Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
Francia négyes és diszkó Tizenévesek a táncparketten Keringő: a Kék Duna dallamára. Az erősítővel működő magnő beharsogja a tornatermet. Bordásfal — és kúsestélyi, farmer... A kaposvári Krénusz általános iskolában jártunk a tánctanfolyam befejező eseményén; ezt ma is úgy hívják, mint régen': koszorúcska. Bemelegítő táncok a tornaterem parkettjén, a padokon tágra nyílt szemű szőlők, nagyszülők. Néhány viselet ugyan feltűnő, de a csettegtetövel kísért dallamra egyszerre lép mindenki ... A bemutató előtt néhány perccel alku kezdődött. Többségben vannak a lányok; ki mikor táncol fiúpartnerével. A srácok '— félénkek. Szép Elemér ismert tánctanár a megyében, a harmincéves somogyi tánctamí- tók munkáközösségének alapító tagja. — Tánctanár: Régebben hozzátettek: és illem tanár... — Valóban, régebben így szólt az oklevelünk is. Ez csupán formaság, de nem sikkad el azért a nevelés sem a tánctanfélyamon. Ami a viselkedéssel kapcsolatos, azt mindig megbeszéljük a gyerekekkel. Hogy a bemutatkozáskor ki nyújtja előbb a kezét ... — Somogybán három évtizedes múltra tekint vissza a társastáncoktatás állami szervezése. Hogy állunk a többi megyehez képest? — Hat oktató működik Mojszejev 75 éves JS éves Igor Mojszejev, a Szovjetunió népművésze, a. világhírű Mojszejev-együt- tes alapítója. Mojszejev a Bolsoj balettiskolájának elvégzése után. a színház szóló-táncosa,' később koreográfusa és balettmestere lett. Somogybán: jóval több, mint bárhol máshol. Négyen vagyunk alapítók. Zalában egy, Pécsen és Baranyában két, Győrben szintén egy tánctanárt foglalkoztatnak. Ezeken a helyeken nem is beszélhetünk munkaközösségről, mint nálunk. — Hány éves gyerekek indulnak el először a -kályhától" ? ... — A hetedik és nyolcadik osztályosok közül fogadunk el jelentkezőket, vidéken engedményt teszünk: már a hatodikosok is beiratkozhatnak. Középiskolai tanfolyamunk nincs. — Az általános iskolások hány százaléka tanul meg ezeken a tanfolyamokon igazán táncolni? — Kevesen, a tanulóiétszámnak talán a negyven százaléka. Mióta divatba jöttek az úgynevezett beat-tán- cok, különösen sokan érzik ügy, hogy tudnak táncolni... Pedig csupán szár- nyaszegett madarak. Alapos ismeretek nélkül sen- ki sem tud improvizálni, amire valóiban tág lehe-, tőséget nyújtanak a mai táncok. — Hány táncot tanulnak meg a gyerekek? Látom, már volt keringő, fox, tangó. Mi kö,- vetkezik még? —■ Tizen hat-tizennyolc féle- táncot tanítunk. Tíz bál táncot, de ügyelünk a gyományra is, ezért mindig beiktatjuk a francia négyest is, ( Négy- öt modern táncra is futja az időnkből, mellette a csárdásra is. — Mennyi ideig tart a tanfolyam ? — H uszonnégy -h uszoivhat órás. — A személyenkénti költség? — Száznyolcvan-—kétszáz forint. — Tavaly nagy érdeklődéssel néztem végig a lengyelországi, ólsztyni tanítóképző főiskolások modern- tánc-bemutatóját, épp így a Sabária táncversenyt. Van-e haladó tanfolyam Somogybán ?-— Nincs. Annyi érdeklődő nem jön össze. — Ha az általános iskolásoknak csupán mintegy negyven százaléka jár tánctanfolyamra sok felnőtt nem tanul meg sosem táncolni. Nincs is rá lehetőségük? — Megtanulhatnának, ha jelentkeznének, igényelnék. Szervezhetnénk számukra is tánctanfolyamot. Volt már rá példa vidéken, de ritka, mint a fehér holló. — Az általános iskolások mit táncolnak a legszívesebben? — A keringőt, a foxot, a tangót, a szvinget, az úgynevezett diszkotáncokat, Sokan úgy érzik, hogy a csárdás »nem illik" hozzájuk, de az előítéleteket hamar levetkőzik, szívesen táncolnak csárdást is. Megkezdődött a bemutató. Keringő. A kör szélén egy pityergő kislány; nincs párja. A tánctanár figyelmesen megmenti a helyzetet, hozzá vezeti partnerét. Kislány ... — A tánctanárt nem kérik föl? — A bemutató után mindenkivel táncolok. Hórányi Barna Az országos néptáncfesztivál legjobbjaiból 1937-ben alakította együttesét. Kiemelkedő munkássága elismeréseként Igor Mojszejev több magas kitüntetésben részesült, egyebek között megkapta a szocialista munka hőse címet, a Lenin-díjat, s háromszor a Szovjetunió Állami Díját is. Múzeumot alapít egy téesz Múzeumot alapít Kiskun- majsán a Jonathan Termelőszövetkezet. Erre a célra a község központjában levő régi irodaházukat ajánlották föl, s -gondoskodnak átalakításáról, működtetéséről is. Itt kap helyet majd K-iskun- majsa helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményé, s állandó kiállítást rendeznek bé a kiskunmajsai születésű Konecsni György kétszeres Kossuth-díjas- festőművész hagyatékából is, amelyet özvegye ajánlott föl a községnek. A múzeum május 1-én nyit a Majsa környékén ösz- szegyűjtött néprajzi anyaggal és egy köröndi fazekas- mester alkotásainak bemu’ áfával. N éha furcsa dolgokat olvas az ember az újságban — csóválta a fejét Cserfes néni, akit hozzám hasonlóan, szintén képviseltek az új ötéves tervről szóló társadalmi vitában. — Valóban — mondtam. De mint kiderült, ő másra gondolt. — Megkezdődött az iskola. Nemcsak nálunk, hanem a miénknél fejlettebb gazdasággal és elmaradottabb termelési viszonyokkal rendelkező országokban is. Neveket nem említek. — Nagyon helyes — mondtam, mert világéletemben zavartak a konkrétumok. Még megtudok valamit, és nem leszek képes elfelejteni. —A tetvekről olvastam — bökte ki végül Cserfes néni, és hallottam, amint egy nagy kö legördült a szívéről. — Milyen tetvekről? — kérdeztem, mert nem szeretem a rémhíreket. — Ha jól emlékszem, a magyar tetü- szezon mar vagy fél éve lezajlott. Nagy vita is volt róla. Cserfes néni körülnézett. Megszokta már, hogy mielőtt mond valamit, ha gqn- dolkodásra már nincs is ideje, legalább úgy istenigazában körülnéz. — Nem magyar telpekről beszélek — mondta. Bátor volt, mint mindig, ha a saját érdekeiről volt szó. — Import? — kérdeztem, mert egy kicsit furcsállot- tam, hogy ezekben a deviza- mentes időkben pont ilyenre van pénzünk., — Külföldi létükről van szó — mondta a tiszteletre méltó hölgy. — Valamennyi napilapunk hírül adta azt az esetet, ami egy brüsszeli iskolában történt. Kezdtem megnyugodni. Csak terjedjen a tetű a brüsszeli kisiskolások között, >legalább nem lesz alapjuk, hogy csúfoljak a budapesti lakótelepek meg a Rózsadomb diákjait! — Ne haragudjon, de nem olvastam valamennyi napilapunkat. Kicsit szégyelltem magam ezért, bár lehet, hogy nem volt igazam. N em akarom sem csűrni, sem csavarni — vett nagy levegőt Cserfes néni —, a lényeg az, hogy a brüsszeli kisiskolások húsz frankot adnak egy tetűért. — Elég drága — mondtam, mert gyors fejszámolás után arra az eredménvre jutottam. Ha péntek, akkor Csikágó A Kabaré nevű színpadi üstökös Bröadwayról indulva végigszáguldotl Európán, így városunkon is. Emlékszünk még Csákányi Eszter remek alakítására? Fred Ebb— Bob Fosse—John Kander másik közös munkája, a Csiv kágó hasonló karrier előtt áll. Nemrég mutatta be a Fővárosi Operettszínház, pénteken játsszák először a kaposvári Csiky Gergely Színházban, Pécsén pedig február 15-én lesz a premier. A szerzők — akár csak a Kabaré eseteben Isherwood művét — Csikágó című zenés drámájukhoz is irodalmi »alapanyagot", használtak föl: Margaret Watkins új- ságírónő 1926-os színdarabját. A musical-változatot 1975-ben mutatták be New Yorkban, Gwen V erdőn, Chita Rivera és Jerry Or- bach főszereplésével. Természetesen kontinensünkön is játszotta már több színház, akár csak a szerzők Zo-rba- feldolgozását. Csikágó női börtönének lakói tárgyalásukra várnak. Egyikük, 'VeLma Kelly — Básti Juli játssza majd — az érdeklődés fókuszában áll; fotóit újságok tucatjai közlik, s több hasábon foglalkoznak ügyével. Ö a sztár a börtönben. Ám megjelenik Roxie Hart — Csákányi Eszter alakítja —, s Velma kétes dicsősége kezd elhomályosulni. Kettőjük között kiéleződik a küzdelem .: . Billy Flynn, a sztárügyvéd vállalja Roxie védelmét, (Roxie a szeretőjét. ölte meg.) Eperjes Karoly lesz az . ügyvéd; a fiatal színészhosz- szú betegsége után most lép újra színre ... Játszik a darabban Koltai Róbert, Lázár Kati, Nagy Anikó,. Tarján Györgyi, Pogány Judit, Tornyai Magda, Czakó Klára és Lukáts Andor is. A húszas evek dzsessz- es whiskymámorban elő Csiká- goját ismerjük majd meg, azt a tisztátalan várost, amelyben az igazságszolgáltatásról Billy Flynn ezt mondhatja: »Ha. Jézus Krisztus ma itt élné, Csikágóban, és eljönne' hozzám, és lenne 5000 'dollárja, hát egész másképp alakulna az ügye!« Csak emlékeztetőül: 1920-ban, Bostonban hiába tüntetett a tömeg két ártatlan — Nicola Sacco es Bartolomeo Vanzetti — mellett, ők nem kerülhettek el a villamos széket ... A valódi gyilkosok néha a bíróság szemébe nevethettek. A pénteki bemutató rendezőiek az itt otthonos vendég Ascher Tamás, a karmester Hevesi András, a díszlettervező Donáth Péter, a jelmezeket vendégként Szakács Györgyi tervezte. A színház 14 éven felülieknek játssza a darabot! Képünkön: egy jelenet a Csikágóból. — Az újságok úgy fogalmaztak, hogy »az ebadták húsz frankot is megadtak egy-egy élősködőért« — fontoskodott Cserfes néni. Utánaszámoltam, s már nem találtam annyira sok- nak. — Ennyit nálunk is megkeres egy-egy élősködő — mondtam, mert figyelemmel kisértem a bérezésről szóló vitát. — Nem arról van szó — mondta Cserfes néni. — Brüsszelben a gyerekek maguk terjesztik a tel veket, mert akinek a hajában találnak egyet, annak legalább nyolc napig otthon kell maradnia, s így igazoltan lóghat az iskolából . . .-— Szóval a belgák föltalálták a nyolc napon túl gyógyuló te tűt? — kérdeztem, csak hogy zavarba hozzam. Legyintett. — Hát nem érti? — mondta olyan síri hangon, mint egy magyar feltaláló, aki már ismeri az újítások előtt álló akadályokat. — Készül a terv, és a tetveket ki akar ják hagyúi belőle. Ránéztem, de látszott rajta, hogy komolyan gondolja. — Miről lenne szó? — kérdeztem, hogy megtörjem a csendet. — Egyszerű az egész — vagta ki az adut Cserfes néni. — Nézze csak! Belgiumban húsz frankot adnak egy darab tetűért, nálunk pedig ingyen is megterem. Érti már? — Nem nagyon — mondtam, mert ha csak lehet, kerülöm a kétes ügyleteket. — Miben segíthetek? — Exportálni kell a tetveket — súgta Cserfes néni, egy tapasztalatokban is gazdag élet megállapításaként. — Új beruházással, ugye, nem jár, hiszen lakótelepeket amúgy is építünk, meg gyerekek is születnek, függetlenül a tetütöl. Ha évente csak két—hárommillió tetvet tudnánk értékesíteni konvertibilis valutáért, akkor az ... A " llj! — mondtam olyan határozottan, mint egy vasutas, aki már most tudja, hogy a vtyjonhi- ány miatt az idén sem lesz zökkenőmentes a mezőgazdasági termények szállítása. — És hol marad a szelektív iparpolitika ? — Tessék? — kapta föl a tejét Cserfes néni. Sírásra -őr bűit a szája. — Magúit " ú- « ~k ezzel jönnek — tette hozzá, és köszönés nélkül távozott. FŐM S. Péter | könyvespolc Az utak Véghe Az ember, aki belebeszél a dolgokba. Végh Antalt rj'ei- lemzem így. Örökre néptanító, mint Váci Mihály volt. Kellemetlen kérdező, akár Moldova György. Ország sorsát fontolgató, mint volt Veres Péter, Mi még? Penészlek szennyesét ország-világ elé borító szociográfus, Szatmár ételeit jegyezgető néprajzos, fuíballügyi mindentudó: a debreceni csapat varázsolni képtelen mágusa, Duna melletti téeszlabdarú- gók edzője. Novellaszerző, akinek haknisztorija miatt kiborul a népszerű színész .. Országért felelősséget érző gondolkodó egyszer, saját magát reklámozó showman máskor. Nyugati utakon című útirajzát kézbe véve az volt a gondom: képes-e a hazai fon ni valókat magával vinni külföldre Sütő And- ras-i módon? Madártávlatból világosabban latja itthoni dolgainkat, éppúgy, mint Kődolányi Janos? (Ügy alakult, hogy csak a Nyugati utakon (Gondolat kiadó) után . jutottam hozzá Északi utakon címmel korábban, a Magvetőnél és saját kiadásában is megjelent könyvéhez. lay nem tudhattam, milyen útirajz-szerző Végh -Antal. . Annyit mondhatok: egy nekifutásra végigolvastam amerikai kalandjait. Mert Végh az az ember, akivel mindenhol — és mindig történik valami. Vonzza magához az eseményeket, jó emberi mágneskent »Levelei« arról tanúskodnak, hogy szeme ott van mindenen. De nem ám csak a kőrengetegek csodáin, hanem az emberi psziché titkain is! Röntgenszem ez. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy amerikai útja már itthon kezdődik: kijut az elnéző dorgálásból - a hazaiaknak is . .. Vegh a hűség hamuban sült pogácsáját viszi tarisznyájában. Azért all a iában reményen, mert érzi azt az örökérvényű igazságot, hogy aki átlépi az országhatárt, az maga egy kis darab élő haza. Országot képvisel masok szemében, Végh nem naiv, mint Tamási Áron Abeie a felhőkarcolók tövében, de ábeli tisztán engedi magat átmosni az élményekkel. Ugyanakkor viszont — es ez va:lamennyiünki-e jellemző, akik a paraszti osztály valamely rétegéből vagy proletár!, félproletárt sorból származunk — »józan paraszti-ója sem alszik el közben, s ez biztosít neki állandó kontrollt. Hányféle magyar mutatkozik be nekünk a könyv lapjain! Acsarkodó aaneri- kástól a rokonszen-vezőig; igen széles a skála, tudjuk ezt Radványi Dezső dokumentum!,ilmjeiből is. Véghet egyik »kedves« vendéglátója éjnek évadján kiebrudailja: jobban mondva az író »mond föl" neki, amd-ér-tis az olvasó lélekben tapsol. Bár ragadós volna a példa!. . Ideológiai, illetve gasztronómiai okokból — furcsa fonadéka ez az életnek — ott áll az éjszakában, amelyben csak a kétes elemek érzik otthon magukat. Szóval az izgalom sem hiányzik az útirajzból. Ami viszont hiányzik az Északi utakon-hoi viszonyítva: a közgtazdászi fölkészüil- ségű elemzés vagy a melyebb rétegekbe hatolás, példáid a pornog'ráfiajelenség kapcsán, amelynek remek elemzését adja korábbi k-önvvében, svédországi és dániai barangolása után. Ne legyünk azonban telhetetlenek ! Az író új könyve valószínűleg az előbbiek sorsára jut: »adyval« fizetnek Végihért a könyv feketepiacain. L. L. ’SOMOGYI NÉPLAP 1 Élősködők
