Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

Minden erőt mozgósítani kell a szocialista megújulás érdekében Kongresszusi készülődés Lengyelországban A párt erősítése, tevékeny­ségének élénkítése az élet minden területén — ez a vezérgondolata azoknak a tanácskozásoknak, amelyek a lengyel Egyesült Munkás­párt IX. rendkívüli kong­resszusának előkészítésére fogynak országszerte. A kü­lönböző szintű értekezlete­ken számos javaslat hangzott el már eddig is olyan tár­sadalmi, politikai és gazda­Afganisztántoan tovább folytatódik a helyzet rende­ződése — írja a szerdai Pravda — rámu Latva, hogy ez a folyamat még gyorsabb lehetne, ha az áprilisi for­radalom ellenségei nem igyekeznének lépten-nyo- mon útját állni. Az ország most fejlődésé­nek új szakaszába lép. El­fogadták Afganisztán ideig­lenes alkotmányát, lépéseket tettek a társadalmi élet de­mokratizmusának és törvé­nyességének erősítésére. Alakulóban van a nemzeti hazafias front, amely a nemzeti-demokratikus át­alakulás és a társadalmi elő­relépés érdekében egyesíti Afganisztán hazafias és ha­ladó erőit. Ismét visszatér­nek hazájukba azok. akiket az ellenforradalmi propagan­da megtévesztett. A nyugati propaganda ha­zugságokkal és a legkülön­sági kérdésekben, amelyek­nek eredményes megoldása alapja és előfeltétele a szo­cialista megújulás sikerének. Az elhangzott javaslatok rendre eljutnak a központi munkabizottságokhoz, ame­lyek együttesen alkotják a kongresszust előkészítő bi­zottságot. A 200 tagú — a legkülönfélébb foglalkozású emberekből álló — előkészí­tő bizottság élén Stanislaw bözőbb módszerekkel újabb szovjetellenes kampányt' szít az úgynevezett afgán kérdés ürügyén — mutat rá az SZKP KB lapja. Mindez mérgezi a nemzetközi lég­kört, a bizalmatlanság és gyanakvás magvait hinti el, és elferdíti az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség jellegét. Nyilvánvaló, hogy az Afganisztán körüli fe­szültség oka az a hadüzenet nélküli háború, amelyet az amerikai imperialistáik és a kínai hegemonisták foly­tatnak az Afgán Demokrati­kus Köztársaság ellen. A normalizáció útja az imperialista beavatkozás megszüntetésén át vezet. A feszültség felszámolását elő­segítené az Afgán Demokra­tikus Köztársaság és Pakisz­tán, illetve Irán közötti jó­szomszédi viszony kialakítá­sa. Kania. a LEMP KB első titkára all. A bizottság fel­adata az, hogy mérlegelje, egybevesse a kezdeményezé­seket. javaslatokat, s azok alapján kidolgozza a márci­us végén — április elején megtartandó kongresszus programjellegű munkaok- márryait. A tézisek összeállításához jelentősen hozzájárulnak az olyan ideológiai aktívaérte- kezletek, mint amilyenekre már eddig is számos vajda­ságban sor került. A kaliszi tanácskozáson a vajdasági pártaktíva számos tágja rá­mutatott például arra, hogy konstruktív köóetkeztetése- ket kell levonni a múlt hi­báiból. Szükség lenne arra — hangoztatták —, hogy rend­szeresen és behatóan ele­mezzék a LEMP tagjainak és tagjelöltjeinek magatar­tását, leküzdjék a párt so­raiban helyenként még meg­lévő passzivitást. Ostroleká- ban a gazdasági potenciál teljes kihasználásáról, a gaz­daság stabilizálásáról volt szó. és ártól, hogy minden társadalmi erőt egyesíteni