Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

I Kupolák Kizsi szigetén A Szovjetunió európai fe­lének északnyugati részén, fekszik Kizsi szigete. Az alig négy kilométer hosszú, 200—600 méter széles, az Onyega-tóban elterülő sziget arról ismert, hogy itt talál­hatók az ősi orosz építőmű­vészét XVIII. századi nagy­szerű emlékei. A Preobra­zsens zik i j - templom h ús z hagy makupola ja merészen tör az eg felé. A 37 méter. magas gyönyörű műemlék és a mellette található Pok- rovi-templom egyetlen szög fölhasználása nélkül készült. A műemlékeket nemrég restaurálták. Turisták százai érkeznek a szigetié, hogy megismerked jenek a táj megismételhetetlen szépsé­gével, gyönyörködjenek a népművészet nagyszerű al­kotásaiban, s elismeréssel adózzanak az orosz mesterek munkájának és tehetségé­nek. Az egészségügy közkatonái Centenáriumra készül a Vöröskereszt Somogy 541 vöröskeresztes a lapszervezetében több mi nt 37 ezer tag tevékenykedik. Ebből 7300 aktivista elvégez­te a tömegszervezet által rendezett valamelyik tanfo­lyamat. Közülük mintegy négyezren a városokban te­vékenykednek. Ha a Magyar VöröskeresMt munkájáról hallunk, első­sorban a véradomozgalom jut eszünkbe. Pedig ez csu­pán az egyik,, bár nem elha­nyagolható része szerteágazó feladataiknak. Munkájuk­hoz tartozik többek között a család- és egészségvéde­lem, az elsősegélynyújtó tanfolyamok és tisztasági ak- eiók| megszervezése, értéke­lése is. A megyei veradónwaga lom kiemelkedő erecknéhyekkel dicsekedhet. Tavaly 197 al­kalommal szerveztek önkén­tes véradást. 24 ezer ember összesen 8700 liter vért adott, örvendetesen emelkedett az új donorok száma: a múlt érben 4400 -am voltak. Az újonnan jelentkezők hetven százaléka harminc éven alu­li. A vöröskeresztes aj apsvjet- vezetek kiemelten foglalkoz­tak tavaly az ipán es a me­zőgazdasági • dolgozók egész­séges életmódira nevelésevei. A köjállal és a megyei üzemegészségügy i szakszol­gálattal közösen például el­ső i-zben szerveztek mező- gazdasági ü-zemegészsegüayi an kétet a Balaton bogiári Ál­lami Gazdaságban. Több Hogyan számítsuk ki a permetlé töménységét? A növényvédő szerek cso­magölásán mindig feltünte­tik a permetlé töménységét, porozó vagy talajfertőtlenítő szerek esetében a hektárra szükséges szer mennyiségét. Ezekből az adatokból azon­ban házikertekben, ahol egy­két gyümölcsfa, néhány sző­lőtőke vagy pár négyzetmé­ternyi zöldségterület nö­vényvédelmi munkáját kell elvégezni, sokszor okoz gon­dot á szükséges adag kiszá­mítása. Ha csafc néhány liter per- metlevet is kall készíteni, ak­kor is célszerű a száz liter permedéhez szükséges szer- ínennyiségjiól kiindulni. Pél­dául a növényvédő szert U.2 százalékos töménységben kell használni, belőle 100 li­ter vízhez 20 dkg szükséges; 10 literhez tehát 2 dkg, 20 literhez 4 dkg sib. Mivel ilyen kis mennyiséget keres­kedelmi forgalomban nem iehet ka.pni, házi mérőesz­közt kelt rendszeresíteni. Ezt az eszközt azonban más'cél­ra- használni nőm1 szabad. Fontos tudnivaló., a per­metlé .készítésénél, bogy a kombinált permetezés során mindig ugyanahhoz u víz­mennyiséghez számítjuk a szükséges szei-mennyiséget. Ha például a Zineb 0.2 szá­zalékos + á Thiovit 0,2 szá­zalékos -f- az Unifosz 8.1 százalékos töménységű kom­^ növényj védelem bináciojá* kívánjuk alkal­mazni, akkor Itt liter vízhez 2 dkg Zinebet + 2 dkg Thiovnot -j- 1 kóbcentiliter Urvifoszt adunk A kombiná­ciók esetében a várakozási időnél mindig a leghosszabb várakozási idejű szert kell figyelembe venni. A példa­ként említett kombináció várakozási ideje borszőlőnél 30 nap. annak ellenére, hógv az U ni fősz várakozási ideje 7 nap. a Thiovit pedig vá­rakozási idő nélkül» képei*- mény. Az ajánlott tömén ységet az útmutatók alsó és felső határértékben adják meg (pl. Zineb 0,2—0.3 sz-azwték); ez-azt jeleníti, hogy a szer a a . javasolt értékek koaöét használva elpusatrtja « ká- rositókar, es a megvédendő növényre meg nincs karos hatással. Az alacsonyabb tö­ménységeket gyengébb fer­tőzés észlelésekor, a ntaga- sabö töménységeket erősebb fertőzésnél keli használni. A bogyós gyümölcsű bokrok és a szőlő egyezem lepermete- zeséie az íütetvény fejiew- segétől függően 100 oegH'zet- meter nagyságú területre 7—14 liter, a zöldséges es a virágoskert kezeléséhez pe­dig (ugyanakkora területre) ,)—Mi I««- perreedemet s«a Egyes madarak elszaporodásának hátrányai ipari üzemben kiállítással egybekötött előadásokat, ke­rékasztal-beszélgetéseket ren. deztek, s a megy©! vezető­ség közreműködött a XI. üzemegészségügy i I tudomá­nyos vándorgyűlés előkészí­tésében is. Család védelmi tevékeny­ségük során különös figyel­met fordítottak a felvilágo­sító munkára. Ifjúsági klu­bokban. iskolai vöröskeresz­té» rendezvényeken előadás­sorozatokat tartottak a fia­taloknak a család szerepéről, a családtervezés jelentőségé­ről. Kiemelkedő sikere voít a Szülők iskolája című prog­ramnak. melyet a t^hes nők és a kismamák számára áUi- ’ tottak össze. Az előadásso­rozatokon és a tanfolyamo­kon a megyeben élő kisma­máknak az egynegyede je­lent meg. Ugyancsak fon­tos feladatnak tekintik az idősekkel való fog­lalkozást. Követendő példa­ként említhetjük a nagyatá­di kórház vörös keresztes alapszervezetét, amely érte­sítést küld az illetékes vá­rosi vagy nagyközségi alap­szervezetnek. ha egy idős, egyedülálló ember elhagyja a kórházat. Igv a helyi ak­tívák a gondjaikba vehetik. Májusban ünnepeljük a Magyar Vöröskereszt fenn­állásának századik évfordu­lóját. A felkészülés során felkutatták azokat, akik több mint húsz éve tagjai a szer­vezetnek. Csaknem 800 ilyen embert találtak, s ami kü­lönösen örvendetes: ezeknek a fele még ma is aktívan te­véken vkedik. Szürkén hömpölyög a zajló Tisza. Szikrázni látszik a teli verőfényben az üsző, forgó jégtáblák szegélye. Fehér habként fedi őket a rajtuk összegyűlt madárse­reg. Pihenő, napozó danka­sirályok. Száz. kétszáz, né­ha félezer utazik a mozgó jégen, a folyón. Időn ként egyszerre kel szárnyra az egész csapat és röpül visz- sza, víz ellen néhány száz métert. Megszállnak egy- egy- jégtáblát, és újra kez­dődik az utazás, szárnyalás. Máskor, borús időben el­szórtan. egyenként vagy kis csoportokban látjuk őket a víz fölött. Leginkább a fo­lyóba öm.íő csatornák torko­lata táján röpködnek. Élel­met keresnek. Olykor élesem ikácsolva, egymással civa­kodva, merész ívben csap­iak le a víz színéin üsző hulladékra. Kora délután láthatók, amint éjszakai pihenőhe­lyükre húznak, összetarto­zó,. néha az ezret is elérő nagy nyájban, kisebb csapa­tokra tagolódva röpülnek egv meghatározott irányba. A legutóbbi években a vi­zektől távolabb is csapato­san láthatók mindenütt, ahol nagyobb mennyiségű hulla­dék födetlenül hever a la­kótelepeken vagy környé­kükön. A téli hónapokban ha­zánkban csak vendégek. Finnországban. a Szovjet­unióban. az NDK -ba n fész­kelnek. és az ottani kemény hidegek elöl húzódnak vi­dékei nkire telelni. Az Alföld r íocsaraibam. ha tartavaiban ■•;vre nagyobb számban köl­tő dankasirályok Olasoor- i- •ág, Franciaország és Észak-Afirika fagymentes tájain telelnek. Szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak ezek a könnyed, gyors röptű mada­rak. Kevesen tudják, hogy 'életmódváltoziáisuk követ­keztében új kömyezieit.védel­mi gondot okoznak. A mezőgazdasági kártevők, rovarok és rágcsá­lók jelentős pusztítója, igen hasznos madár a dankasi­rály. Joggal óvja a madár- védelmi rendelet. A legutób­bi években azonban, az em­beri tevékenység hatására, hirtelen nagymértékben megnőtt a/.' állományuk. Mi­vel ragadozó madaraink leg­több faját, a sólymokat, hé­jákat. sasokat úgyszólván a kihalás szélére juttattuk, nincs, vagy nagyon kévés a sirályokat gyérítő madár. A sirálvtelepeken ' zavartalanul folyik a szaporodás. A túl­népesedett kolónia lakd» nem találnak elegendő élel­met eddigi tápterületeiken, a szántókon, reteken. Kény­telenek másutt. így az em­beri lakóhelyeken is keresni táplálékukat. A szeméttele­pekéi. nyűt szenny vízcsa­tornákat éppúgy látogatják, mint az éleimN/.er-ieldolgo- zjó üzemeket, sót legújabban a külterületi utcákat is. (Megfigyelték például, hogy Szeged külvároséban az. ut­cáira kiöntött háztartási hul­ladékon úgy csipegettek, mim-t a a«iamöok a barom­fiudvarban.) Kézenfekvő a következte­tés, hogy a testükre tapadt mikrobákkal, elhullatott ürülék ükkel fertőzéseket terjeszthetnek. A veszélyre jellemző, hogy az idei télen, meghatározott időtartammal és helyileg- korlátozva, fel­függesztette a dankasirály védelmét az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal. Engedélyezte a sze­gedi vágóhíd területén a le- lövését, illetve riasztáséit. (Ez az eljárás, tekintve a sb« Ívok állandó kóborlását, kevéssé célravezetőnek lát­szik. Hiszen, ha az egyik csapatot elriasztják, jón a másak, harmadik és így to­vább. Végleges megoldás a vágóhídi hulladéknak a ma­darak számára hozzáférhe­tetlen tarolása lehet.) Mit tehetünk a dankasi­rályok urbanlzálódása, a fertőzés veszély ellen? Sze­metel, hulladékot fedetlenül ne tároljunk. Semmi esetre se szoktassuk etetéssel a la­kóhelyekre a sirályokat. Túl­népesedésüket ellensúlyoz­ná a ragadozó madarak — a sirályfélék természetes el­lenségeinek — ' fokozottabb védelme, elszttpoa-odasuk elő­segítése. Tanulságos példa áll előt­tünk: az ezüstsirály esete. 1880-ban kipusztulóban volt ez a madár a Keleti -len gier német, holland, angol part­jain. Nagy propagamdát fej­tettek ki a védelme érdeké­ben. Etettek őket az udva- i\>kon. a balkonokon. • Né­hány ev múlva már nap­hosszat a tengerpart; váro­sokban (halpiacokon, csator­nák mentén, swméttelepe­kenj tartózkodtak. Csak éj­szakázni jártaik a tengerre, folyókra. Néhány év eltelté­vel már költöttek a parti települések házain. Mintegy nyolcvan év alatt a tengeri madárból szárazföldi lakó lett. Az élelembőség és a védelem következtében rob­banásszerűen megnőtt az ezüststrályok szarna. Ma már a városi hulladékokkal egyiljtt is kevés számukra a táplálék. A régebben ked­velt parti madár veszélyes szárazföldi ragadozó lett, amelytől nincs biztonságban egyetlen madártojás vagy fióka sem. Az ezüstsirály Magyaror­szágon is szaporodóban van. Eddig inkább csak vonulási időben láthattuk kisebb cso­portjait a Balatonon, a Du­nán, Tiszán. A múlt nyá­ron viszont mar több százas csapatai nyaraltak egyes ta­vakon. halastavakon. Való­színűnek látszik, hogy előbb- utőbb fészkelni fog nálunk. Természetvédelmi ha­tóságunk es a Magyar Ma­dártani Egyesület (így ez utóbbinak kaposvári helyi csoportja is) fokozott figye­lemmel kell kísérje életü­ket. Egy dolgot azonban mindig szem előtt kell tar­tani. Minden mesterséges beavatkozás (például a to­jások összeszedése) eredmé­nye kétséges. A természetes ellenségek kímélésé viszont rendszerint fenntartja a bio­lógiai egyensúlyt. Dr. Marián Miklós Pályakezdő jogászok munkába lépése Január 1-tö/ új szabály Az egyetemek nappali ta­gozatain végző jogászok munkavállalás szempontjá­ból ezután három hónapig számítanak pályakezdőnek, s ennyi ideig vonatkoznak rá­juk az elhelyezkedésnek — pontosabban: az első mun­kaviszony létesítésének — azok az új szabályai, ame­lyeket az igazságügy-minisiz- ter most megjelent rendele- le tartalmaz. A január 1-töl hatályos jogszabály (a fia­tal orvosok és pedagógusok munkába állásának módosí­tott paiyazau rendszeréhez, hasonlóan) egyszerűsíti a végzősök rmtnkahelyvalasz- tását, első alkalommal az 1981—82-es tanévben jogi diplomát szerző fiatalok sssá- mára — közölték az MTI munkatársával az Igazság­ügyi Mámszíériunri személy­zeti főosztályén. A friss diplomás jogászo­kat váró munkáltatók au­gusztus 31-ig megküldik az allam- es jogtudományi ka­rok dékánjainak a betölten­dő munkakörök pályázati felhívásait. Ezeket — össze­sítve I— az egyeteme),- köz­ük az igazságügy-miniszter­rel, s ő a végzők számárnak és a népgazdaság tervszerű jogászszakember-et látásá­nak figy elembe vételével szükség esetén évenként egyes szakterületeken kor­látozhatja a meghirdethető állások számát. A pályázati felhívásokra, amelyeket az egy elemeken október 10-ig közzetesznek. november lü- ig pályázhatnak a végzősök, s a munkáltatóktól decem­ber lü-ig választ kapnak. Ugyanezek lesznek a határ­idők minden évben. Eddig mindenki legföljebb három helyre pályázhatott, ezután megszűnik a korláto­zás, es az egyetemek sem­rangsorolják a pályázókat. A meghirdetett állások be­töltéséről a munkahelyek ér­tesítik az érintett jogi kar dékánját. Elutasított pályázat esetén a csatolt iratokat a pályázóknak haladéktalanul visszaküldik. Akinek viszont több pályázatát elfogadják, annak értesítenie kell azt a munkáltatót, amelyikkei nem kivan munkaszerződést köt­ni. A pályázattal elnyert első munkahelyen a pályakezdő jogász az eddigi hatom ev­vel szemben három hónapot köteLes eltölteni. Ezalatt kellőképpen megismerked­het az adott es a távlati le­hetőségekkel ; s a munka­helynek érdeke, hogy meg­tartsa a fiatalt, hozzásegítse — két év gyakorlati idő után — a jogi szakvizsga le­tételéhez. A betöltetlenül meradt ál­lásokra a másutt eredméiyv- teleniül pályázók a diplomá­juk megszerzésétől számított három hónapon belül pá­lyázhatnak. Ha ennyi idő alatt a pályakezdő jogasz nem tud elhelyezkedni. pá­lyázat nélkül is alkalmaz­ható. Azt is eknondlak a mi­nisztériumban. hogy a jo­gászképzés a végzősök sza­mát. illetően .jól igazodik az ország szakemberszükseg- letehez. Mindamellett a gya­korlati igények jobb kielégí­tése érdekében változtatnak a nappali, az esti es. a leve­lező tagozatok arányain — a nappalisok javára. Az ed­digi budapesti, pécsi es sze­gedi képzés mellett 1981 őszétől nappali tagozaton megnyílik a negyedik jogi kar is: Miskolcon. Százhetven vagon sajtot s.v»rteM *«*#? » Kaposvári Tejipari Vállalat csurgói üzeme. Háromféle saj­tot készítenek itt — főként trappistát, ezenkívül óvárit m Baktánwt. üwrin 4*—áé ezer Iker tejet tiokttV«ttftk *#S *»­A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALAT TEJÜZEM c (Mező Imre út) azonnali belépéssel felvesz &GY étLLANYSZERELÖT, E6Y LAKATOST, volommt 2 FÉRFI SEGÉDMUNKÁST, KETMÚSZAKOS MUNKÁRA Jelentkezés ez «zenvgozgotonóL (13857«) „Sirály veszély” A Preobradzpens/ikij és aPokrovsr/.ki j-temp!om

Next

/
Oldalképek
Tartalom