Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
Korszerűt - korszerűen Társadalmi igényeknek tesznek eleget Vízvári beszélgetés Összefogásból milliók \ házgyárakból érkező hírek reményt keltenek, s nemcsak a nagyvárosokban otthont teremteni vágyóknak. A hatalmas »lakásüza- mek« — Budapesten négy, Debrecenben; Győrben, Kecskeméten,' Miskolcon, Szegeden és Veszprémben periig egy-egy. működik — léptékvállásra készülnek. Immár hem csupán a nagv lakótelepek paneleüátását tartják gazdaságosnak, gondolnak a magánerőből építkezőkre is. A műszaki tervezők műtermeiben sorra formálódnak a házgyári elemekből összeszerelt, néhány lakásos társasházak, önálló 'családi házak alaprajzai. Sokan meg azt is ígérik, hosv e gyors kivitelezést lehetővé tevő építési mód költségei nem haladják meg a hasvományosan építkezők kiadásait. Hasonló kezdemenvezé- zésekről korábban js hallottunk. Szegeden csaknem egy évtizede álltiak panelből emelte családi házak — ám hosszú időnek kellett eltelnie. amíg a házgyárak rászánták magukat e termék - szerkezetváltásiéi. Hogy eddig másként volt, azért balgaság volna ' bármelyik nagyüzemen elverni a port: kétségtelen, hogy a házgyári építés elsődlegesén a nagy sorozatú kivitelezés esetén jövedelmező. A ^ paneleket senki sem szerelheti össze házilag, nincs oly erős emuén, aki egy-egy betonelemet vállra kapna — az épít kezeshez daru kell, speciális szállítójárművek; az iparosított eljárás feltételei különböznek a hagyományosétól. Akkor hát miért e szemlél etmódosí tás? Elsődlegesen —•’ ezt senki sem cáfolja — a vállalati gazdálkodás érdekében. Az állami lakásépítés mérséklődése visz- szaíogottabb termelésre készteti a házgyárak többségét. a nagyüzemi termelés Viszont csak nagy szériák eseten gazdaságos. Mine! kevésbé ^használják ki a gyártósorokat, annal többe kerül az egy lakásra — az egy négyzetméterre — jutó önköltség. Az ÉVM számítá- sa szerint, ha az igények 25 százalékkal csökkennek, az önmagában 17 százalékkal növeli a termékegységre jutó költséget. S ha egy házgyárnak csupán a névleges kapacitása 60—70 százalékra van megbízása, akkor a vállalat nehéz gazdasági helyzetbe kerülhet. A számsorokból értő vállalati vezetők, ráébrednek arra: a termelés csökkentésénél okosabb megoldást kínál a piackutatás, a rugalmas termelés-kivitelezés es árkéozés. .Jelesül: magártépíttelőknek olcsóbban kell adni a paneleket, s hozzá a a génét, az eszközöket: ez a kifizetődőbb. Ezt parancsolja az állóeszközállomány kihasználása, de a nehezen verbuvált munkásgarda megőrzései is. Ráadásul társadalmi igénynek tesznek eleget! Az építészek már jó ideje vallják, s az építtetők is előbb-utóbb tapasztalhatják, hogy a panel csupán építőelem. Olyan anyag, amelynek ha vannak is műszaki korlátái, az eddigieknél jobban1 formálható azonban a nagv lakónegyedek monotóniájáért egymagában nem hibáztatható. A most készülő családi panelházak tanúsítják, hogv házgyári elemekből is összeszerelhetek tetszetős, jó épületek. S ami igen lényeges: rendkívül rövid idő alatt. Ezt példázták az árvíz sújtotta területeken emelt házak is. A népgazdaságnak mindenképpen előnyös, ha a korszerű üzemek nem tétlenkednek. S nem csupán azért, mert a vállalatok gazdálkodása — életképessége — visszahat a népgazdaság egészére, hanem azért is, mert a házgyárakra szükség van. Ha e technológiákat nem hasznosítanánk. akkor nagy anyagi áldozattal új téglagyárakat kellene építeni, fejleszteni kellene a betongerenda-gyártást, s további munkáskezeket vonnánk el más fontos területekről. Korszerűt — korszerűen : ez napjaink feladata. Az építőiparban is F. T. Első a rangsorolás A döntéshez idő is kell Egy évvel évjelűU arról - beszélgettem a féJctibnővek szb- titkárával, Bbgyan vesznék részt a tenrezésÖéft'.5 Megalapozotton mondott véleményt, egyik gondjukat említve azonban szenvedélyes hangon válaszolt: figyelembe kellene venni a nagyvállalat budapesti központjában ^is, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésünkre a demokratikus döntés előkészítésekor. Az úgynevezett időtényező szerepe ma sokkal nagyobb, mint régen. Olyannyira, hogy erről a szakszervezetek kongresszusán is szó esett. A vállalati tervek véleményezése előtt lehetővé kell tenni, hogy a bizalmi a legfontosabb kérdésekben közvetíthesse a dolgozóinak álláspontját is. Ez azért is fontos, mert minden jó gondolatra, javaslatra szükség 'van a vállalat; az üzem VI. ötéves és 1981. évi tervének készítése idején.- Elég. ha arra hivatkozunk: elsőrendű a piaci követelményekhez való igazodás, az anyagi és szellemi erőforrások gazdaságos fölhasználása, a takarékos gazdálkodás. Politikai követelmény, hogy mindenkit bevonjanak az együttes gondolkodásba. Minden eddiginél nagyobb az emberi térlyeZőkr' szerepe; a felhalmozódott tudás, képesség, tapasztalat alapján ■ valóban elvárható a kezdeményezés. Ez aztmb«« ■ nem boniak<a»ku(t, ki as igazi, tartalmas -» minden formalitást kirekesztő — ’munkahelyi demokrácia nélkül. Igen nagy a szaks-zervez*- tek szerepe mindebben. Ott voltam a szaksze övezetek XXlV. kongresszusán, s tudom milyen egyetértéssel fogadták a küldötték és a meghívottak, mikor a Központi Bizottság első titkára erről beszélt. Ő igy fogalmazott: ..Nálunk a beruházási alapok jelentős részével az üzemek rendelkeznek, ők döntik el, hogy azokat mire használják. A megadott keretén belül a bérgazdálkodásban is önállóak. az üzemek döntenek a \ szociális, kulturális és sportcélra fordítható összegek felhasználásáról is. Ez pedig azt jelenti, hogy üzemeinkben a pártszervezetek és a szakszer-, vezetek felelőssége, önálló cselekvési lehetősége igen nagy. Vagyis a szakszervezetek megfelelő módon bele tudnak szólni az ország és a vállalatok ügyeibe, » erre szükség is van.” A VI. ötéves terv irányelveinek demokratikus vitájában országosan már példát adtak-a vállalatoknak, üzemeknek. Most rajtuk a ■ sor, hogy ugyanilyen őszintén, alkuiban. felelősséggel beszéljenek a fél évtized helyi feladatairól. A szakszervezetek .Mrijdarozottsógór». többek kö- . zött azért van hagy szükség, mert üzemi '•méretekben szín- ■’léi» rangsorolfli kell," amikor a bér-, a jövedelmi, a szociális lehetőséget tervezik. Az időtényezővel kezdtem — azzal folytatom. Országos ' szakszervezeti állásfoglalás, miszerint nem szabad sajnálni az időt és az energiát a tervezés előkészítésére, az ugyanis többszörösen kamatozik. amikor a külső és belső feltételeknek, a helyi erőforrásoknak megfelelő terv eredményeit közösen érzik majd a boHtékban és másban is. A jó tervezés megalapozta cselekvés a jó közérzetet is .megteremti a vállalatnál, az üzemben. Köztudott, hogy a tervezésben való részvétel keretei. | az üzemi demokrácia fórumai megvannak. Most elösorban a kielégítő előzetes tájékoztatásra van a legnagyobb szükség, hiszen a kezdeményezéseket, a javaslatokat el sem lehet képzelni enélkül. Ha a vállalat vezetői és a szakszervezeti szervek közösen megteremtik a jó együttműködés feltételeit, s megfelelő idő áll a rendelkezésre, akkor valóban megvalósulhat az egyiitt- gandolkozás. az egyéni és a közös képességek kibontakoztatása az üzem fejlődése érdekében. lat Jós Géza Száz munkahely, egy brigád A Siótok es Vidéke Álész karbantartó brigádja 25 emberből áll: kőművesek, íés- 1 ők, autószerelők és Villanyszerelők. Feladniuk száz egység karba mártása. Völgyi Jánosunk-, az a fesz üzemeli p- té.st osztályvé/etöjenék tehát, van elég dolga. ■ — Elsősorban Siófok környékén sok a tennivalónk. Különösen a kőművesek tesznek ki magukért, de a többiek is megállják helyükét. Nálunk az emberek túlnyomórészt maguk osztják be idejüket: sokszor olyan gondokat is maguknak kell megoldaniuk, amelyekben másutt talán a brigádvezelő sem merne dönteni. Egyik gondjuk, hogy kicsi a létszám. Főként villanyszerelő, és hűtőgépszerelő kellene. A hűtőgépeket ugyanis a bog la Helle! szerviz javítja, s a nyár ugyancsak növeli tennivalóikat. Varga János, a kőművesek vezetője azt mondja, az átlagosnál nagyobb szaktudású munkásokra van szükség — ez a Sió Áruház bővítésénél is kiderült. — Épp ez a szép a őíi munkánkban — teszi hozzá. -— Mi öten. kőművesek, az áruház atalakitasakor ideiglenesen a SÁÉV-hez kerültünk, hogy könnyebben irányíthassák a munkát: Ez a csaknem másfél év nagyon hasznos voll: szakmailag sokat fejlődtünk. Mas építkezéseken is hasznosíthatjuk az -o szerzel| ismereteinket. Sokat dolgoztak, túlóráztak, de a következő feladat sem engedi meg a lazítást. Szeretnék mielőbb befejezni az ádándi italbolt átalakítását, aztán ismét a javítás, a karbantartás következik. Hiszen pár hónap, és már itt is a tavasz — jöfinék a vendégek a Balaton-partfa. ■ ü. Zs. emezt pedig a tsz kezdeményezése segítette elő. ..Közős célunk, elhatározásunk volt, valamennyiünk akaratát valósítottuk m°a.” A számveus, a tervek, a jövő céljainak ismertetése azt a törekvést tükrözi, hogy a lehetőségekkel élve, az anyagiakat igazságosan elosztva fejlődjön a székhelyközség, gazdagodjanak a társközségek. — Az alapellátást Vízváron kell biztosítani. A kereskedelem és a vendéglátás azonban semmit nem fejlődött, noha már megyei határozat is volt rá. s ígéretet kaptunk, hogy- korszerű szövetkezeti kis ABC épül majd állami támogatással. A falugyűléseken sokan kérdezték: mikor teljesedik be az ígéret. Nincs közétkeztetés; a tsz 2 millió forintot ajánlott fel a vendéglő és az élelmiszerüzlet építéséhez, s a lakosság is vállalt félmilliós társadalmi munkát. Valóban régi gond a kereskedelmi és a vendégiátóháló- ■,at elmaradottsága Vízváron ’s a két társközségben. Ér- eklődtünk dr. Kiss Józseftől, i Mészöv elnökétől; ‘ ő elmondta, hogy ismerik ezt a gondot, s változtatni akarnak rajta. — Szövetkezeti mozgalmunk számára a barcsi térségben a legközelebbi feladat az lesz, hogy hasznosítva a felajánlott támogatást, korszerűsítse az igényeknek mar regen nem megfelelő vízvári kereskedelmi és vendéglátó- hálózatot. S zalai László lefejezésébe*- közeledik a vízvári óvoda bővítése Meg munkások szorgoskodnak a székhelyközség közepén levő óvodé'püieten, azonban már látható, hogy hamar osan végeznek feladatukkal. Kulcsár Árpád tanácselnök bizakodva mondja: — Reméljük, hogy január ban az apróságok elfoglal hatják helyüket. Most átmenetileg az iskolában működik az óvoda. Nemcsak felújítjuk, korszerűsítjük, hanem bővítjük is az. épületet. A korábbi ötven gyerek helyett hetvenötnek tesszük lehetővé az óvodába járást. A társközségekből, Bélavórróí és Heresz- nyéről autóbusszal hozzuk ide -az apróságokat. egészséges, jó ivóvizet. Az is dédelgetett tervünk — T988 ban akarjuk megvalósítani —, hogy tornaterein épüljön a ■ ízvári iskolához., főleg társadalmi összefogásból. Hallgatom a számvetést keltő elnököt arról az összefogásról, amely a népfront, a tanács és a pártszervezet együttműködésével eggyé ko- \ ácsolja az itt élő. különböző beosztásokban dolgozó, de másokért tenni akaró embereket. Nem azt mondja, hogy ezt a tanács, azt a népfront, Ez az óvodafelújítás, korszerűsítés 2,1 millió forintba kerül. A befejezési határidő különböző anyagok, alkatrészek hiánya miatt néhány hó- napoj csúszott — november 7-e volt eredetileg —, az átadás mégis örömet jelent majd, hiszen ezzel nagy gond oldódik meg. fiz általános jövedelemadó és forgalmi adó bevallásáról A határidő: 1981. január IS. — Legalább félmillió forintot ér az a társadalmi munka. melyet a szülői munkaközösség, a községben lakó iparosok, az alapozásnál, falazásnál végeztek, s majd a befejezés utáni rendcsinálásnál ..teljesítenek. A tsz brigádjai, a kőművesek, a növénytermesztők. a kavicsbányában dolgozók mind részt, vettek a munkában. Rendeztünk társadalmi munkaakciót népfront. tanácsi, párt- tsz-veze- tők részére is. Mindenki sokat tett. volt, aki 3—4 napot dolgozott. Előbbre léptünk az idén. s az elmúlt öt esztendő során sokat gazdagodtak községeink. Igaz, nem dicsekedhetünk megyei jelentpsegü beruházásokkal. nekünk azonban az apró létesítmények, felújítások is sokat jelentenek. S annak még jobban örülök, hogy mindebben része van a lakosságnak, hiszen öt év alatt a társadalmi munka mekíé •> :e -ezoJőlt. e--.:éke elérte az ötmillió forintot. Az elnök szavait sok minden bizonyítja. Vízvár központúban két éve ott az orvosi lakás, rendelő — 2,5 millióba került, félmillió volt a társadalmi munka —, He- resznyén és Bélaváron korszerűsítették a művelődési házakat. Mindkét társközségben gázdseretelepet és játszóteret építettek. Nyaranta sok kirándulót, sétálót vonz az öreg tölgyesben levő parkerdő. A vízvári iskolához tanműhely es karbantartó műhely készült. — Mire készülnek Jövőre, illetve a kővetkező tervidőszakban? — Erősítjük az Összefogást., ez ugyanis milliókkal segíti községeink fejlődései. Nagy szükség lesz erre, mert 9di ben kezdő--»..< és 1933-ban fejeződik be a törpe vízmű építése. Tizenegy kilométer gerincvezeték, valamint, az aanak kiépítéséhez várjuk a lakosság segítségét. Vízváron es Belavaron 560 csalad kap Az 1980-ban elért adóköteles jövedelemről 1981. január 15-ig kell adóbevallást adniuk mindazoknak, akiknek önálló szellemi, kisipari m agán ker es Kede 1 m i tevékenységből volt jövedelmük. Nem kell adóbevallást adni az adófizetésre kötelezettnek arról a " jövedelemről, amely után adómentesség illeti meg. ad óá talán yőVás vagy adórögzitás útján adózik, ha az adó alapját képező jövedelmének növekedése a 20 százalékot nem haladja meg/ lineáris adókulcs • szerint adózik, ha adóköteles jövedelme á 20 százaléknál nagyobb növekedés ellenére sem esik a korábbihoz kénest magasabb lineáris adókulcs alá. Ezekben az esetekben is kell adóbevallást adni, ha erre az adóhatóság vaav az adóközösség külön felhívást ad. A kisiparosoknak és magánkereskedőknek a bevallásnyomtatványokat az adóközösségek fogják megküldeni, Az adóbevallást két példányban kel! benyújtani — a kisiparosoknak « Kiosz helvi szervéhez, a. magánkereskedőknek pedig a Kisosz megyei szervezetéhez. Az önálló szellemi tevékenységet folytatóknak az adóbevallási nyomtatványokat telephelyük (ennek hiányában állandó lakhelyük) szerint illetékes elsőfokú adóhatóságnál . (községi, ngaykövségi tanács vb szakigazgatási szerve, illetve várt*! tanács pénzügyi osztatva) kell Igényelni, majd az adóbevallást oda is kell benyújtani. A foglalkoztatott alkalmazottakról a fenti határidőkig minden adóalany köteles adóbevallást benyújtani, függetlenül attól, hogy milyen rendszerben adóznak vagy élveznek-e adómentességet Az adómentesség és az adoalaiany at alkalmazottak után .fizetendő általános jövedelemadóra ugyanis nem terjed ki. Az 1980. évben elért adóköteles forgalomról ugyancsak 1981. január 15-ig kell bevallást adniuk azoknak,' akik adóköteles tevékenységet folytattak. Azok az adóalanyok, akik átalányban fizették a forgalmi adót, csak abban az esetben kötelesek bevallást adni, ha erre felhívást kapnak, illetve általános jövedelemadó-bevallást is kell benyújtaniuk, továbbá, ha a forgalmiad Ö-kö- teles árbevétel 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Bevallást kell . benyújtaniuk azoknak az adóalanyoknak is. akik adóimentességet vagy adókedvezményt élveznek, de közületek részére végzett áruszállításból vagy szolgáltatásból értek el bevételt, mert a mentesség és a kedvezmény ezekje a bevételekre csak részben terjed ki. A/, adóbevallásban — melyet az adóközösségek bocsátanak rendelkezésre és oda is kell két példányban benyújtani — a teljes árbevételt kell közölni, közül etektől és magánszemélyektől szá-mazás szerinti megoszlásban. adókulcsonként részletezve. Az adóbevallási határidő be nem tartása, az adóbevallást kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén föl - emelt adót állapítanak meg. Mind az ált-alánc* jövedelemadó. mind pedig a forgalmi adó megáll apftáaa .szempontjából jelentős ténv- nek «z elhallgatása. vagy valótlan adatok bevallása pénzügyi szabálysértést, súlyosabb esetben pedig adócsalást képez. SOMOGYI NÉPLAP