kell a szocialista megújulás érdekében, össze kell fogni az ország érdekeit veszélyez­tető különféle negatív jelen­ségek, így az anarchia meg­nyilvánulásai ellen. A toruni aktívaertekezleten bírálták azokat a párttagokat, akik »várakozó álláspontra he­lyezkednek, és csak akkor cselekednek, ha saját pozí­ciójuk védelméről van szó«. A tanácskozások résztve­vői támogatásukról biztosít­ják a LEMP Központi Bi­zottságának VI. és VII. plé­numán elfogadott irányvo­nalat. Afganisztán a rendeződés útján Visszatérnek a megtévesztettek / Konferencia Genfben Végképp eldőlhet Namíbia sorsa Tegnap Genfben "a Nem­zetek Palotájában Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár megnyitó beszédével meg­kezdődött a Nanübia-koníe- rencia. A svájci városban egyöntetű a vélemény: ez­úttal végképp eldőlhet, hogy a délnyugat-afrikai ország az ENSZ rendezési terve alapján elnyeri-e a függet­lenségét, talán még az idén' vagy folytatódik a már 14 éve tartó háború a Swapo felszabadítási mozgalom és a dél-afrikai megszállók kö­zött. Kurt Waldheim a megnyi­tó beszédében figyelmeztet­te a részvevőket, hogy az ő kezükben van a megoldás kulcsa, és diplomáciai té­ren talán az utolsó lehető­ségként, ..történelmi alka­lomként” kínálkozik a meg­egyezés a tűzszünet megva­lósításáról. és a határménti demilitarizált övezetek lét­rehozásáról. Waldheim elismerte: a rendezési tervben szereplő átmeneti időszak, legalább hat hónap, politikai és kato­nai problémái igen összetet­tek. és nehéz lesz bármiben is közös nevezőre juttatni az ellenségeket. Az ENSZ csakis a Swapol tekinti a namibiai nép tör­vényes képviselőjének, es a világszervezet álláspontja szerint a felszabadítási moz­galom vezetőinek nem a kollaboránsokkal, hanem közvetlenül a megszálló ha­talommal kell döntenie az ország jövőjéről. A Vörös Brigádok újabb trükkje Elengedik a főbírót? A »Vörös Brigádok«' be­börtönzött banditáinak egy csoportja tegnap a december 12-én elrabolt Giovanni d’Urso főbíró szabadon bo­csátás« mellett foglalt állást Gustáv Husák. a CSK.P KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke szerdán fo­gadta Nyikolaj Talizin szov­jet miniszterekiök-heiyet- test. aki hazájának küldött­ségét vezeti a két ország gazdasági és műszaki—tudo­mányos együttműködési ve­gyes bizottságának a cseh­szlovák fővárosban tartott ülésszakán. Angola területére tölt be eg.y dél-afrikai katonai ala­kulat — közölté a londoni Daily Telegraph szerdán.' A bandita támadás során életét vesztetté több angolai pol­gári lakos, súlyos anyagi ká­rok keletkeztek. Helmut Schmidt nyugat­német kancellár, hivatalos marokkói látogatásának első napján Marrakechben talál­kozott II. Hasszán marokkói királlyal. Megbeszélésükön elsősorban a közel-keleti rendezésre tett közös piaci kezdeményezésről volt’szó. — jelentette szerdán az An­ita olasz hírügynökség. A Palmi börtönében őrzött ter­roristák kétoldalas »nyilat­kozatot« adtak át a hatósá­goknak, amelyben ugyan egyetértenek a magas rangú tisztségviselő »halálos ítéle­tével«, de minthogy vélemé­nyük szerint a Vörös Brigá­dok »győzelmet "arattak, és d’Urso hajlandó volt az »együttműködésre«, így he­lyénvaló részükről a »nagy­lelkűség«. A közleményben említett »győzelem« szóval a foglyok nyilvánvalóan arra céloztak, hogy az olasz kormány ele­get tett a Vörös Brigádok egyik követelésének és be­záratta Asinara börtönét. A közleménnyel a terro­ristáknak a jelek szerint az a céljuk, hogy úgy tüntessék fel a helyzetet: az olasz konmány mégiscsak engedeti a Vörös Brigádoknak. Reagan nem siet a tárgyalóasztalhoz Caspar Weinberger, az Egyesült Államok kijelölt hadügyminisztere kijelen­tette, hogy a Reagan-kor- mány „legalább hat hónapig nem kívánja folytatni a a SÁLT-tárgyalásokat.” Weinberger a szenátus hadügyi bizottsága tagjai­nak kérdéseire válaszolva tette ezt a kijelentést, amelyről azonban nein tud­ni. milyen mértekben tük­rözi a kormány tényleges szándékait, s milyen mérték­ben szól a jelenleg többsé­gében „héjákból” álló bi-> zottságnak. A hadügyi bi­zottság vezetője az új össze­tételű szenátusban John To- wér republikánus szenátor, a SALT-tárgyalások és az enyhülés egyik ádáz ellen­zője, s tagjai . között van többek között a szélsőséges nézeteiről ismert Barry GoLdwater. Az új hadügyminiszter biztosította a törvényhozást. hogy a Reagan-kormány nem siet újrakezdeni a fegy­verzet kor Iá tozási t ár gy al á­sokat, s ha szavait komo­lyan kell venni, ez minden­képpen visszalépés még a Carter-kormányzat gyak­ran bírált politikájához ké­pest is. Carter ugyanis a választási kampányban azt ígérte, hogy újból ratifiká­lásra terjesztik elő*a SALT- III. szerződést és megkez­dik a tárgyalásokat az euró­pai középhatótávolságú nuk­leáris fegyverekkel foglalko­zó SALT—Ill-ról. Caspar Weinberger, aki­nek kijelölését a szenátus előreláthatólag .simán” jó­váhagyja, íteagan korábbi kijelentéseinek szellemé­ben ígéretet tett arra, hogy az új kormány „ameddig csak lehetséges” elhalasztja a sorkötelezettség visszaál­lítását. erőfeszítéseit a kato­nai készültség fokozására és „a stratégiai egyensúly hely­reállítására” összpontosítja. John Block, az új mező­gazdasági miniszter a szená­tus mezőgazdasági bizottsá­gának meghallgatásán elvi­leg állást foglalt a gabona- szállítási tilalom alkalmazá­sa elten. A továbbiakban azonban értésre adta, hogy csupán az amerikai farme­reket ért sérelmet akarja korrigálni- a tilalom esetle­ges megszüntetésével, s „rendkívüli körülmények között” a gabona és a „fej­lett technológia” szállításá­nak tilalma helyett „vala­mennyi exportszállítás” megszüntetésének, vagyis teljes gazdasági bojkottnak a híve lenne. Maga Ronald Reagan a kampány íolya- mán, ugyancsak a farmerek ' érdekeire hivatkozva, elle­nezte a Szovjetunió elleni gabonakiviteli tilalom fenn­tartását. Az elmúlt héten vi­szont kétértelműen nyilat­kozott az ügyben. mondVán, hogy a kérdés „alapos ta­nulmányozást igényel”. Az EGK és a Közel-Kelet SOMOGYI NÉPLAP A hivatalos Párizs azt hangoztatja, hogy az izraeli magatartás bírálata, a közel- keleti protbléma globális rendezésével kapcsolatos francia koncepció régebbi keletű, mint áz 1973-as »el­ső kőolajsokk«, nem szűkít­hető a kétségtelenül fennál­ló olajérdekekre, s ezért Pá­rizs diplomáciája joggal ját­szott úttörő, ösztönző szere­pet a Közös. Piac közel-ke­leti kezdemenyezesenek ki­dolgozásában. A Közös Piac országai 1980. június 13-án Velencé­ben tartott csúcsértekezletü­kön határozták, el egy nyu­gat-európai kezdeményezés elindítását. Nem arról volt szó, hogy közvetítői segítsé­get nyújtsanak a problémák rendezéséhez, hanem arról, hogy- platformot dolgozzanak ki a megoldásra. Ez globális megközelítés, és mint ilyen, különbözik a Carter-admi-'’ nisztráció (és előzőleg Kis­singer) »kis lépéseinek« po­litikájától. A kilenc EGK- ország lényegében magáévá tette w6t — a térségbe« elő­ször főleg Párizs által han­goztatott — álláspontot, hogy a rendezés csak globális szinten, a Palesztinái kérdés megoldásával lehetséges és az izraeli—egyiptomi béke- szerződés, a Camp David-i út lehetőségei többé kevésbé kimerültek. Nyugat-Európa tervének lényege egyfajta egyensúly keresése, amit kifejez, hogy Velencében egyetlen mon­datba sűrítették Izrael »jo­gát a létezésre és biztonság­ra« (együtt a térség többi államával), továbbá a pa­lesztin nép törvényes joga­it«, beleértve »jogát az ön- rendelkezésre«. Az elvek leszögezése nyo­mán az EKG megkezdte gyakorlati alkalmazásuk kidolgozását. Négy területen kívánják párizsi értesülések- szerint konkretizálni állás­pontjukat: 1. Az Izrael által megszállt területek kiürítése: ezzel kapcsolatban (a Le Monde szerint) Franciaország mái’ konkrét 'javaslatokat tett. 2. Biztonsági garanciák minden érdekelt fél számá­ra. nem csupán jogi szem­pontból, de azzal is, hogy nemzetközi erőt vezényelnek a térségbe a béke fenntartá­sára. 3. Az önrendelkezés fogal­mának meghatározása. pél­dául abban a tekintetben, hogy kit lehet Palesztináinak tekinteni — csak azokat, akik ciszjordániában tartóz­kodnak vagy a menekültékét más országokban, illetve la­borokban ? 4. .Jeruzsálem kérdésével kapcsolatban több lehetősé­get is vizsgálnak a közös piaci országok. Ezek az elgondolások még az iraki—iráni háború, az arab világ azt követő megoszlása előtt körvonala­zódtak. de az EGK szemében az újabb konfliktus nem szünteti meg a térségbeli feszültség alapvető okát. a palesztin kérdés megoldat­lanságát, csak késleltetheti a nyugat-európai rendezési ter­vet szolgáló diplomáciai erőfeszítéseket, a négy pont tisztázását. Az őrségváltás a Fehér Ház élén ugyancsak új bizonytalansági fényező. Az EGK azonban várakozó álláspontra helyezkedik es a gyakorlatban kívánja lemér­ni. mit jelent ez konkrétan. Eddig óvakodott attól, hogy nyíltan keresztezze a.külön- megállapodás, az izraeli— egyiptomi párbeszéd kidol­gozását, azt érzékeltette, hogy az nem feltétlenül el­lentétes az általa sürgetett globális rendezéssel, annak részét képezheti, de nem pó­tolhatja, helyettesítheti azt. Az EGK diplomáciájának irányítói természetesen tud­ják, hogy az Egyesült Álla­mok ellenében nem valósít­hatják meg kezdeményezésü­ket, abban bíznak azonban, hogy egy önálló és »kiegyen­súlyozott« nyugat-európai kezdeményezés hathat az amerikai adminisztrációra is, különösen, ha a Reagan­kor, mányzat beiktatása - után ismét igazolódik Camp Da­vid különmegállapodásának zsákutcája. Jellemző, hogy Haig tá­bornok külügyminiszteri ki­nevezése élőt Francois-Pon­cet francia külügyminiszter éppen arra szólította fel Wa­shingtont, vegye figyelem-be A terror árnyéka ltalia. ismét — ki tudja, hányadszor .az elmúlt évek­ben — drámai napokat él át. A kormányzat képtelen megbirkózni a terrorizmus­sal. A Vörös Brigádok újabb és újabb akciók révén szinte magúikhoz ragadták a kez­deményezést. Bár Olaszországot elsősor­ban súlyos társadalmi és gazdasági bajok sújtják, az első számú téma ma a ter­ror. Arnaldo Forlani kormá­nyának még arra sem volt ereje, hogy a múlt évi föld­rengés-katasztrófa utáni segélyezéshez a szükséges anyagi alapot rendeletileg élőiteremtse. Decemberben, elrabolták Giovanni d’Urso bírót. Szilveszter estéjén Ró­mában meggyilkolták Gflí- vallgi csendőrtábornokot, a carahiniérik — az olasz, biz­tonsági erők — agyteöözt je­nek tagját. A súlyos helyzet láttán, a törvényhozás egy héttel megrövidítette a szokásos karácsonyi—újévi vakációt, s hétfő óta heves vitát foly­tai a terrorizmusról. Abban mindenki' egyetért, hogy a Vörös Brigádok követelései­nek nem szabad engedni, abban aizonbam már koránt­sem sikerült közös nevezőre jutni, hogy miként lehet úr­rá lenni a jelenlegi helyze­ten. amely kísértetiesen em­lékeztet a húszas évek ele­jére. Nagy feltűnést -keltett Amintoré Fanfaninak, a sze­nátus kereszténydemokrata elnökének, az ismert kon­zervatív politikusnak e fi­gyelmeztetése. Famfani nem kisebb igazságot mondott ki. mint azt. hogy a demok­ratikus intézményekre nehe­zedő nyomás rendkívül ve­szélyes meretéket ölti Az ultra bal .színezetű — es a szélsőjobboldali — ter­ror közötti kapcsolat létét Olaszországban még mindig sokam vitatják. Az minden­esetre logikusnak tűnik, hogy a jól képzett orgyilko­sok és ember ráfolók mögött szervezett erő áll. A terro­risták alaposan átgondolt terv szerint hajtják végre tetteiket. Egyes olasz lapok most ahhoz a módszerhez folya­modtak. hogy agyonhallgat­ják a terroristák - követelé­seit. Kétségtelen, hogy a közvélemény szüntelen láz- bantartása' a Vörös Brigá­doknak kedvez. Önmagában azonban sem ez, sem a szé­les körű rendőr-csendőrak- ció sem elegendő. Amíg a terrorizmus „vezérkarát” — nem a zavaros fejű avant­gárd rétegre és az unatkozó jómódú fiatalokra gondo­lunk — nem sikerül gyöke­resen felszámol ni, addig Itá­lia drámájának nem lesz vé­ge. Ezeket pedig a hatalmi piramis csúcsán kell keres­ni. a Közös Piac — egy évtize­de még elképzelhetetlen — önálló állásfoglalásait, ezek között is. elsősorban közel- keleti diplomáciáját. Washingtonnak azonban megvan a maga »trójai fa­lova« a tízek között: a lon­doni tpry-kormány »belül­ről« képviseli az amerikai szempontokat, ami annál is könnyebb számára, mivel Anglia kőolajban önellátó, A globális rendezés politikai szükségességét azonban Lon­don sem vitatja, szerepe el­sősorban az időzítésre, a módszerekre vonatkozóan számít. A december elejen Luxem­burgban megtartott közös piaci csúcsértekezleten az EGK mindenesetre nem fed­te fel kártyáit. Gaston Thorn, az EGK minisztertanácsának akkori .soros elnöké beszá­molt közel-keleti missziójá­nak eredményeiről, az izra­eli és az arab vezetőikkel folytatott tárgyalásairól, és a miniszteri tanács megbí­zást adott Christoph van der Klaauw holland külügymi­niszternek — aki január 1- től az EGK miniszteri ta­nácsának új elnöke — a misszió folytatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom