Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

LENGYELORSZÁG „Sajátságos módon értetaezflt a demokráciát" Nehéz a helyzet a szénellátásban A déJ-lengyelországi Nowy Szovjet nyilatkozatot adtak át az iráni nagykövetnek TSkés világgazdaság *91 Marad a stagnálás? Sacz-ban péntek, óul meg­szállva tartották a városi tanács épületét a városi »Szolidaritás«, valamint a vajdaság néhány üzemének képviselői. Mint a PAP hír­ügynökség hétfőn jelentette, aj. akció résztvevői előter­jesztettek követeléseik jegy­zéket, egy ben közölték, hogy csak kormánybizottsággal hajlandók tárgyalni. A vaj­dasági tanács elnöke felszó­lította őket az akció beszün­tetésére, s azt javasolta ne­kik. hogy küldjenek delegá­ciót Varsóba. Az akció részt­vevői erre nem mutatkoztak hajlandónak. V asámap is több alkalommal felszólítot- ták őket a vajdasági ható­ságok, hogy fejezzék be az épület megszállását, de en­nek. sem volt eredménye. Ekkor, vasárnap este — irtott a PAP hírügynökség írta — »a rendi emmtartó erők elérték, hogy a sztráj­kolok elhagyják a tanács épületét és elvonuljanak a Szolidaritás helyi központ­jába«. A lengyel közvéleményt tewabbra is élénken, foglal­koztatja a szabad szomba­tok ügye, miután az elmúlt szombaton meglehetősen változatos helyzet alakult ki a munkahel yeken. Ez a na p a korábbi hivatalos döntés értelmében munkanapnak minősült, de a »Szolidaritás« es néhány ágazati szakszer­vezet szabad szombattá nyil­ván itotta. Országos viszonylatban a dolgozók, alkalmazottak 85 százaléka jelent meg mun­kahelyén. Mint a hétfői var­sói lapok beszámolnak róla, az ország számos üzemében normális munka folyt, vol­tak viszont munkahelyek, ahol a dolgozóknak csak egy része jelentkezett munkára. ezer! ókét is haza kellett küldeni. Más üzemekben reggel megindult, de néhány óra múlva anyaghiány miatt leállt a termelés. Mint a Try buna Lucku ár­ja, a Katowicéi, a krakkói, a rzeszówi, a koszalini vajda­ságból olyan hírek is érkez­tek, hogy a »Szolidaritás« egyes aktivistái több üzem bejáratánál megpróbálták megakadályozni a munkások belépését. A Zoin ierz Wol- nosci, a hadsereg lapja azt írja, hogy a munkások fel­tartóztatása nem egyéb, mint a termelés bojkottálá­sára tett kísérlet. A »Saotó- daíritásnak« ezek az aktivis­tái — írja a lap — »megle­hetősen sajátos módon értel­mezik a demokráciát: úgy, , hogy minden jó és jogos — ainidt ők tesznek«. A kormány szóvivőjének nyilatkozatával! egybehang­zóan több varsói lap rámu­tat arra, hogy a szombati termeléskiesés csak fokozta az amúgy sem csekély gon­dokat. A lakosság élelmi­szer-ellátásában, a közleke­désben nem. volt fennaka­dás. Nehéz helyzet alakult ki a s zenei látásban. Az elektro­mos erőműveknél már né­hány nappal ezelőtt jelezték, hogy a szer tartalékok he­lyenként »a kritikus szánt alá csökkentek«. A szénbá­nyáé zabban^ ahol az év eleje óta hivatalosan bevezettek a minden szombat szabad rendszert, a vitatott napon a dolgozók 40 százaléka ön­kéntes műszakot tartott. Ugyanakkor, mint a lengyel vasutaknál közölték, péntek­től vasárnap estig 7,5 ezer, jórészt szenet szállító teher­vagon gyűlt össze az ország különböző pályaudvarain, kirakásra várva. Hétfőn a Saovje>»*in*o ku. ügyminiszlet-iMtnaba kéret­ték Irán moszkvai nagykö­vetét, s közölték vele: a szovjet kormány szükséges­nek tanya, hogy visszatérje­nek az iráni Iszlám Köztár­saságban lévő saovjet intéz­mények és személyzetük biz­tonsága .szavatolásának kér­désére. Mint ismeretes. 1980 de­cember 27 -én vandál akciók kíséretében súlyosan meg­sértették a Szovjetunió te- hesráni nagykövetségének területenkív-üliségét, , ami­nek következteben a nagy- követség számos helyiségé­ben sok olyan' tárgy meg­semmisült, amelyek nem csak anyagi, hanem nagy kulturális és történelmi ér­téket képviseltek. IJymódon tehát az álla­mok közötti kapcsolatok év­százados gyakorlata során szentesített es nemzetközi konvenciókban megerősített normáinak, valamint a civi­lizált államokra jellemző tisztesség elemi fogalmainak lábba! tiprásától van ssó. Az iráni hatóságok, jólle­het -idejekorán tájékoztatták őket a Szovjetunió nagykö­vetsége ellen készülő táma­dásról, nemn tettek hatékony intézkedéseket annak meg­előzésére. s ezzel kapcsolat­ban a szovjet kormány már tiltakozását jelentette be Irán kormányánál. A szov­jet fél, természetesen azt várta, hogy Irán kormánya egyértelműen es határozot­tan eiítéli az elkövetett bű­nöket. és szigorúan megbün­teti azok szervezőit es köz­vetlen résztvevőit, hogy ki­zárja ilyen esetek megis­métlődését a jövőben. Nem történt azonban sem­mi ilyen. Az iráni kormány hivatalos képviselői, miköz­ben a nyilvánosság kizárásá­val forma szerint sajnálko­zásukat fejezték ki a tor­mentek loUu, ieuy egében a támadókat vették védelmük­be. Mi több. a magas állású némi személyiségek ezt kö­vető nyilvános megnyilatko­zásaiban nyoma sem volt a szovjet nagykövetség elleni rendbontásokat elkövetők elítélésének. Az olyan kijelentések, amelyek az Iránban találha­tó szovjet itttézményék. és személyek elleni újabb el­lenséges cselekményekre való nyílt bújtogatással ha­tárosak, annál inkább érthe­tetlenek, miivel egy Iránnal bará ti viszony ban álló szom­szédos ország diplomáciai képviseletéről és állampol­gárairól van szó — állapítja meg a szovjet külügymi­nisztérium. — Ez az ország elsőként üdvözölte a mo­narchiaellenes iráni forra­dalmat, következetes erköl­csi, politikai és gyakorlati segítséget nyújt az iráni nép­nek azon erők elleni harcá­hoz, amelyek meg akarják fojtani ezt- a forradalmat. Végezetül au. iráni nagy­követtel közölték, hogy a Szovjetunió — mint eddig is —-kész az Iránnal fennálló kapcsolatait a jószomszédság és a kölcsönös megbecsülés talajára építeni. Ugyanakkor senkinek sém lehetnek két­ségéi afelől, hogy a Szovjet­unió kénytelen lesz megvé­deni törvényes jogait és ál­lampolgárainak érdekeit Ha az iráni kormány nem akar­ja, vagy nem tudja teljesí­tem azon kötelezettségeit, amelyek az Iránban talál­ható szovjet intézmények és személyzetük védelmében reá hárulnak. A szovjet kor­mány emellett elvárja a te- heráni szovjet nagykövetség tulajdonában okozott anyagi kár teljes megtérítését. Izgalmas kérdés: hogyan alakul az új esztendőben a tőkés világgazdaság helyze­te? A válasz nem közömbös á magyar vállalatok számára sem. Az előrejelzéshez az el­múlt év elemzéséből lehet . kiindulni. 1980-ban a gazda­sági mutatók a vártnál vala­mivel kedvezőbben alakul­tak, de a pangás lényegében nem szűnt meg, sőt némely összefüggésben a gondok sú­lyosabbak voltak, mint 1979- ben. Az Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke pél­dául 1,4 százalékkal csök­kent, az infláció üteme élér­te a 13 százalékot, a munka- nélküliség pedig 7,6 százalék körül alakult. A sötét gazda­sági kép szerepet játszott Reagan fölényes választási győzelmében. Nagy-Britan- nia tavalyi bruttó nemzeti terméke mintegy két száza­lékkal csokiként 1979-hez ké­pest, *az infláció meghaladta a 15, a munkanélküliség pe­dig a hét százalékot. Nem­csak az európai szigetország­ban romlott a helyzet, a gyorsan fejlődő Japán sem tudta fenntartani korábbi növekedési ütemét, bár az inflációt némileg mérsékel­ték. A távol-kel éti szigetor­szág exportoffenzívája súlyos gondot jelent a többi tőkés- államnak, különösen az au­tóiparban, a híradás léc h ni- kában, az optikai iparban, az acéltermékek piacán. Az olajárak emelkedése azonban Japánt is súj.tja. Mértéktartó előrejelzések 1980-ban Nyugat-Európát szintén a gazdasági pangás jellemezte. A leggyorsabban fejlődő NSZK-ban csupán 2,5 tó nemzeti termék, látni 1979-ben. Az NSZK deviza- mérlege várhatóan rekord­passzívumot ér el, a márka árfolyama pedig a dollárhoz képest annyira meggyengült, hogy 1980. utolsó hónapjai­ban a Központi Banknak kellett beavatkoznia. A tőkés gazdasági szakér­tők szerint a pangásért az olajár szakadatlan emelkedé­se a felelős, amely infláció­hoz, a bizonytalansághoz, ve­zet, Többen az USA kormá­nyát hibáztatják, amiért nem tett. hathatós lépéseket a kon­junktúra megélénkítés-ére. A konjunktúra élénkítésére ho­zóit állami intézkedések a tőkés országokban nem nö­velték a beruházási keresle­tet; a rendelésállomány ala­csony szinten maradt. Marad a stagnálás? Az 1981-re szóló gazdaság! előrejelzések rendkívül mér­téktartóak. A gazdasági nö­vekedési a tavalyihoz hason­lóan általában egy százalék körül jósolják. Ez lényegében stagnálást jelent, bár talál­hatunk a konjunktúra bizo­nyos, megélénkülésre mutató jeleket is. Sok prognózi shan olvasható, hogy a visszafogott gazdaságpolitika eredménye­ként 1981-ben a tökésorszá- gok egy részében visszaszo­rítható lesz az infláció. Viszont az idén tovább emelkedik az olajár, ami fenntartja a fejlett tőkésOr- száigok fizetési mérlegének feszültségét. Nagyarányú ma- rac^a munkanélküliség is. Mindenütt erős a törekvés az import korlátozására, s az export támogatására, ez viszont lefékezheti a nemzet­közi kereskedelem, fejlődését. Vannak, akik a hadi meg­rendelések növekedésétől némi élénkülést remélnek, de ebből csak egy tekinthető biztosam megval ós ulorvak: az infláció gyorsulása. Magyar esélyek 1981. tehát meg mindig a tőkés világgazdaság nehéz eve lesz, átfogó és tartós fel­lendülésre aligha lehet szá­százalékkal volt több a brut­Iráni parlament — túszügy Várhatóan ma szavaznak Megszűnik a kötelező munkaerőközvetítés (folytatás az 1. Oldalról) bilizálását. A jövőben várha­tóan csökken azoknak a föld­rajzi körzeteknek a száma, ahol egyes területeken a ko­rábbi munkakörökben, eset­leg szakmákban történő fog­lalkoztatás teljes egészében r.em biztosítható. Ugyanakkor bizonyos területeken és szak­mákban a jövőben is lesz munkaerőhiány. Így elsősor­ban a fővárosban és egyes iparosodottabb területeken a férfi munkaerő iránti keres­let meg fogja haladni a kíná­latot. Várhatóan továbbra is gondot okoz majd a többmű­szakos, a kedvezőtlen adott­ságú és szezonális munkahe­lyek munkaerőszükségletének kielégítése. A munkaügyi miniszter új rendeletének lényege, hogy a munkaközvetítés nem a mun­kaerőellátást .szabályozza, ha­nem szolgáltatást biztosít ah­hoz. Az úgynevezett kötelező munkaerőközvetítés megszű­nik. A megyei (fővárosi) ta­nácsok elnökei csak kivétele­sen és csak egyes munkakö­rökben, például a megválto­zott munkaképességűek mun­kába helyezésének támogatá­sa érdekében köthetik mun­kaerőközvetítéshez a munka- viszony létesítését. Tehát a vállalati önállóságon alapuló munkaerőgazdálkodás' — ter­mészetesen a munkajogi sza­bályok betartása mellett — szabadon érvényesülheti Mind a vállalatok, mind a személyek részére megszűn­nek a kötöttségek. Ezen túl a munkáltatók a betölteni szán­dékozott munkahelyeiket minden korlátozás nélkül meghirdethetik. Amennyiben munkaerőszükségletüket a munkára jelentkező helybe­liekből és a közvetítettekből nem tudják kielégíteni, az esetben a vállalat telephelyén kívül más területen munka- viszonyban (tagsági viszony­ban) nem álló vagy várha­tóan a munkahelyükön feles­legessé váló munkavállalók körében munkaerőtoborzás is végezhető. Ehhez azonban a területileg illetékes tanács munkaügyi szervének az en­gedélye szükséges és tájékoz­tatni kell a szándékról a munkáltató telephelye szerint illetékes tanácsot is. Ezáltaf ugyanis esetenként megelőz­hető a dolgozók felesleges in- gáztatása, illetve a céltalan­nak ígérkező toborzás. A sze­zonális munkákhoz szükséges toborzás azonban külön enge­dély nélkül folytatható a munkavégzés helyétől számí­tott 30 kilométeres körzeten belül. A mupkaerőközvetitő szer­veknek igen fontos feladata lesz az, hogy a munkaerőeUá- tási gondok megoldása érde­kében a műn kádatok számá­ra tájékoztatást adjanak az elhelyezkedni szándékozókról, illetve felvételi ajánlást te­gyenek mind a dolgozó, mind a munkáltató szempontjából megfelelőnek ígérkező igé­nyek kielégítésére. A tényle­ges megfelelés eseten elvég­zik a közvetítést — vállalási kötelezettség tehát egyik részről sem áll fenn. A közvetítő szervek szolgál­tatási tevékenysége elsősor- uan az állampolgárok érde­keit szolgálja. Az új rendelet ezérta iMvetkezőkről intezke- dífe a munkáltatók kötelessé­gemé-teszi, hegy — miközben bejelentik a különböző mun­kakörök betöltéséhez szüksé­ges pontos munkaerőigényei­ket — egy-egy fél évre előre számszerű tájékoztatást is adjanak foglalkoztatási szán­dékaikról, nevezetesen a vár­ható teljes mumkaerőszükség- letükről, valamint a felszaba­dítani tervezett munkaerő létszámáról. A közvetítő szervek ennek ismeretében a munkáltatók­kal, szükség esetén a felügye­leti, illetve irányitó szervek­kel együttműködve felkészül­nek a teendőkre. A munka- ehőközvetitö szervek a mun­kaerőigények, a munkalehe­tőségek feltárása alapján biz­tosítják mindazokat az infor­mációkat, feltételeket, ame­lyek az adott területen törté­nő munkába állást lehetővé teszik, illetve közük az ál­lampolgárokkal a munkahely- ajánlatokat. A felajánlott munkakör elfogadása azon­ban nem kötelező. A munka- lehetőségekre vonatkozó tá­jékoztatást a munkaviszony­ban (tagsági viszonyban) ál­lók is igénybe vehetik. Mun­kába helyezés céljából a munkaközvetítő szerveket ál­talában minden olyan magyar állampolgár felkeresheti, il­letve igénybe veheti, aki a munkaügyi szabályok értel­mében munkaviszony létesí­tésére jogosult. Külföldi ál­lampolgárok közül pedig azok, akik munkavállalási en­gedéllyel rendelkeznek. A Közvetítést kérő ' munkavál­lalóknak a közvetítő szerve­ket személyesen kell felkeres­niük. Érdeklődni azonban te­lefonon is lehet. Közvetítő szervek a fővárosban, a me­gyei városokban, varosokban, járási hrvata&oknál és itagy- koasegeksöen működnek. a tervezetről A teheránl parlament a tiiszügyről tanácskozik. Képünkön: Raí'szandzsani, a parlament elnöke az Egyesült Államokkal szemben támasztott iráni teltételekről nyilatkozik egy sajtó­tájékoztatón Az iráni parlament hétfőn zánt ajtók, mögött összeült, hogy megvitassa azt a két törvénytervezetet, amelye­ket Naóavi áilammárüszter, a »tüszői zottsag- vezetője terjesztett elő. Az első terve­zet az Egyesült Államok es fel a képviselőket, tekintet­tel a közelgő amerikai kor­mány változásra. A parlament várha tóan kedden szavaz a tervezetek­ről.'' mítani. A krónikussá való nemzetközi politikai feszült­ség bizonyos importlehetösé- geket is korlátozhat. A magyar vállalatok, gaz­dálkodó egységek — leegy­szerűsítve a várhatóan bo­nyolult világgazdasági hely­zetet — azt a következtetést vonhatják le a maguk szá­mára, hogy a világpiacon a versenyfeltételek keményeb­bek lesznek. A termékek minőségével, a piaci munká­val szemben támasztott kö­vetelmények az idén is ma­gasak lesznek, sőt egyre nőnek. Számítani lehet arra, hogy a piacon felgyorsul az új termékeik megjelenése, • ez a magyar gyártmányfej­lesztést, műszaki fejlesztést is próbára teszi, gyorsabb ha­ladásra ösztökéli. A tőkés országokat jellem­ző pangásból azonban sem­miképpen nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy ez minden piacra és vala­mennyi árucikkre jellemző, vagyis export-kilátásaink ele­ve reménytelenek. De a vi­lágpiacon csak rugalmas vállalati magatartással, ki­tartó munkával, ésszerű szer- . ve zéssel lehet pozíciót sze- I rezni és megtartani. W. I. Irán között fennálló jogi es pénzügyi kérdésekkel, a má­sodik a sah vagyonának ál­lamosításával függ össze. Nabavi a törvényterveze­tek előterjesztésekor közöl­te, hogy a kormány öt nap­pal ezelőtt jóváhagyta, s Radzsai miniszterelnök alá­írta a két tervezetet. Az ái- Iwmmtnisrter a tiatebbteto­A Rogtárleile és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet BALATONBOGLÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 10. SZ. NEFELEJCS PRESSZÓ GAMÁS MNB 393-40739 ban kijelentette: »H» a par­lament a kérdések megvita­tása ufán megfelelő és elfo­gadható megoldást szavaz meg, altkor lezárhatjuk a tuszker desl«. Megfigyelők szerint Nabavi ezzel a kije- JenÉáséwel gyors es végleges I öonteKboaaUma saoUto«ia I szövegű bélyegzőié elveszett Az elveszett bélyegző érvénytelen. (4398^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom