Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

Leonyid Brezsnyev Beszéde az indiai pariamentben (Folytatás az 1. oldalról.) szövegét később hozzák nyilvánosságra, a szovjet ál­lamfő és Indíra Gandhi ir­ta alá. Ugyancsak ők he­lyezték el kézjegyüket a két ország tudományos- és műszaki megái lapodásárol szőlő újabb megállapodáson. Arhipov min iszterelnökhe ­lyettes és Mukhredzsi indiai kereskedelmi miniszter irta alá az 1981—85. évre szóló, hosszú táyú kereskedelmi és árucsereforgalmi szerző­dést. Jegyzőkönyvet írtak alá az illetékes szakminiszterek a két ország együttműködé­séről a filmművészet terén.' Ezt követően aláírták az 1981—82. évi kulturális együttműködési munka tervet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a koraesti órákban az in­diai parlament két házának képviselőivel találkozott és ez alkalommal beszédet mondott. A szovjet államfőt Moham­med Hidajatulíah, indiai al- elnök kísérte szálláshelyéről a találkozóra, ameyen csak­nem teljes számban reszt­vettek a két •'ház tagjai. Az alelnök üdvözlő beszé­dében, leszögezte : India _ és a Szovjetunió barátsága már akkor létrejött, amikor India népe még csak álmo­dott a szabadságról. A füg­getlenségért vívott harc nap­jaiban az ország népe együttérzésre és támogatás­ra talált a Szovjetuniobon. A két ország barátsága a függetlenség kivívását kö­vetően vezető helyre került India külpolitikájában. Bevezetőül Leonyid Brezs­nyev utalt arra, hogy hét évvel ezelőtti indiai látoga­tása óta a világban jelentős változások történtek, de vál­tozatlan maradt a Szovjet­uniónak az a törekvése, hogy erősítse barátságát és fej­lessze együttműködését In­diával. A Szovjetunió és India barátsága — két hatalmas nép közös kincse. Kapcsola­taink kiállták az idők pró­báját, és fontos elemét ké­pezik a béke megszilárdítá­sának Ázsiában és a konti­nens határain túl is. A Szovjetunió és India közötti jó kapcsolatok, az alapvető kérdésekben elfog­lalt azonos vagi' hasonló ál­láspont, a népek független­sége, a béke ügye, az álla­mok egyenjogú együttműkö­dése, a leszerelés és egy új világháború megakadályo­zása iránti elkötelezettségük különösen fontosak a jelen­legi kiélezett nemzetközi helyzetben. Nem titok, hogy ezt az éleződést a NATO utóbbi években folytatott tevékeny­sége idézte elő, amellyel a NATO vezető körei a világ­ban kialakult erőviszonyok felborítására törekszenek, es a katonai erőfölény pozíció­jából akarják akaratukat más népekre rákényszeríte­ni. Növekszenek a nehézsé­gek az államok közötti két­oldalú kapcsolatokban is, így többek közt az elmúlt években nem kevés akadály halmozódott fel a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolataiban. Mi e nehézségek felszá­molását kívánjuk, de mint azt az indiai közmondás is tartja: egy tenyérrel nem le­het tapsolni. A legnagyobb ázsiai ha­talom törvényhozó szerve előtt néhány szót kell szól­nom a kontinens helyzeté­ről. A világeseményekben elfoglalt szerepe nyilvánvaló, hiszen itt él az emberiség fele. Meggyőződésünk, hogy Ázsiában a békés és jó­szomszédi kapcsolatok kiala­kításához minél több. lehe­tőleg minden államnak hoz­zá kel járulnia. Ma azon­ban az ázsiai helyzet, sajnos, aggodalomra ad okot. Szovjet—indiai közös dokumentumok aláírásával értek veget szerdán Leonyid Brezsnyev hivatalos tárgyalásai az indiai fővárosiéul. Képünkön: az SZKP főtitkára, szovjet államfő és ladira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony kézjegyével lát­ja el a két ország tudományos- és műszaki megállapodását. (Telefotó — AP — MTI — KS) SOMOGYI; NÉPLAP Továbbra is robbanásve­szélyes a helyzet a Közel- Keleten. Folytatódik Irak és Irán értelmetlen, tragikus konfliktusa. Ez érzékletes példa arra, hogy milyen