Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEG YEI Bl ZOTTSÁGÁN AK LAPJA XXXVI. évfolyam, 288. szám * 1980. december 9., kedd fi gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről Marjai József miniszterelnök-helyettes adott interjút Hazaérkezeit a Szovjetunióból párt- és kormány­küldöttségünk Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével vasárnap a kora. délelőtti órákban hazaérke­zett a Szovjetunióból párt- és kormányküldöttségünk, amely részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai párt- és kor­mányvezetőinek moszkvai tanácskozásán. JÓ Ütemben épül az észak—déli metróvonal. A tervezettnek megfelelő ütemben épül a fővárosban az észak—déli metróvonal Arany János úti állomása. A Fővá­rosi Z. számú Építőipari Vállalat, valamint az Országos Szakipari Vállalat dolgozói a szakipari munkákat végzik, a KÉV pedig a lejtaknát betonozza. Képünkön: A vágányok betonágyát készítik. Á vezetői munka javításáért Tudományos társaság alakult Barcson Megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság barcsi szervezete. A városi tanács nagytermé­ben dr. Németh Jenő ta­nácselnök köszöntötte hétfőn délelőtt megyénk legfiata­labb városának gazdasági vezetőit és a meghívott vendégeket, dr. Bérezi Gyu­lát, az SzVT főtitkárát, dr. Orosz Lászlót, a társaság megyei titkárát és Horváth Lászlót, Kaposvár tanács­elnök-helyettesét. Dr. Orosz László röviden ismertette a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság működési rendjét, cél­jait, felépítését. Elmondta, hogy a megyei természettu­dományos egyesületek tag­határozta meg, hogy tevé­kenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­ga, valamint a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bi­zottság. A Gazdasági Bizottság lét­rehozásánál lényeges szem­pont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos köz­ponti irányítás • fogja át. A hatékony gazdasági irá­nyítás nélkülözhetetlen elő­feltétele, hogy a szervezeti­leg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladatai­kat összehangoltan lássák el. Ez az összehangolás je­lentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azon­ban kormányszintű koordi­nációt, vitás esetekben pedig kormányszintű döntést igé­nyel. Ezt a feladatot a gaz­dasági bizottság végzi. A Gazdasági Bizottság fél- adatai ellátásához olyan 'módszereket alakított ki, amelyek lényege, hogy ha az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések kése­delem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bi­zottság csak a valóban kor­mányzati döntést igényló kérdésekben, nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást. Te­vékenységében éppen a mi­niszterek nagyobb felelőssé­gének gyakorlati érvényesü­lését kell alátámasztania és megkövetelnie azt, hogy minden szerv és minden ve­(Folytatás a 3. oldalon) Púja Frigyes az NDK-ba érkezett Púja Frigyes külügymi­niszter Oskar Fischemek, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszteré­nek meghívására hétfőn munka látogatásra az NDK- ba utazott. Púja Frigyes Berlin Schö- nefeldi repülőterén vendég­látója fogadta. Jelen volt dr. Szálai Béla, a Magyar Népköztársaság berlini nagy" követe. jaként, az SzVT majdnem tízéves fejlődése nyomán ma már háromszázhúsz tagja van Somogybán a társaság­nak. Ezt kővetően dr. Bérezi Gyula »-A vállalatok vezeté­sének és szervezésének fej­lesztési feladatai« címmel rövid előadást tartott a bar­csi üzemek és Intézmények képviselőinek. Az SzVT fő­titkára megállapította, hogy időszerű volt a barcsi szer­vezet megalakítása, mivel a társaságok egész országra kiterjeoó hálózata nagy sze­repet vállal a vezetői mun­ka korszerűsítésében, felté­teleinek javításában. Minden fórum elfogadta, hogy a szakmai—vezetői ráLennett- ség ma ugyanolyan súllyá! szerepel a káderki választás­ban, pint a politikai, alkal­masság. , A tizenkét évvel ezelőtti gazdasági reform a korsze­rű vezetési és szervezési el­vek közé sorolta a kezde­ményezőkészséget, a döntési jogkörök és a felelősség megosztását. Ez utóbbi té­ren azonban bőven van még tennivaló. A cél; a vezetés másodiK—rharmadik vona­léban rejlő , tartalékok fel­tárása es mozgósítása össz­társadalmi céljaink elérése érdekében. Eiöadasa vegén dr. Bérezi Gyula gratulált az országban kilencvenne- gyedikként megalakult bar­csi SzVT-társaságnak, és munkájához sok síkért kí­vánt. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság bar­csi szervezete öttagú vezető­séget választott. Szabolcs Pat, a Kemiaai gyárvezető­je az einöki. dr. Bérezi And­rás, a városi tanacs jogta­nácsosa pedig a titkári tisz­tet tölti be. A vezetőség tagjai lettek: dr. K.irili And­rás, tliásics Károly és Szik­lai Attila. A város vezetői a barcsi tájékoztatószolgálat munkájával ismertették meg vendégeiket az alakuló ülés után. Jövőre megkezdődhet a kis-balatoni tározórendszer kialakítása Sorra megvalósultak a Balaton zalai partszakaszán és a Zala folyó vízgyűjtő te­rületén a magyar tenger víz­Az egységes ipari minisz­térium létrehozása, s koráb- . an a kormány gazdasági bizottságának megalakítá- i jelzi, hogy az utóbbi i dó­ban fontos szervezeti lépések i; történtek az államigazga- ' lás korszerűsítésére, a kor­mányzat gazdaságirányító szervezetének és tevékeny­ségének fejlesztésére. Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a gazdasági bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Iro­dának az intézkedések gya­korlati céljairól es várható hatásairól. — Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányi- tó munkájának szervezeti korszerűsítését ? — A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasá­gi fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kong­resszus határozataiban meg­fogalmazott gaadaságpoliti" kai feladatok jellegében ta­lálhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szaka­sza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági válto­zások, az ezekhez való ru- galnja^ alkalmazkodás új- szei'ü feladatokat ad a gaz­daságirányításnak. Ilyen kö­rülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valamennyi eszközének ösz- szehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fej­lesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelmények­hez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaságirányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valamennyi eszköz­nek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfelel­jen az új körülményekből fakadó magasabb követel­ményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: — segítik — ugyanakkor a szükségei korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási mun­ka hatékonyságának növelé­se, munkamódszereinek és : tervezetének fejlesztése fi>- : .amatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartot­tunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elem­zése, a megoldandó 'gazda­sági feladatokkal való össze­vetése alapján azonban arra a. következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyama­tos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kíván­nak a kormányzati gazda­ságirányítás szervezeti rendszerében. — A Gazdasági Bizott­ság 1980 közepén való lét­rehozása a szervezeti in­tézkedések kiinduló lé­pésének tekinthető-e, amit azután az államigazgatás más gazdasági intézmé nyeineit korszerüsílese c. a vállalati szervezeti rend­szer fejlesztése követ? — összehangolt lépésso­rozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések idő­pontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követel­mény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással és biztosítsuk a munka folya­matosságát és zavartalan­ságát. A szervezeti intézke­dések során elsődleges kö­vetelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatás­körök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőriz­hetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a válto­zások gyakorlatilag az irá­nyítás és a végrehajtás va­lamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irá­nyítás és a vállalati önálló­ság dialektikus egységét egy­re fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folya­matban az időpontot tekint­ve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kor­mányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a gazdasá­gi bizottság létrehozása volt. 1981 január, elején megkez­di működését az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mér­tékben tehát módosul a kor­mányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerő­södik a vállalatok önállósá­ga, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysé­ge. lépéseket teszünk a ru­galmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítá­sara is. — Mi indokolta, a gaz­dasági bizottság létrehozá­sát? — Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kiala­kítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő kö­vetkezetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszű­kítik az egyes országos irá­nyító szervekre és ,a gazda­sági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a kül­gazdasági feltételek rendkí­vül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgaz­dasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erő­sítésével egyidejűleg szerve­zettebb. aktívabb és kallóén rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Mi­nisztertanács az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a terve­zés és szabályozás döntő kér­déseire összpontosíthassa te­vékenységet az irányítás fo­lyamatos, operatív feladatai­nak összehangolására, vala­mint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányításara létrehozta a gazdasági bi­zottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság ha­táskörét es felelősségét úgy Autók az árokban Hófúvások, síkosság a somogyi utakon A tél a múlt hét végén újabb rohamra indult. A részletekről Szabó Tibortól, az Üt inform kaposvári ügye­letesétől Pállottunk: — Vasárnap hajnalra — a szombati esőzést követő lehűlés miatt — erősen sí­kosakká váltak a somogyi utak. Vasárnap délelőtt tg tizennyolc szőrókocsi 280 torma sót juttatott ki. így tegnapelőtt dél óta vala­mennyi főbb közlekedési utunk járható. Sainos. az alsóbbrendű utak továbbra is síkosak, havasak. Hétfőn hajnalra a 61-es úton, Nagv- baiom és Böhönye között leült a forgalom. A hófúvás miatt több órát v“szte«ttek itt a gépkocsik. A KPM Köz­úti Igazgatósága a Volán gépeinek seg-üségévél igve- kezett eltávolítani a hóíorla- szokat. Tegnap hajnalban már húsz munkagép dol­gozott útjainkon, s 130 tonna sót szórt ki. rőt­nek ellenére te.gnan dél­után több alsóbbrendű és bekötő út még min­dig járhatatlan volt. Több­bek között Nagybajom es Kutas, Nagybajom és Ka­darkút, illetve Kőkút es Bánya környékén volt ne­héz a közlekedés. A közúti igazgatóság több munkagé­pet irányított ezekre a he­lyekre. A síkosság meg a hófúvá­sok miatt több személygép­kocsi. illetve autóbusz akadt el útjainkon. Danes Ferenc, a kaposvári Volán gepjár- mümentöinek vezetője el­mondta, hogy vasárnap és hétfőn több elakadt autóju­kat kellett erőgépeikkel ki­menteni. — A Fonó és Kisgyalán között vasárnap délután a göl lei—igali járat autóbusza szaladt az árokba. Szomba­ton éjjel a barcsi busz csú­szott az árokba Bányánál. Tegnap reggel egyszerre két tehergépkocsink akadt el Fonónál. Az egyiknek a ki­mentésén még tegnap dél­után is dolgoztait. Milyen volt a menetrend­szerű autobuszközlekedés vasárnap? — kérdeztük a Volán íő-menetirányítójá- tól, Hartai Jánostól. — Hajnalban a Kapos­várról Budapestre közleke­dő járatunk az igali tetőn elakadt, s a közúti igazga­tóság segítségével tudta csak folytatni az útját. Több já­rat tíz—húsz perces késéssel indult, illetve érkezett. A vonatközlekedésben is voltak fennakadások — hal­lottuk tegnap délelőtt a ka­posvári vasútállomáson. — Vasárnap reggel a Pécsről Fonyódra tartó vo­nat huszonkilenc perc késés­sel érkezett Kaposvárra. A délelőtti Zsellc expressz negyvenöt percet késett. Tegnap délelőtt ugvancsak a Zselic késett — csaknem egy órát. Gondok vannak a te­herforgalomban is. A meteorológiai előrejel­zés szerint továbbra sem kedvezőek a kilátások. védelmét szolgáló idei ter­vek, s eredményesek voltak azok az akciók is, amelye­ket a helyi tanácsok kezde­ményeztek a tópart es az üdülőterületek tisztaságá­nak, kulturáltságának növe­lése érdekében — állapítot­ták meg hétfőn azon a za­laegerszegi tanácskozáson, amelyen a vízügyi és taná­csi vezetők a Balaton vé­delmében folytatott munkát értékelték. Elkészült többek között a zalalövöi szennyvízcsatorna és tisztítómű, a várakozás­nak megfelelő hatásfokkal működik Keszthely új s/enny víztisztítója, amely­nek utolsó, 2000 köbméteres szakaszát néhány hete he­lyezték üzembe. Bővült ' a hévízi tisztítórendszer, s a keletkező szennyvizek na­gyobb részét csatorna gyűj­ti össze a tópart másik két jelentős üdülőtelepén, Ba­latongyörökön és Vonyarc­vashegyen is. . A rendszeres vízminőség­mérési adatok szerint azon­ban a Zala folyó alsó sza­kaszán változatlan mértékű a szennyeződes. Ennek megszüntetése a kis-balatoni tározórendszer kialakításá­val lehetséges. A vízügyi szakemberek elmondták, hogy az előmunkálatok. a geodéziai és talajmechanikai vizsgálatok megindultak. s lehetőség van arra, hogy 1981 második felében meg­kezdődjenek a gátépítéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom