Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
Fontos megbízatás a párttagoknak Több fiatalt és nőt vesznek töl Hat ulapazervezetet irányít m somogyvári községi párt- vezetöseg. A terület. jellegének megfelelően a székhely, a társközségek, a gazdasági egysegei e.s a gyógypedagógiai intézet alapszervezeteiben tevékenykedő százhúsz kommunista sokat tesz azért, hogy , műn ka terUlet ük ön érvényre jusson a párt politikája Kauer lstvannéval, a községi párt vezetőség titkárával a pártmunka tapasztalatairól beszélgettünk. — Milyen az alapszeirve- aetek tevékenysége? — Véleményünk szerint van fejlődés a munkájukban, ismerik a gondokat, s igyekeznek javítani a helyzeten. A gazdálkodó egységek alapszervezeteinek taggyűléséin a napirendnek csaknem hetven százaléka a termeléshez kapcsolódik. A taggyűlések előkészítése szintén fejlődött, ennek ellenére van még tennivaló; a vezetőségek csak akkor érhetitek el jobb eredményt, ha a jelenleginél gondosabb lesz az előkészítés. A taggyűlések hangulata egyébként jó, nőtt a megjelenés és az aktivitás. Örülünk, hógy több taggyűlésen tapasztaltuk az építő jellegű vitaszellemet. Partcsoport három alapszervezetben tevékenykedik; munkájuk most van kialakulóban. A párttitkárok feladata, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak nekik. — Kihasználják-e az alapszervezetek vezetőségei a pártmegbizartások erejében rejlő lehetőséget? — A tagok túlnyomó többségének van párlmegbizatá- sa. Ezek, szerintünk, sokrétűek, töobnyire azonban a tömegszervezeti választott tisztséghez kapcsolódnak, s kevés az olyan megbízatás, ameiy a gazdasági munka javitasat tűzné ki célul. Több formális pár (megbízatási is megszüntettünk, például az emlékeztető vezetését meg a szocialista brigádmunka segítését... Van, akinek több a megbízatása, s van, akinek egyáltalán nincs. Tapasztalatunk szerint van, aki a többféle megbízatásnak is lelkesen, becsületesen eleget tesz, és oiyan is, aki egynek is alig. Szeretnénk elérni, hogy minden párttagnak legyen meghatározott megbízatása. Az alapszervezetek vezetőségének kötelessége, hogy félévenként értékelje a munkát, ha pedig lejár a megbízatás, adjon újat a kommunistáknak. — Miben szeretnének elő bbrej ütni? — A pártvezetőség rendszeresen visszatér a határozatok végrehajtására, s ez helyes. Ügy érezzük azonban, hogy a határozat és a számonkérés között még mindig nincs meg a szükséges kapcsolat. Ezt úgy értjük, hogy határozathozatalkor pontosan megjelöljük, illetve az alapszervezetek vezetőségéi- meghatározzák, kinek mi a feladata. Aztán következik az ellenőrzés. Sajnos, még meglesik, hogy a vezetőség is tudomásul veszi : ez vagy az nem valósult meg. Ezért döntöttünk Kötelező térítés az üres kilométerek után Kilométerenként harc«« fwántot fizetnek ezentúl a ■vállalatok, az üzemek a Löt) kilométert meghaladó szállítási távolságon üresen közlekedő öt tonnánál nagyobb tehergépjármű vek után. Ez a lényege a közlekedés- és postaiigyi miniszter január 1-től érvényes rendeletének, amelyet a tehergépkocsik irres futásának csökkentése érdekében hoztak. A Közlekedés- és Posta- ügyi Mintsztériuntban az MTI munka társának elmondták: a térítés lényegében nem rmodén ünes kilométerre vonatkozik, csak akkor keit fizetni, ha 100 kilométeren felül az egyik irányban rakodtan közlekedő jármű visszaútban legalább 70 kilométert fut üresen. Viszont a különleges felépítményű vagy speciális célokat szolgáló, fertőző anyagokat szállító jármüvek kivételével minden öt tonnán felüli tehergépkocsira érvényes a rendelet. E szerint üres járatnak számít, ha a kocsi rakomány nélkül vagy teherbírásának tíz százalékát el nem érő szállitmány- nyal közlekedik. Az elszámolás önbevallással, mintegy »becsű letkasz- sza- rendszerben történik. Minden ót tonnás kocsit üzemben tartó vállalat köteles óssz.esiteni. mennyi járműve ment üresen. Az üres kilométerekért jaró térítés összegét a KPM autófél- ügyeletének számiájára kell befizetni. Az így befolyt összegeket az autófelügyelet . az energiafogyasztás és -fel- használás korszerű ellenőrzését szolgáló berendezések, műszerek beszerzésére fordítja. A rendelet végrehajtását is az a utó fel ügy elet ellenőrzi, s az ellene vetőket büntetéssel sújthatja, a felelős ellen eljárást indít. Amennyiben megállapítják az üres futást, amelyet a vállalat nem jelzett, a büntetés a térítési díj tízszerese, : vagy is kilométerenként 30 forint. Az uj rendelet a nagyteljesítményű járművek jobb kiáaaanálására, gazdaeago« energia-fel haszn a iasra ösz'tönor, — azzal, hogy drágítja a kocsik »haszontalan-« járatását Az öt tonnán felüli jármüvek útnak indítását nagy távolságokra ugyanis nem egyik óráról a másikra határozzák el; közlekedésüket megszervezik, így ián idő arra. hogy megszervezzék a vissza-fuvart is. | úgy, hogy a teljes megvalósulásig napirenden ‘kell tartanunk a határozatot. Szükség van a rendszeres ellenőrzésre. A feladat meg nem oldása persze nem általános jelenség, néhány esetben fordul csak elő. de mégsem nyugodhatunk bele. — Elégedett-e a községi purtvezelöség a tagfelvétellel? — A párttagság életkor szerinti összetételét vizsgálva megállapítottuk, hogy kevés a fiatal. Így az alapszerve- zetek vezetődnek figyelmét fölhívtuk a pártépítő munkára. A tavaly fölvett négy tag között egy nő. három pedig 30 év alatti, ők a KISZ ajánlásával kerültek sorainkba. És hamarosan újabb hat KISZ-ajánlás várható. A nők fölvételével egyébként ugyanúgy nem lehetünk elégedettek. A százhúsz kommunista között csak huszonkét nö van. Ezért most nagyobb figyelmet fordítunk az Elegancia szövetkezet üzemére: ott hetvenhat nő dolgozik. és egy sem párttag. Egyáltalán: mindenhol sokkal jobban oda kell figyelnünk a dolgozó nőkre, és akkor megtaláljuk azokat, akik munkájukkal, magatartásukkal, politikai fejlődésükkel méltóak a párttagságra. Így a hat a lapszer vezet revén valóban előbbre- juthaUmk. — Most készül mindenütt , a VI. ötéves terv. Milyen elvi segiuéget ad ehhez a községi pártvezetőség ? — Nem mindenhol készítenek önálló tervet, mivel telepek is vannak a községben. A tanács, a tsz, valamint az építőipari szövetkezet megkezdte a tervezést. Pártvezetőségünk már a múlt év végen tárgyalta a településfejlesztési elképzeléseket. Úgy foglaltunk állást: egyetértünk azzal, hogy a tanács új benzinkutat építtessen ebben az időszakban. A járdák helyett azonban inkább az úgynevezett csökkentett, paraméretű utak építését helyezzük előtérbe. s fontosnak tartjuk az iskola, az óvoda bővítését, tatarozását. Ezeket a terveket a falugyűléseken majd a lakossággal is megvitatjuk. L. G. Erőfeszítések holt időben Ügy gondolhatnánk, ilyenkor nem sok munka akad egy tsz háza táján. Az állattenyésztő-telepek dolgozói végzik rendes napi munkájukat, a műhelybelieknek is jócskán akad dolguk, a január azonban a köztudat szerint mégiscsak holt idő a mezőgazdaságban. ,A baléi tsz-ben két olyan munkahelyen is jártam, ahol ezek a napok 'az év legnagyobb erőfeszítését követelik. Az egyik helyen plusz húsz fok a hőmérséklet, a másikon mínusz tíz. Ez utóbbi dolgozói meg vannak győződve arról, hogy az előbbieknek köny- nyebb. azok viszont'hajlamosak az ellenkezőjét érezni., A fátyolos téli napfény ellenére itt az erdőn délben sincs melegebb mínusz öt foknál. A fakitermelő brigád dolgozói mégis örvendeztek a jó időnek. — Látta volna csak a deres fatörzseket reggel hétkor, amikor kijöttünk — mondta. Orsós Cs. Janos motoríüré- szes. — Olyankor a gép szinte hozzá Lágy az ember kezéhez. Estig 13—14 köbmétert kell kitermelni, feldarabolni és elszállítani. — Ez az idő nem látszik ideálisnak az erdei munkához . ., — Nem is az. Mégis most kéül a legtöbbet kitermelnünk, mert ilyenkor ide az erdőre is jut ember, gép és szállítóeszköz. Tavasszal, nyáron mindenki a vetésre vagy az aratásra figyel. — Mi lesz az ebéd? — Kinek mi. Az egyik kolbászt hozott, a másik szalonnát; van, |akl csak kon- zervet.'.. Különös jószág ez a fűrészgép. Ha az ember elkezd vele dolgozni, nemigen hagyhatja abba. Míg tart a lendület, nem érzem, hogy 13: kiló, de ha megpihenek, azonnal kétszer annyinak tűnik. így azután az ebéd gyakran elmarad. Sorra főinek a fák", s nem telik bele fél óra, ;már pótkocsira rakva indulnak a fű- ’ résztelepre. Egy részükből szőlőkaró és hajópadló készül, a többi tűzifa lesz a tagoknak. Délután csípős szél támad, a gallyazó asszonyok tüzet raknak, melegednek. — Jól esne most egy forró tea — mondja egyikük —, csak nincs, aki hökzón. Néha már azt-kérdezzük, tudják-e egyáltalán bent, hogy' mi 'itt vagyunk. Tizenkettedike lévén az irodáról egyik társuk meghozza a fizetést. A panasz gyorsan tréfává oldódik. Kiki elmerül borítékjának tanulmányozásában. Hamarosan újabb üres pótkocsi érIntegráció, érdekeltség Bárdibükki kezdeményezők Gazdaságnak sikerült olyan Integrációt létrehoznia, amely kölcsönösén előnyös, mindkét fél megtalálja számítását, és népgazdasági célokat szolgál. „A szerződő felek eétuJ tűzték ki, hogy a Bárdi bükki Állami Gazdaság működési körzetében a kistermelők tehén tartásra alkalmas férőhelyein korszerű, nagy termei ők épességű ... tehénállomány terjedjen ei. Ennek érdekében a megrendelő (ÁG) szolgáltatásként átadja a tulajdonában levő tenyészállatot; a termelő a jó gazda gondosságával tartja az állatokat, és a kifejt tejet a megrendelőnek átadja... — igy szól a •termékértékesítési szerződés első pontja. A megállapodás egy olyan módszert szabályoz, amely méltán váltott ki nagy érdeklődést — túl a megye határain is. Az előzmények A gazdaságnak adottságai folytán érdeke a szarvasmar- ha-állomany növelése. Kiss János igazgató: — Ha a tehénietszainot akarjuk növelni, istállót, szaktelepet kell építeni. Napjainkban, szerényebb számítások szerint is, hatvan-hetvenezer forint egy tehén férőhely, s anyagi lehetőségeink ezeknek építését nem teszik lehetővé. Jozsa igazgatóhelyettes, ~ A fejlődési)« msaom megállni nem lehet; egy adott szinten maradni elobb- utóbb behozhatatlan hátrányt okoz.. Mi hát a megoldás? Szak- telep építésére nincs pénz, van viszont a gazdaság területéihez tartozó községekben saép számmal üresen álló istálló. — Mi lenne, ha ezeket vonnánk be a termelésbe? — a gondolat a múlt nyáron vetődött föl. S a megvalósulás gyorsaságára jellemző, hogy szeptemberben már száznegyvenhárom jól tejelő tehén állt ezeknek a*z épületeknek egy részében. A területen élő lakosság körében végzett fölmérés szerint a gazdák szívesen válallkoznak tejelő marha tartására — ha ez a tartás nem igényel jelentősebb tőkebefektetést és megtalálják számításukat. — A jelenleg) hétszázas tehénlétszámot ezzel a módszerrel ezerre szeretnénk növelni — mondja az igazgató — A múlt évben első lépésként száznegyvenhárom nagy terme] őkepcts.seg.ü vemhes és termelő tehenet helyeztünk ki a kistermelőkhöz. A módszer lényege A nagy értékű tenyészállat a gazdaság tulajdonában marad, csak a kistermelő gondoskodik tartásáról, takarmányozásáról. A kifejt tejet a Bárdibúkki Állami Gazdaság neveben értékesíti a tej begyűjtőnél, a tej pénzt azonban nem ott, hanem minden hónapban a gazdaságtól kapja. A borjúszaporulat a kistermelőt illeti, de a gazdaságnak elővásárlási joga van. Tehát a gazda csak akkor adhatja el másnak a borjút, ha a nagyüzem lemond róla. A ga/.dasag a szemes terményt, a tápot, a szalmát a mindenkori fogyasztói áron adja. Ugyancsak a gazdaság gondoskudik — a községi állatorvosokkal kötött megállapodás alapján — az egészségügyi ellátásról. A tejtermelés növelésére külön ösztönző prémiumrendszert is kidolgozott a nagyüzem, s ezt szerződésbe foglalták. A tejmennyiségtől függően literenként 10—60 fillér prémiumot fizet, és négyezer liter fölött ezer forint gondozásé jutalmat kap a kistermelő, Érdeke tehát, hogy jól tartsa a nála levő tenyészállatot. Mint utaltunk rá, e módszer iram a várakozást is meghaladja az érdeklődés. Szinte nincs nap, hogy ne kopogtatnának a gazdaságba — a megyehatáron túlról is —. hogy megismerkedjenek vele. Minden jel arra mutat, hogy a Bardibűkiki Állama Előnyök Az eddig kihasználatlan épületeket így újra hasz.no- sítják. s „új” munkaerő kapcsolódik be újra a termelésbe. Mivel a kistermelő gondoskodik a takarmányról, olyan „szórványterületeket” (réteket, gyepeket) fognak ismét művelésbe, amelyek eddig nem hoztak hasznot. A nagyüzem tehénállománya így külön beruházás nélkül is növekszik, és jelentősebb személyi es tárgyi feltételek sem kiellenek. Csupán egyre van szükség : gon dós a n, por: tosa n meg kell szervezni ezt a tevékenységet. Fölmérik, hogy á tehenet igénylő kistermelőnél megvannak-e a feltételek az értékes tenyészállat tartására, s önálló ágazatként kezelik ezt á tevékenységet, folyamatosan tartva a kapcsolatot. Ahogy Maii János közgazdasági igazgatóhelyettes mondta: „ » tehén- tartó a háta mögött érzi a nagyüzemet, s ez részben kötelezettséget, részben biztonságot jelent neki...” Három hónap tapasztalata áll rendelkezésükre. És a számok arról tanúskodnak, hogy V"aprói hónapra nő a ki hely. ,tt tehenek termelese. Vörös Marta kezik. Újra íelbőg a motorfűrész. Az irodán jó meleg van, s a falusi emberek zöme haj-, lik arra, hogy eme egyetlen „jellemző'* alapján ítélje meg a benti munkát... — Most mar zsong a fejünk — mondja Kertész Mi- hályné, aki előtt tucatnyi al- katrész-készletjelentés sorakozik. — Megcsúsztak az őszi munkák, így mi is csak késve kezdhettünk a számok vallatásába. Az idő pedig nagyon sürget. — Megszűnt mindenféle szabadságolás, szabad nap es szabad szombat, lehet viszont bőven túlórázni — igy Szigeti Imréné. — Ennek a káosznak, amit itt az íróasztalokon 'iát, február elejére néhány tucat pontos adattá kell egyszerűsödnie. — Akik ezt nem csinálták, el sem hiszik, hogy itt is el lehet fáradni ... . —, De még mennyire. Mi az ősszel " belekóstol tűni? 1 a' határban dolgozók munkájába: az egész irodai brigád a répaföidön dolgozott. Alaposan elfáradtunk, de nem jobban, mint egy számoszlopok között töltött hosszú nap után. Barát Józsefné 15 évig dolgozott a növénytermesztési asszony brigádban, öt éve áthívták az irodára. Ma már rutinos bérszámfejtő. Ezekben a napokban két ember munkáját végzi. — Az első napokban minduntalan görcsöt kapott a lábam, olyan szokatlan volt a sok ülés. — Volt brigádtársai biztosan úgy érezték, hogy köny- nyebb helyre ment... — Soha nem törekedtem az irodára. Hogy végül is engedtem a hívásnak, csak az volt az oka, hogy az én koromban egyre terhesebb már a zsákolás vagy a többi hasonló fizikai munka. Hogy melyik a' könnyebb hely? Ez bizony nem is olyan egyértelmű. Azt hiszem, jobban kéne ismernünk és becsülnünk egymás munkáját. Az elnöki szobában aggodalmas latolgatásba csöppentem. Kovács József főkönyvelő újra és újra végigazán- tolta ujjaival őszes haját. Körmendi Otto elnök a homlokát ráncolta. — A következő évek fejlesztési lehetőségeit fontolgatjuk. Azt, hogy mire jut pénz és mire nem. Ez rendes körülmények közt is felelősségteljes feladat, most meg egy sokismeretlenes egyenlet megoldásához hasonlít, A kukorica betakarítással csak. január 6-án tudtunk végezni, a szántás 40 százaléka pedig áthúzódott a tavaszra . . . Azt sem tudhatjuk. hogy a már elveteti területek miként vészelik át a száraz, kemény hideget. Tervezni azonban kell, s lehetőleg tévedhetetlen ül... Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