ve­szélyes a még nem eléggé/ megerősödött országok sza­mára az imperializmus poli­tikája. Kinek előnyös ez a há­ború? Sem Iraknak, sem Iránnak. Nekik csak lerom­bolt gazdaság és nagyszámú áldozat jut. Hogy mégis ki húz hasznot ebből a hábo­rúból, az most már világos. Ezért lép fél a Szovjet­unió á konfliktus békés ren­dezéséért. Elítélünk minden arra irányuló kísérletet, hogy -tartóssá tegyék a konf­liktust, hogy bármilyen mó­don olajat öntsenek a há­ború tüzére. A nemzetközi légkör nor­malizálásának. ellenzői és a fegyverkezési hajsza szorgal­mazói saját lépéseik igazo­lására gyakran hivatkoznak mostanában az afganisztáni helyzetre. Azonban ha bele­gondolunk, álláspontjuk na­gyon különös. Teíekürtölik az egész vi­lágot a »szovjet fenyegetés­ről«, Pakisztán, a Perzsa­öböl országait, és isten tud­ja még kiket, jóllehet jól tudják, hogy ez a fenyege­tés nem létezik. Fennhan­gon követelik az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet se­gítség megszüntetését, a gyakorlatban pedig mindent elkövetnek, hogy ezt, meg­akadályozzák. Folytatják az ■ ellenforradalmi bandák át­dobását Afganisztánba. Félrevezetéssel azonban nem lehet messzire jutni — szögezte le a szovjet állam­fő. Ezeket az akciókat a «szov­jet fe.nyegetés«-röl szóló ko- holmányoKkal próbálják iga­zolni a térség olajban gaz­dag államai előtt. Magától értetődik, hogy kitalálásról van sző, s ezt maguk a szer­zők is tudják. Számiunkra egyáltalán nem közömbös, • ami a határaink közvetlen közelében zajlik. Az a célunk, hogy normális, nyugodt viszonyokat teremt­sünk. Ezek nem üres szavak, ez a mi tényleges politikánk. Az Egyesült Államoknak, más nyugati hatalmaknak, Kínának, Japánnak és min­den államnak, amely eziránt érdeklődést tanúsít, a követ­kező kölcsönös kötelezettsé­gekről szóló megállapodást javasoljuk ; — A Perzsa-öböl térségé­ben és a térség szigetein nem hozunk létre külföldi katonai támaszpontokat, sem nukleáris, sem más típusú tömegpusztító , fegyvereket nem helyezünk itt el; — Nem alkalmazunk ka­tonai erőt sem katonai erő­vel való fenyegetést a Per­zsa-öböl térségének országai­val szemben, nem avatko­zunk belügyeikbe; — Tiszteletben tartjuk a Perzsa-öböl térségében lévő államok el nem kötelezett­ségi státusát. — Tiszteletben tartjuk a térség országainak azt a szuverén jogát, hogy maguk ■er.delkezzenek természeti kincseikkel: — Nem fenyegetjük és nem nehezítjük a normális kereskedelmi forgalmat és a tengeri összeköttetést. Engedjék meg, hogy kife­jezést adjak reményemnek, hogy ez a javaslat megértés­re és támogatásra talál a békeszerető Indiában. A Szovjetunió állhatatos támogatója annak az elgon­dolásnak, amely az Indiai óceán térségét a béke öve­zetévé akarja tenni. Készek vagyunk bármi­lyen más, a feszültség eny­hítését célzó kezdeményezést támogatni. A Szovjetunió nagy tisz­telettel adózik az indiai kül­politikának, amely a békés egymás -mellett élés és az el nem kötelezettség elvein alapul. Az indiai nép szerepe mindig döntő volt az ázsiai kontinens békéjéért, és biz­tonságáért vívott küzdelem­ben. Vegyük például India viszonyát az indokínai or­szágokkal. Vietnammal és Laosszal, mindig jók voltak a kapcsolatai. Most Kam - bodzsàval baráti kapcsolatba léptek. Mindez kétségkívül- hozzájárul a dél-nyugat- ázsiai országok jószomszédi viszonyainak fejlődéséhez, együttműködéséhez. Meg­győződésünk, hogy az ese­mények igazolni fogják ezt a bölcs előrelátást. A reali­tások felismerése mindig is forttos része volt a békesze­rető külpolitikának. Földet ért a Szojuz—T—3 legénysége A moszkvai rádió szerdán kora délután adását megsza­kítva olvasta be a TASZSZ közleményét a Szojuz—T—3 legénységének szerencsés földet éréséről. December 10-én moszkvai idő szerint 12 óra 26 perckor repülési programjuk sikeres teljesítése után, visszatért a földre Leonyid Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztreicalov — hangzik a TASZSZ közleménye. A megadott időben a Szo­juz—T—3 levált a Szál jut— ö űrállomásról, fékezés és irányított ereszkedés után sima leszállást hajtott vég­re. A Szojuz—T—3 leszálló egysége a megadott térség­ben, Dzsezkazgan városától 130 -km-re keletre ért föl­det. Az űrhajósok közérzete jó. A tizenhárom napos űrre­pülés idején — folytatódik a TASZSZ közleménye — Kizim, Makarov és Sztreka- lov önálló repülési rendszer­ben és az űi-komplexum ré­szeként is kipróbálta a -tö­kéletesített szállító űrhajó fedélzeti rendszereit és szer­kezeti elemeit. Az űrhajósok ellenőrizték a Szaljut—6 űr­állomás fedélzeti rendszerei­nek állapotát és elvégezték a szükséges javításokat. E munka keretében megjaví­tották az űrállomás hősza­bályozó rendszerét, telemet- rikus mérőrendszerét és irányítórendszerét, valamint az egyesített hajtóműrend­szer üzemanyagfeltöltő be­rendezését. A Szojuz—T—3 űrhajósai expedíciójuk idején több űr- technológiai és orvosbioló­giai, valamint technikai kí­sérletet is végrehajtottak. A Szojuz—T típusú, tökélete­sített szállítóűrhajó három űrhajóssal történt kipróbálá­sa és az űrhajósok által a Szaljut—6 fedélzetés végre­hajtott javítások, újabb táv­latokat nyitnak a hosszú időn át használható űrkomp- lexumok kifejlesztése és fél­használásuk hatékonyságá­nak növelése előtt — mutat rá végül a TASZSZ közle­ménye. Magyar felszólalás Madridban December 10-én a madridi találkozó államközi kapcso­latok elveivel foglalkozó munkabizottságában felszó­lalt dr. Földest István, a ma­gyar küldöttség tagja. Felszó­lalásában elmondta, hogy Magyarország jogalkotásá­ban és gyakorlatában tiszte­letben tartja az emberi jogo­kat. Az emberi jogok törté­nelmi fejlődésével foglalkoz­va aláhúzta, hogy ezek az. el­vek a, szocialista rendszerben nyernek teljes kiteljesedést, mivel kiegészülnek gazda­sági, szociális és kulturális jogokkal. Mindezen jogok érvényesülését és anyagi alapját társadalmi viszonya­ink egyértelműen biztosítják. Hangsúlyozta; szükség volna az éinberi jogok fogalmának bizonyos pontosítására. Ma­gyarország kész hozzájárulni az emberi jogok érvényesülé­séhez a különböző társadal­mi-politikai rendszerű álla­mok együttműködése révén az egész világon. Szovjet cáfolat A nyugati és indiai lapok­ban szerdán olyan, hírek lát­tak napvilágot, amelyek sze­rint a szovjet csapatok állí­tólag »átlépték a lengyel ha­tárt«. A Szovjetunió Üj-Del- hiben tartózkodó képviselője kijelentette: ez a hír az első szótól az utolsóig hazug­ság, nem egyéb rosszindulatú provokációnál. A Somogy megyei Élelmiszer Háztartási cs Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat siófoki kirendeltsége a Balaton partjára kiterjedő munkahelyre 1 villanyszerelőt és 1 hűtőgépszerelőt Jelentkezni leheő a vállalat siófoki kirendeltségén, Siófok, Bethlen G. u. 8. Kuba kongresszus előtt Havannában december 17—20 között tartják Kuba Kom­munista Pártjának II. kongresszusát. Hónapok óta folyik: a társadalmi vita, készül a számvetés, mit és hogyan sikerült megvalósítani az I. kongresszus célkitűzései kőéül. Cukomádarafás tegnap és ma. Kuba Kommunista Párt­jának I. kongresszusa, 1975- ben, történelmi fordulópon­tot jelentett a szigetország életében. Összegezte a forra­dalom győzelme óta eltelt esztendők tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat, s egy merőben új utat vá­zolt fel: célul'tűzte ki a köz- igazgatás átszervezését, a forradalom intézményesí­tését, vagyis -a népi hatalmi szervek, a tanácsok rendsze­rének kiépítését. Üj gazda­sági irányítási rendszert dol­goztak ki, amely előirányoz­ta a gazdaságirányítás de­centralizálását, a vállalati önállóság növelését, a ter­vezési rendszer tudományos alapokra helyezését az euró­pai szocialista országok ta­pasztalatai nyomán, vala­mint az áru- és a pénzviszo­nyok, a piaci mechanizmus fokozatos újjáélesztését. Az I. kongresszus óta el­telt öt évre visszatekintve elmondható, hogy c célok többségét elérték. Kidolgoz­ták az ország új alkotmá­nyát. Hatról tizennégyre nö­velték a megyék számát. Létrehozták a helyi, a me­gyei és a járási tanácsok rendszerét. 1976-ban község­tanácsi választást tartottak, s megalakult az ország leg­főbb törvényhozó testületé, a Nemzetgyűlés. Kulcskérdés; a gazdaság A gyengén fejlettség gondjaival küszködő .sziget- ország számára természete­sen a gazdaság maradt a kulcskérdés. Az I. ötéves tervben előirányzott gazda­sági célkitűzésektől azon­ban bizonyos fokig elmarad­tak. A kubai vezető testüle­tek az utóbbi másfél évben több fórumon elemezték, melyek voltak azok az ob­jektív nehézségek és szub­jektív hibák, amelyek aka­dályozták a terv teljesítését. A most befejeződő terv­időszakban Kuba számára hátrányosan alakultak a vi­lágpiaci cserearányok. A kubai export legfőbb téte­lének, a cukornak ára vá­ratlanul mélyre zuhant, az olajár viszont emelkedett. Ezt a hatást csak részben ellensúlyozta, hogy Kuba a Szovjetunióval, fő cukorvá­sárlójával és olajszállítójá­val kedvezményes megálla­podás alapján bonyolítja le az árucserét. Sok nehézséget okozott a kubaiak számára a termé­szet. KüLönösen az idei év terméseredményét befolyá­solták kedvezőtlenül a cu­kornádat és a dohányt pusz­tító betegségek. Ezek nagy­mértékben közrejátszó t lak abban, hogy többször csök­kenteni kellett az I. ötéves terv célkitűzéseit. Az objek­tív nehézségek mellett azon­ban szubjektív hibák — a gazdasági vezetők hanyagsá­ga, a munkafegyelem lazulá­sa — is akadályozták az előrehaladást. Anyagi ösztönzés A gazdaságirányítási rend­szer átszervezése sem volt mentes problémáktól. A vállalatoknál az önálló el­számolási és tervezési rend­szert majdnem mindenütt kidogozták, de a világpiaci realitásokat jobban tükröző új árrendszer bevezetése még csak a kezdetnél tart. Áthúzódik az új tervidőszak­ra a bérrendszer reformja is. amely az erkölcsi ösztön­zők mellett az anyagi érde­keltség fokozására helyezi a hangsúlyt. A jövőben igye­keznek a teljesítmény sze­rinti bérezést bevezetni, uj munkanorma alapján. Legjelentősebbek a szi­getország eredményei a szo­ciális vívmányok területén. Kubában ma minden har­madik ember tanul. Az analfabetizációs kampány befejeződött. Most legalább a hat osztályos végzettség megszerzése sokak célja. Az egészségügyi' ellátás eredmé­nyei Latin-Ameri kához ha­sonlítva — páratlanok. Je­lentősen. 'csökkent a gyer­mekhalandóság, s minden 650 lakosra jut egy orvos. Erőteljes gépesítés A II. pártkongresszus na­pirendjén tehát, a számvetés, valamint a párt szervezeti kérdéseinek megtárgyalása mellett az előretekintés, az 1981—85-ös időszakra kidol­gozott társadalom- és gaz­daságfejlesztési tervezet vi­tája szerepel. Termelékeny­ség és hatékonyság — min­den bizonnyal ezek lesznek az új ötéves terv leggyak­rabban használt szavai. A tervcélok első helyre teszik az ellátás javítását. Az öt­éves időszak végére fokoza­tosan felszámolják a jegy­rendszert. Az élelmiszerellá­tást szolgálja a mezőgazda- sági szabadpiac újraéleszté­se. A gazdasági fejlesztés mo­torja továbbra is a cukor­ipar lesz. Tervbe vették a cukornádaratás kemény munkájának nagyarányú gé­pesítését, s újabb cukorgyá­rak építését. A tervcélok teljesítésében Kuba tovább­ra is számít a KGST-part- nerek bővülő együttműködé­sére. Elekes Ev*

Next

/
Oldalképek
Tartalom