Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

• • Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége A szervezet megalakulásának 100. évfordulójára készülnek Az -egészségnevelés sokré­tű feladatát a városi és a falusi lakosság körében a Magyar Vöröskereszt 100 éve végzi; az idén ünnepli megalakulásának centená­riumát. A Vöröskereszt me­gyei vezetősége tegnap tar­tott ülésén adott számot az elmúlt évi feladatok teljesí­téséről, illetve vázolta az idei terveket. A vezetőség beszámolója megállapította, hogy az egészségnevelési tervek So­mogy-szer te beépültek a la­kóterületi közművelődési programokba, s a megye la­kosságának minden rétegé­re kiterjedő feladatokat szabtak meg magúiknak a helyi szervezetek. Kiemelten foglalkoztak az ipari és a mezőgazdasági dolgozók egészséges életmódra neve­lésével. A Köjál egészségne­velési osztályának a kezde- jnenyezéséhoz csatlakozva a varoskeresztes alapszerve­zetek közreműködésével egészségnevelési heteket ren­deztek Kutason, Lábodon, Zákányban. Ankétot tartot­tak Somogysá.rdon, Mernyén, Kéthelyen. Több üzemben — így a VBKM-nél, a GOV- nál, a Kőolajipari Vállalat­nál — kiállítással egybekö­tött ankét formájában be­szelték meg a dolgozókkal az időá^erü egészségügyi fel­adatokat. A tisztasági moz­galom tovább fejlődött, emelkedett az értékelt lakó­épületek száma. A városok­ban az új lakótelepéken meghirdetett muskátli-akció kezdi beváltani a reménye­ket. Barcson már az erké­lyek 90 százaléka virággal díszített. A családvédelmi munka középpontjában az idős em- tíerekkel való törődés állt, ennek szép példáját adták Nagyatádon, ahol a kórház­ból hazakerülő, egyedül élő emberek otthoni ápolását is megoldották. Az üzemek kivették ré­szüket az állami gondozot­tak neveléséből is, család- pótló szerepet töltöttek be több helyen a szocialista brigádok, ebben példamutató eredményt értek el a Pa- mutüonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában. A mező- gazdasági üzemeikre szintén kiterjesztik az állami gondo­zottak fölkarolását — jelez­te a Vöröskereszt megyei vezetősége. Az ülésen elfogadták azt a tervet is, mely a szerve­zet megalakulásának 100. évfordulójára készült. Ki­emelt feladat, hogy Bar­cson elősegítsék a hatodik ötéves tervben megvalósuló egészségügyi gyermekott­hon létrehozását. A Vörös- kereszt negyven gyermek el­helyezésének az anyagi gondját vállalta magára. A megyei vezetőség 1981 márciusában tartja megem­lékezését a Vöröskereszt megalakítása 100. évforduló­jának alkalmából. Már ta-. valy hozzáláttak a tömeg-t szervezet tagjai, hogy össze-JJ gyűjtsék a mozgalom sza­mára fontos és ma már tör-] téneti értékként kezelt do­kumentumokat. Csurgón olyan tárgyi emlékekre buk­kantak, amelyek a budapesti országos kiállításon is szere­pelhetnek, a Marcali kör­nyékén talált dokumentumok szintén fontosak azok • szá-: mára, akik fel akarják dol-l gozni a Vöröskereszt hazai történetét. A megyei veze­tőség pályázatot írt. ki a gyűjtőmunka további ser­kentésére. Történetek a magyar filmről Az Objektív Stúdió új produkcióiból Boldog születésnapot, Ma­rilyn címmel január vé­gén kerül a mozikba a Mafilm Objektív Stú­diójának új játékfilmje. Szörény Rezső renSdező alko­tásának középpontjában egy vidéki színésznő áll. A fő­hőst — akinek fiatalkori ideálja Marilyn Monroe volt — egy pesti filmforgatás eseményei kényszerítik a felismerésre: az ünnepelt sztárok élete utáni hiábava­ló vágyódás helyett saját mindennapjaiban kellett vol­na harmóniát teremtenie, egyéniségét kibontakoztat­nia. A film főszerepét Esz­tergályos Cecília játssza, Andor Tamás ka-merája előtt. Nemrégiben készült el a stúdió több más, tavaly megkezdett produkciója is. így Tarr Béla itt valósította meg második játékfilmjét, amely a Családi tűzfészek című alkotásában ábrázolt társadalmi jelenségek to- vábbgondolására, árnyal- ' tabb megmutatására vállal­kozott. Az új mű, a Földfolt ugyancsak hétköznapi törté­netet dolgoz fel, hősei egy magyar kisváros fiataljai, akik sorsukkal — a gyár, a kocsma, az albérlet egyhan­gúságába zártan — nem tud­A Szovjetunió zenei életé­nek is jelentős eseménye lesz ez év tavaszán a meg­emlékezés a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla szü­letésének századik évfordu­lójáról. Az évforduló meg­ünneplésére emlékbizottság alakult a neves zeneszerző, Andrej Espaj elnökletével. Az elnökhelyettesek: Vaszi- lij Kuharszkij, a Szovjet­unió kulturális miniszterhe­lyettese és Jurij Melen- tyev, az OSZSZIÍ kulturális min isztere. A biaottság tag­nak mit kezdeni.1 A dókul mentarista alkotó e művészi : módszernek megfelelően ez­úttal is amatőr szereplőkkel keltette életre a filmbeli fi­gurákat. Nádasy László Történetei » a magyar filmről címmel jelentős rendezőegyénisége! portréját vázolta fel soroza­tában. A több részre terve zett produkció első két da rabja már elkészült, ezei Fábry Zoltán, illetve Ranó dy László életművével is mertetik meg a nézőket. A stúdió tavalyi legjelen tősebb feladata Klaus Man: Mephisto című regényénei megfilmesítése volt. Szab István NSZK—magyar ko produkcióban forgatta a ké részes filmet, amely az ar ti fasiszta német í ró isme) könyve nyomán egy színe* , karrierjét követi nyomom harmadik birodalom ideje A több hónapos forgatás s< rán számos felvételt kész • tettek a Német Szövetsé . Köztársaságban. Nemzetki • zi a szereplőgárda is: Klai s Maria Brandauer melle t Bánfalvy Ágnes, Bánsági I • dikó, Cserhalmi Györg , Torday Teri, valamint a lei • gyei Krystyna Janda alaki • ja a főszerepeket. jai között neves zenesze - zők, zenetudósok, művészi: t vannak, köztük Dmitrij K (■ balevszkij és Kara Karaj« valamint Rogyjon Scsedr i zeneszerzők, Jevgenj n Szvetlanov és Gennag; j Rozsgyesztvenszkij karm« - terek, Emil Gilelsz zongor - művész, Leonyid Kogan Iji - gedüművész, Ivan Martin V zenetudós. Képviselteti it 1- gát a bizottságban a Szí f- jetuTöó *ai a mennyi közti f- sasága. Medgyessy Ferenc centenáriumára tó '>1 Medgyessy Ferencről szobrot készített Peter Zlatarev bol gár szobrászművész. Képünkön: Medgyessy a szoborral Nem ismerek még orszá­got, ahol a művészek neve úgy összeforrna városukkal, mint hazánkban. Marlyn Ferencet mondjuk és Pécsre gondolunk, Rippl-Rónait és Kaposvárra. Ha' Debrecen nem is igyekezne mostaná­ban annyira illő és megér­demelt helyére tenni Med­gyessy Ferenc szobrait, akár közterein, akár a Déri Mú­zeumban, e két tulajdonnév: Debrecen és Medgyessy egyet jelent. Anélkül, hogy Rippi-Rónairól faragott szob­rát bárki elkívánná a ka­posvári múzeum elől. vagy síremlékeit a farkasréti te­metőből. Medgyessy és Deb­recen kapcsolata mélyebb, semmint az anyakönyvi ki­vonat mutatja születési - he­lyét., s 1881. január 10-ét jelezve születése napjának. A szülőhely még nem min­den. Kovács Margit sem Szentendrén született, de az öröksége ott élteti emlékét. A pályaválasztás, az el hi­vatás. a küldetés legszebb levelét talán Medgyessy fo­galmazta meg 1905-ben. Ol­vasnak neveltették. A ter­mészet szeretetében. megfi­gyelésében, az emberi test csodálatában nőtt, fel. Test­vére. Gábor, orvos lett, de Medgyessy jól tudta, hogy közepes doktor vált volna belőle. Két urat nem akart szolgálni: a megalkuvó meg­élhetést és a kedvtelésből végzett szobrásza tot, s nem akart sem birtokot, sem há­zat, megvetette az egymást taposó-maró pénzha,ihászo­kat. »Ha nem élhet az em­ber annak, aminek akar, ak­kor nem ér az élet egy ha­jító fát1 sem — írta apjának. — Hát én mindenre kész vagyok. Kész a legnagyobb nélkülözésre is. Hisz mások is így kezdték. Nincs az a szép szó vagy fenyegetés, kérés vagy ijesztés, ami el­térítene. Tudom, hogy nagy dolog, amibe vágok. nagy dologhoz nagyon össze kell szedni magamat. Én bízom magiamban. Végre is, ha félreismertem volna maga­mat, ott a diploma, utóvég­re annak is lehet valami hasznát venni. Alig várom azt a na'pót. hogy elmond­hassam: ,-kezemben! a diplo­ma, e perctől kezdve nem vagyok doktor.« Jól látott Medgyessy: szobrász lett: »Akármilyen pályára mentém volna, csak ide lyukadtam volna ki, ahol vagyok.« Voltak nagy elődei szobrászatunlcban, a lőcsei szárnyas oltárt faragó Jakab mester, a Szent György-szobor —megálmodói: a Kolozsvári testvérek, kis táncos terrakotta figurái­val Izsó Miklós, kolozsvári Mátyás-szobrával Fadrusz Janos — valamennyien szo­ros kapcsolatban álltak ko­ruk európai művészetéivel, ex a kapcsolat. Medgvessynel is nyilvánvaló. Nem vélet­len, hogy a Debreceni Déri Múzeum eiőtt fekvő négy szobrára 1937-ben, a párizsi világkiállításon, Maillol és Despiau jeles francia szob­rászok javaslatára nagydíjat kapott. Sokszor meglepő a rokonság Máillol és Med­gyessy között — természete­sen nem ezért javasolták kitüntetési-e —, mert mind­ketten szakítottak azzal a festői, fény-árnyék hatások­kal élő romantikus érzelmi szobrászattal, amely Rodint jellemezte, s szakított Med­gyessy a nálunk még nap­jainkig megkésve itt maradt »■szép« testek illúziójával. A minap Hajdúszoboszlón jártam. A Béke gyógyfürdő­ben igen szépen megformált, bronzba öntött, női akt (egyébként Varga Imre »üsző nő«-je) alatt új réz­táblán olvasom: »Med­gyessy Ferenc alkotása«. Nyilvánvaló, hogy a táb­lácskát tévedésből tették oda, mintha az ünneplés kedvéért minden jó szobrot most már Medgyessynek kellene tulajdonítanunk. Ezt a szobrot nem mintázhatta Medgyessy. pedig a nő kele­ties. időtlen mosolya az 6 szobrain is jelen való, akár a harmonikus, egészséges test igézete. Félre ne ért­sük, Megyessy nem a klasz- szilcus emberi eszményt ta­gadta. FöLjegyzéseiben írta: »Legfőbb iskola a Louvre antik szoborgyűjteménye: egyiptomi, asszír, szumír, ógörög szobroknak köszön­hetem, hogy még ma is a zsákba húzott lábszárak, mondjuk meg: elelántlá­bak.« Móricz Zsi gmond az egyik legszebb Medgyessy- szobornak, a fésüiködő nő­nek, ezt a nevet adta: »Deo- recerii Vénusz«. Miért deb­receni ? Debrecen, jelképe­sen, valami erőteljeset, rusztikusát, népit is jelent, azt a néppel való egyezséget, ami Csokonai költészetében, de Izsó Miklósnak a kollé­gium közelében álló Csoko- nai-szobrában is megvan. Medgyessy azt írta nekem egyik levelében, hogy a telt idom a szobrász »egyetlen eszköze a szellemi kiválóság kifejezésére«. A Kaposvári Rippl-Rónai-villa kertjéből: Medgyessy alkotásai modernek közé számítódom.« Es senki úgy meg nem vé­tette az. otrombaságot, mint éppen ő: »Szomorúság fog el, ha látom, hogy szapo­rodnak a szívet-lelket elfa- csarító, topa, nagy csizmák, Tovább javultak az oktatómunka föltételei Új iskolák, diákotthonok épültek országszerte Az elmúlt öt esztendőben számottevően javultak az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei: országszerte szá­mos új, korszerűen fölsze­relt tanintézetet adtak át, csökkent az iskolák közötti színvonalbeli különbség, a diákotthoni helyek ezrei te­remtettek jobb lehetőséget a falun élő fiatalok tovább­tanulására — erről tanús­kodnak a most lezárult tervidőszak oktatási gyors­mérlegéinek adatai. A tár­sadalmi igényekkel össz­hangban az óvodák, az álta­lános iskolák és a szakmun­kásképzés intézményhálóza­tának fejlesztésére fordítot­ták a művelődési beruházá­sokra szánt, összegek legna­gyobb részét: ezt nemcsak a pedagógiai munka tartal­mi és módszertani korsze­rűsítése indokolta. Iranern az is, hogy az utóbbi években a korábbinál jóval népe­sebb korosztályok léptei át először az iskola kapuját. Csaknem 40 százalékkal teljesítették túl a* ówodai ellátottság javítását célzó előirányzatokat: a tervidő­szak sóirán épült új óvodák- . ban 63 ezer kisgyermeket helyezhettek el, s egyéb bő­vítések révén további 43 ezer hely létesült részükre. így a legtöbb településen már nem kell visszautasítani az igénylőkét, bár gyakori még, hogy az optimálisnál maga­sabb a csoportok létszáma. Jelenleg 6200-zal tobb ál­talános iskolai osztályte­remben folyik a tanítás, mint a tervidőszak elején. A tantermek fele új. a kor­szerű pedagógia követelmé­nyeinek megfelelő iskola- épületekben létesült. Az erőteljes növekedést segítet­te, hogy mind gyakrabban alkalmazták a Clasp köny- nyűszerkezetes építési mó­dot. A sokgyermekes csalá­doknak otthont adó új la­kónegyedekben — főként a fővárosban — szervezési in­tézkedésekkel is segítették az iskolai zsúfoltság 'csök­kentését: több középfokú tani n teaetet költöztettek el a belső városrészekbe, hogy a kisdiákok lakásukhoz kö­zel tanulhassanak. Négy­száz gyógypedagógiai tante­rem is elkészült, s a fogya­tékos gyermekek számára létesített otthonok 1400 hellyel gyarapodtak. A középfokú oktatás fej­lesztése során több új szak- középiskolában, illetve szak­munkásképző intézetben kezdődhetett meg az elmúlt években a tanítás. -így pél­dául modem tanműhelyekkel fölszerelt szakközépiskola épült Újpalotán, s a szak­mai képzést szolgáló tanin­tézetet adtak át Salgótar­jánban és Debrecenben is. Annak érdekében, hogy a távolabbi településekről be­járó középiskolások is vá­rosi társaikéhoz hasonló körülmények között készül­hessenek föl választott pá­riájukra. öt év alatt 11 ezer diákotthoni helyet létesítet­tek, ám így sem sikerült teljesen kielégíteni ** ige­nyelte*. A mi szépségesziménvünk nem a mozicsillagok kar­csúsága voll, de Medgyessy fölfedezte számunkra, hogy erőteljesebb formákban meg lehet mutatni az em­beri. a «■►szellemi kiválóság« szépségéit. Maillol a vaskos, robosztus alakokat szentesí­tette. Medgyessy alakjaiból sugárzik az a humánum is*, amit ő az antik szobrászat­ban oly sokra becsült. Ele­inte furcsának, bizarrnak, érthetetlennek tartotta őket, de «»csudálatosán von­zóknak«. »Nagy, súlyos kő­tömbök. Es mégis élőlényeit Nem üres formák, mint elő­ször láttam. Hanem rejtett finomságoktól gazdagok. Döbbenetes világ! Nyersek és finomak egyszerre a régiek!« Ez Medgyessy művészeiének a kulcsa. TJj korszakot teremtett És vállalta apjának írt jós­latát: olyan szegény volt, amikor megházasodott, hogy gyakran olcsó zöld almánál egyebet nem ettek, és nem telt neki telekre, házra. A Százados úti művészt^lepen élt, szerény környezetben, de a népművészet remekei es Egry József, Nagy István, Derkovits, Rippl-Rónai Holló László, Borsos. Miklós mű­vei között. Soha le nem tért vállalt útjáról. Szakított a századelő szobrász: illúziói­val, s helyettük felmutat­ta a valóságos, a dolgos em­ber- szépségeit, fölemelte a realitás eszményeinek ma­gasába. K. Ä. / Bartók-évforduló a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom