Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

Valószínűtlen vallomás A* étjei ama ébnedOem, hogT. az egész baj oktefcam el zsibbadt. Aztán . csiak fo­rogtam az ágyban,j és m»m- öten igyekezetem ellenére megint a kukoricára gondol­tam. Csak 30 mazsa lett áz átlag, mikor pedig tavaly már a 80 közelében völ- tunik,.. »Persze, persze, rossz idő volt...« Megint magyarézkodnom kéli ma jd, pedig nem kenyerem. Hi­szen épp én szoktam mon­dani a növénytermesztői el­igazításon : -Ne gyertek az időjárással; ha itt mostoha, máshol is áz. Soha ne törjé­tek a fejeteket azon. hogy nekem ho^y magyara-zzatok meg valamit! Fontosabb azt kigondolni, hogyan tovább.; hogy tudnánk pólóim a ki­eseseket .. .-< A legnehezebb az egészben! hogy naponta bizakodást kell csöpög tel­nem az emberekbe. Nem sejthetik, hogy néha én is kétségbe esem. Öt éve kerültem ide el­nöknek. Láttam a meredek domboldalakat. a belvízzel borított, zsombékos völgye­két, tapasztaltam a rendét-j lenseget, a Jegyei mezellen- séget és a széthúzást. Szó­val tudtam, mii vállalok. És a a is, hogy mi! akarok ten­ni. így visszapillantva akár elégedett is lehetnék, hiszen pontosan fölmértem saját erőmet, és azt tettem, amit kellett. Jó munkatársakat is sikerült találnom, s közösen annyi mindent megváltoztat­tunk, jobbítottunk. Ez a tsz ma nem is ha­waii ít az öt év előttihez. Át­alakítottuk — atoogy mosta­nában mondják —, az adott­ságokhoz igazítottuk a ter­melési szerkezetet. Felszá­moltuk a veszteséges ágaza­tokat és fejlesztettük azo­kat — például a jmháiszatoi; és a húsmarha-tartást —, amelyekhez elfogadhatóak a feltételek. A terület nagy ré­szen meliorációt végeztünk. Gépeket vettünk, épí tkez- tünk, s mindemellett átfor­máltuk a gazdaság' összes belső szabályzatát; többek közt- teljesítménybéreket ve­zettünk be a kor ábbi egyen- lősdd helyett, átszerveztük a szadi!as;, összevontuk a gé: pékét. Megváltoztattuk a ve­tésszerkezetet. .. De hát mit sorolpm? Any­ayi msMtka. torodws es 1M- tollobbstoo remény teám au. évi gerade flkoctos véeeredmé- n.ve most ugyanúgy nolle lesz, matt négy eve volt. Apró vigasz, hogy e nagy lépések nélkül mai' ki sem látsza/rvank a veszteségekből. Legalább magamnak nem akarok magyarázkodó». Tavaly vég»-e sikerült le­szoknom a dohányzásról, mikor azonban az a novem­beri ho leesett, újra elszív­tam egy egész csomaggal. Hát hogyne! A kukoricáinak még egy harmada kint volt. Tudtam, hogy annak mar — ha sikerül is betakarítaoi — csak a kisebb része lesz a miénk, a többit lerágják a vadak. Májusba*, vetés ideje« kaptuk a legnagyobb eső­ket. Az egy is. lejtős táblát háiromszor munkáltuk el és vetettük be. Mire elkészül­tünk, jött egy nagy eső. és az egészet elmosta műtrá­gyástul, vetömagostól. Ak­kor a régi bölcsességgel vi­gasztaltam aggod«! mawkodő munkatársaimat: »Amit az idő elront, azt helyre is hoz­za.,» Ugyan mit mondhat-, tam volna novemberben ? Végül is miért panaszko­dom? Az irányitó szervek elismerik munkánkat és tá­mogatják törekvéseinket. Azok a vezetők, akik kijön­nek, jól látják a nehézsé­geinket. Búcsúzéban rend­szerint úgy érzik, muszáj valamit javasolniuk. »Ne erőltessetek olyan dolgokat, amelyek nem mennek itt, a dombok között. Nem igaz, hogy semmi sincs, ami itt is nyereséget hozhat. . .« Nem kétséges, ott és aast kell termelni, amit érdemes. Hálom éve próbáik ott. unk a mustárral. Nem vált be. Az­tán napra forgót csináltunk. Még ki sem fejlődött, mikor a kis virágtányérokat egy­szerűen leharaplak a vadak. 3 és 13 mázsa között válta­kozott különböző tábláink termésátlaga,. Az idén a cs ii lágjfürtoel próba I kozunk. »Ha az alaptevékenység sántít, jó mankó, egy nyere­séges melléküzemág.« Néha ez is sántít. Valószínűleg néhány »nagymenő«, Pest környéki tsz példáján vélik sokan máig is »aranybányá­nak« a melléküzemágakat. Nekünk csak az egy&k tér mekszerkeaer v ál tasi végre­hajtó nagy val laut» százéves gépeit sikeiült megszerez- nünik. Tulajdonképpen meg ea is hozna' nyereséget, há- rom műszakban; csakhogy a faluban egyre kevesebben vállalják a három műszakot, így azután az állandóan lét­számgonddal küszködő üzem nyeresége az idén a felére esett Vissza. Allanooan az a gondolat kínoz, vajon minden lehet­séges lépést megleptem-e. -Ha akkor kiküldtem volna a,at a gépet . . . Ha abba a latolába nem kukoricát tet­tünk volna . . .« Itthagy hatnám az egeszet. Klmehé..ick. mondjuk, szak­tan ácsadóna-K. Ne tartson rosszmájúnak! Egyszerűen csak eszembe jutott' az egyik minap kapott -szaktanács«. Ne hozzuk be a takarmányt a majorba, inkább az állato­kat vigyük ki. »Ügy általá­ban— ez ésszerű es olcso. De nem itt, az erdők gyűrűjé­ben-. . . Különben sem ro­konszenvesek a vándorma­darak és az örökösen meg- lutamodók. A tagság nekem tavaly újébb Öt évre bizalmat sza- va:aott, és én végig akarom csinálni. Az evek során any- nyi, csak itt hasznosítható tapasztalatom gyűlt össze. Ha jól meggondolom, .nem is rosszak az esélyeink.. Nem igaz, hogy a sokadik próbál­kozás sem ad eredményt; és az sem, hogy minden esz­tendő egyszerre hoz rossz időt és szigorúbb termeié« feltételeket. Tulajdonképpen nem is tu­dom, Ariért rpondtam el ezt az egeszet. Alighanem a bo­rongó« nap az oka. Az első tavaszi as idő mindig új re­ményeket ébreszt. Felejtse el az egészet! Érdekesebb az a kezdeményezésünk, misze­rint ez évtől... A beszélgetés visszazök­ken c a szokványos kerékvá­gás oa. A toz-elnök terveket, számokat sorolt, az újságíró jegyzeteit. Néhány perc muitán egészen valószínűt­lenné vált az előbbi vallo­más. B. F. A vitrin sarkában vette észre Üzemóra-számláló a gépeken Minden rezgést jelez A közelmúltban egy me­gyei tanácskozáson tanúja voltam, hogy néhány gépe­sítési szakember élénken ér­deklődött tőle: hogyan al­kalmazták, miként vált be a módszer az üzemben? Ké­sőbb az egyik mezőgazdasá­gi szaklapban rövid ismer­tetőt olvastam az újdonság­ról.. az ő aláírásával, s kép is sízemlél tette a szóba n for­gó műszert. Munkahelyén, a Balaton- boglári Állami Gazdaság­ban beszélgettünk Soós Ár­pád gépesítési főmérnökkel az üzemóra-számlálóról, er­ről a műszerről, amely ki tudja miért számít még min­dig újdonságnak, hiszen eb­ben a mezőgazdasági nagy­üzemben már évek óta hasz­nálják. Igaz, a konstrukciók elkértek egymástól, de a lé­nyég nem változott: mérték- az