Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
Kukorica keményítőből cukor ,,A Tiszától a Csendes-óceánig” Ezer cipőből választva Úi édesítőszert használnak a konzervgyárban Kukoricából készült cukrot használ a nyártól egyes termékeinek értesítésére a Nagyatádi Konzervgyár. Etil adagolják majd a befőttek, a savanyúságok tevéhez es a szörpökhöz. A dzsemeket es a lekvárokat viszont ezután is répacukorral édesítik. A kukoricából készült folyékony cukor fölhasználásának több előnye is van: a gyár a technológia során energiát és munkaerőt takarít meg. Eddig műszakonként hatnyolc ember foglalkozott azzal, hogy a zsákokban érkező kristálycukrot feloldják és — a receptnek megfelelően — a termékekhez adagolják. A folyékony cukrot a Szabadegyházi Szeszipari Vallalat állítja elő a kukorica feldolgozása során nyert keményítőből. A répacukorral azonos értékű termék tulajdonképpen sűrítmény, s ezt további hígítás nélkül adagolhatják a konzerv gyárA Duna Intercontinental szállóban nemrég piackutatással egybekötve láthatták az érdeklődők a martfűi Tisza Cipőgyár belföldi árusításra szánt sportcipőit, csizmáit. sőt a munkavédelmi bakancsokat is. Miért éppen ezeket'.’ Mert főleg ezek tartoznak a Tisza Cipőgyár profiljába, de gyártanak meleg bélésű poszté lábbelit, kis- mamacipöket, bébicipőket is. A kiállítás kissé fellengzősen hangzó jelmondata — >-A Tiszától a Csendes-óceánig« —. mint kiderült, egyáltalán nem túlzás, A belföldi fogy asztóknak hétmillió cipőt adnak el, külföldre négy és fél millió párat exportálnak. A Tisza-cipőt valóban a Tiszától a Fidzsi-szigetekig hordják. A gyár partnerei között van a Szovjetunió, az NDK, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok is. A cipőkiállitás látogatói kérdőíveket kaptak, s a legsikeresebb húsz modellt a Skála-Coop áruházaiban árusítják majd. (Fotó: Boros Jenő és Pintér Márta, felv. — KS) A kereskedelem kövesse a változó igényeket Ösztönzik a versenyt teremtő kezdeményezéseket még' okot; joggal teszik szobám Fogadására, tárolására azonban föl kell készülni, ezért a gyár két éis fél millió forint értékű beruházásba kezdett. Ebből a pénzből tárolótartályt és cukorléellaló rendszert építenek ki. — A beruházás megvalósulás» után két ember tudja elvegezni azt a munkai, amelyhez jelenleg még hatra - n yolcra van szükség — mondta Jéger Ferenc, a konzervgyár igazgatója. — Évente 2Ö0—300 vagon folyékony cukrot kívánunk felhasználni és 150 vagonra csökkentjük a répacukorigény ünket. A fogyasztó semmit sem vesz észre a változásból: a kukorica keményítőjéből készült cukor ugyanolyan értékű, tarnt a hagyományos. A magyar tartósítóipar korábban is használt mar kis mennyiségben ilyen édesítő szert, de , hazai feldolgozó hiányában valutáért vásárolta — külföldön. A szélesebb körű alkalmazás feltételét a szabadegyházi beruházás tette tehetővé: ott készül el az ee első felében a kukorica- feldolgozó üzem. Jól tűri a telet az állatállomány. A színvonalas takarmányozással, a téli hónapokra biztosított eleséggel a gazdaságokban jól tartják az állatokat. Az évek óta egyenletesen javuló takarmányozás hozzásegít a nyárias teljesítmények, hozamok eléréséhez — ezl tanúsítják az év eleji országos fölmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takarmányozás javítására hozolt központi es az ezeket kővető helyi — üzemi — intézkedések. Az egy kilogramm hús előállítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — fölhasznált abrak egy év alatt négyről 3,8 kilóra csökkent. Hatékonyabban használják föl a fehérjetakarmányokat is az állattartó telepeken; a draga import takarmányokból, a növekvő ál-j latáliomány nevelésére, tartására százezer tonnával kevesebb is e.egendö volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme: hozzájárult a növény- olajipar is, amely értékes olajpogácsát ad minden- ko-' rabbinál nagyobb mennyiségben az állattartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok szerint hatról 4.7 kilóra mérséklődött az egy kilón.yi vágómarha -gyártásához» szükséges abrakmenny ú>eg. A munka, minősege lesz a következő időszakban a meghatározó a kere.sk ede- 1 ebiben is. Arra kell törekedni a vállalatoknak, .szövetkezeteknek, hogy a kapacitást — az életszínvonal-politikai céloknak megfelelően használják iki. Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes kaposvári pártnapi előadásában — kérdésekre is válaszolva. — tényekkel bizonyította a kereskedelmi . munka intenzív fejlesztésének . lehetőségeit és szükségességét. Az ágazat ar űj tervidőszakban mérsékeltebb — 7— 8 százalékos — forgalommöA téli takarmányozáshoz elég az abrak. Az évek óta egyenletes. jó ellátásban időszakonként belső szerkezeti változásokat lehet tapasztalni, esetenként a kukorica. más évjáratban pedig a búza kínálja magát jobban. Az idei télen mintha a kalászos gabonát használnák szívesebben az üzemek — ebből ugyanis jó volt a múlt évi termés —, s ezzel valamelyest javítani lehet az állomány fehér jeetlátását. Viszont nagy szükség van a kukoricára, hiszen a tömeg- takarmányok energiatartalma — az utóbbi év kedvezőtlen időjárása, a kései érés miatt. — az átlagosnál valamivel alacsonyabb, így a hiányzó tápanyagot sok helyen abrakkal kell pótolni. Mindent egybevetve: az üzemek — a fölmérések szerint — megtalálták a helyes arányokat « különböző takar- mányíélék között, s az istállókban egyenletes a hús- es a tejtermelés. A MÉM nem is tervez nagyobb téli vizsgálatot. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szakemberei adnak segítséget a takarmányozás korszerűsítésére ott. ahol a kedvezőtlen tapasztalatok nyomán arra mindenképpen szükség van. vékedéssel számolhat. Egyes árucsoportokba«- illetve al- ágaza tokban kisebb, másokban viszont nagyobb lesz a növekedés üteme. Az idén például az élelmiszerek es ruházati cikkek esetében 1—2, százalékos növekedéssel számolnak. Az iparcikk- szakmában őt .év „olatjt „tíz-, tehát évente átlag kétszázalékos lesz a növekedés. A ’ népgazdaság terve az ide- geníorgaloifniniak azzal a kedvező irányú fejlődésével számol, amely az utóbbi két- három évben már tapasztalható "volt: nem a turistaforgalom. hanem a devizahozam emelése a cél. Ezeket a feladatokat a meglevő hálózat jobb kihasználásával kell megvalósítani. Az ötödik . ötéves tervben a kereskedelmi és véndégiátóhálózat alapterülete 15 százalékkal nőtt; Somogybán olyan fontos létesítmények készültek el, mint a kaposvári Domus . Áruház, a Sió Áruház, illetve a siófoki vásárcsarnok. Néhány más területen — mint például a tüzelő- és építőanyag-forgalmazás — kisebb -volt a fejlődés. A kapacitások jobb kihasználása a vevők érdekében végzett kereskedelmi munka hatékonyságának növelését jelenti: az árustruktúra igényekhez igazodó változtatása eppen úgy beletartozik ebbe a , fogalomkörbe, mint a megfelelő választék, illetve a korszerű cikkek arányának novelese. Növeli ez a kockázatvállalás szerepét is: a változó igényeknek csak akkor tud megfelelni a kereskedelem, ha ésszerűéit fölhasználja a rendelkezésére álló eszközöket, a kereslet változásához folyamatosam igazítja a készleteket, a boltok profilját. Kaposváron megnyílt a Domus áruház. A miniszterhelyettes fölvetette; érdemes volna megvizsgálni- hogy miként hat ez, a megye többi bútorboltjára, erde- mes-e azokat változatlan feltétetek mellett fenntartani. Önállóbban, bátrabban A fogyasztói erdekvédelém szerepe tovább növekszik. A kiszól gala* tok panaszra ad vá a vevők, hogy egy áruházban, szak üzletben csa k a löredeke van annak az árunak, amelyet kínálhatnánk. A gépesítés és a belső á.ru- elhelyezés is javítható. Fontos szerepel kap a kereskedelemtől függő árpolitika: bátorítani kell mindenkit, hogy merjen önállóan gazdálkodni az árakkal, a-z ipari árváltozásokat ne érvényesít^ se automatikusan a boltokban. A kereskedelmi ármunkában ne a szorzógép legyen az egyetlen eszköz. A választékbővítés lehetősége a helyi és háttéripar szerepének növekedésével együtt javul: a kiskereskedelmi szervezetek közvetlenebb kapcsolatba kerülhetned a termelőkkel. A nagyipari termékeket és az importot ezután is a nagykereskedelmi vállalatok közvetítésével kapják a boltok, de a helyben termelt áruk közvetlen vásárlása nagyobb Szerephez jut. A miniszter- helyettes kifejtette: ösztönöznek minden olyan kezdeményezést, amely veisenyt teremt A fejlődés lehetősége Ebből a szempontból kell megítélni a vállalatok jövőjét is. Kérdésként tették föl: a szövetkezeti kereskedelem erőteljes fejlesztése miként hat a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok jövőjére. A felelet: azok a vállalatok., szövetkezetek, amelyek megteremtik a gyorsabb fejlődés lehetőségeit, hamarabb lépnek előre, ahol pedig lassúbb a fejlődés üteme, ott az előrelépés is szerényebb lesz A minisztérium minden kezdeményezést támogat, ha az a lakosság jobb ellátását* szolgálja. Végül — ugyancsak kérdésre válaszolva — kifejtette: a kis üzletek beibe adása nem cél, hanem eszköz a gazdaságosság fokozásában. az ellátás javításában. Mindez nem teszi fölöslegessé a vállalati központokat, de ott járnak el helyesen, ahol a változó körülményekhez igazítják a központok szervezetét és munkamódszerei ■ Di. tv, L TéH állattartás Jó takarmányozás, egyenletes termelés A meglevőre építve Veszélvezteteltek • U a stílus*» ákaios lenni, azzal kezdem a mai jegyz*- H let, hogy a szülési fájdalmakhoz hasonló kínosat ■■ élek át. mikpzben papírra rovom e sorokat. Hónapok óta készülök rá. eszmecserék sorozata van mögöttem, mégis: semmitől sem tartok jobban, mint a várható félreértésektől. Témám érzékeny pontot érint. "Orvosolni« szeretnék egy társadalmi jelenség láttán, s nem feljajdulást kiváltani. netán ellenérzést kelteni. Talán elhiszik ne^ern. hiszen magam is csaladapa vagyok, hogy aligha van ember, aki nálam jobban, belső ind tikkal. érzelmi telített.-,éggel szereti, tiszteli é.s nagyra becsüli az asszonyt, aki új életet'hordoz a szive alatt.. Érte beszélek hát. és nem ellene. A jövőért az elkényelmesedéssel szemben, a gondozásért es megértésért a méltatlansággal szemben, az életerős nemzedékekért a korcsosulássál szemben. Gondolom, az olvasó is észrevette: feltűnően mayas az úgynevezett veszélyeztelett kismamák száma. Sokan c»ak az utolsó hónapok bún. mások többször vagy egész terhes-egük idején munkahelyüktől, megszokott környezetüktől távol, néha mesterségesen keltett aggodalommal a szívükben, máskor indokolatlan betegségtudattal várják a nagy eseményt. A születés az élet legszebb mozzanata, s a várakozás hónapjai figyelmet és gondoskodást, nyugalmat és a megszokottól nem túlságosan eltérő életmódot követelnek. Mégsem ez tapasztalható, A statisztikát néha fenntartással kell fogadni. Olvasom például, hogy 1970-ben veszélyeztetett terhesség címén Somogybán 5160-an voltak távol a munkahelyüktől. (A kimutatás -megbetegedetteknek- nevezi őket.) Ez már önmagában is félreérthető. De a szám sem a lényegre utal. hiszen nem ennyi kismamáról van szó. Az összes születés sem vol-t ennyi abban az évben! (5031) A statisztika a keresőképtelenek esetszámát és nem a veszélyeztetettként gondozottakét összegezi. Az utóbbiakról senki sem tud pontos képet adni. E bizonytalansági tényező azonban nem változtat a valódi helyzeten. Az emberben tehát joggal merül föl a kérdés: Ennyire legyengült volna a fiatal nők szervezete az utóbbi évtizedekben? Ennyire nem bírnák viselni a terhességet? Vagy társadalmi okok, családi túlbuzgóság, szubjektív panaszok orvosi véleményezése is hozzájárul a veszélyeztetetlek számának növekedéséhez? Úgy gondolom! ez utóbbiak feltárása ad magyarázatot aggályainkra. Először tisztáznunk kell néhány fogalmai. Mindenekelőtt azt, hogy a terhesség általában nem betegség, hanem állapot. A női szervezetben azonban élettani megterhelés! okoz ez az örömteli változás. Emiatt természetszerűleg, emberségünkből adódóan és társadalmi törvényeink szerint is fokozott védelemre szorul a kismama. A veszélyeztetettség nem jelent okvetlenül betegséget. A fogalom elterjedésével azonban a laikusok, néha még az orvosok egy része is úgy tartja, hogy aki veszélyeztetett, az beteg. Pedig csupán a fokozott gondozásra szorulókat jelöli így a szakirodalom, A keresőképtelenséget előidéző »szövődményes terhesség- eszei szemben a »másállapottal- összefüggően vagy attól függetlenül beteg nőket megkülönböztetni hivatott fogalom. A félreértések nagy részét az idézi elő. hogy sokan nem látják elég világosan: a keresőképtelenség nem azonos a munkaképtelenséggel, s a veszélyeztetettseg nem jelent okvetlenül keresőképtelenséget. M itől van az, hogy a kismamák közül sokan a keresso- keplelenseg látszólagos vedóburkába menekülnek, hoiott gyajtran- önmaguknak, magzatuknak is arta- ■ nuK, ezzel? A válasz bonyolult, de azért körvonalazható. A család, a közvetlen környezet .-merő jóindulatból- arra készteti a kismamát, hagyjon fel megszokott munkájával. (E [elfogáshoz az anyagi jólét növekedése is hozzájárul.) Az orvos a terhesség első harmadában különösen neuiéz helyzetben van, mert o szubjektív panaszoknak nincs objektív -mérőműszerük«. Kiírja tehát. S ezzel elszakítja a terhes nőt a jó közérzetet biztosító munkától, megszokott környezetétől, mozgásától, napi apró-cseprő teendőitől. Következményeként valamifele ueteységtuuat aialzui ni benne az esz- szerűllen és túlzott féltés miatt. Eikényelmesedik, es meg is károsítják ezzel e szép — es persze nehezedben elviselhető —■ időszakot, kedvezőtlenül befolyásoljak a gondozás hatékonyságát is. Azokat a munkahelyeket, ahol jellegüknél fogva nem lehet foglalkoztatni a kismamát, jogszaoályok rögzítik. De mi van, ha könnyebb manual ajanl az orvos? Van sok üzem, ahol figyelnek rá, könnyítenek a várandós helyzetén. Másutt azt tanácsolják: menjen táppénzre. Es megseserítik napjait. Kímélő munkahely nincs mindenütt, de azért az sem válasz az orvosi javallatra, hogy -A könnyűiparhoz tartozunk, itt minden, munka könnyű-. Mint ahogy elítélendő az az eset is, amikor egy vendéglátóiparban dolgozó, konyhalány beosztású nőt terhessége idején felíróként alkalmaztak — igazán a legnagyobb jóindulattal —. de nem vállalta -a konyhai szaguké miatt. (Vajon otthon ßohasem főz?) Mégis azt mondom: a terhes anyát sehol sem tekinthetik megtűrt embernek; segíteni, vigyázni kell rá még akkor is, ha ez- áldozatot követel. És mégis. Sokszor a munkahelyi környezet káros hatása, a meg nem értés kényszeríti a keresőképtelenek -állományába«. Ez csorbítja társadalmi hasznosságérzetét, elkeseríti. Van hát tennivalónk, de még nem beszéltem az egyik összetevőről. Kérdések: vajon maguktól ilyenek a -veszélyezteteltkismamák vagy környezetük befolyásolja őket? Miért éppen terhessége idején legyen korrekt az a gyermekáldást váró nő, aki azelőtt esetleg sohasem volt az? És miért ne használná ki a lehetőséget, ha egyszer módja van rá? Társadalmi jelenség ez — mármint a lehetőségek túlzott kihasználása — vagy csak a nőkre, csak a gyermeket várókra jellemző? De adós vagyok még egy tényezővel. Azzal, hogy gyakran nemcsak a kismama (környezete hatására), hanem az orvos is fél. Egy kiváló szakember, talán a témában legjártasabb mondta nekem: »Tiltani mindenki tud; engedni csak az. aki érti a szakmát-. És hozzátette; az orvosi hivatás vállalást, közéleti magatartást és tiszta erkölcsöt követel. Magvarán: üzemi. családi és egyéb kívánságra sem állapíthatja meg senki a keresőképtelenséget, — jóllehet csak egy aláírásba kerül —. ha a kismamát egészségesnek találja. Persze ha valaki táppénzen van. azzal szemben igencsak - csökken az orvosi felelősség. (De valljuk meg azt is: a kisebb jövedelmű embereknek nem is olyan rossz a táppénz . . .) Egv másik orvos társadalmi bajainkra utalva mondta: -Szociális vívmányaink, sajnos, arra is' lehetőséget teremtenek. hogy defenzív orvoslást folytassunk. azaz önmagunkat védve, védekezve orvosoljunk-. Elgondolkodtam ezen. Mennyi mindenre jellemző nálunk ez. a defenzív -orvoslás-. Ne beszéljünk most erről, .végtére is nem menti a veszé- 'veztetettség körül kialakult helyzetet. T udniuk kell: Igen nagy tisztelettel, nagyrabecsüléssel hajtok fejet az új életet adó nők előtt. És kérem őket. családjukat, - munkahelyük do'aozóit. orvosaidat. ha nem tekintették -illetéktelen beleszólásnak- e szerény és ezernyi más összefüggést elhagyó észrevételeké*. akkor ne másra: önmaguk életére es közérzetére, felelősségén és kOlclaeUségerg gondoljanak. Játori Heim