Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
Értékőrzés, hagyományápolás A nemzetiségiek kulturális helyzetéről tárgyalt a megyei tanács-vb Megyénkben a legfrissebb adatok szerint 3300 német és 1500 délszláv kulturális igényű lakost tartanuk nyilván, 19 somogyi községben.. Csekély arányuk azonban nem jelentheti sajátos érdekeik mellőzését, a joggal elvárható állami támogatást, társadalmi figyelem csökkenését. Ellenkezőleg: arra kell törekedni, hogy hagyományaik, értékeik megőrzése érdekében az eddiginél is nagyobb segítséget kapjanak. A megyei tanács-vb tegnapi ülésén ennek jegyében tárgyalt a Somogybán élő nemzetiségiek kulturális helyzetéről. A 12 évvel ezelőtt hozott határozat 'végrehajtását áttekintve elégedett«! állapította meg a testület: a nemzetiségi dolgozók társadalmi közérzete, hangulata kedvező. Javult hagyományápoló közművelődési munkájuk, ebben Barcs környékének négy délszláv községe jár elöl jó példával. A színvonalasabb tevékenységhez az is hozzájárult, hogy a megyei tanács, a járási és a helyi szervek rendszeresen támogatják a nemzetiségi művészeti együtteseket. A nemzetiségi politika fontos törekvése a kulturális egyenjogúság sajátos feltételeinek megteremtése a német és a horvát népcsoportok számára, Ezt szolgálja mindenekelőtt a nemzetiségi nyelvoktatás, amely Lakácsán (saerb-horvát) és La- don (német) folyik. Visszaadom a diplomámat! Alulírott kijelentem, hogy tíz esztendeje szerzett bölcsészdiplomám egy fabatkát sem ér. Mint Dürrenmatt színpadán a vereségébe beletörődő nagy Romulus, elismerem: a krisztusi életkorba lépvén már nem tudok lépést tartani a modern időkkel. Az egyetemi előkészítő bizottságoknak a humán szakokra jelentkező negyedikes középiskolások számára ösz- szeállítolt tizenkét tesztlapjából rádöbbentem: manapság már a bölcsészkar sőt a jogi kar és a tanárképző főiskolák felvételi vizsgáin sem rúgnék labdába. Mert ó jaj, hiiába olvastam- — faltam — boldogult (kamasz- és ifjúkoromban Chateaubriand-t. Byront es Mickiewiczet. ha nem tudom, ki is volt valójában a romantikának a tesztben Mácha névvel aposztrofált nagy írója! Faragatlansá- gomra az sem mentség, hogy — irodalomhistóriai munkáink tanúsága szerint — Szerb Antal és Babits sem tudta... S ha nem volna tél, mezítláb, darócruhában, lejemen hamuval zarándokolnék Canossa vára alá, mert miközben Kémény Zsigmonddal és Adyval mulattam az időt, elhanyagoltam a fölmérésben obligat ismeretként követelt Tolnai Lajost, Just Zsigmondot, Oláh Gábort és Gozsdu Eleket. Fájdalom, a Himfystrófa raetrumai sem váltak a éremmé! A német expresz- szionizmusból is csúful levizsgáztam volna segítségért fohászkodó ifjú hölgyisme- rösöm előtt, ha — merő vé- letlenségböl — nem épp egy világhírű germanista előadásait hallgattam volna annak idején Edschmidrői, Dublinről és Leonhard Frankról! Szégyen ide. szegyen oda, azt is bevallom: magam bizony bedobtam volna a törülközőt, ha tizenöt esztendeje, nyuszifiiiu alig-érettségizelt- ként, Comtc-nak a naturalizmust megalapozó pozitivizmusáról kellett volna eszmét futtatnom az egyetemi felvételin. Persze más idők. más erkölcsök ... Azóta drasztikusan csökkentették a-gimnáziumi anyagot, redukálták az érettségit — »ellensúlyként'« pedig, mint a tucatnyi teszt is mutatja, fölemelték az egyetemi mércét. Legalább a felvételikre . .. Aki hivatásos filo'zopler vagy jurátus akar lenni, olvasson Máchát, Peteleit és Komjáthy Jenőt, s kaparja elő René vagy Atala valamelyik, még a harmincas években kibocsátott Utött-kopott példányát a ládafiából! Kiál (síik mi is, a tesztbe ugyancsak »bedolgozott« Marinetti szavaival: döntsük le a szobrokat, a jövő nem túr titánokat! L. A. A nemzetiségi kultúra értekeinek megőrzésében, illetve a közösségépítésben es -tormalásban fontos szerepe van az amatőr művészeti mozgalomnak. A német hagyományokat mindenekelőtt a szülök i és az ecsenyi együttes ápolja; a sokáig kiválóan működő miklósi pávakör újjászervezése erősíthetné a mozgalmat. Országos hírre tett szert a lakó- csai Drava délszláv együttes: színvonalas hagyományőrző tevékenységét miniszteri kitüntetessél is elismerték. A nemzetiségi kultúra értékeinek ápolása viszon Ná- gocs és Törökkoppány körzetében az eddiginél nagyobb figyelmet igényel. A népláncégyütlesek mellett — Szülőkön és Ladon. — a kórusmozgalomban is képviseltetik magukat nemzetiségiek. Potonyban, Lakácsán és Tótűjtaduban • nemzetiségi ifjúsági klub működik. Tervezik anyanyelvpótló klubok szervezését is. Általában a színvonalasabb közművelődési tevékenységet akadályozza a nemzetiségiek nyelvét jól értő, életüket, szokásaikat alaposan ismerő népművelők és könyvtárosok hiánya. A nemzetiségek történetének, néprajzának, tudományos kutatását a dél-dunán- lűli megyékben a Baranya megyei Levéltár fogja össze. A feldolgozás 1983-ra válható. Rendszeres kutatás folyik a Somogy megyei Levéltárban is, a néprajzi gyűjtőmunkát a megyei múzeum irányítja. Kiemelt feladatokat lát el a nemzetiségi gyűjtőkörrel is működő barcsi múzeum. A nemzetiség lakta települések könyvtári ellátottsága jónak mondható. Az olvasóvá nevelés legeredményesebb Lakócsén és társközségeiben. A nemzetiségi könyv- állomány itt 1550 kötetből áll, anyaga változatos. Nagy az érdeklődés a könytárak- bán tartott író—olvasó-találkozók iránt. A testület a nemzetiségiek igényeit szolgáló közművelődési intézmények személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a kulturális programok bővítését, a művészeti csoportok fejlesztését és újak létrehozását jelölte meg feladatként. A rokkantak nemzetközi éve Megtörtént eset, sajnos nem is egyedülálló: tekintélyes összegű devizáért vett egy vállalat modern, sokat tudó gépet, ám sokallta az árát, s hogy valamit megtakarítson belőle — a géphez tartozó védőberendezést törölte a rendelésből. Másutt viszont már a tervezésnél kimaradt a költségek közül az egyik munkavédelmi fölszerelés, mondván: majd ezt is megcsináltatjuk egyszer ... Kétségbe sem lehet vonni, hogy a hasonló esetek, száma eltörpül a százmilliók mellett, amelyeket az elmúlt harminc év alatt ilyen célokra fordítottak. Mégsem véletlen most az összegezés. Azért kell róla ismét beszélni, .mert az új év a rokkantak nemzetközi éve — az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának határozata szerint. Nagy jelentőségű, humánus elgondolás, hogy ' egy éven át az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rokkantakkal. Jobban föl kell karolni őket, gondoskodni érdekeik fokozott védelméről és segíteni beilleszkedésüket a társadalomba. .Csak kivételesen súlyos serültek vagy fogyatékosok esetében van szükség közieden segítségre. Az esetek nagy többségében az a társadalom feladata, hogy az üzemi, közlekedési, lakóhelyi vagy bármilyen balesetet szenvedett embereket mintegy visszafogadja. Ezt fejezi ki az is, amit A Rokkantak Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Szervező Bizottságának elnöke, dr. Tre- thon Ferenc munkaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékoztatón: a sérült és addigi munkájukat folytatni nem tudó embereket ne nevezzük esőkként munkaképességűeknek. Sokkal jobb, kifejezőbb a „megváltozott munkaképességű” meghatárózás. Orvosi tapasztalatok bizonyítják: igen sokan, vannak, akik maguk sem ismerik egyik vagy másik nem fejlesztett képességüket, amelynek birtokában űj szakmát tanulhatnak, ha sérülésük miatt addigi tevékenységük folytatására .képtelenek. Megváltozott testi adottságokkal viszont újra örömet tudnak találni az aktivitásban. Mindent megtesznek ezért az orvosok, a pszichológusok, a gyógytornászok. és más — rehabilitációval foglalkozó szakemberek. Állami és szakszervezeti eszközökkel ugyancsak segítik a sérült emberek beilleszkedését. Ez tulajdoniképpen természetes. s külön hangsúlyt csupán azért érdemel, mert az üzemek jelentős részében még nem tapasztalható hasonló igyekezet. A rokkantak nemzetközi éve most • minderre fokozottan felhívja a figyelmet. Arra is, hogy érdemes aiz orvosi. pszichológusi véleményeket alaposabban tanulmányozna* ; hátha az amputaút labű. volt szakmunkás némi utóképzéssel még automatizált üzemrészben is tudna értékes munkát végezni. Hátha meg lehet találni azt a munkakört, ahol a sérült ember teljes értékűvé lehet. V. E. jeles napok voltak Utódoknak, szeretettel De rég volt, amikor l’asz- tusics Margit azt a mondó- kaját fújta, ha gólyái látott: "Gólya, gólya, tengeri- ce, nanica. Ha megfordulsz húromat, megkapod a hazadat!« Nem is magyarul, horvátul fújta. Ez a ház már akkor is ház volt, amikor Somogyszentpált Szentpável- nek emlegették az itteniek. Tótszenipáinak a környékbeliek. »Mert abban a régi érában azon voltak a hatalmasok, hogy összeveszejtsék a népeket. azért hívtak minket bugris tótoknak . ..« Itt, a Szabadi-portán — Kossuth utca 112. — ügy határozott Margit néni, hogy az utódoknak szeretettel följegyzi a múltat, a régi szokásokat írásban, színes rajzban. Ez lesz az ö emlékkönyve az unokáknak, dédunokáknak. Túl vannak a delelpn mindketten: Sándor bácsi a hetvenhatodikat tapossa, Margit néni meg két hetes, azaz hetvenhét éves. Volt tizenkét holdjuk erre-arra, a Bisztra voda (Gyors viz) .mellett, a Kirá- ban, a Topolikban, a Kovácsévá ógrade (Kovácsi-rél) környékén, a Cerja (Cserfás) vidékén, és volt öt gyerekük. Fiú mind az öt. Kettő kicsi korában halt —akkoriban még nagy volt a csecsemőhalandóság —, egyet gránát tépett széjjel a háború után, kettőből ember lett. Hosszúak a téfi esték, s nincs ezeknél alkalmasabb az emlékezésre. Úgy is, hogy Margit néni a nemez- rátétest mestereit fürge ujjakkal ; már Belgiumba, Amerikába is került a futóiból. térítőiből. Meg ügy is, hogy abba a könyvbe ismét kerül valami hajdanvolt szentpáli szokásokról. ; A komatalat a lányok készítették a legényeknek. 'tányérba literes üvegnyi bort. két almát, hímes tojást, süteményt raktak, ezt szőttessel letakarta«. Így aztán nem volt titok, ki kihez húzott. A legény szülei elfogadták a koma tálat, pénz tettek a tányérba. De nemcsak ezt a régi szokást őrzi az az emlékkönyv. A rátétes pruszli rajzát, Margit néni anyjának 1885-ben készült köd- menyét, a menyecskekon- tyot, a füstöakonyha pontos rajzát — páüósajtárral,. kukoricapattogató rostával, gerendán í üstölődó paprikás túrópogácsával. kemencével —, a paraszti szerszámokat, amelyeket a dédunoka tálán már nem is isméit Odakint pillézni kezd a hó, inkább csak ijet> irtásképpen; nézzük a parányi ablakon át a gerendáménnye- zetes szobából. Régen az időjárás volt az ember kalendáriuma, a nap vagy a csillagok állása az órája. A napokat más kent tartotta számon a gazda. Jeles napokat emlegetünk Sándor bácsival, Margit nénivel. Nem árt — azt mondják —, ha a fiatalok is hallanak róluk. — Kezdjük bontani az év épületét téglákra... Milyen januári napoknak volt jelentőségük? — Vincének mindenképpen. »Vin.cc, telik a pincék< mondtuk, ha esett az eső. No. a február másodika. gyertyaszentelő napja. Ha a nap reggel besüt az ágyig, bizony visszafordul a fuját. újra ránknyat'gal a .tél; ha ellenben komor az'idő, akkor elviszi a kutya a lelet. Február 24-e ha jeget talál, Mátyás föltöri, ha nincs jég', csinál! Van, ahol Bálint-na- pon kezdték a tyűkot megültetni. Ha pénteken kotol- tattálc, több lett a kokas, ha szombaton, akkor perce kelt több. Húshagyókedd palán- tázónap; sokszor a hó alól kotortuk a földet. Gergely meg a halászok ' napja, akkor jötték a gergelyi csukák. Idáig nyújtózott a Nagyberek akkoriban még: Én mondom, ez a falu volt a koronája! Hermann Oltó Az összefogás példája Eredetileg a hatodik ötéves tervben kívánták bővíteni a kaposmérői óvodát, de az egyre nyomasztóbb gondok mást követeltek. A műit nyáron például a kertészeti munkák zavartalan végzése érdekében a termelőszövetkezet ideiglenes óvodát „rendezett be”, így biztosította, hogy az ott dolgozó kisgyerekes asszonyok zavartalanul végezhessék munkájukat. A „valamit tenni kell” kényszere példás kezdeményezésre és összefogásra buzdította a községi tanácsot és a három jelentős gazdálkodó szervet: a helyi Latinca Tsz-t, az építőipari szövetkezetét és a Bárdi- bükki Állami Gazdaságot. Az állami gazdaság adta az összes faanyagot, a ktsz az aljzathoz a betont és elvégezte a betonozást, a termelőszövetkezet kőműves- brigádja több napig dolgozott az építkezésem — ők készítettek a létesítmény telő,szerfseaetei, ezenkívül idejárt kukkerezni a madarakat ... Hányszor igazolta az idő, hogy Sándor. József, Benedek zsákba hozza meleget.’« A faoltás napja a gyümölcsoltó volt. Április elsején — György nevenapján — ha a gyöngyvirág nem nyílt, nem is lett meleg. A lányok májusiét kaptak május else jen. Negyedikén Flóriánt ünnepelték. a tűzoltók vedszent- jét; itt is van szobra. »Na, Orbán bácsi, megfagysz'.« — szokták mondani fagyosszen- tek Orbán napján. Medálodkor meg negyvennapos esőt jósoltak, ha aznap esett. — Azt kalotta a szomszéd mindig: »Medard! Készülsz-e a gatyát mosni?« Péter-Pál aratáskezdő nap volt. Illéskor ritka volt. ha nem dör- gött. A szentpáveli ember ilyenkor azt mondta: elaludt Illés. Ha dörgött: »Kocsizik az Illés!« A pásztori, Zsin- kó Csanát mindig figyelmeztették: »Mért nem viszel köpenyt?« Vendelkor gyertyát gyújtottak, hogy a báríhokra baj ne jöjjön. Dömötörkor volt a gyűlés a kukoricatörésre. Mert az itteni gazdák egységesén vetettek — három WWiTWtlfzmt-'a —, s együtt végezték a munkákat.) Andráskor »kopog a pallós«. Aznap — na meg Borbálakor és Lucakor — kotyulók jártak. Most már nem. mert »urasabbak« annál a gyerekek. Lucakor, amíg a tyúkokat még nem etették-, nem mehettek szom- szédolni az asszonyok. — Kaszakővel fenegettek a tyúkól ajtaját: »KotyHíjatok, mert szent Luca asz- szony levágja a nyakalolfat!« Így volt, igaz volt. Majd belekerülnek ezek is abba az emlékkönyvbe, ügye Margit n^ni? Ha nekem ilyen füzetem volna, bizony mondom, nemcsak a jeles napokat jegyezném bele. de a jeles embereket is. Margit néninek, Sándor bácsinak a neve biztosan belekerülne .... L eskő László megvásárolták és beépítettek a termek összes műanyag szerkezetét. Ehhez járult a lakosság, a szocialista brigádok igen nagy arányú társadalmi munkája. A végeredmény mindennél beszédesebb: uj. egymilliókétszázezer forintos létesítményt fölépítették a tanács négyszázezer forintos hozzájárulásából. S ami különbség e két adat között van, az a három gazdálkodó szerv és a lakosság összefogásából szál—lazik. A múlt ev végere elkészült az óvoda, s ezzel megoldódott Kaposmérőben minden óvodás korú gyermek elhelyezése. Hozzá kell tenni: pillanatnyilag, mert á Kaposvár külvárosának számító község rohamosan fejlődik, új utcák sora nő ki a földből. Ezért előrelátóan az óvodát és a hozzá tartozó szociális létesítményeket úgy építették, ha szükségessé válik. tovább lehessen hővtteni SOMOGYI NÉPLAP