üzemidőt, s ez szolgált az üzemeltetés alapjául. Csak eppen nem terjed úgy a módszer, ahogyan terjed­hetne, pedig másutt is meg­érné követni a bogiáriak példáját... — Nyolcvan járművünkön van kilométeróra . — mondta a főmérnök —, ezeknél elvi­leg »tiszta ügy« az üzem­anyag-fogyasztás megállapí­tása, ellenőrzése. Persze, jöt­tek a gépkocsivezetők, hogy szakad a spirál. Márpedig, 0888?" ha szakad, nem mér a mű­szer, nem lehet rá adni, az üzemanyag mégis fogy .. . És egyre több spirál szakadt el. Nem baj, mondtuk, adunk újat, minden igényt kielégítünk, jegyezzék csak szépen a menetlevelekre a kilométert. Ma már alig sza­kad a kilométeróra*-spiral a járműveken, és sokat javult az üzemanyag-elszámolási fegyelem. Á gazdaságban három ön- átló üzemrész van. ahol üzemanyagot szolgáltatnak ki: itt 1975-től minden jár­művet — a traktorokat is — kötelesek feltankolni műszak Után. Ennek megfelelően szervezték meg a két-háróm műszakos kiszolgálást a ku­taknál. ahol a kilométeróra állását is rendszeresen el­lenőrzik. — A módszer alkalmazá­sával kedvező tapasztalatu­kat szereztünk, és keres­tük a módját annak, miként terjeszthetnénk ki a trakto­rokra és a magánjáró gé­pekre is — permetezőkre, kombájnokra —, hiszen ezeken a gépeken nincs ki­lométeróra. Soós Árpád asztalán azo­kat a műszereket, melyek a megoldáskeresésnek az ered­ményei, ugyanis 197S-tól minden mezőgazdasági gé­pén és tehergépkocsikon is mérik az üzemórát. Elektro­nikus — kvarc — üzeriió; a- számlálót alkalmaznak a gé­peken, ennek az állását rendszeresen t elírják az UüeciaJLt oN- 09 aaudKazóaté ványokra. Három elektroni­kus üzemidőmérő upust használtak eddig, most a ne­gyedik változat már semmi­lyen kapcsolatban nincs a gép áramforrásával: a mo­tor működése közben a mű­szerfalnak átadott rezgés hajtja. — Hogyan talaltak rá er­re a műszerre, amelyet most már száz gépükre fölszerel­tek? — Tavaly Budapesten jár­tam. az ipari vásáron, s ott láttam először: az egyik vitrin sarkában állt. Akkor fokozódott iránta az érdek­lődésem, amikor megtudtam, hogy ez az egyik NSZK-beli cég által gyártott óra nem igényel áramot a működé­séhez, csupán olyan helyre kell tenni a gépen, ahol ráz­kódik. Mindjárt két minta- példányt kértünk az Interag- tól. próbára. Kétszáz órás összehasonlító kísérlet alap­ján emellett döntöttünk — mutatta a főmérnök a gyu- íásdobo7,nál alig kétszerié nagyobb műszert. Üzemóra-számlálást négy év^e végeznek, s 1977-től a gazdaság közgazdasági és műszaki dolgozói közösen erre a módszerre építették a költségelemzést, a karban­tartás. a javítási ciklus és az olajcsere idejét; a műszer által közölt adat meghatá­rozza a rekonstrukció idő­pontját és kideríti az esz­köz kihasználtsági fokát is! Vagyis »elmondja«: a mun­kaidőből mennyit dolgozott, a geo. Hegyem kerülhető at az Árptié-h*é? Forgalomkorlátozás Budapesten Ajánlott útvonalak a fővárosba utazóknak A jövő héten megkezdődik a többéves Arpad-hídi prog­ram. A terviek szerint a már meglevő pillérekre a jelen­legi híd mellé mindkét ol­dalon háromsávos új híd­szerkezetet építenek, így az új Árpád-híd 35 méter szé­les lesz. Az öt évig tartó munkák során átépítik a Flórián teret és a pesti híd­fő környékét is. A nagysza­bású program idején — elő­reláthatólag — mindvégig biztosítják az Arpád-hídon való áthaladást, legalább 2x1 sávon. Bizonyos irányokban azonban korlátozzák a sze- mélygépkocsi-íoi'galmat és terelő útvonalakat ajánlanak. Miként érintik ezek az or­szág különböző részéből Bu­dapestre érkezőket? Az M 1-es, az M 7-es. va­lamint a 6-os út felől Észak- Buda és a Duna-kanyar felé tartó autósok a budai alsó rakparton, majd az Árpád fejedelem útján és a Kórház utcán át tudnak legköny- nyebben eljutni a 11-es, a Szentendrei út felé. Február Piaci körkép A jég hátán is megélnek Eigy fokkal tovább mér­séklődött a fokhagyma ára. Már f>0-ért is kínálták kiló­ját, pedig Veszprémiben 10(1 forint, Kecskeméten 90 és Pesten is 78. A kaposvárit nem számítva Komlón a leg­olcsóbb. 65-ért adják. A f ő- zőhágyma viszont, itt a leg­drágább, 14—15. Olcsó — 8— 9 forintos — hagymát már csak Debrecen ben, Kecske­méten és Kaposváron lehet kapni. Nálunk a lila sem ke­rül többe 14-nel. A burgonya megszokott módon mindenütt drágább 1—2 forinttal a 6—6,50-es kaposvárinál, sót Pesten és Komlón 9-órt keresik. 5-be kerül a legolcsóbb iejeská- poszta Békéscsabán, 10-ért a legdrágább Zalaegersze­gen. A kaposvári árusok az arany középutat választot­ták: 6.50—7,50 kilója. A tök valóságtól elrugasz­kodott 7—8 forintos ára több derültséget, mint vásárlási kedvet ébresztett. Akik vet­tek a 42 forintos tormából, reszelése közben sirathatják a pénzüket. Hasonló — kiló­ra átszámított — áron nem fogyott a spenót. 28 volt kilója a sóletba valónak. Zalában 6 forinttal olcsóbb. Kecskeméten vi­szont héttel drágább. Petre­zselymet 2 forintért árultak.* A ha (forintos cékla gazdái tolulhattak a vásárlók közö­nye láttán. A szó szoros értelmében keresett cikk volt a karfiol. Akadt viszont még némi ka­ralábé. darabonként 5-órt. Bőséges volt a felhozatal vegyes zöldségből. Sárgaré­pát 7—8-éigt. fehéret 12—13­ért vehettünk, A gomba 66­ént kapós. A szó legjobb értelmében vett gyümölcsöt már ejtak az admaárusok kínáltak. 18- ért országalmát adtak, de még a 12 forintos is hara­pásra ingerelt. Csincsi 6 fo­rintos portékáján is látszott, hogy alma. Budapesten 14- ért adnak szépet, Debrecen­ben már 1(1-ért is. omlón van legnagyobb szeme 15— 17 forintért. Haragos zöld körtét 12 fo­rintért. adtak. Az ÉLmunkás tér jár az élen körteárben: ott 20 forint kilója, miköz­ben Zalaegerszegen fele anyá­nyiba kerül. Aligha tudtak volna olyan árat kérni a — mellesleg 10, illetve 16 fo­rintos — naspolyáért és sző­lőéit. amit bárki is meg­adott volna!» Fogyóban van viszont egy másik aszalódott »inyencfalat«, a 45-ért mért szilva. 120 forintra mérséklődött a mandula ára, a dióbél to­vábbra is 100. A 2—3 fo­rintos hóvirág vagy a csok­ronként ötért kínált barka egyelőre a sarki ciklon hír­nöke ... A jég hátán is megölnek a haromíipiac árusai: 130-at vágtak zsebre egy több tol­lat, mint húst mutató ka­kasért. Egy tyúkoeska tor­kúira 80-ért tehettek kést. A csirke kilója 45 forint körül volt; Szolnokon csak 38. vi­szont Pesten 50 forint. A ka­posvári tyúkok Pesten lab­dába se rúgnának, ott ugyan­is kilójuk csak 31 forint. B F. A HÍRADÁSTECHNIKAI SZÖVETKEZET BOGLÁRLELLEI TELEPE felvételre keres 1 gyártástechnológiában jártas gépésztechnikust Jelentkezni lehet hétfőtől péntekig 7-tö5 16 _____________ 1505133 — A nehézg'épeinknél így jutottunk el a 90 százalékos üzemidőhöz a munkaidőn belül, s az MTZ-knél is 65 .százalék fölé léptünk. Mint kiderült, az üzemidő ará­nyát kevésbé a gépkezelő, inkább a munkaszervezéssel megbízott művezető befo­lyásolhatja. Az üzemanyag- elszámolási lehat üzemórára alapoztuk, s elértük, hogy 1977-től — a növekvő ter­melés mellett — egy literrel sem nőtt a felhasznált üzem­anyag mennyisége. Még ta­valy sem, pedig akkor igen­csak sok és nehéz feladattal kellett megbirkózniuk a gé­peknek . . . A gazdaság üzemanyag- költsége néni nőtt olyan arányban, ahogyan az árak növekedtek — s ez igencsak jelentős eredmény! Az üzemóra-számlál ás bogiá­ri módszerét már néhány somogyi mezőgazdasági nagyüzem is átvette — a gé­pekre most épített, áramfor­rás nélküli műszer egyéb­ként a Magév-nél megren­delhető —. és jó lenne, ha mind többen érdeklődnének iránta. Ez azért is indokolt, mert olyan eljárásról van szó. amely energia- és költ­ségmegtakarítást ■ eredmé­nyez, és fokozza az eszköz- kihasanáitságot. Heine»/ Fcrea* végére várhatóan elkészül az új Duná-parti út. —■ atz al­só rakpart folytatása —, így a Petőfi-híd hídfőjétől a fő­városi forgalom elkerülésé­vel közvetlenül eljuthatnak a 11-es útig. Ugyanebből az irányból Észak-pest és Nóg- rád megye felé a Petőfi- és az Erzsébet-hidat, valamint a pesti alsó rakpartot ajánl- j ák. Az Észak-Pest megye és a Duna-kanyar felől a 11-es ütöm érkezők déli irányban elkerülhetik q forgalmas Flórián teret a Raktár utca, a Várad i út és a Bécsi út felé. Ellenkező irányba» m Árpád fejedelem útija, * Korvin Ottó tér, a Kot hív/, utca. es február végétől az új Duna-parti utat vehetik igénybe a fővároson áthala­dók. A Szentendre—Eszter­gom irányából észak {elöl érkező autósok továbbra i* átmehetnek az Arpád-hídon a 2-es út (Vác) és az M 3-as (Hatvan) felé. Az Észak-Pest és Nógrad megye felől érkezők szintén átmehetnek az Árpád hid ön, de csak Esztergom és Szén - endre irányában. A flórian téri körforgalom ugyanis a jövő héttől megszűnik. Az 5-ös. 4-es út felől ér­kezők a Petőfi-hídon, budai alsó rakparton, a 3-as út felől jövők pedig az Erzsé- bet»hídon és ennek budai hídfőjéből kialakított új le­kanyarod ási lehetőséggel a rakparton juthanak Észak- Buda és a Duma-kanyar fe­lé A gyalogosokat két válto­zás érinti: megszűnik a 33-as villamos helyette »V«-jelzé- sű autóbusz közlekedik, s ugyancsak megszűnik a ll­es, amelyet az azonos irány­ban haladó autóbuszjáratok bővítésével pótolnak. Még az idén megkezdődik a Hungária körút átépítése is, és ez tovább bonyolítja a helyzetet. Az ajánlott út­vonalak között ezért is nem szerepelt az M 3-a.s felé a Róbert Károly körút és a Hungária körút. Az új Árpád-híd 921 mé­ter hosszú déli része jövő októberben, északi része pe- dik 1984-ben kerül átadás­ra. Várhatóan ekkor szűnik meg a forgalomkorlátozás. t. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom