Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

Hübner Aranka Holdfogyatkozás című textilje nemcsak a hagyományodat örökítette át. ele alapeivk. . megőrizte az anyagszerűség fontosságát is. Ám a len. kender és egyeb alapanya­gok mellett megjelentek az ujak. a kézi szövés mellett a gépi megmunkálás ugyan­csak terel hódított. A textíl- liák funkciói is változtak. Előtérbe kerültek a szőnyeg- faliképek. a kárpitok és a textilplasztikák. A művészi kifejezésnek tág teret adnak az új technikák és techno­lógiák. a kézi és gépi szövés lehetőségei. Szilviteku Margit Munka- csv-díjas textilművész ve­gyes technikával készült plasztikus faliképé, a szin­tén Munkácsy-díjas Hiibner Aranka Holdfogyatkozás cí­mű. selyemből készült játé­kos faliképé .az ötlet mel­lett a sikeres megvalósulást is dicséri. Solti Gizella stili­zált. anyagszerű. Asztronau­ta című. francia gobelin- technikával szövött textilje a további lehetőségeket is sejteti. Hegyi Ibolya gobe­lin öv- és táskakollekciója a napi. személyes használati lehetőségekre hívja föl a figyelmet, úgy szintén az Iparművészeti Modellbolt áruválasztéka, mely a höl­gyek divatos önözéséről ad képet. A makramé vált legin­kább köznapivá, hiszen so­kain — nem hivatásosak — foglalkoznak vele otthon. A lakás új dekorációja, az öltözék elegáns kiegészítője a divatos mátkám észövés. Lehet ötletet, meríteni a ké­zi szövéshez Szabó Veroni­kától is. akitől egy szép gyapjú ágytakaró szereltei a bemutatón. H. 15. tervek szerint. Ugyancsak a Latinca-haz lesz a helyszíne a Fonómunkas Kisszrnpud ma esti — 19 órakor kezdő­dő — rendezvényének, mciy- lyel az együttes fennállásá­nak huszadik évfordulóját ünnepük. Megnyitót mond Király Zoltán, a megyei művelődési központ igazga­tója. A rendezvény egy so­rozat kezdete. Két bemuta­tót is láthat ma este a kö­zönség. A KISZ Központi Művészegyüttesének szín­pada Gáli József Künn a bárány című egyíelvonaao- sál adja elő Dévényi Róbert rendezésében, míg a Fonó- munkás Kisszinpud M rozék A nyűt tengeren című ab­szurd játékával jelentkezik. Vértes Elemér rendezte. Mint ismeretes, a magyaror­szági ősbemutatója ennek a műnek a Csiky Gergely Szín­házban volt; Máriáss József, Kan Vilmos, Homokay Pál játszott benne. Ugyancsak a Latinca Mű­velődési Központból érke­zeit a meghívo: február má­sodikén. hétfőn 18 és 20 órai kezdettel Fairs-harug '81 című kabaré- és nótafestjüket tart­ják. A* tflűsotbart íeHóp So­mogyi Pál, Radványi Barna, Talaöer Erzsébet, Szántay Ildikó, Miklósi József, H al­lay Bertalan é» Szilassy Kel­li. A kaposvári mozik közül két filmszínház is magyar filmmel várja a nézőt. A Vörös Csillagban játsszák a Vámmente» házasság című magyar—tinin produkciót Szi-nes film ez. Rendezője Zsombolyai János, aki A kenguru es a Kihajolni ve­szélyes című alkotásaival ví­vott ki népszerűséget. A film írói: Kertész Ákos, Matti Ijüs, Koródy Ildikó, Fábri Sándor és Zsobolyai. Operatőr: Ragályi Elemér. A két főszerepet a képün­kön. látható Kiss Maii és Tom Wentzel .játssza, s fosv- tos feladatot kapott Eszter­gályos Cecília • meg Margit- tay Ági is. A koprodukció Helsinkiben mór nagy si­kert aratott, Kekkonnen köztársasági elnök is megte­kintette a díszbemutatón. A* ifjabb közönséget bizonyára a film' zenéje vonzza majd. hiszen az Omega együttes muzsikája szól . .. A Latinca moziban szom­bat—vasárnap Szörény Re­zső Boldog születésnapot. Marilyn! című alkotását ve­títik. A főszerepet Esztergá­lyos Cecília kapta. Balázs Péter, Bálint András, Balá- zsovits Lajos, Vajda László lesznek a partnerei. Témá­ja: egy vidéki színésznő sztárkarrierre vágyik, s köz­ben a saját, valós lehetősé­geivel sem él . ., A Szabad Ifjúság moziban a korai előadáson az Iste­nem, emberek vágyónk! cí­mű színes. szinkróniáéit csehszlovák filmet, vetítik. Az esti két előadáson a Ne­gyedik fázis című színes, s zin k.ron ízéit l udo mány os ­fantasztikus amerikai mű szerepel. Ebben egy- világ­méretű földi katasztrófa után a hangyák veszik át a. hatalmat. Sajnos, a ham- gyászsünök is kipusztultak... A bogiärlellei Vifkáir Béla Diákszinpad vendégeskedik ma 18 órakor a nagybajomi művelődési házban. Műsoru­kon három prod ukeiój uk szerepel: a Che Guevara- emlékmüsor. Arany Janos Nagyidai cigányok cunu mü­vének feldolgozása. és Koo.s Karoly: Attila király legen­dája. A Csurgói műsorból ollóz­tuk a hírt: a hét vegén i a Kaposvári Barokk együttes ad hangversenyt a művelő­dési központ klubtermében. A nagyatádi programok kö­zül a bodvicai gyermekklub mai összejövetele lesz ked­velt a kicsik között: Macs­kanyelv címmel játékos fog­lalkozásra hívják ókét a könyvtárba. A meglehető­sen »-vérszegény« járási, vá­rosi, községi rendezvénysotr- nak tulajdonképpen ezzel végére is értünk. A műve­lődés otthonaiban — min­den bizonnyal — már- a iar- sangna készülnek . . . Kaposváron is így van ez. Mint ismeretes a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban már mától megtekinthető a Textil az iparművészetben című ki­állítás.. Tizenkilenc órara a fiatal utazók • gyűlnek össze klubjukban. Vitaestet ren­deznek a mai ifjúságról. Iz­galmas lesz ■ ■ ■ Hétfőn aztán megkezdődik az --igazi-» far­sangi hét, sok mulatsággal, tartalmas programmal, mint arról lapunk előzetese már beszámolt. A Latinca Művelődési Központ nvugdijas pedagó­gus klubjában 17 órára ma is várják a tagokat. A Mun­kácsy gimnázium diákszin- pada mutatkozik be itt a kálvária Megkaptam erz influenzát; fájt a fejem, sajgóit a dere­kam, lázam volt. Türelmes, közösségi ember vagyok, ezért határoztam úgy, hogy én megyek az or­voshoz, és nem hivatom ki. Beálltam a rendelőben a sorba; eljutottam a kis ab­lakig, ahol elveszik az em­ber iratait. Ekkor derült ki. hogy otthon felejtettem a személyi igazolványomat. Hazafutottam. Azután kez­dődön elölről az egész. Nem számít — három óra múlva már a rokonszenves, fiatal doktornő szeme elé kerültem. Illetve »szeme elé* — ez nem megfelelő ki­fejezés. hiszen a doktornő föl sem emelte tekintetét az előtte levő papírokról; se­besen. elszántan írt valamit. — Vetkőzzön le! — mond­ta, de olyan hangon, mintha éjfélkor mondta volna, egy elhagyatott sikátorban. Levetkőztem. — Mi a panasza? — Fáj a lábam, remeg a kezem, a ... — Keze, laba? ... A sebé­szetre! Tizenötös szoba, har­madik ajtó, a folyosón bal­ra .. . A könetkezöt! . . . — De. .. — Semmi de! Hozzon le­letet a sebészetrőlI Nővérke, vezesse ki a beteget! Kérem a következőt! A n&cerke htHaríjziAbarn kitolt a folyosóra. Elkullog ­ta-m a sebészeire. A sebész szemét sem láttam, ő sem nézett rám, ö is a papírjai­val foglalkozott: Elszántan, sebesen írt, mint egy gyors­író. — Vetkőzzön lei Levetkőztem. — Mi a panasza? Megint olyasmit kottyan­tottam ki, amit nem kellett volna: , — A feje? Az ideggyó-1 gyásznál volt már? — Még nem . .. — Na. kérem... Először az ideggyógyászhoz menjen, aztán ... — Nézze!..'. — Nem nézem! Menjen az ideggyógyászhoz, aztán... kérem a kővetkezőt! Nagy nehezen elvánszo­rogtam az ideggyógyászhoz. És ott... Hát igen. ha az isten meg akar verni vala­kit. ékkor nemcsal: az influ­enzát küldi rá, hanem az eszét is elveszi. Az orvos kérdésére, hogy mim fáj, azt válaszoltam, hogy sem­mim. de piros sapkás ege­reket látok. Az ideggyógyász kapott az alkalmon, még a papírjaiból is felpillantott, úgy kérdez­te: — Szemésznél volt? — Nem. de a látásomig nem panaszkodom . . . — Elég baj az, barát ócs­kám, eleg bej, hogy elha­nyagolja. Menjen ejőbb a szemészhez! y— és kivezette­tett a rendelőből. A szemész nem sokat baj­lódott velem. Ahogy meghal­lotta. hogy a derekam fáj, összecsapta a kezét, megcsó­válta a fejét és felkiáltott: — Menjen az urológushoz! Biztosan a veséjével van va­lami baj. Az urológián adtak epy kis üveget, és meghagylak, hogy másnap reggel hozzam vissza. Csak álltám ott. és komoran hallgattam. Ekkor az urológus így szólt a nő­vérhez: — Ügy látszik, síiket a be­teg. Nővérke, vezesse át a fülészetre! Amikor -a fülész valami csillogó eszközt dugott a fü­lembe, teli torokból ordítani kezdtem, hogy ez már aztán sok. egy beteg ember meg- gyalazása: a panaszkönyvet kértem, követeltem. hogy hívják oda a főorvost. Csodák csodájára, szinte azonnal előkerült a főorvos. Együttérzően nézett rám. megcsóválta a fejét, majd így szólt: — Vigyek a zárt osztály­ra ! Tudom, hogy teljesen nor­mális vagyok, hanem az na­gyon izgat, hogy a pszichiá­ter kinek passzol at! Mikola Bilkun türcUloua,; Bvalka Lasziv Textil az iparművészeiben Avagy: a lakaiban. hiszen a hatvanas évek végén fel­lendülésnek indult magyar text i lmúvészet. meg h ód itat­ta a lakást is. nemcsak a kiállítót érmek ben találkoz­ni szépr alkotásaival. Az Iparműveszeti Vállalat ván­dorkiállítását a Somogy me­gyei Művelődési Központ el­sőkent a Kilián György If­júsági és Ü ttörő Művelődés! Központban mutatja be — ott jártunk, s nem csalód­tunk. A mai magyar textil- művészet legjelentősebb al­kotóinak a munkáiból kap ízelítőt a néző s kedvet ah­hoz. hogy megismerje ennek az ősi mesterségnek, foglal­kozásnak a hagyományain ■nevelkedett, es megújult ipar­művészeti tevékenységet A kékfestés több ezer eves. motívumainak kialakításá­hoz jelentős mértékben hoz­zájárult a népművészet is. Ma térítőn, "faliképen, füg­gönyön- találkozunk e ha­gyomány örökségével. Bódy Irén Munkácsy-díjas, kék­festő munkáit csodálhatjuk neg. A batik is ősi kultú­rák talaján született. Pász­toráé Gáspár Irén nevét je­gyeztük meg a kiállításon. A megújult textilművészet HÉTVÉG! /TÁJ0LÓ könyvespolc Kallódó cowboyok Arthur Miller drámaíró­ként él a köztudatban, es joggal. Ki Hé' emlékezne a mai harmincasoktól fölfelé Tímár József megrendítő alakítására Az ügynök ha­lálában vagy Pécsi Sándor játékára A pillantás a híd­ról című Miller-drámában, a Salenti boszorkányok Y rés Mont.ándjára a filmvásznon, a Marylin Mon roe-altere- gókra — köztük Váradi Hé­dire — a híres sztárról szóló tragédiában? ■ A regényíró, elbeszélő Arthur Miller ismeretlenebb. Pedig ez a próza is megér­demelné, hogy ne maradjon olvasói terra incognita. Eh­hez azonban újra ki kellene adni a magyarul — egyelő­re először es utoljára 1961-ben megjelent Gyújtó­pont című regény-ét, amely­ben az antiszemitizmus el­len emel vádat: Lawrence Newman nagy vállalati osz­tályvezetőt szemüvegé miatt zsidónak kezdik vélni Mil­ler művében, s bár a kistő- nök goj, hirtelen légüres tér támad körülötte...! Kapko- dóvá válik, fölmondja állá­sai, de a titkos vad. .gyűlö­let egyre kegyetlenebb hely­zeteket teremt körülötte, mígnem szinte pogrom szen­vedő alanya nem lesz: akkor azonban rejtett bátorságtar- taiéka aktivizálódik, talpra áll, hogy visszaüssön. Kitű­nő regény! 1974-ben Miller­nek az Éjjeli műszak című munkája is megjelent ma­gyarul. Ennek a kisregény­nek a hőse egy csak magá­val törődő lakatos, aki rész­vétlenül éli életét a hátor­szágban, amíg ki nem bil­lenti egyensúlyából valami, akkor — akár csak a Gyúj­tópont hőse •— két lábra emelkedik! A Magvető Kiadó a ra re sorozatban jelentette meg néhány hete a Kallódó em­berek , című kisregényt. Filmként már ismertük a történetet: 1960-ban John Huston vitte celluloidszalag­ra Miller müvét, természete­sen erősen föl dúsítva a cse­lekményt, Marilyn Monroe- nuk is szerepet kreálva. Monroe akkor még az író ieiesege volt, így nem mé­rési a toíUAc-íezer, hogy noha a No-rüian Mailer Mon­roe-ról szóló könyvrészleté­ből tutijuk: kutya—madská barátságban éltek akkoriban — nem volt Miller ellenére, ha sztár felesége főszerepet kap, s igy némileg szirupos­sá vált a filmváltozat. A kisregény szikár, ke­mény mű. --Cowboy regény«. Hősei -szabad emberek«, nem bérért dolgoznak, mint az amerikai átlagpolgár. Őseik — kemény vadnyugati fickók — életmintájára musztángokat fognak be a szavannás vidéken. Petőfi­vel mondva: részük minden nyomor, de szabadok. . . Lát1 sxatra valóban azok. A va­lóságban azonban élő ana­kronizmusok, s épp emiatt í t él tettek pusztulásra. Utolsó, legendák néíkűrli alakjai a pián írlei kű embe­reknek. S micsoda fintora a sorsnak! Ok — akiknek a ló szinte barátjuk, társuk volt — vágóhídra fogják be az utolsó musztángokat.. »A lo­vakat lelövik, ugye9« — kér­dezhetnénk egy másik könyv címével. Lelövik vagy más módon végeznek velük, hogy konzerv-k utyaeledelt készít­senek belőlük. De ez a ke­gyetlen sor az ő sorsukat is előre jövendöli. . . Mert nem­sokára élfogynak a prérk-ől a vadlovak, a rodéóból pedig kiöregedett Clay Langladel. Fiatalabb társa minden bi­zonnyal eisaereli tőle Ros- lynt. Guido meg lezuhan az ócska repülőgépével valahol. Miller nem siratja el őket, de rokonszenvezik velük; sorsukkal általánosabb fi­gyelmeztetést küldve a me- chanizálódott, siváruló ér­zelmi világú metropolisok­nak. A Kallódó emberek tucat - nyi gyenge westernt is -eredményezett«: ezekben a vadnyugat coltos lovagjai válnak -fölösleges emberek­ké«. Miller- regényírónak, eHbe- .szé lőnek is jelentős — erre enged következtetni ez a rövid lélegzetű műve, ame­lyet Falvay Mihály fordított magyarra. Kár. hogy a cím­lapfotó -hazudós«, a mű el­leneben bal. t b-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom