Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

Műemlékek hasznosítása N «ra£g • tetewtóó so­rozata hívta föl a fi­gyelmet pusztuló múeenlékeinfcre. De bárk i körülnéz szőkébb pátriájá­ban, sajnos, maga is tapasz­talhatja: egész sor műemlé­künk, műemlék jellegű épü­letünk sorsa a pusztulás. Mert vannak ugyan pél­dásan karbantartott műem­lék: együtteseink, kastélyok, templomok, utcasorok, ame­lyek valamilyen funkciót is betöltenek — múzeumot, képtárt rendeznek be ben­nük, hangversenyeket vagy más kulturális rendezvényt1 tartanak falaik között, Áz Országos Műemléki Felügve- lőseg csak 1980-ban is száz­nyolc épület felújításával foglalkozott — több mint 100 millió, forint' értékben. De sok az omladozó falú egykori várrom, a gazdasá­gi épületnek, szociális ott­honnak, iskolának használt kastély, a gazdátlan zsina­góga. És ott pusztul a szé­niünk láttára románkori épí­tészetünk gyöngye, a zsám- béki templomrom; a helyi költségvetési keretet terhel­né 'karbantartása, védelme. Pedig a magyarországi műemlékvédelem több mint százéves múltra tekint visz- sz8. Első megnyilvánulása, az 1858-ban létrehozott Ar­cheológiái Bizottmány. S alig néhány év múlva (1872- ben) megalakult a műem­ISiete védelmével laáéanaé­nyesem foglalkozó szanvezet, a Magyarországi Műemlé­kek Ideiglenes Bizottsága. Az 188i-ben hozott műem­léki törvény elrendelte a Műemlékek Országos Bi­zottságának fölállítását — és a műemlékek szervezett vé­delmét, 1957 óta a műemlékvéde­lem gazdája az Országos Műemléki Felügyelőség és a fővárosban illetékes első fo­kú hatósági szervezet, a Bu­dapesti Műemléki Felügye­lőség. E szervezetek a kö­vetkező évekre kidolgozták a műemlékvédelem távlati fejlesztési elképzeléseit, me­lyek közt szerepel a műem­lékek hasznosítása is. Szám­ba vették száz legjelentő­sebb. gazdaságilag haszno­sítható műemlékünket: kas­télyokat, kúriákat, volt me- gyeszékházakat. Olyanokat, amelyeket most egyáltalán nem vagy funkciójuktól ide­gen célokra használnak. A fölmérés kiterjedt a gazda­sági mérlegelésre is. Meg­vizsgálták, mennyibe kerül­ne ezen épületek helyreál­lítása. és hogy milyen célra, lennének alkalmasak. S mennyivel kerülne többe, ha tij épületet kellene emelni. A különbség íélmiliiárd fo­rint. Javasolják, ajánlják, hogy a hasznosítható műemlék épülteteket vegyék igénybe a helyi hatóságok, az újat épí­teni szándékozók. A közmű­velődés, az idegenforgalom, az államigazgatás céljaira könnyen alkalmassá lehat tenni egy-egy volt kastélyt, kúriát. Mint ahogy tették már Símontornyán (bár- még az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a megyei ta­nács költségére), a helyreál­lított várban könyvtárat, mú­zeumot és művelődési házat rendeztek be. Ráckevén, a volt Savoyai-kastély’oan épí­tészeti alkotóházat helyeznek el. A sárvári vár is a kul­túra otthona — könyvtárral, művelődési házzal, házas­ságkötő teremmel. A sze­rencsi várból szálloda lett, a budavári Palotából múzeum, a dunaf öld vári várból kiál­lítóterem. A hol nem veszik igény­be a műemlék épü­leteket, közös pénz­ből kell fedezni az állag­megóvás költségeit, társa­dalmi segítséget is igényibe véve. Nyílt várospolitikára, olyan társadalmi háttérre, olyan építészeti légii-:őrre