Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

0 Ar wagykár Utak a sártanger helyén ■' Luxusnak látszott egykor a kukoricatáblák, vagy állat­tenyésztő telepek közt kígyó­zó aszfaltút. ts mikor 1958- ban a MJSM, célcsoportos ut- beruházá&ai megkezdődre*, több évtizednyi volt" a hát­rány — a környező országok­hoz képest. Hazánkban .szin­te sehol nem volt kiépített mezőgazdasági út, a gazdasá­gok területét behálózó föld­utak hossza ugyanakkor csak­nem száz ezer kilométert tett ki. (Ez. háromszorosa a ha­zai közúthálózatnák!) Azóta sok minden változott: a nagyüzemek burkolt útjainak hossza eléri a nyolcezer ki­lométert. A számok Összevetéséből kitetszik, hogy e tekintetben ma is csupán a legégetőbb gondok orvoslásánál tartunk. Pedig ma már senki sem ér­zi luxusnak a mezőgazdává-, gi utakat. Ha csak a' ká-iyús íöidutaka.t járva idő előtt el­használódó szál 1 ítójárművek es munkagépek vagy a zöty- kölödés miatt megromlott minőségű termények, kárát számoljuk, máris száz.millió lorintoxnál tartunk. És ak­kor még nem szóltunk a jár­műveknek a földuíakon leg­alább másfélszer annyi üzem a nyag-fogyasztásáról vagy a forintokra átszámol­ható időveszteségről... Csupán egyetlen tsz-ben Ä—10 ezer vagon árut kell yoeg mozgatni évente. üze­men belül. Ezekután könnyű belátni, hogy az útépítés arát, akár megépül az út, akár nem, ki kell fizetni. A kérdés csupán az. hogy a népgazdaság melyik zsebéből fizetünk, illetve: egv összeg­ben kevesebbet-e vagy ap­ránként többet. Az elmúlt ötéves terv sze­ri mt megyénkben 6U kilomé­ternyi isz-útnak kellett meg­épülni. Az erőfeszítésekre jellemző, hogy ténylegesen ennél mintegy 25 kilométer­rel több készült el. 07 kilo­méternyi volt a tanácsi cél­csoportos beruházással épí­tett ét> ennél valamivel' több az 1978-ig még 40 százalé­kos állami támogatással sa­ját eréből létrehozott utak hossza. .Jelentősebb útépítés Volt többek közt a kaposmé- röi. mesztegnyői, 'balaton- zárszói és az osatopáni tsz- ben, s jóformán nem talá­lunk gazdaságot, ahol leg­alább nehány száz méternyi us ne épült volna. Több mint 160 millió fo­rintot fordítottak Somogybán öt év alatt mezőgazdasági utak építésére. Ezért a pén­zért tíz éve akár 150 kilo­méternyi utat is készíthettek volna, míg a következő öt- eves tervben jó. ha harmad­annyi épülhet belőle. Drágultak az útépítés, anya­gai és egyéb költségei, s nem növekedtek ezzel arányosan a pénzügyi lehetőségek. 1978 óta megszűnt a 40 százalé­kok állami támogatás a me­zőgazdasági útépítésben, s a Élet a jég alatt A tihanyi biológiai kutató intézet hidrobiológiái osztá­lyának munkatársad rend­szeresen figyelemmel kísérik a téli Balaton élővilágát. Most, hagy másodszor is befagyott a tó és vastag jég­páncél alakult ki, jó feltéte­lek alakultak ki a vizsgála­tokhoz. Elsősorban arra ke­zesnek választ, hogyan élnek a baktériumok és az. azokkal táplálkozó egyéb apró lebegő allatok, amelyek szerepe a tó életében felbecsülhetetlen. Figyelemre méltó a téli biológiai intenzitás, ami ked­vezően befolyásolja a bakté­riumokat fogyasztó állatok eletet. Ezek a« a-pró lények taeassaal már »terített asz­talt- kínáltak a ha ti vadék ok­nak. célcsoportos beruházásokra fordítható összeg sem nőtt. A következő egy-két évben mindössze két somogyi tsz- beg lesz mód állami támo­gatással szerényebb úlberu- házásra. s meg olyan ége­tő gondok orvoslására sem jut támogatás, amilyen a Nemesvid és Vése közötti. (Az. út.'hiánya több tíz kilo­méteres kerülői-e kényszeríti a tsz járműveit.) A támogatások visszafo­gásának csupán egvik — alapvető — oka a takaró hosszával összefüggő gond. A másik az. az elgondolás. hog:y az. országos átlagban és ará­nyokban megerősödött — és így beruházási eszközökkel is rendelkező tsz-ek igye­kezzenek nagyobbrészt saját erőből kiépíteni útjaikat. Az már sajátos somogyi gond. hogy nagy-üzemeinknek legalább a háromnegyedének- nincsenek meg az országos átlagnak megfelelő fejlesztési adottságai. Márpedig egy tsz- ben, ahol például a gépállo­mány egyszerű szinten tar­tása is nehézségekbe ütközik, aligha gondolhatnak saját erőből történő útépítésre. (Mit lehet tenni? A gazda­sagoknak úgynevezett útala­pot keid képezniük útjaik karbantartására, s ez a szó- rény összeg — rugalmasan fölhasználva — módot ad a leginkább hiányzó utak el­készítésére. Természetesen csak úgy, ha megkeresik a legolcsóbb megoldásokat. Hogy van iIyen, hogy egy ki­lométernyi »csökkentett pa­raméterű" gazdasági utat nem csupán a hivatalosan számítót 2,5 millióért lehet megépíteni, arra utal az alábbi példa. Az utóbbi két- háirom évben célcsoportos beruházásként készített utok egy kilométere több mint kétmillió forintba került. Ugyanakkor saját pénzből — Ugyanennyiért!— két kilomé­ternél is hosszabb utat épí­tettek. Meglehet kevésbé nagyvonalúan, olcsóbb anya­gokból és saját útépítöbri- gádda.l. Az út' azonban — bármilyen szerény is — mégsem sár tenger. Az ü-zemek egv részének még erre sincs módja, így kénytelenek beérni a föld­utak karbantartásával. Ez viszont már nem is annyira pénz, mint gondosság és fi­gyelem kérdése. Több mint 700 tehei-gép- koesi és több mint kétezer traktoros vontató járja na­ponta a megye mezőgazda- sági útjait. Kiszámítható, hogy minden útépítésre vagy karbantartásra fordított fo­rint legalább kétszer ekkora megtakarítást jelent. Rívó Ferenc Nincs elég munkaerő? Schwedtben rátaláltak Az NDK-Oari hosszú idő óta téma: ni ncs elég mun­kaerő. Üj gyárak nyílnak, munkássá« dara van szüksé­gük. Valóban kevés a mun­kaerő. es runes megoldás? Válaszként álljon itt a „sehwedti kezdemenyezes”. Az Odera-pa-rti vegyi mű­vek az idén két új üzemet épít. Kell a petro-ikémróa-i alapanyag, a benzin, és az állati tápszer is. A két új üzem — a terv Szerint — jövőre ind-ul. Munkaerő- szükséglete 1763 ember lesz. Honnan vegyék (őket? A gyárkapuk előtt nem állnak munkát keresők, a tobor­zásnak sincs eredmenye. A sehwedti petrolkémiai kombinát vezetői elhatároz­ták. hogy segítenek magu­kon, 1763 eddigi munkahely megszüntetésével. A sehwed- i.i munkások eleinte, persze, nem lelkesedtek ay. a leső- jttartosrteeerta Henkt new. A inisk«Ic - tapo 1 ca i barlangfürdő karbantartása miatt egy hó­napig nem fogad vendégeket. Ez idő alatt kicserélik az 1968 óta szolgáló ajtókat, felújítják a mozaikburkolatot, kijavít­ják a radiátorokat. A barlangban a meglazult szikiákat megerősítik, a világítást korszerűsítik. A karbantartást a miskolci vízművek szakemberei Végzik (Fotó: ADN/ZB — KS) Sikeres év a nagyatádi takarékszövetkezetnél Gépesítik a számvitelt A MÁV FIGYELMÉBE U EMBERELEI VÉDELMÉBE« Tömegvélemény és javaslat Eredményes évről tanús­kodik a ké­szülő mérleg a riagyaitiádi takarékszö­vetkezetnél. A del -somogyi város és ti­zenegy község tartozik a szö­vetkezet működési területé­hez, három kirendeltség és öt E>egyűjtőpénztár segíti a köz­pont munkáját A takarék- szövetkezet taglétszáma ta­valy 699-cel nőtt, s ez a múlt év végére meghaladta a 6800- at. A részjegyalap egyrniUió- tízezer forint volt, s ezit egy év alatt 89 ezer forinttal gya­rapították. Tizenkétmillió-hatszázezer forintot helyeztek el tavaly betétként a szövetkezetnél, s így az év régére a betétállo­mány 78.2 millió forintra nőtt. A bet étnövelési tervet ezzel lényegesen túlteljesítet­ték. A legtöbb betétet Nagy­atádon helyezték el a tagok — ez egyben azt is bizonyít­ja, hogy a székhelyvárosban egyre népszerűbb a szövetke­zet. A megye takarékszövet­kezetei között betét-növeke­dés szempontjéből az elsők között van az atádi: itt eddig 2,7 millió forintot helyeztek el takaréklevélre. Ezt a.z ösz- szeget, amely után hatszáza­lékos kamatot fizetnek, há­rom évre kötötték le. Sokan érdeklődnek az öt évre lekö­mond le könnyen megszo­kott munkahelyéről, közös­ségéről. Az üzem vezetősége és a szakszervezet türelme- sep meghallgatta az észre­vételeket; mindenkivel be­szélgettek a továbbképzés­ről, a bérezésről, személyes gondjairól, jövőjéről. A kombinát valamennyi, tehát nyolc és fél ezer al­kalmazottját kellett meg­nyerni az ügynek. Sokat se­gített. hogy az osztályokon, a műhelyekben kisebb kö­zössegek aiakuí tok, busy tendó hétszázalékos takarék­levél iránit is. Segítetté a betétgyűjtést, hogy a termelőszövetkezetek megbízásából tavaly 5,6 mil­lió forintot fizettek ki háztá­ji állatokért és tejért. A szö­vetkezet az OTP nagyatádi fiókjánál 17,5 millió forintot kötött le tartós betétként. Sokan fordultak tavaly a szövetkezethez segítségért. A kölcsönailomány a múlt ev vegén 13.8 millió forint volt, ebből építési célokat négy. termelésit 2,2 millió forint segít. A legtöbb kölcsönt Nagyatádon vették igénybe. Az Állami Biztosítóval kötött megállapodás': alapján 1980- ban 1726 biztosítási“- ügyletet kötöttek. Január - elsejétől kezdve egész működési terü­letükön. tehát Nagyatád .vá­rosban is a takarékszövetke­zet foglalkozik a biztosítási díjak leszedésével; ez azt is jelenti, hogy ötezer biztosí­tottal' foglalkoznak. A mérleg — nem vég leges adatok szerint — 400 ezer fo­rint 'nyereséget ígér, s ezzel a megye legjobb takarékszö­vetkezetei között van a nagyatádi. A szövetkezet fokozatosan gépesíti az adminisztrációt. Most állítanak munkálja egy nagy teljesítményű könyvelő­gépet. amely a vezetéshez szükséges adatokat' naponta .szolgáltatja. A gépesítést két kirendeltségen is tervbe vet­ték. föltárják a tartalékot. Az újítók szintén ezen törték a fejüket. Mindenki beleszól­hatott a dologba- minden életrevaló ötletet komolyan vettek. Érdemes volt beszélgetni. A műtrágyagyárban kide­rült, hogy 15 százalékkal csökkenthető a munkahelyek száma. Egymás után jelent­keztek a javaslataikkal az újabb üzemrészek. S végül kialakult a k/ép: a tervezett 1763 új munkahely helyett elegendő lesz 1126 is. De vajon az atszaroteaes Több mint fél éve élén­ken foglalkoztatja Siófok la­kosságát néhány — tragé­diákkal végződő — közleke­dési baleset. Nem egysze­rűen szóbeszédről, utcai cse­vegésről vagy indokolatlan háborgásról van szó. Állás­pontjuk többször is eljutott a különböző vezető szervek­hez, kiemelkedő helyet fog­lalt el az információs jelen­tésekben, amelyek nemcsak a tájékoztatás, hanem a köz­hangulat állapotának tükrei is. Az észrevételek összege­zik a tapasztalatokat és ja­vaslatot is tartalmaznak. Arról van szó, hogy — mint korábban megírtuk — tavaly május 29-én a siófoki IJarnay téri vasúti átjáróban egy idős nő Trabantjával a rohanó mozdonynak ütkö­zött. Agyrázkódással és bor­datöréssel megúszta. Június 30-án egy zsúfolt autóbusz »találkozott« egy mozdony­nyal: tizenheten a helyszí­nen. hárman a kórházban itattak meg. December 7-én eg.v 18 éves fiatalember sze­mélygépkocsi,javai ütközött össze a mozdonnyal: a körei kigyulladt, a vezetője szén­né égett. Mindhárom tragi­kus esemény ugyanabban a vasúti átjáróban történt. A bejelentők közül senki sem vitatja a gépjárműveze­tők felelősségét. A rendőr­ség a MÁV szakembereivel együtt szerintük is körülte­kintően, objektiven ' állapí­totta meg a balesetek okát. Mindhárom esetben kétség­bevonhatatlan, hogy a fény­sorompó tökéletesen műkö­dött: a gépkocsivezetők fi­gyelmetlensége, illetve leg­utóbb ittassága idézte elő a Minden növényvédő szer csőin a go lóan y agán feltünte­tik a szer fölhasználására, raktározására vonatkozó leg­fontosabb előírásokon kívül a szerre vonatkozó — na­pokban meghatározott — vá­rakozási időt is: az élelme­zésegészségügyi és a mun­kaegészségügyi várakozási időt. Az élelmezésegészség­ügyi várakozási idő betartása a kezelt növények, növényi részek fogyasztóinak (em­bernek, haszonállatoknak) védelmét szolgálja. Azt rög­zíti, hogy az utolsó permet e­nem jelent-e többletmegter- helést? Igaz, növekednek a követelmények, de nem első­sorban a fizikai ’erőre, ha­nem a tudásra van szükség, és a felelősségvállalásra. Eh­hez. pedig tanulni kell. Az év végi számadás sze­rint Schwedtben tavaly négyeaer-nyolcszáz ember tanult. Tanulmányaikról ter­mészetesen megkapták a szokásos. hivatalos bizo­nyítványt. De a jutalom más .'ormában is megérkezik: havonta, a fizetést boritok­ba». tragikus balesetet. De mint mondják: mégsem lehet vé­telien a három baleset hely­színének egybeesése. Aggo­dalmukat fokozza, hogy ezen a vasúti átjárón közlekedik a 2-es helyi .járat is, amely Szabadifürdőről Siófokra és vissza utaztatja az iskolás gyermekeket. Azt javasolják, szó sze­rint: »Célszerű és elenged­hetetlen egy gyors és kel­lően propagált vizsgálatot folytatni a tel boly dúlt kedé­lyek és a sugdolódzó plety­kák megállítására«. Az észrevételt jogosnak, indokoltnak tartjuk. A ja­vaslatot azonban némiképp módosítva tárjuk a közvéle­mény elé. Véleményünk sze­rint nem vizsgálatra van szükség, hanem arra, hogy á fénysorompót lássák el fél­sorompóval úgy, ahogy az például Fonyodon és ril iS forgalmas helyen jól bevált. (Még akkor is, ha ennek az átjárónak jóval kisebb * forgalma.) A megoldás pénz­be kerül ugyan, de meg­nyugtatja a kedélyeket, s ami ennél is fontosabb: meg­győződésünk szerint jóval biztonságosabb. A megoldás természetesen ezután sem menti fel a közlekedésben résztvevőket az alól, hogy óvatosan, a KRESZ szigorú előírásai szerint közlekedje­nek. (A javaslattal egyébként a közlekedésben tevékenyke­dő rendőri szervek is egyet­értenek.) Megfontoltan. es gyom cselekvést várva ajánljuk « megoldást a MÁV illetéke­seinek figyelmébe. ■/j», porozás, lalajfertoUeni- tés után hány nappal szüre­telhető vagy takarítható be a termes. Ezalatt az idő alatt bomlik le a növényre jutott növényvédő szer hatóanya­ga. A lebomlási folyamat gyorsasága, több más ténye­ző mellett attól is függ, hogy a szerrel milyen nö­vényt kezeltünk. A munkaegészségügyi vá­rakozási idő betartása a dolgozók károsodásának megelőzése miatt fontos. Meghatározza, hogy a nö­vényvédő szerrel kezelt te­rületen hány nap múlva lehet védőfelszerelés nélkül dolgozni. Ha egy készít­mény munkaegészségügy! várakozási ideje U nap (pl. a kéntartalmú szereké), ak­kor a kezelést követő napon már lehet védóiélszereles nélkül dolgozni. Felhívjuk a kistermelők figyelmét, hogy az 1977. (I. 24.) MÉM—EÜM számú együttes rendelet értelmében mindenki, aki növényvédő szert juttat ki, köteles az élelmezé sen észség ügyi és munkaegészségügyi várako­zási időket betartani. Azok a kiskert- vagy házi kert-tu­lajdonosok (használók, bér­lők), akik termelvényeiket vagy azok egy részét értéke­sítik, napra kész nyilvántar­tást kötelesek vezetni a nö­vényvédő szeres kezelésekről. A nyilvántartásnak a követ­kezőket kell tartalmaznia' » község (város), illetve a tu­lajdonos (használó, bérlő) neve (és címe), az egyes ke­zelések helye, ideje (ezen belül, a felhasznált növény­védő szer neve és adagja), a szüret, a betakarítás, illetve a forgalomba hozatal ideje. A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől s-zámított 3 érig meg kell őrizni, és ellenőr­zés során be kell mutatni.' Nyilvántartás (ún. permete­zési napló) nélkül a termék- j forgalmazás tilos és jogsza- I baíjjelienes. "fi A sehwedti petrolkémiai kombinát központi vezérlőtermc mutatja: itt tudni kell .1. B. Növényvédelmi tájékoztató A várakozási időkről és a permetezési naplóról

Next

/
Oldalképek
Tartalom