Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
Misi bácsi TáyugAíjba vonulása alkalmából arany jelvénnyel tüntette ki a KISOSZ elnöke Lázár Mihály tabi vegyes- kereskedőt. Ezt ö kapta meg elsőnek a megyében. A lakásán hiába keressük. Végül is a nagyközség központjában levő szép, ízlés- sel berendezett divatáru-, illetve vegyeskereskedósfaen találjuk meg, melyet fiai, Misi és Laci vezetnek, — Nyugdíj ... ? Ez ma sem jelentheti azt, hogy teljesen elszakadok az üzlettől, a vevőimtől. Hiszen nekem ez jelent mindent: pihenést, életei. Úgy van vele az ember, mint a nagy szeleimével: nem' tud tőle elszakadni, mindig vágyik utána. — A kas lányomnak szeretitek valami szép szoknyát — all«i be egy vevő a környező községek va lamely i ke- b$L — Wbßi bácsi segít, ha ram hallgat, örülni fog a kislány. Szakértelemmel magyarázza az általa ajánlott ruhadarab előnyeit, s a vásárló hamarosan elégedetten távozik- — Aranyoskáim, máskor is jöjjön be hozzánk — búcsúzik a kereskedő. / Tabon. és a környéken élők közül alig akad valaki, aki ne ismerné Misi bácsit Valamikor nem kereskedőnek, hanem péknek készült. Alig múlt tízéves, amikor Erdélyben. Dévám, a szomszédjukban levő pékségben megkezdte a seak- ma tanulását, s évekké1 később — ki tanulva, a másik mesterséget is — eékeadte a kereskedést. Az üzlet falán bekeretezett oklevelek. Az egyiket néhány éve a Belkereskedelmi Miniszter adta át .neki a lakosság szolgálatában eltöltött fél évszázados munkájának elismeréseként. A Határ motel sikere Vendégek a világ sok Iájáról Tavaly júliusban nyílt nieg Barcs első szállodája; a Határ motel. A „szállodai gyakorlattal” rendelkező vendégek szeme egy kissé fennakadt az egycsillagos szálló árain, de még ez sem akadályozta meg a sikert. Január elsejéig lökd belföldi és 420 külföldi vendég aludt a motelben. A legtöbben egy-két napig itt tartózkodó átutazók voltak, am akadt néhány, hosszabb ideig pihenő ember is. Most, télen az itt megszállók zöme a Barcson dolgozó vállalatok munkása; előfordult, hogy egy-egy vállalat mind a huszonöt szobát lefoglalta két-három napra. A motel szobái viszonylag jók. kétágyasak, egy fürdőszobás van, ez 350 forint egy éjszakára, a zuhanyozós es WC-s szoba 320 forint. a csak zuhanyozóval ellátott , 290. Az egyéb szolgáltatások szerények. A szállóhoz mindössze egy aprócska — igaz, hangulatos — drinkbár tartozik. A portán valutát váltanak be és ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Ezek kelendőek, a napokban eléggé megcsappant a készlet. A vendégek eddig elégedettek voltak, a vendégkönyvben dicséretek sorakoznak, csupán egy ember berzenkedik írásban a magas árak miatt. (A többiek ezt szóban tették). Kovács Gabriella, a négy portás egyike elmondta: — Eddig a magyarokon kívül a jugoszláv vendégek vezetik a sort. De találkoztunk már iraki, holland, francia állampolgárokkal is, és aludt itt vendég, aki. az Egyesült Államokból érkezett. Nyelvi nehézségeink nincsenek, mindig van itt valaki, aki hosrvát vagy német nyelven beszél, de olaszul is megérteti magát az egyik portás. A motel bevétele tavaly 592 ezer forint volt. Néhányszor a fizetővendég-szolgálathoz kell irányítaniuk a szállást keresőket, mert telt ház van. Most épül. a Boróka étterem mellett a nagyobb barcsi szálloda. A dél-somogyi kisváros szálláshelygondjait az oldja meg majd véglegesen. L. P A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára beiskoláz az 1981/82-es tanévre 14—17 éves korú, 8 általános iskolát végzett leányokat fonóipari tanulónak A képzési idő 3 év. Felvételi vizsga nincs. Vidékiek részére korszerű leányotthonunkban ingyenes elhelyezést biztosítuník. Napi 5 Ft-ért háromszori étkezés. Tanulmányi átlag alapján tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat fizetünk Jelentkezni lehet az iskolák által kiadott jelentkezési lapon. A jelentkezési lapra kérjük ráírni: «-Fonaigyártó szakma-« PFV. Kaposvári Gyára. Bővebb tájékoztatásunkat kérésre megküldjük:. Cím: PFV. Kaposvári Gyára, személyzeti és oktatási osztály, Kaposvár, Jutái út 24. 74111. M9B05) m ■■'ite.aAuú ImtML EWbto Sipolyban, majd Tateon dolgozott. Kezdetben a fökhmrvessaövet- keaetnél is tevékenykedett, majd öaáláó lett. Kis bódéját az akkori járási saékhe- lyen, a gyógyszertár előtt állította föl, és o«tt kínálta portékáját. Járt vásározni árult kenyeret és más élelmiszert. Később a tabi piac mellé helyezte át üzletét. Ez akkor egy asztalból meg egy nagy üvegezett ládából áHt, melyben a friss péksüteményt. a kiflit és a zsemlét tartotta. A hajnalban piacra, érkezők. később a nagyközség iparosodása után a reggeli, az esti műszakba menők is Misi bácsi üzletét kerestek föl. Tudták, hogy ő korán nyit, későn zár, s nála mindig friss, jó minőségű portékát kaphatnak. Vevőközönsége ma is megmarad*. Nemcsak a környékre, hanem a messze Alföldre, távok országrészekbe is elmennek, hogy kiváló minőségű zöldség, gyümölcs legyen az üzletben, s olyan más áruk, amelyekre szükség van egy vegyeskereske- dés választékában: Megtalálható sok olyan, áru, bőrkabát, pulóver, divatos ing, blúz, bársony- és farmernadrág, amelyet a választék gazdagítására hosszas utánjárással szereznek be. — Engem arra oktatlak, hogy a kereskedő ne röstell- .1« a fáradságot, szerezzen be es iánál yoa minden árut, Tisztei je. becsulQe a vevőt. Ékre oktatom, neveltem a fiomai is. Különben m nem teltetnének versenyben, a vevők tapártoináaak bő- lön*. Misi bácsi hatvannyolc esztendős. Elmúltak azok az évek, amikor biciklivel járta a falvakat áruért. Ám kiapadhatatlan energiája, a szakma szeretető, amely végtelen udvariasságában, türelmében ma is megnyilvánul, koránál jóval fiafca- labbnak mutatja. — Fiai már régen beletanultak a szakmába, s a vásárlók szerint jól végzik munkájukat. Sokat dolgozott, miért nem pihen? Miközben az ajtóig kísér egy falusi nénikét, végigtekint a két egymásba nyíló üzleten, a gazdag kínálaton, s úgy mondja: — Amíg csak mozogni tudok, bejárok. Életem és a kereskedés elválaszthatatlan ... Néhány napja vette át az aranyjelvenyt és az oklevelet, amely hamarosan, oda kerül a többi melle. Szalai László Égen - földön: biztonság A nadarbecendezés képernyőjén megjelenik egy világító pont. Repülőgép közele dik külföldről az államhatárhoz, a kezelő az elektromos órára pillant. Tudnak érkezéséről, a ferihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indulási idejüket, útvonalukat, magasságukat, jelzik az utasok számát, a kísérő személyzet létszámát, a kapitány nevet, a gépen levő üzemanyag-mennyiséget, az irányító pontok fölé érkezés várható idejét és a gép mentőfelszereléseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is közli egy nappal az indulás előtt az érintett országgal. Van dolguk a telexeteknek: télen naponta 40—50, ilyáron 100— 120 gép érkezik es indul Ferihegyről, ezenkívül 280—300 gép repül át leszállás nélkül hazánk fölött... A radarkészülék pontosan követi a gép útját, regisztrálja irányát, magasságát, a számítógép értékeli, összehasonlítja a betáplált adatokkal. Mindez az úgynevezett, elsődleges ' radarelienőrzés feladata. Most a másodlagos radarellenörzes következik. Hadion nemzetközi kérdőjelet sugároznak a közelgő gép felé. Annak automata válaszadója érzékeli ezt és már „válaszol” is. Közli a gép azonosító szamát és magasságul. Mindez automatikusan, a személyzet beavatkozása nélkül történik ■.. A leszálló gépek típusuktól, terhelésüktől és a repülőtér forgalmától függően süllyedési engedélyt kapnak. A Moszkvából érkező gép Ferihegytől mintegy 150 kilométer távolságban, Sajóhídvég környékén kezdi meg a süly- lyedest... Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyikén közeledik Budapest felé. Egy-egy légifolyosó 20 km széles, általában 8—12 kilométeres magasságban járnak a gépek a távolságtól függően. Érthető, hogy a Becsben felszállt gép alacsonyabban jön Budapestig, mint a londoni gép, hiszen még el sem érné a nagyobb magasságot, máris leszálláshoz készülődhetne. A fővárostól nem messze, a Tapió völgyeben, lankás dombvidékén van egy kis falu: Tápiósáp. Lakói bizonyára gyakran píTfwntenak az égre, mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be másik légifolyosóra, vagy innen célozza meg a ferihegyi leszálló betonpályát. A légifolyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu minden gép navigációs térképén szerepel. A repülőtér irányító szolgálatainak rádióutasításait követik a gépek pilótái. Velük angol nyelven tartják a kapcsolatot — még a MALÉV pilótáival is — azért, hogy a többi, a -légtél’ben tartózkodó külföldi gép pilótái is megértsék az adást. így minden gép személyzete tud a másikról, ismeri- a többiek helyzetét, irányát, magasságét. A légifolyosóban érkező gépek a főváros körzetében már a repülőtér bevezető irányító szolgálatának utasítására manővereznek. A forgalomtól függően esetleg várakozó köröket írnak le, meghatározott sorrendben szállnak le a betonra. A pilótáik ilyenkor azt mondják: „polcra raktak”, ami annyit jelent, hogy a gépek egymás fölött, mintegy polcokon repülnek körbe, amíg leszállási engedélyt nem kapnak. ' Hazánkban a repülés biztonságát rendkívüli módon megnövelte a Szigma-rend- szer, amely láthatatlan \ radarsugarak ernyőjével fedi az ország egész területét. A keleti országrészt a Püspökladányban felépített, a nyugatit a Balatontól északra, a Kőrishegyen létesített radartorony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas érkezik a Magyarországot érintő repülőjáratokkal. Egy érdekes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársaságok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarországon a biztonságra; e tekintetben Európában tekintélyt szerzett a magyar repülés. 19H9 óba hazánk is tagja az ICAO-nak, amely 1944-ben a Chicagói EgyezRMfarterony KórMiegyea gé avatta. A 75 éltes miHtrn visszatekintő motoros repülés a jövőben újabb TU 154-es gépekkel bővül. Pilótáik hat és fél éves tanulás után kapják kézbe a „jogosítványt”.. A személyzet ezután is állandó oktatásban részesül, a legkorszerűbb szimulátorokon, tantermi körülmények között gyakorolják be minden mozdulatukat, az esetleges veszélyhelyzetek elhárítását, Épül-szépül a magyar légikikötő új futópályája a csatlakozó gurulóútrendszerekkel, és jól látható már az új irányítótorony két hatalmas be- tpn tartópillére is. Az elektronikus leszállító rendszerek, fénytechnikai eszközök mind a repülés biztonságát szolgát.' ják. A költségek persze óriásiak, de mindenfajta gazdaságosságnál fontosabb a repülés biztonsága. R I, mény aláírásával születeti nemzetközi polgári repülési szervezet, ez dolgozza ki a polgári repülés rendjét szabályozó előírásokat és ajánlásokat. A KGST keretében működő hasonló állandó bizottság ezeket teljes mértékben figyelembe veszi, és a KGST- tagállamok körülményeinek megfelelően tesz javaslatot a legcélszerűbb műszaki es gazdasági eljárásokra. Mindez, és nem utolsósorban a most folyó ferihegyi rekonstrukció a MALÉV-et igen jónevű, megbízható cég4. Megebédelünk. Előtte pár |>ercel várunk Piroskára. Bekell látni, hogy egy anyuka addig nem ülhet asztalhoz, amíg meg nem etette a gyermekeit ott kinn a folyosón, Zoli bohócot, a szőke Zsuzsikát Ivánt, Katikát, a négy ikret, a kosárbabát, és az állatokat is ráadásul. Mielőtt behívnám, még visszadugdosom a tulipán- hagymákat Csendben kanalazzuk a levest, s én azon töröm a fejemet, hogy honnan tudta meg Bálint, höl vagyok. Odajött a pincébe. Valakinek el kellett őt igazítania. Ez nem lehetett Anna, hiszen amikor együtt jöttünk fel a pincéből Bálinttal, úgy köszöntötték egymást mint akik először találkoznak. Ha pár perccel előbb Anna megmondta volna neki, hol keressen, akkor utalt volna rá viselkedésük. Anna ügyesen tálal. Céklát is tesz a savanyú uborka meg a fejes saláta mellé, külön kistányérokra. A saláta minden fajtáját, szeretem. Amikor Bulgáriában jártam, elcsodálkoztam, milyen nagyszerű salátákat ké- vríkaoek aM. A* • se* jé h biztosam nagy szerepet játszik benne, hogy nyugodtak, figyelmesek. segítőkészek, nem idegeskednek. Mi alig várjuk, hogy új autó, űj bútor, új ez, az jelenjen meg, máris igyekszünk beszerezni. Mit bizonyítgatunk ezzel? Kinek? Magunknak? Hogy lám. milyen jól élünk? Annyi, de annyi tárgy vesz körül bennünket. S ezek a tárgyak, mintha csak pótolnának valamit. Piroskával is kevés időm jut beszélgetni. Dobozokba csomagolt ajándékok, játékok, felhűzhatós ez-az, távirányítású amaz, mi minden gyűlik már a Lakásban. Néha félek ettől a sok tárgytól. Nem veszik el a helyet valami mástól? Ez a saláta nagyon finom. Volt a télen egy üveg savanyított zöld dinnye is, sajnos ebben a központi fű- téses lakásban felforrt. Majd kiim a telken. ha megépül a házikó, lehet eltenni ezt is. Amikor már az embernek van egy elfogadható városi lakása, azonnál elkezd menekülni a kényelemtől. Eszébe jut, hogyan, mint veta te Mflr «S, *te* • ruagyanyjáéknál, mi volt az a varázslatos dolog, hogy más íze volt még a kenyer- .»nek is. Talán csak a gyerekkor? Nem, nem’’ teljesen. ■ Bennünk ne volna meg a tudás, a tehelseg, az erő ahhoz, hogy valamit egészen jól csináljunk? Megvan. Mégis gyakran vajúdnak a hegyek, egér születik. Valami más. valami időleges foglalja el a helyét annak, ami fontosabb lenne. Hogy mi is ez, kitalálni kellene sok idő, sok munka. Közben az álmegoldások az ember sarkába érnek, kiszorítják. Mennyi erőt, munkát, pénzt pocsékolunk el vele. Mert a megoldás azonnal kell, a megoldás nem tud elég jó lenni. Bevallom, elég furcsa helyzet ez, hogy itt van a lakás, de mindent elkövetek, hogy elmehessek belőle pihenni. Valami szerzésvágy téteti ezt velem? Nem hinném. A gyerek ösztönösen fogja fel, csak azt tudja, hogy jó a telek, mert ott lehet lepkét is látni, , meg madáréneket hallani, s any- nyiféle virág meg fű, meg bokor nő, hogy ^nnyit az összes tankönyvbe sem tudunk belerajzolni. Így mondta. És még azt, hogy azok ott igaziak. Igaziak. Ha én építesz lennék, nem attól töltene el elegedettség, hogy a szűk lakáshoz kaputelefon van. Ügy tervezném meg a városokat, hogy egybefolyjék a ház. az utcasor a természettel. Még merészebbet mondok — miért ne engedhetnénk be a fákat, a ftaúet. a virágokat a hazakba” Nem hordóban, mint * citromfát, a pálmai, hanem a betonelemekből építhető nagy felületeken termőföldbe ültetnénk akár egy egész margarétás rétet. A kertes ház, ami pillanatnyilag még a legjobb megoldás. Ez, hogy kényelmes, komfortos lakás itt, telek ott — közben a gépkocsik füstje, a rohanás hétvégén ide. meg oda — ez csak pótlék. Kettészakadt valami. Aki az egyik formában él. no nem a telken, hanem valami tanyafélén, az a városba törekszik, aki már elérte, vissza a telekhez, pedig ezt a furcsa önkergetést összegezni lehetne. A távolabbi jövőben így is lesz, mert nem lehet másként. De hogy valakit egy kaputelefon ilyen elégedetté tegyen? Ez legalábbis naivitás. Magunk köré kellene telepíteni a természetet; ha már ennyire kiszakadtunk belőle. Nem egyszerűen nagyobb lakások kellenének, hanem a természethez közelebb álló otthonok. Aztán itt van az egész szolgáltatás is. Gyakran ábrándozom ezen. — Hát te, mit hallgatsz? — Én, semmit. Arra gondoltam. honnan tudta olyan jól Bálint, hogy a pincében talál? — Onnan, hogy felszólt a kaputelefonon, és én megmondtam neki. Igen ám, csakhogy a kaputelefonunk rossz. Beköltözésünk ' óta. És ezt éppen Annától tudom. . IE olylttljuk.) A
