szakközépiskolákba. A jegyzékhez nem melléke­lik a tanulók jelentkezési Lapjait, mivel azokat csak a sikeresen vizsgázóktól (kérik az iskolák. Az általános is­kolák igazgatói —, hogy a művészeti középiskolákban s i k értél en ül v i zs gá zók is to - vább tanulhassanak — a ta­nulók jelentkezési lapjait a diákok által választott má­sik iskolába küldik. A zeneművészeti szakkö­zépiskolák az érdeklődőkkel közük a felvételi vizsgák anyagát. A képző- és .ipar- művészeti szakközépiskolák március 3—7. között hivjá' a tanulókaj rajz felvétel vizsgára >a miskolci, a pé­csi, a szegedi és a szombat- helyi iskolákba. A pécsi mű­rekktel. Az iskolán !><*WÄ megnőtt követelmények fai hozzájárultak a befelé for­duláshoz. — Bizonyára a pedagógiai munka is megújul az új szervezeti átalakulás során. — Föltétien. A folyama­tos művelődés a tantestület számára is új lehetőségeket, tartalmi és formai megoldá­sokat jelent. Ebbe beletarto­zik a tehetséggondozás is, a képességek egyénre szabott fejlesztése. Ugyanakkor a szervezeti átalakulás nem jelenti azt, hogy a tantes­tület tagjainak kötelezővé tennénk a részvételt a közsé­gi népművelésben. Betartjuk az önkéntesség szabályát. — Gondolom, a pedagógu­sok mellett másokra is szá­mítanak a közművelődési munkában. — Szerencsés helyzetben vagyunk, a községben élő értelmiségieket bevonhatjuk a közös tevékenységbe. A szakemberek eddig is tanú- jelét adták ennek a TIT- kiubban kifejtett tevékeny­ségükkel. Jó a kapcsolatunk a helyi honvédséggel és a Hazafias Népfronttal is. A tömegsport terén ugyancsak együtt tudunk műkpdni. vészeli szakim zépiskplaban az 1981—82-es tanévtől tánc­művészeket is képeznék. Az új szakra jelentkezőik felvé­teli vizsgája szintéin március 1—15. között letsz. A különösen kiemelkedő képességű tanulók speciális tenmésjsettudományi osztá­lyokban tanulhatnak az 1981 —82. tanévben is. Az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem Apáczai Csere János Gimnáziumában speciális fizika - és komplex termé­szettudományi, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium­ban speciális biológia és'ké­mia osztály lesz. Az e tár­gyak iránt érdeklődő tanu­lók jelentkezési lapját feb­ruár 4-ig kell eljuttatni ezek­be az iskolákba. A lapokon meg kell jelölni azt az is­kolát, melyben a tanuló folytatni szeretné tanulmá­nyait, ha márciusban a fel­vételi vizsgán nem felel meg a speciális képzés követeL- ■nényeinék. H. B. Kapitális réti sas A barcsi Dráva Múzeum új szerzeménye az a kapitális réti sas. melyet a húszas években ejtettek foglyul. A kitömött madarat ötven éve bemutatták a párizsi vi.'igki állításon is. A barcsi borókásban, a tájvédelmi körzetben ma is honos madár a réti sas, kettő az idén először költött. Jelentkezés a művészeti szakközépiskolákba és a speciális természettudományi osztályokba Dr. Szel end i Gábor Min tMékMvak a lista á ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom