Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

Kukorica keményítőből cukor ,,A Tiszától a Csendes-óceánig” Ezer cipőből választva Úi édesítőszert használnak a konzervgyárban Kukoricából készült cuk­rot használ a nyártól egyes termékeinek értesítésére a Nagyatádi Konzervgyár. Etil adagolják majd a befőttek, a savanyúságok tevéhez es a szörpökhöz. A dzsemeket es a lekvárokat viszont ezután is répacukorral édesítik. A kukoricából készült folyé­kony cukor fölhasználásának több előnye is van: a gyár a technológia során energiát és munkaerőt takarít meg. Eddig műszakonként hat­nyolc ember foglalkozott az­zal, hogy a zsákokban érke­ző kristálycukrot feloldják és — a receptnek megfele­lően — a termékekhez ada­golják. A folyékony cukrot a Szabadegyházi Szeszipari Vallalat állítja elő a kuko­rica feldolgozása során nyert keményítőből. A répacukor­ral azonos értékű termék tu­lajdonképpen sűrítmény, s ezt további hígítás nélkül adagolhatják a konzerv gyár­A Duna Intercontinental szállóban nemrég piackuta­tással egybekötve láthatták az érdeklődők a martfűi Ti­sza Cipőgyár belföldi árusí­tásra szánt sportcipőit, csiz­máit. sőt a munkavédelmi bakancsokat is. Miért éppen ezeket'.’ Mert főleg ezek tar­toznak a Tisza Cipőgyár pro­filjába, de gyártanak meleg bélésű poszté lábbelit, kis- mamacipöket, bébicipőket is. A kiállítás kissé fellengző­sen hangzó jelmondata — >-A Tiszától a Csendes-óceánig« —. mint kiderült, egyáltalán nem túlzás, A belföldi fo­gy asztóknak hétmillió cipőt adnak el, külföldre négy és fél millió párat exportálnak. A Tisza-cipőt valóban a Ti­szától a Fidzsi-szigetekig hordják. A gyár partnerei között van a Szovjetunió, az NDK, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok is. A cipőkiállitás látogatói kérdőíveket kaptak, s a leg­sikeresebb húsz modellt a Skála-Coop áruházaiban áru­sítják majd. (Fotó: Boros Jenő és Pintér Márta, felv. — KS) A kereskedelem kövesse a változó igényeket Ösztönzik a versenyt teremtő kezdeményezéseket még' okot; joggal teszik szo­bám Fogadására, tárolására azonban föl kell készülni, ezért a gyár két éis fél millió forint értékű beruházásba kezdett. Ebből a pénzből tá­rolótartályt és cukorléellaló rendszert építenek ki. — A beruházás megvaló­sulás» után két ember tudja elvegezni azt a munkai, amelyhez jelenleg még hat­ra - n yolcra van szükség — mondta Jéger Ferenc, a kon­zervgyár igazgatója. — Éven­te 2Ö0—300 vagon folyékony cukrot kívánunk felhasználni és 150 vagonra csökkentjük a répacukorigény ünket. A fo­gyasztó semmit sem vesz ész­re a változásból: a kukorica keményítőjéből készült cu­kor ugyanolyan értékű, tarnt a hagyományos. A magyar tartósítóipar ko­rábban is használt mar kis mennyiségben ilyen édesítő szert, de , hazai feldolgozó hiányában valutáért vásárol­ta — külföldön. A szélesebb körű alkalmazás feltételét a szabadegyházi beruházás tet­te tehetővé: ott készül el az ee első felében a kukorica- feldolgozó üzem. Jól tűri a telet az állatál­lomány. A színvonalas ta­karmányozással, a téli hóna­pokra biztosított eleséggel a gazdaságokban jól tartják az állatokat. Az évek óta egyen­letesen javuló takarmányo­zás hozzásegít a nyárias tel­jesítmények, hozamok eléré­séhez — ezl tanúsítják az év eleji országos fölmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takar­mányozás javítására hozolt központi es az ezeket kővető helyi — üzemi — intézkedé­sek. Az egy kilogramm hús előállítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — fölhasznált abrak egy év alatt négyről 3,8 kilóra csök­kent. Hatékonyabban hasz­nálják föl a fehérjetakarmá­nyokat is az állattartó tele­peken; a draga import ta­karmányokból, a növekvő ál-j latáliomány nevelésére, tar­tására százezer tonnával ke­vesebb is e.egendö volt. (Ez csak részben az üzemek ér­deme: hozzájárult a növény- olajipar is, amely értékes olajpogácsát ad minden- ko-' rabbinál nagyobb mennyiség­ben az állattartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok szerint hatról 4.7 kilóra mér­séklődött az egy kilón.yi vá­gómarha -gyártásához» szük­séges abrakmenny ú>eg. A munka, minősege lesz a következő időszakban a meghatározó a kere.sk ede- 1 ebiben is. Arra kell töre­kedni a vállalatoknak, .szö­vetkezeteknek, hogy a kapa­citást — az életszínvonal-po­litikai céloknak megfelelően használják iki. Lauthán Fe­renc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes kaposvári pártnapi előadásában — kér­désekre is válaszolva. — té­nyekkel bizonyította a ke­reskedelmi . munka intenzív fejlesztésének . lehetőségeit és szükségességét. Az ágazat ar űj tervidő­szakban mérsékeltebb — 7— 8 százalékos — forgalommö­A téli takarmányozáshoz elég az abrak. Az évek óta egyenletes. jó ellátásban időszakonként belső szerke­zeti változásokat lehet ta­pasztalni, esetenként a kuko­rica. más évjáratban pedig a búza kínálja magát jobban. Az idei télen mintha a ka­lászos gabonát használnák szívesebben az üzemek — ebből ugyanis jó volt a múlt évi termés —, s ezzel vala­melyest javítani lehet az ál­lomány fehér jeetlátását. Vi­szont nagy szükség van a kukoricára, hiszen a tömeg- takarmányok energiatartal­ma — az utóbbi év kedve­zőtlen időjárása, a kései érés miatt. — az átlagosnál vala­mivel alacsonyabb, így a hiányzó tápanyagot sok he­lyen abrakkal kell pótolni. Mindent egybevetve: az üze­mek — a fölmérések szerint — megtalálták a helyes ará­nyokat « különböző takar- mányíélék között, s az istál­lókban egyenletes a hús- es a tejtermelés. A MÉM nem is tervez na­gyobb téli vizsgálatot. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelő­ség szakemberei adnak se­gítséget a takarmányozás korszerűsítésére ott. ahol a kedvezőtlen tapasztalatok nyomán arra mindenképpen szükség van. vékedéssel számolhat. Egyes árucsoportokba«- illetve al- ágaza tokban kisebb, mások­ban viszont nagyobb lesz a növekedés üteme. Az idén például az élelmiszerek es ruházati cikkek esetében 1—2, százalékos növekedéssel számolnak. Az iparcikk- szakmában őt .év „olatjt „tíz-, tehát évente átlag kétszáza­lékos lesz a növekedés. A ’ népgazdaság terve az ide- geníorgaloifniniak azzal a ked­vező irányú fejlődésével szá­mol, amely az utóbbi két- három évben már tapasztal­ható "volt: nem a turistafor­galom. hanem a devizahozam emelése a cél. Ezeket a feladatokat a meglevő hálózat jobb ki­használásával kell megvaló­sítani. Az ötödik . ötéves tervben a kereskedelmi és véndégiátóhálózat alapterü­lete 15 százalékkal nőtt; So­mogybán olyan fontos léte­sítmények készültek el, mint a kaposvári Domus . Áruház, a Sió Áruház, illet­ve a siófoki vásárcsarnok. Néhány más területen — mint például a tüzelő- és építőanyag-forgalmazás — kisebb -volt a fejlődés. A kapacitások jobb ki­használása a vevők érdeké­ben végzett kereskedelmi munka hatékonyságának nö­velését jelenti: az árustruk­túra igényekhez igazodó vál­toztatása eppen úgy beletar­tozik ebbe a , fogalomkörbe, mint a megfelelő választék, illetve a korszerű cikkek arányának novelese. Növeli ez a kockázatvállalás szere­pét is: a változó igényeknek csak akkor tud megfelelni a kereskedelem, ha ésszerűéit fölhasználja a rendelkezésére álló eszközöket, a kereslet változásához folyamatosam igazítja a készleteket, a bol­tok profilját. Kaposváron megnyílt a Domus áruház. A miniszterhelyettes fölvetette; érdemes volna megvizsgálni- hogy miként hat ez, a megye többi bútorboltjára, erde- mes-e azokat változatlan fel­tétetek mellett fenntartani. Önállóbban, bátrabban A fogyasztói erdekvédelém szerepe tovább növekszik. A kiszól gala* tok panaszra ad vá a vevők, hogy egy áru­házban, szak üzletben csa k a löredeke van annak az áru­nak, amelyet kínálhatnánk. A gépesítés és a belső á.ru- elhelyezés is javítható. Fon­tos szerepel kap a kereske­delemtől függő árpolitika: bátorítani kell mindenkit, hogy merjen önállóan gaz­dálkodni az árakkal, a-z ipari árváltozásokat ne érvényesít^ se automatikusan a boltok­ban. A kereskedelmi ármun­kában ne a szorzógép legyen az egyetlen eszköz. A választékbővítés lehe­tősége a helyi és háttéripar szerepének növekedésével együtt javul: a kiskereske­delmi szervezetek közvetle­nebb kapcsolatba kerülhet­ned a termelőkkel. A nagy­ipari termékeket és az im­portot ezután is a nagyke­reskedelmi vállalatok közve­títésével kapják a boltok, de a helyben termelt áruk köz­vetlen vásárlása nagyobb Szerephez jut. A miniszter- helyettes kifejtette: ösztö­nöznek minden olyan kezde­ményezést, amely veisenyt teremt A fejlődés lehetősége Ebből a szempontból kell megítélni a vállalatok jövő­jét is. Kérdésként tették föl: a szövetkezeti kereskedelem erőteljes fejlesztése miként hat a tanácsi kiskereskedel­mi vállalatok jövőjére. A fe­lelet: azok a vállalatok., szö­vetkezetek, amelyek megte­remtik a gyorsabb fejlődés lehetőségeit, hamarabb lép­nek előre, ahol pedig las­súbb a fejlődés üteme, ott az előrelépés is szerényebb lesz A minisztérium minden kez­deményezést támogat, ha az a lakosság jobb ellátását* szolgálja. Végül — ugyan­csak kérdésre válaszolva — kifejtette: a kis üzletek bei­be adása nem cél, hanem eszköz a gazdaságosság foko­zásában. az ellátás javításá­ban. Mindez nem teszi fö­löslegessé a vállalati köz­pontokat, de ott járnak el helyesen, ahol a változó kö­rülményekhez igazítják a központok szervezetét és munkamódszerei ■ Di. tv, L TéH állattartás Jó takarmányozás, egyenletes termelés A meglevőre építve Veszélvezteteltek • U a stílus*» ákaios lenni, azzal kezdem a mai jegyz*- H let, hogy a szülési fájdalmakhoz hasonló kínosat ■■ élek át. mikpzben papírra rovom e sorokat. Hóna­pok óta készülök rá. eszmecserék sorozata van mögöttem, mégis: semmitől sem tartok jobban, mint a várható félre­értésektől. Témám érzékeny pontot érint. "Orvosolni« sze­retnék egy társadalmi jelenség láttán, s nem feljajdulást ki­váltani. netán ellenérzést kelteni. Talán elhiszik ne^ern. hi­szen magam is csaladapa vagyok, hogy aligha van ember, aki nálam jobban, belső ind tikkal. érzelmi telített.-,éggel sze­reti, tiszteli é.s nagyra becsüli az asszonyt, aki új életet'hor­doz a szive alatt.. Érte beszélek hát. és nem ellene. A jö­vőért az elkényelmesedéssel szemben, a gondozásért es meg­értésért a méltatlansággal szemben, az életerős nemzedéke­kért a korcsosulássál szemben. Gondolom, az olvasó is észrevette: feltűnően mayas az úgynevezett veszélyeztelett kismamák száma. Sokan c»ak az utolsó hónapok bún. mások többször vagy egész terhes-egük idején munkahelyüktől, megszokott környezetüktől távol, néha mesterségesen keltett aggodalommal a szívükben, más­kor indokolatlan betegségtudattal várják a nagy eseményt. A születés az élet legszebb mozzanata, s a várakozás hó­napjai figyelmet és gondoskodást, nyugalmat és a megszo­kottól nem túlságosan eltérő életmódot követelnek. Mégsem ez tapasztalható, A statisztikát néha fenntartással kell fogadni. Olvasom például, hogy 1970-ben veszélyeztetett terhesség címén So­mogybán 5160-an voltak távol a munkahelyüktől. (A kimu­tatás -megbetegedetteknek- nevezi őket.) Ez már önmagá­ban is félreérthető. De a szám sem a lényegre utal. hiszen nem ennyi kismamáról van szó. Az összes születés sem vol-t ennyi abban az évben! (5031) A statisztika a keresőképte­lenek esetszámát és nem a veszélyeztetettként gondozotta­két összegezi. Az utóbbiakról senki sem tud pontos ké­pet adni. E bizonytalansági tényező azonban nem vál­toztat a valódi helyzeten. Az emberben tehát joggal merül föl a kérdés: Ennyire legyengült volna a fiatal nők szer­vezete az utóbbi évtizedekben? Ennyire nem bírnák viselni a terhességet? Vagy társadalmi okok, családi túlbuzgóság, szubjektív panaszok orvosi véleményezése is hozzájárul a veszélyeztetetlek számának növekedéséhez? Úgy gondolom! ez utóbbiak feltárása ad magyarázatot aggályainkra. Először tisztáznunk kell néhány fogalmai. Mindenek­előtt azt, hogy a terhesség általában nem betegség, hanem állapot. A női szervezetben azonban élettani megterhelés! okoz ez az örömteli változás. Emiatt természetszerűleg, em­berségünkből adódóan és társadalmi törvényeink szerint is fokozott védelemre szorul a kismama. A veszélyeztetettség nem jelent okvetlenül betegséget. A fogalom elterjedésével azonban a laikusok, néha még az orvosok egy része is úgy tartja, hogy aki veszélyeztetett, az beteg. Pedig csupán a fokozott gondozásra szorulókat jelöli így a szakirodalom, A keresőképtelenséget előidéző »szövődményes terhesség- eszei szemben a »másállapottal- összefüggően vagy attól függetlenül beteg nőket megkülönböztetni hivatott fogalom. A félreértések nagy részét az idézi elő. hogy sokan nem látják elég világosan: a keresőképtelenség nem azonos a munkaképtelenséggel, s a veszélyeztetettseg nem jelent ok­vetlenül keresőképtelenséget. M itől van az, hogy a kismamák közül sokan a keresso- keplelenseg látszólagos vedóburkába menekülnek, hoiott gyajtran- önmaguknak, magzatuknak is arta- ■ nuK, ezzel? A válasz bonyolult, de azért körvonalazható. A család, a közvetlen környezet .-merő jóindulatból- arra készteti a kismamát, hagyjon fel megszokott munkájával. (E [elfogáshoz az anyagi jólét növekedése is hozzájárul.) Az orvos a terhesség első harmadában különösen neuiéz hely­zetben van, mert o szubjektív panaszoknak nincs objektív -mérőműszerük«. Kiírja tehát. S ezzel elszakítja a terhes nőt a jó közérzetet biztosító munkától, megszokott környe­zetétől, mozgásától, napi apró-cseprő teendőitől. Következ­ményeként valamifele ueteységtuuat aialzui ni benne az esz- szerűllen és túlzott féltés miatt. Eikényelmesedik, es meg is károsítják ezzel e szép — es persze nehezedben elviselhető —■ időszakot, kedvezőtlenül befolyásoljak a gondozás ha­tékonyságát is. Azokat a munkahelyeket, ahol jellegüknél fogva nem lehet foglalkoztatni a kismamát, jogszaoályok rögzítik. De mi van, ha könnyebb manual ajanl az orvos? Van sok üzem, ahol figyelnek rá, könnyítenek a várandós helyzetén. Másutt azt tanácsolják: menjen táppénzre. Es megseserítik napjait. Kímélő munkahely nincs mindenütt, de azért az sem válasz az orvosi javallatra, hogy -A könnyűiparhoz tartozunk, itt minden, munka könnyű-. Mint ahogy elítélen­dő az az eset is, amikor egy vendéglátóiparban dolgozó, kony­halány beosztású nőt terhessége idején felíróként alkalmaz­tak — igazán a legnagyobb jóindulattal —. de nem vállalta -a konyhai szaguké miatt. (Vajon otthon ßohasem főz?) Mégis azt mondom: a terhes anyát sehol sem tekinthetik megtűrt embernek; segíteni, vigyázni kell rá még akkor is, ha ez- áldozatot követel. És mégis. Sokszor a munkahelyi környezet káros hatása, a meg nem értés kényszeríti a ke­resőképtelenek -állományába«. Ez csorbítja társadalmi hasznosságérzetét, elkeseríti. Van hát tennivalónk, de még nem beszéltem az egyik összetevőről. Kérdések: vajon maguktól ilyenek a -veszélyeztetelt­kismamák vagy környezetük befolyásolja őket? Miért éppen terhessége idején legyen korrekt az a gyermekáldást váró nő, aki azelőtt esetleg sohasem volt az? És miért ne hasz­nálná ki a lehetőséget, ha egyszer módja van rá? Társadalmi jelenség ez — mármint a lehetőségek túlzott kihasználása — vagy csak a nőkre, csak a gyermeket várókra jellemző? De adós vagyok még egy tényezővel. Azzal, hogy gyak­ran nemcsak a kismama (környezete hatására), hanem az orvos is fél. Egy kiváló szakember, talán a témában leg­jártasabb mondta nekem: »Tiltani mindenki tud; engedni csak az. aki érti a szakmát-. És hozzátette; az orvosi hiva­tás vállalást, közéleti magatartást és tiszta erkölcsöt köve­tel. Magvarán: üzemi. családi és egyéb kívánságra sem ál­lapíthatja meg senki a keresőképtelenséget, — jóllehet csak egy aláírásba kerül —. ha a kismamát egészségesnek talál­ja. Persze ha valaki táppénzen van. azzal szemben igencsak - csökken az orvosi felelősség. (De valljuk meg azt is: a ki­sebb jövedelmű embereknek nem is olyan rossz a táp­pénz . . .) Egv másik orvos társadalmi bajainkra utalva mondta: -Szociális vívmányaink, sajnos, arra is' lehetőséget terem­tenek. hogy defenzív orvoslást folytassunk. azaz önmagun­kat védve, védekezve orvosoljunk-. Elgondolkodtam ezen. Mennyi mindenre jellemző nálunk ez. a defenzív -orvoslás-. Ne beszéljünk most erről, .végtére is nem menti a veszé- 'veztetettség körül kialakult helyzetet. T udniuk kell: Igen nagy tisztelettel, nagyrabecsüléssel hajtok fejet az új életet adó nők előtt. És kérem őket. családjukat, - munkahelyük do'aozóit. orvosai­dat. ha nem tekintették -illetéktelen beleszólásnak- e sze­rény és ezernyi más összefüggést elhagyó észrevételeké*. ak­kor ne másra: önmaguk életére es közérzetére, felelősségén és kOlclaeUségerg gondoljanak. Játori Heim

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom