Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Á A borotválkozás története , \ C fokos a hőmérséklet. A mé­rések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test melegét, amelyben legtöbb a rossz hő­vezető levegő. Ilyen például a gyapjúflanell. Az élettani ismeretek birto­kában a korszerű textil- és műanyagipar a hagyományos gyapjú-, gyapot- és lenszálak, valamint a szintetikus szálak kombinációiból minden év­szakra igyekszik megteremte­ni a célnak leginkább megfe­lelő. könnyű, tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruháza­tot. Különösen fontos igény ez a szabadban végzett fizikai munka esetén, mint például a képen látható hídépítésnél. KiváSó minőségű bányakavics január—február hónapokban történő szállításra rendelhető. Ára: vasúti kocsiba, gépjárműre rakva 55,— Ft, nv!. Kavicsbanya Vállalat üzeme, Gyékényes (43957) gvobb a .mozgás sebessége, annál erősebb világításra vájj szükség. A mesterséges világítás ár­nyékhatásánál . az víz előnyös, ha megközelíti a .természetes világítás árnyékhatásait. Munkahely világi tás céljára' legtöbb esetben a lágy árnyé­kot adó vagy teljesen árnyék­mentes világítás a legmegfe­lelőbb, bár egyes munkahe­lyeken, például a vásnöki munkánál az éles árnyékkép­ződés fontos követelmény. Tantermekben úgy kell a lámpatesteket elhelyezni, hogy a fény balról essék a munkafelületekre. Nagyon zavarhatja a mun­kahelyen a látást a káprázás. Ezt a látótérben lévő olyan fényforrás idézheti elő, amelynek felületi fényessége nagyobb egy bizonyos határ­értéknél. A munkaterem megvilágí­tásának fontos követelménye még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpa eloszt ás­sál, megfelelő, lámpatestek ki­világításával, helyes felfüg­gesztési magassággal és a környezet reflexiójának a he­lyes kialakításával érhetünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megköve­teli. hogy a mesterséges vilá­gítási berendezések is felelje­nek meg az egyszerű esztéti­kai feltételeknek, i Képünkön: egyszerű, de jó térbeli egyen­letességet biztosító világítási rendszer egy munkacsarnok­ban. A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG tölvesz / kárpitos szakmunkást, valamint úszómunkagépre darukezelői vizsgával rendelkező, úszni tudó férfit darukezelőnek Jelentkezni ' lehet: személyesen a MAHART munkaügyi és- szociálpolitikai csoportnál. Cím: Siófok, Krúdy sétány 861)0 (146687) kőrös vasútállomásán még századunk 20-as éveiben is olyan állomásfőnök teljesített szolgálatot, aki Ferenc Jó­zsef-) szakállal járt és meg­szólalásig hasonlított az ural­kodóra és ezt felhasználva, köszöntötte az átutazókat... A több ezer éves kőkések után bronzból készítettek ké­seket, de ezek formája nagy­ban eltért a maitól: sarló­vagy vésőalakjuk volt. A szappanozást, mely az arcbőr puhítását és a szőrszálak megtámasztását szolgálja, csak a 18. században találták fel. A múlt század végén King C. Gilette amerikai ke­reskedő új borotválkozó esz­közt szabadalmaztatott, a mostanihoz hasonló formájú önborotvát. A benne elhelye­zett vékony, a vágást végző lemezzel gyorsan lehetett a szőrt eltávolítani. A Gilette- gyár gyorsan növekedett és 1901-ben már Európában is elterjedtek készülékei. Nép­szerűvé vált, mert a pengé­ket többször is lehetett hasz­nálni és mert gyorsan es könnyen lehetett borotvál koz­ni. I A „zsilett”-pengék és -ké­szülékek nagy sikere elindí­totta a versenyt és sorra ala­kultak meg a többi gyárak is, melyek mind új megoldással könnyítették a borotválkozást. Divatba jöttek napjainkban a kész szappanhabok, a kéttéle élű pengét tartalmazó készü­lékek, sőt teflonnal bevont pengékkel növelték ezek tar­tósságát, biztosították több­szöri használatukat. A legújabb divat a villany- borotva, motorikus meghaj­tású, belső forgólemezükkel vagy lapjukkal végzik a szőr eltávolítását, mely még ké­nyelmesebbé teszi a borotvál­kozást. Hátrányuk viszont az^ hogy az arcbőr nem válf!< teljesen simává. Különösen a Brown-, Philips-márkák ve­zetnek a férfiak kegyeiért ví­vott nagy versenyben. A borotválkozás sok ezer éves múltra tekint vissza és bár időnként a divat háttér­be szorítja, mégis mindig visszatér. Sehol sem szeretik, ha valaki borostásan megy. munkahelyére vagy randevú­ra ... R. J. Meleget őrző ruházat A korszerű élettan megfo­galmazásában az öltözködés célja az, hogy a környezet változó hőmérséklete közepet­te segítse megőrizni szerve­zetünk belsejének állandó, egyenletes melegét. Ez nem kis feladat, hiszen a levegő hőmérséklete nyáron elérheti a 35—40 fokot, télen pedig 25—30 fokkal is a fagypont alá süllyedhet. Szervezetünk, belső szerveink, sejtjeink, azonban csak bizonyos szűk határok között ingadozó hő­mérséklet esetén működhet­nék zavartalanu1 Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőterme­léssel jár. A fölösleget a szer­vezet — mint valami élő ra­diátor — folyamatosan, egy­idejűleg többféle módon is leadja, ilyen például a köz- v el lep hővezetés. Amikor a környezet hőmér­séklete 20 C fok alá száll, ak­kor a helyesen megválasztott ruházatnak kell megteremte­nie testünk egészséges mikro­klímáját! Egy kutató 10 fok hőmér­sékleten megmérte az egyes ruharétegek között található levegő hőmérsékletét, hogy megállapítsa: e rétegek meny­nyire őrzik meg a test mele­gét. Ügy találta, hogy a bőr és a gyapjúing között 32,7 C fokos a levegő. Ha föléje egy leninget húz, az még meg­tart 25,7 C fokot. A lening és a mellény között 24.4. á mel­lény és a zakó között 23,1, közvetlenül a zakó fölött 21,8 A Párizs—Lyon gyorsvonat 1981-től az ún. TGV-éx- presszyonat (rendkívül nagy sebességű expressz) biztosítja majd a. vasúti- összeköttetést Párizs—Lyon között. A 260 km óra sebességgel haladó ex­presszvonat 8 szerelvényből áll és 384 utast szállíthat. Az utasok közül 276 fő másod­osztályon, a többi elsőn utaz­hat. A TGV-vonatot villamos mozdony vontatja. Franciaországban két évti­zed óta kísérleteznek nagy sebességű vonatokkal a bel­földi forgalom lebonyolítása érdekében. Hosszú éveken át nagy reményeket fűztek á Bertin-féle légpárnás . vasút­hoz. Ez rendkívül biztos és gyors jármű, de viszonylag zajos, és újabban a környe­zetvédelmi szakemberek el­lenzik azt, hogy több vonalon ilyen szerelvények biztosítsák a városok közötti gyors közle­kedést. A TGV-expresszvonat mellett több érv szól, mindé-, nelpelőtt az, hogy az elektro­motor kevésbé zajos, mint a dízel, vagy az Aerotrain, a légpárnás szerelvény. A TGV- szerelvények kerekeit védő köpeny nagymértékben csök­kenti a sínen gördülő kerekek zaját. A francia közvélemény örömmel vette tudomásul a Francia Nemzeti yasúti. Tár­saság (SNCF) közlését, amely szerint a TGV-expresszvona- tokat a párizs—lyoni üzeme­lés után más villamosított vonalakon is indítani fogják a nyolcvanas évtizedekben. A szakáll és a borotvált arc az évezredek során váltakoz­va kerültek divatba. Az első borotválkozási eszköz, az ob- szidiánból hasított kőkés 8000 éves múltra tekint vissza. Asszírok és babilóniaiak, meg Mezopotámia lakói hajukat is leborotválták, de Egyiptom­ban is ismeretes volt a kő­kés, amíg a későbbi időkben a bronzból készült szerszám fel nem váltotta azt. Amikor az egyiptomi első dinasztia idejében elterjedt a borotvált áll, a fáraó — mint Bélley Pál írta — az ünnepségeken álszakáliat hordott, hogy em­lékeztesse alattvalóit a sza- káll-hagyományokra. Az asz- szír férfiak csigákban hordták hajukat, a zsidóknál a tekin­tély jele volt a hosszú és jói ápolt körszakáll. A görögök­nél Nagy Sándor (i. e. 4. szá­zad) higiéniai okokból elren­delte. hogy katonái rendszere­sen borotválkozzanak. Szira- kuza uralkodója, a feljegyzé­sek szerint, nem szerette bor­bélyának — nyilván fájdal­mat és kellemetlenséget oko­zó — tevékenységét, ezért leá­nyával pörköltette le szakál- lát borotválkozás helyett. Az ókorban Rómában elter­jedt a borotvált áll és szá­mon tartották a jól dolgozó borbélyokat. Martialis még költeményben is megemléke­zett egyikükről. A szakáll vagy borotváit arc divatja időnként változott de min­dig visszatért. A gátlóknál, később a franciáknál a mel­lig érő szakáll, később a kecs- keszakáll volt divatos. XIII. Lajos francia király 1610-ben elrendelte, hogy katonái bo­rotválkozzanak. Nagy Péter orosz cár is megbüntette a szakállas bojárokat. Magyarországon a jobbágy­ság hosszú, befont hajat hor­dott, de 1848-ban a honvéd­ség szolgálati szabályzata már előírta a félhosszú, ápolt haj viselését. A haj vágást úgy Vé­gezték, hogy a fejre kerek edényt tettek és ennek alsó pereme alatt levágták a fe­leslegesnek tartott hajat. A politikai állásfoglalásnak mégis jelképe maradt a ma­gánéletben a szakáll. Így vált divatossá a Kossuth-, Petőfi- szakáll is. Érdekes, hogy a hosszú életű, véreskezű csá­szár, I. Ferenc József szakát­lát is sokan utánozták. Nagy­Kutatók a világ tetején A Szovjetunió közép-ázsiai vidékének délkeleti részén te­rül el Tádzsikisztán, amely Kínával. Afganisztánnal hatá­ros és Pakisztántól is csak egy 30 km-es afgán folyosó választja el. Fővárosa: Du- sambe. T^idzsikok, üzbégek, tatárok, kirgizek élnek ezen a vidéken. Tádzsikisztán területének mindössze 7 százaléka a sík­ság, illetve a tengerszint fe­lett 1000 méter alatti terület, ahol földművelést lehet foly­tatni. A többi részt a Pamir hegység foglalja el. Kelet- Pamírban vannak a Szovjet­úrnő legmagasabb hegycsú­csai, a Kommunizmus csúcs (7495 m) és a Lenin csúcs (7134 m). Nurektől keletre húzódnak a Pamír-hegységnek, vagy ahogyan nevezik: a „világ te­tejének” magasabban fekvő vidékei. A 4—5 ezer méter magasságban lévő fennsíkok, gleccserek már nem a túris­ták, hanem az alpinisták, tu­dósok birodalmát jelentik. Tádzsikisztánban a völ­gyekben gyapotot, kukoricát, dinnyét, gyümölcsöt termesz­tenek. míg a hegyekre a fél­nomád juhtenyésztés jellem­ző. Szén, cementipar, villa- mosenergia-ipar, arany- és polimetallikus fémbányávszat jellemzi még a Pamír-hegy- ség vidékeit. Jelentős itt a lémleldolgozó ipar is. A Pa­mir további gazdag és ma még feltáratlan ásványi kin­cseket rejt magában. A világ tetejének platóit nem könnyű megközelíteni, de a helikop­ter jó közlekedési eszköznek bizonyul e magashegységben. Képünk egy légiúton szállított szovjet geológus csoportot mutat, akik további ásványi kincseket kutatnak a „világ tetején”. Világítás az üzemben Egy új gyár építésénél a technológiai követelmények figyelembevétele mellett nagy súllyal jelentkeznek a mun­kaegészségügyi igények is. A legelemibb feladat, hogy a, munkahelyiségeket úgy vilá-’ gitsák meg, hogy ott a látási viszonyok megfelelőek legye­nek. Mivel a termelés az üze­mek legnagyobb részében több műszakos, a természetes és mesterséges megvilágítás­nak egyaránt kielégítőnek kell lennie. A megvilágítás erősségé­nek jó megválasztása a vilá­gítástervezés legfontosabb részlete, de a tervezéséi min­dig figyelembe kell venni a speciális követelményeket is. A tárgyak láthatóságát ugyanis fény visszaverési té­nyezőjük; a környezethez vi­szonyított kontraszthatásuk, kiterjedésük és mozgási se­bességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kontraszthatásbeli különb­ség, a kiterjedés, és minél na-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom