Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
Eiáerek a végzetes pillanaton innen és túl —. Túl nagy ez a "reflektorfény«, amely bennünket most, a mozgássérültek évében körülvesz. Félek, hogy az év végére még a jó.szándékú emberek számára is unalmassá válik' a sok velünk kapcsolatban készülő riport. Most segítenek nekünk azok is. akik tavaly tudomást sem vettek rólunk. A■(. idén »illik« tenni valamit a mozgássérültekért Persze a támogatás nagyon jól jön. bármilyen indítékú, .mégis jó volna, ha — mint annyimás dolog esetében — nem válna kampánnyá. Jó néhány perce beszélgettünk már Hegedűs Lajosnévul, mikor a kérdést föltettem': — Tulajdonképpen miből fakad az az önzetlenség, sőt h arcos ság. amellyel a mozgássérültek ügyét képviseli? Nem vette észre? Tizennyolc éves voltam, mikor a lábúmat elvesztettem. Már-már úgy volt, hogy mimt annyi társam, beie- süppedek az önsajnálat in- goványába. Aztán fél évet töltöttem Pesten, a Rehabilitációs. Intézetben; amit ott láttam, az rádöbbentett, hogy nem szabad csak a saját bajomon rágódnom. Műlábammal egész jól tudok járni, márpedig sokan vanj nak. akik eav életre tolókocsihoz, sőt. ágyhoz vannak kötve. A mozgás sérültek fél éve alakult megyei szervezetének elnöke, dr. Keményfi Béla az utóbbi napokban több olyan vállalatnál es intézményben járt, amely főként a szocialista brigádok revén támogatást, ajánlott föl. — Az egyik vállalati vezető azt mondta, hogy az emberek azért nem segítik kellően a mozgássérülteket, mert nem tudják, mit tehetnének. értük; nem képesek magukat például egy tolószékben ülő ember helyébe képzel, n i. — Engem alighanem az a gondolat bántana leginkább, hogy bármiféle segítség, amit kapóik, csak szánalomból fakad. — Segítem úgy is lehet, hogy még véletlenül se 1 átsszék -ala m i ■/,< n árnak«. Tavaly egy csoporttal Le- ningrádban jártam; sétáltunk a városban, s csak később. az. idegenvezető állandó sürgetése után értettem meg, hogy útitársaim, észrevétlenül az én tempómhoz igazították lépteiket . . . — Miért vállalja ezt a feladatot? — Hogy »várhatnánk másoktól önzetlenséget, ha mi sem volnánk egymással önzetlenek? A mozgássérülteket a többi embertől lényegében egyetlen végzetes pillanat választja el. Attól a pillanattól az ember bizonyos dolgokban — például a helyváltoztatásban — hátrányba kerül a többiekkel szemben. Marad azonban tucatnyi olyan terület is. ahol továbbra is egyenértékű vagy akár jobb képességű is ép társainál. Legfontosabb célunk épp az. hogy minél több sorstársunknak sikerüljön ilyen azonos esélyt adó területet találni. Ez. a látszólag legreménytelenebb esetedben is lehetséges. A minap például egy teljesen mozgásképtelen, ágyban fekvő embernek találtunk munkát.. . —- A mozgássérültek számára talán a legfenyegetőbb veszély a magány; ezt kell legyűrniük elsősorban. Tulajdonképpen ez adta az ötletet. mikor 1979-ben elhatároztuk megyei szervezetünk létrehozását. Már az első néhány hónap alatt is tucatnyi ügyet sikerült orvosolnunk, a munkába helyezéstől-olyan látszólagos apróságokig, mint egy' kézikocsival is «megmászható« lépcsőiéi járó. Találtunk egy szocialista brigádot. amely vállalta a kocsik javítását és egy olyat is. amelyik Ígéretet. tett; padokat állít a legfontosabb buszmegállókba. — Hány mozgássérült él a megyében ? — Erről nincs felmérés — mondta Szabó János. — Szervezetünknek .19 alapító tagja van. s fél év alatt még .'id-an csatlakozlak. Föltehető, hogy -— csak a Kaposváron élő mozgássérültek száma tízszerese a taglétszámnak. A szó szoros értelmében úgy kutatjuk föl sor.stá,inainkat. Sokan vannak. akik nem is tudnak létezésünkről, s akadnak olyanok is. akik nem hajlandók eljönni, mint mondják, a nyomorékok közé. Utóbbi arra utal, hogy a mozgass erű: tekke! ka pcso- latoS torz szemlélet még korántsem a múlté. Erre a klubdélutánihnktra is több vendégét hívtunk, de amint lát ja, csak ketten jöttek el... :— itt, a klubdélutánon legtöbbet arról hallott, honnan remélünk, várunk és kapunk segítséget, s talán úgy látja, más .se foglalkozat. mint a panasz, a sérelem. Valójában csak addig van így. míg .szervezeti életünk és érdekképviseleti munkánk lei tételeit, elsősorban a helyiséget — pillanatnyilag levélcímünk is csak úgy van. hogy a saját lakásomét adtam meg — nem sikerült megteremtenünk. Ha az meglesz, a továbbiakban legföljebb erkölcsi támogatást várunk, no meg olyan fig vei mess éget. hogy például tolószékes embernek utaljanak ki nem emeleti lakást. Később egv-més szavába vágva soroltak terveiket és kezdeti eredményeiket. Nem lehet nem drukkolnunk ne- Bír« Ferenc Optikusok lesznek Az Of ötért oktatótermében tartják a Szász Ferenc Iparcikk- ií ereske de Imi Szakmunkásképző Iskola optika—fotócikkszakos tanulóinak gyakorlatát. Az érettségizett tanulók lát- szerész és optika—fotócikk-eladói képesítést szereznek. Az első éves tanulók heti négynapos gyakorlatokon egy tanévben tizenöt-húszezer szemüveget készítenek. Képünkön: a műhelyben a látszerész-gyakerlatot Gödör Istvánne szakoktató magyarázza Folytatják a telepítést Szerződés két és féi ezer kistermelővel — Nem vagyunk elégedettek szövetkezetünk termeltetési és felvásárlási munkájával; 1980-tól többet vártunk — mondotta Vass József, a nagyatádi áfész felvásárlási osztályvezetője. A múlt évben a kisgazdaságoktól a városban és a községekben levő 17 íelvásárióhelyen 20 vagon burgonyát, 88 vagon zöldséget, 31 vagon gyümölcsöt, tíz vagon mézet, csaknem húsz vagon nyulat, 1,2 millió forint értékű vadon termő gyógynövényt, 3,3 vagon szárazbabot, 1.3 millió darab tojást. 15,fi mázsa húsgalambot vettünk meg negyvenmillió forint értékben. A burgonya mennyisege kielégítő volt, a zöldségféléknél jól sikerült a cseresznyepaprika-fölvásárlás. 26 vagon szabadföldi paradicsomot vettek meg a kisgazdaságoktól — egyedül a kutasiak húsz vagonnal adtak el. A 31 primőr termelő több mint 16 ezer négyzetméteren termelt korai zöldséget. — Nyolcvan vagon méretes uborka megvásárlását terveztük — mondta Vass József —, de csak 54.6 vagon került a ,íelvásárlóhelyekre. Bár a szedése munkaigényes, az idén szeretnénk fokozni termelését, hogy a nagyatádi konzervgyár igényeit jobban kielégíthessük. A gyümölcsök közül különösen jól sikerült a málnater- ihélés; ebből a gyümölcsből 11 vagonnal, a feketeribiszkéből 2,5- vagonnal vásároltak föl. Mindkettőből sokat exportáltak. E két gyümölcsből a segesdiek adták a legna- , gyobb mennyiséget. Viszonylag jó volt a szilvatermés — o,á vágómnál adtak el a kistermelők —, ám több almára, meggyre es kajszibarackra számítottak, mint. amennyit sikerült megvásárolni. Kiemelkedően jó volt tavaly a méztermelés. Még mintegy két vagonnyi kint van a termelőknél — ezt az idén szállítják csak el. A tervek szerint alakult a nyúlföl- vásárlás; gyógynövényből már a tervezettnél többet sikerült megvenniük. — Hogy állnak a szerződésekkel? — Az ősz óta tart ez a munka: arra számítunk, hogy mintegy 2500 gazda ír alá termelési szerződést. Január 15-ig körülbelül nyolcszázzal kötöttünk megállapodást. Méretes uborkára elsősorban a kisbajom!, a szabást és a kutast termelők szerződnek; szeretnénk az uborkatermelésben Somogyszobon és Kuntelepen is előrelépni. Megállapodtunk a nagyatádi konzervgyárral, hogy 1981-ben negyven vagon szántóföldi Tartalék a mozdulatokban A Werner-módszer eredmény a A PaíputfoCto-ipari Váiielat Kaposvári Gyárában nem voltak tavaly olyan nehézségek, amelyekkel más iparágak vállalatai találkoztak. Volt megrendelésük bőven, hiszen az ország íomal- igiényél a hazai fonodák nem tudják kielégíteni. így jelentős importra is szükség van. A tavalyi munka meny- nyis-égi megtervezése nem okozott gondot. Az igen kedvező árú alapanyagot hosz- szú lejáratú államtsözi szerződésekkel a Szovjetunióból hozzák, az ezen felüli készleteket pedig időben beszerezték a Hungjarotex közvetítésével. A kaposvári gyár korábban egy -másfél hónapos készletekkel dolgozott, most csak aét-három hétre szerezték be az alapanyagot. Ez nagyon kedvező volt a készlet ga zdáikodás s zemipon tjá ból. s bár időnként késett az alapanvag. termeléskiesés ebből nem swártmaaott. A tavalyi terv készítésekor a kaposvári fonodában megállapító! ták. hogy a meglevő műn kádé:számm,al nem tudják kihasználni teljesen a gépeket. Öt. illetve hét gépet tarlós leállásra .terveztek. Így tízezer-négyszáz tonna fonal termelését, irányozták elő, 9—14 millió forintos gyári eredmény és. Í5,5 —4 százalékos bérfejlesztés mellett. Tavaly' azonban megjelentek az egyesült államokbeli Werner cég szakértői a kaposvári fonodában. — Hogyan kerültek a Paimitfonó kaposvári gyárába? — kérdeztem Bajer Nándor /igazgatótól. — Amikor a Kőbányai Fortédéban bebizonyosodott, hogy a Werner-íéle szervezési módszer hatékony, a kaposvári gyárait, rmot az ország legnagyobb fonodáját jelölték ki a módszer bevezetésének második állomásául. A szakértők a szervezést áprilisban kezdték. Először közvetlenül a fonógépen dolgozóik munkáját szervezték meg. aztán elméleti és gyakorlati oktatást tartottak. Az oktatás módszere a következő volt: kézi norm aidőket ál Ja p í tóttá k meg. majd a tantermi elméleti és kézügyesség! gyakorlatok után először álló gépen. utána folyamatosan a megfelelő termelési szintre állították be a dolgozókat. Az oktatást megelőzően ügyességi teszttel mindenkit kipróbáltak. A munkás- nók először nem hitték ei. hogy az új munkamódszer megtanulható. Az első tizenkét ember kiképzése után azonban meggyőződhettek az. ellenkezőjéről. —■ Hány embert érintett az új munkamódszer, a betanulás ? — Tavaly befejeződött legjelentősebb üzemrészünk, a paradicsomot szállítunk. Ennek a termelésében különösen Kutas kistermelői jeleskednek; az idén csupán tőlük harminc vagonnyit várunk. A primőrök fólia alatti termelése is növekszik: újabb négyszáz négyzetméterrel több a termőterület. •— Folytatják a körzetben a telepítést ? — Tovább szorgalmazzuk a málnatermelest; tavalyelőtt 42 ezer. a múlt évben 32 ezer darab málnasarjat adtunk, kedvezményesen azoknak, akik öt évre szerződést kötöttek szövetkezetünkkel. A fe- keteribiszke-termelést ezer lő értékesítésével segítettük. Az igények szerint hozattunk háromezer darab gyökeres sző- lővesszőt és ezerötszáz gyümölcsfacsemetét. A pándi meggy és a jonatán alma -kivételével a csemete elégnek bizonyult. A múlt évben a felvásárlást nyereségesen végeztük. e téren a tervet teljesítettük. A cél az. hogy az idős még több és még értékesebb árut vásároljanak föl — burgonyából, zöldségből, gyümölcsből egyaránt. U. L. dofgottomak A szervezés kö- rultoeiul száztíz fonónőt érintett, s ezzel lehetővé vált az. hogy az eredeti tervet 665 tonnával túlteljesítsük. A fonodák •között korábban is nálun k vol t a legnagyobb a termelékenység, és most további hét százalékkal emelkedett. így a gyári eredmény várhatóan 45—47 millió forint körül aladcul majd. Természetesen a száztíz dolgozó fizetése is nőtt, átlag körülbelül hét- száz forinttal. — A szervezés az idén is folytatódik. Melyek a következő feladatok? — Folytatjuk a íofióoktatást, megkezdődik a müve- ze tőkép zés, és halad egy optimal, izációs program. Ez utóbbinak az, a célja, hogy biztosítsa a fonónak a szervezési módszer ha tékony al kalmazásához szükséges munkakörülményeket. E program a mennyiségi növekedésen túl a minőség állandó javítását is elősegíti. Az idei terv készítésénél változatlanul a gépi kapacitás és a létszám a döntő; tiaezer-nyolcszáznegyven tonna fonalat akarunk előállítani. A fonalak összetéPavoi Cérnák, ser. Odeva Ruházati Gyár igazgató,ja Január elsejével Csehszlovákiában életbe leptek azok a rendelkezések, amelyek a nemzetgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését szolgálják. — Gyakorlatilag mi a cél? — A szocialista közgazdaság bevált alapelveinek alkotó jellegű továbbfejlesztéséről van szó — mondotta a rendelkezésekről Pavol Cérnák. a nyugat-szlovákiai Hlohovec Odeva ruhagyárának igazgatója. — Az intézkedéssorozat a nemzetgazdaság megváltozott feltételeiből indul ki, s a cél a hatékonyság növelése. El akarjuk érni, hogy munkásaink, mérnökeink jobban érdeklődjenek a termelés eredményei iránt. — Mivel mérik ezt? — Az új index, a „tiszta termelés” csak az újonnan termelt értéket mutatja ki. Eddig a teljes termeles értékét számítottuk, bár abban szerepelt más üzemek munkája is. Most az anyagi érdetele a magasabb mrnAeAe*. ek javára változik. úgy. hogy továbbra is csökkenő létszámmal és növekvő termelékenységgel számolunk. A Werner-módszer bevezetése folytatódik. A hatékonyság növelése érdekében bevezettünk eay fésűs technológiát, így értékesebb fonalat gyáriunk. Ez cérnaalapanyag, a Nagyatádi Cérnagyárnak is szállítjuk. A másik hatékonyságnövelő tényező, hogy üzembe állítottunk olyan csehszlovák es svájci gépsorokat, amelyek az alacsonyabb osztályú. úgynevezett alminöségű pamutból kiváló minőségű fonalat állítanak elő. Az idén nem lesz jelentős beruházás a gyárban. A nagyvállalat átlag hatszázaléko« bérfejlesztést tervez, s várhatóan hasonló lehetőségeket kap a kaposvári gyár is. Az új szervezésben részt vevők természetesen megkapják. amit a korábban kiképzettek. A Wernermódszert a PamuMono-ipari Vállalat minden gyárában alkalmazni akarja. Itteni befejezése után az adaptálást a kaposvári gyárnak kell elvégezni. lesz a terv, s Így mindenki pontosan, részletesen ismerheti dolgát, a készülő öltönyök választékát, szabását, az egyes lazának gyártási terminusát. — Lesz-e változás az adminisztrációban? — Igen, egyszerűsödik; így a vezető munkatársak figyelmüket a lényegre, az irányításra összpontosíthatják. És persze számolunk azzal is, hogy nem mindenki válik be majd az új körülmények között ... De az első napok alapján állíthatom: e rendelkezések nyomán kollégáim jobban érdeklődnek az egesz nemzetgazdaság gondjai iránt. Bűvös pálcára nem számítok; vannak néhányan, akiknek az új rendelkezések nincsenek ínyére. Azok, ^kik kényelemszeretetüket eddig az általános mutatószámok közé rejtették, mert rejthették. Az ilyesmi a jövőben lehetetlen lesz. I varia Cérnákévá (Qrbis — KS) kéltségét1 egyszerűbben, hatéA Műszaki Erdészet kaposvári műhelye fölvesz 2 asztalos szakmunkást, 1 D vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt Tab környékéről. Jelentkezni lehet: Kiár András építési műszaki vezetőnői. Kaposvár, Cseri út 20. (84(»:i7j gyűr üs fonoda, oktatása. Cs. L A kényelemszeretet alkonya Új gazdasági rendelkezések Csehszlovákiában konyábban konkretizáljuk, vagyis az a munkás, aki többet és jobban dolgozik, töb” bet kap a társadalom tói. Azaz: a munka minősége és mennyisége számít ezentúl, nem pedig a munkahelyen el lói tolt idő. — Meglesznek-e ehhez az objektív feltételek? — Fokozott figyelmet fordítunk az úgynevezett ellentervre. tehál az üzem teltételeiből adódó tervezésre. V agy is lehetetlent nem vál" latunk, és időben tisztázzuk az üzemek közötti szállítást, fölmérjük a piacot Szilárdabb