len­ne szükség országszerte, amely mellett az ott élők beleszólása döntene közös történelmi értékeink meg­óvásáról. fölkutatásáról, hasznosításáról, K. M. Mapgyijteráyek kincsei Könyvritkaságok a megyei kőt ház bemutatóján Ecpy cpesriila Stell nekem A szerkesztés az irodalom mérnöki munkája. Minden író szerkesztő abban az ér­telemben, hogy művét — annak arányait, a cselek­ményszálak egymásba fut­tatását, szétválasztását — előre kell terveznie. Nem­csak a katedrális, a viskó is összedől, ha pontatlan, hi­bás a tervezés ... Mindez Nemere István új könyvé­nek olvasásakor jutott eszembe. Nemere kitűnő mérnök, ezt a Halj meg énekelve című regény meg­győzően bffiorífítja. (Magve­tő Kiadó, ra-re sorozat.) Ami a műfaját illeti, először polfiction nek véltem, de vé­giggondolva: nem képtelen­ség az a helyzet, melybe Nemere hősei kerülnek! Mi­ről van sző? Nemere István munkája ioóben evekkel azután ját­szódik, hogy a Moneda-pa- lotában elhangzott egy hely­színi adás 1973. szeptember 11-én: Aliende elnök utolsó nyilatkozata: »-Szavaim tá­lán nem jutnak el hozzátok, nem fontos. Hangom tovább­ra is hallani fogjátok, örök­re veletek maradok... A népnek védekeznie kell, de nem feláldoznia magát. A nép nem tűrheti, hogy elti­porják, elpusztítsák, és megalázkodnia sem sza-, bad...« A színhely tehát Chile, ez a csíknyi ország Del-Amerika legdélibb ré­szén, arccal a Csendes­óceánnak, háttal az Andok égre törő csúcsainak. Még pontosabban: Chile és Ar­könyvespolc gentína határvidéke à re­gény színhelye. Magyar regény chileiekről? Szó, ami szó: merész vállal­kozás. Nemere István azon­ban épp írói—mérnöki te­hetségét kamatoztatja jól, így aztán nem következik be kudarc... Ahhoz, hogy va­laki bátor legyen idegen földrész, más gondolkodású, életmódú lakóiról írni, nem elegendő az, ha széles körű földrajzi, néprajzi, politikai műveltséggel rendelkezik. Ahhoz igazi írónak kell len­nie, de legalábbis »jó mes­ternek« e pályán. Nemere Istvánra a jő felkészültség mellett ez utóbbi érvényes: jól él eszközeivel, mester­ember szintjén érti a »szak­máját«. S ebben nem lebe­csülés van! Nemere regénye kalandregény, politikai kön­tösben. Ennek viszont mes­termunka. Szükség van az effajta professzionalista szin­ten megírt művekre, ahogy a filmművészetben Az er­dő vagy a Circus Maxímus- jetlegű antifasiszta kaland- filmekre. Nem csodálkoz­nék, ha Nemere István könyvét egyszer filmként látnánk viszont... A Halj meg énekelve cí­mű regény hősei chilei me­nekültek; az Andok láncain kell átjutniuk Argentínába, embertelenül kegyetlen kö­rülmények között, »erőlte­tett menetben«. A lét: az élet. E kis csoport tagjainak többsége ilyen vagy olyan indoktól vezérelve, de min­denképpen a junta fa- sisztoid rendszere elől me­nekülne. Megkínzott pro­fesszor, csúszómászó állami hivatalnok exfelesége, fegy­veres eilenállócsoport tagja. De kalandvágy ó, fiatal bű­nöző is. Nyomukban a becs­vágyó hadnagy vezette csendőrök, fölöttük a gépi szitakötő, a kutató helikop­ter. Mire ,a könyv végére ér az ölvasb, feltárul előtte a menekülők személyisége, a jellemek különbözősége. A megszemélyesüit kohéziós erőt Carlos, a hegyi vezető jelenti: afféle »magányos farkas«, aki sajátos t eszkö­zökkel harcol a chilei dik­tatúra ellen. Lesz, aki nem bírja a kegyetlen utat, má­sok menedékre lelve megér­keznek a szomszéd ország­ba. Kár volna elárulni a »slusszpoént«. A már emlí­tett mérnöki erény tehát a regény szerkesztési techni­kájában mutatkozik: »kés­leltetett« információközlés ez, szinte porciókban kap­juk hőseinkről a legjellem­zőbb adatokat. Mozaikkép­ként állnak össze a voná­sok. .. Valahol a carlosi jellem feltárulásának oldalai olva­sása közben szólalt meg ben­nem Violetta Parra Chilé­ben tiltott dala: »Hace fal- ta un guerrilero ... Egy ge­rilla kell nekem!« L. L. Az egészségügyi dolgozók könyv­gyűjteményének kincseit mutatja be az a kiállítás, amely a megyei kórház orvosi könyvtárában nyílt meg a hét elején. Húsz gyűj­tőtől mintegy száz ritkaság tekint­hető meg e hónap végéig. Kozma Zoltánná, az Ara­tó Miklós Orvosi Könyvtár , veze­tője elmondta, hogy a .tavalyi *- a könyv tiir ke­vésbé ismert ré­giségeit bemuta­tó kiállítás láto­gatói adták az öt­letet: bocsássák közszemlére az egészségügyi do.l- go*k gyűjtemé­nyét. S már meg­van az újabb terv is: jövőre a pia- * kettgyűjtők lép­nek a nyilvános­ság elé a megyei kórház or­vosi könyvtárában nyíló ki­állításon. / — Melyik a legrégebben megjelent mű, amelyet itt láthatunk? — Dr. Hang Antal bala- tonföidvári orvostól kaptuk a János-evangéiiumot : ez 1553-ban készült. Érdemes még megemlíteni Verbőczy »Hármaskönyvét« és Páz­mány. prédikációit. 1695-ből, Ezenkívül is sok értékes könyv érkezett hozzánk. — Dr. Hang Antaltól több értékes könyvet is láttam. — Külön története van ennek. Dr. Hang Antal a Féstetich-csaíád orvosa volt, s a család dégi kastélyából az utolsó pillanatokban men­tette' meg az értékes, mint­egy harmincötezer kötetből álíó gyűjteményt, s nyom­ban fölajánlotta a Széche­nyi Könyvtárnak. A váloga­tás után olyan kétszáz kö­tet saját tulajdona lett. A kiállítás látogatói . közt találkoztunk cír. Bodosi Mi­hállyal. Fürkészve sétált a könyvek között, s érdeklőd­ve lapozott egy-egy könyv- matuzsálemet. — Orvosi szemmel is van mit fölfedezni ezen a kiál­lításon? — Nem túl sok, de van. hiszen az orvosi irodalom a múlt század elején bontako­zott ki. De kíváncsian né­zegettem az 1772-ben kézírá­sos példányként fönnmaradt német nyelvű könyvet, amelyben a különféle gj'é- gyitó eljárásokról olvasha­tunk. Ez a munka különö- seA sokat mond a ma tudo­mányos kutatójának, hiszen az 1,?00-as évek gyógyásza­tát tükrözi. Különösen a gyógykezelés szempontjá­ból érdemes beleolvasnunk. Dr. Bodosi Mihály ezután egy fél asztallap nagyságú atlaszhoz fordult, s erről beszélt elismerően. Korához képest ritka pontosságú tér­képek találhatók benne. Ma­Kedves nézőink! Itt va­gyunk a Magyar Televízió országos igazgatóversenyén. Vállalati igazgatók, szövet­kezeti elnökök vetélkednek, ki a jobb, ki az ügyesebb. Több elődöntőben választot­ták ki azt a hat vállalati igazgatót, aki a zsűri előtt és a tévén keresztül az egész ország szeme láttára döntötte el, ki a legjobb e hazában. Már az elődöntőkön is nagy feladatot kaptak a résztvevők. Nemcsak egy- egy gazdasági problémát kellett megoldaniuk. A szi­gorú zsűri azt is pontozta, ki milyen áron tudta elvé­gezni feladatát. Baumwoll Jenő például — aki ha nem versenyez, a Tex­tilrongy igazgatója — azt a feladatot kapta: nö­velje a vállalat exportké­pességét. Baumwoll vállalata be is tört a patagon piac­ra, de item tudta visszafi­zetni az exportfejlesztő dol­lárhitelt, mivel egy dollár bevételt a tervezett harminc formt helyett csak ezer U>­W&rscngö rint kiadásával tudott elér­ni. Természetesen kiesett a versenyből és a Nemzeti Bank kegyeiből. Nem került döntőbe For- maegy Győző, a Fűtermel- tetö Vállalat vezére sem. Neki sikerült ugyan megvál­toztatnia vállalata termék- szerkezetét — magasabb fel­dolgozottsági fokú szénát termelt —, de közben úgy elszaladt a bérszínvonallal, hogy a gatyáját ráfizette a progresszív adóra. A zsűri már csak azért is lepontoz­ta, mert ezek után öltözéke nem volt a versenyhez illő... A zsűri a döntőben sem csak a végeredményt érté­kelte, hanem azt is, milyen együttműködés alakul ki a versenyző és a kollektíva között. Hiába oldotta meg felada­tát hibátlanul Szódásalováth Elemér, a Nevigyminketakí- sértésbe Ktsz elnöke, mégis kiesett a versenyből, mert a jobb munkafegyelem érde­kében bevezette a kátéesz- nél a botbüntetést. Sajnos, más sportszerűt­lenség is előfordult. Ló Leó­nak a Kárafiatodért autó­szerviz igazgatójánál: a zsű­ri egyik tagja súgott... Megsúgta, hogy a következő negyedévben ismét fölérté­kelik a forintot, addig ha­lassza el a két olasz autó­mosó berendezés megvété- lét... Mindkettőjüket kizár­ták a versenyből. A többi versenyző nagy küzdelmet vívott egymással. Közülük Káragözért Aladár, a Csodaszarvas- és Fémipa­ri Müvek igazgatója esett ki leghamarabb. Kezdeti si­kerei után termékeinek rossz minőségével kiszorult a kelebiai piacról. így csak harmadik lett. Patópál Péter, a Héjra- érünkarramég Tsz elnöke ravasz taktikával éli Mun­kájának vezéréivé az volt. hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Nos, ó nagyon jól kijött a kollektívával, de mást sem csinált. így a kis közösség elérte a kitűzött célt, az igazgató meg hibapont nél­kül oldotta meg feladatát, így került a második hely­re. A jövőre nézve biztató, hogy már csak a második helyre lehetett így kerülni, nem az elsőre. Fehér Piros, a döntő egyetlen női résztvevője lett az első, a Magyar Vászon- és Kanavászmüvek igazga­tója. Olyan hibátlanul dol­gozott, mint Patópál Péter, olyan fegyelmet tartott, mint Szódásalováth Elemér, s úgy átalakította vállalata termékszerkezetét, mint For- macgy Győző. De mindezt úgy csini'ta, hogy a döntő többi résztvevőjével ellen­tétben nem kapott utána in­farktust. Lux József gyarország térképénél ütöt­te föl, és Somogy tájain járt a szeme ... A legértékesebb könyve­ket zárt. vitrin őrzi. A János evangéliumát, a Verbőczy- könyvet, Széchenyi Hitel cí­mű művének első kiadását, az ezeregy receptet tartal­mazó magyar szakácsköny­vet. Nemcsak orvosi könyvek találhatók tehát ezen a ki­állításon. Minden könyv - ritkaság érdekelte a rende­zőket. így került a bemuta­tóra még a Vajda János szerkesztette Növilág című hetilap 1857-ben kiadott kö­tete, a Munkáskönyvlár~so- rozat néhány példánya, köz­tük Marx III. Napóleon ál- laimcsínyjéröl szóló müöe. E koruknál fogva tisztele­tet érdemlő könyvek histó­riai értékűek. És vallanak a gyűjtőről is ... Tisztaság és fény Péter, Évike, Zsuzsika, Istvánka, Norbert és Zoltán. A bérház negyedik emeletén szépen berendezett négy szo­bás lakás. A két gyerekszo­ba tele játékkal. Sorbaállí­tott katonák, hintaló tollas­labda készlet, A hat cseme­te testvérként él egymás mellett, pedig csak hárman- hárman édestestvérek ... Lassan két esztendeje már, hogy megtörtént a tra­gédia. A legkisebb, lány ak­kor alig volt egyéves, a leg­idősebb .gyerek, Péterke, nagycsoportos óvodás. A szülőknek itt, a megyében nem élt rokonuk.. Anyuká­nak egy öccse van. de ő még egyetemista, a Szovjetunió­ban tanul. Apunak csak idős nevelőanyja élt, de ő is távol a családtól. A házaspár a feleség szü­leihez utazott az Alföldre egy hétvégén, látogatóba. A gyerekeket a barátaiknál hagyták, hiszen kicsik vol­tak még, gondolták, nehezen viselnék a hosszú utat A fe­leség édesapja pinceszerre is meghívta a fiatalokat, mondván, nem látták még a nemrég épült kis házat, megkóstoljak a bort is. Épp a . pörköltet készítettélv, ami­kor a tűzhelyből- kiszivár­gó gáz felrobbant... A fiatal házaspár meg a szülők azonnal, meghaltak, a fele­ség nővére örök életére nyomorék maradt... A három kis árva nem maradt magára. Az „új csa­ládban” az apuka meg az anyuka a „régi család” jó barátai voltak. A szülők még egyetemista korukban is­merkedtek össze. A férjek szomszédos tanyáról valók voltak, a feleségek egy sze­gedi kollégiumi szobában kötöttek életre szóló barát­ságot. Most mindhárom gye­rek anyukának, apukának szólítja őket, akárcsak a másik három, akinek egyik napról a másikra három új testvére lett. Vasárnap együtt indulnak kiránduln. mind a nyolcán. — A lehetőségekhez ké­pest nagyon sokat járjuk a vidéket, mert a srácok na­gyon szeretnek szaljad. leve­gőn leírni — mondja az apa. Nagy eseményt jelentett az életükben, hogy az idén először együtt nyaralhatott a népes család. A Balatonra mentek, szakszervezeti be­ut aJóv aj. — A hétvégi főzésnél, be­vásárlásnál, takarításnál se­gít mindenki. A fiúk is tisz­títják a zöldséget, hámozzák a krumplit; a lányok teríte­nek, mosogatnak, töröl get- nek — mondja az anya. Annak idején méltatlan­kodtak, aggodalmaskodtak a munkahelyen, sőt a rokon - ságban is. Özönlöttek a kér­dések, a „jó tanácsok”. — Tudjátok ti, mit vállal­tok? Nektek is három gye­reketek van. mi lesz azok­kal? Micsoda felelőtlenség! Nem tudjátok, mit tesztek! Ök azonban megfontolták, méghozzá alaposan. Ügy ér­zik, ennyivel tartoznak egy­kori barátaiknak. Arra gon­dolnak, hogy ha őket érte volna a szerencsétlenség, gyermekeik’ biztosan ott­honra találtak volna a má­sik családnál. Mostanában már nem té­ma a esaládgyarapodasnak e meglehetősen ritka mód­ja, sem a munkahelyen, sem otthon. A kezdeti értet­lenség együttérzésbe ment át. Van, aki gyermeki)uhui­kat hoz, s akad szomszéd, alti ínyencségekkel kényez­teti a kicsiket Egy esztendeje Péter, Évi és Zsuzsi hivatalosan is az „új családba” tartozik. Örökbe fogadták őket. A ka­posvári bérház negyedik emeletén a négyszobás la­kásban nyolc ember él. Bol­dogok, mert együtt lehetnek. Rádaiéknál fény van 4* tisztaság. A gyerekszobákban a fejekben, a szívekben. Kőrlési Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom