Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

Kokiiláhcm élsz Egy vallomással „tario- loni”; Galgóczi Erzsébet az egyetlen nőíró, akit olvasok. Mert. nem írónő, de író a javából! Nevét hallva a kés, koporsó, balta, kis kato­na, sár, állomás, rendőr, 1a- Zjí, Ménfőcsanak, hó, bún, szocializmus, törvény, akna szavunk idéződik föl ben­nem.. Egy részük Móricz Zsiffmondot is elénk állít­hatná. Talán nem véletlen : Galgóczi Móricz lába nyomá­ba lépett indulásakor, más fiatal társakkal együtt, így Santa Ferenccel, Galambos Lajossal, Szabó Istvánnal. Mindazokkal, akik mélyről indultak lényes szellőkkel, es ismerték a magyar való­ság falu-arcát. Prózájuk műíaji korlátáit — s ezt éppen Galgóczi ról írta va­laki — szerkezetromboló erővel, elemi bőséggel törte át az áradó élményanyag. A ménfőcsanaki 14 holdas perasztcsalád legkisebb gyermeke, Erzsébet olyan írd, aki a társadalmi válto­zások, mozgások sodrában vergődő embert mutatja föl, olykor emelkedésében, más­kor bukásában, de mindig a drámát ábrázolva. Nem is­mer „kényes kérdést” sem társadalmi, sem politikai, ■ sem normális témában. Új könyve két kisregényt tartalmaz. A Szépirodalmi .Kiadónál látott napvilágot a két mű, Törvényen kívül és belül címmel. S bár né­hány év óta szokás az imp­resszumban eltitkolni a pél­dányszámot, nem tévedhe­tek, amikor nagy kötetszám­ra gondolok .. . A Szent Kristóf kápolnája című kisregény szinte — el­nézést a kifejezésért — „előétel”. Hőse, Zsófia res­könyvespolc taurátornő (egykor festői ambíciókkal!) elmenekül a városból, tűrhetetlenné vált létformájából. Tisztázatlan viszonyai gúzsba kötözték reményeit, jó szándékát. Majdhogynem • rousseau-i döntés ez a „vissza a falu­hoz”! Egy. oltárképet állít helyre Tűű Zsófia, s közben akarVa-akáratlanul részesé­vé válik a falu életének, szinte tényezőjévé magaso­dik. Viszolyogva, de átéli a volt nagygazda házaspár tragédiáját, elmagányoso­dását érzelmi értelemben, rálát életekre, társas viszo­nyokra, a mai magyar falu metamorfózisa ott zajlik előtte. Galgóczi azonban most romantikával is színe­zi a valóságot, titokkal ter­hes történetet ír. Olvasmá­nyosságát dicsérjük inkább, sammint mélységét ennek a kisregénynek. Tűű Zsófia kilábal a reménytelenség­ből megkapaszkodik a falu­ban ... A másik kisregény — Tör­vényen belül a címe — hő­se, Szalánczky Éva a köz­vetett öngyilkosságot vá­lasztja: határsértés közben kiprovokálja a halált. Ez a jellemzőbb Galgóczi-mü.. Er­re már illik a Hajdú Ráfis Gábor-féle definíció: „vád­irat”. Ebben ítélkezik a>z ..egyszemélyes törvényszék”, Galgóczi Erzsébet. Nem ta­gadhatjuk le itt sem a hi­téit kissé rontó tényezőt, hogy a volt újságírónő, Saa- lánczky Éva éppen azon a határszakaszon választja a halált, melynek parancsno­ka gyerekkori barátja, ud­Hidegtálak, cukrászkészítmények Egyedül és csapatban A Somogy megyei Gaszt­ronómiai Társaság a Pannó­nia Szálloda és Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatósá­gával közösén kétnapos ver­sennyel egybekötött szakmai bemutatót rendezett Siófo­kon. Szombaton a Delta ét­teremben a -csapatversenyt ■bonyolították le, vasárnap a Dél-balatoni Kulturális Köz­pontban pedig a hidegkony­hai és a cukrászkészítimé- nyekeit mutatták be a zsűri­nek és a közönségnek. Csil­lag Gáborral, a Pannónia igazgatóhelyettesével — aki a kétnapos esemény egyik főrendezője volt — beszél­gettünk. — Mintegy másfél hónap­ja alakult meg a Somogy megyei Gasztronómiai Tár­saság a Magyar' Szakács- és Cukrás&szöveiség szakcso­portjaként — mondta. — E társaságnak az a célja, hogy színvonalas továbbképzések megszervezése révén segítse a szakemberek fejlődését, s jobb propagandát fejtsen ki a szakma érdekében a pá­lyaválasztó fiatalok között. Az említettekre jó példa a mostani rendezvény.' A két­napos versenyt és bemutatót közönség előtt bonyolítottuk le- Ezáltal a megyei vendég­látó vállalatok tevékenysé­gét, a szakemberek képessé­gét, a szakma sokszínűségét megismerhették az érdeklő­dők. A szombati program csa­patversennyel kezdődött, * s csapatonként egy üzletveze­tő, két felszolgáló két sza­kács és egy cukrász ver­senyzett. Hat csapat indult, köztük a siófoki kereskedel­mi és vendéglátóipa.ri szak­munkásképző iskola csapata is, s mondhatom, igen biz­tató felkészültséggel. A zsű­ri a-z egyéni és a csapaé munkát egyaránt értékelte. Az első díjat a Csárdás ét­terem (Pannónia), a másodi­kat a Park étterem (Somogy megyei Vendéglátó Vállalat), a harmadikat pedig a Fogas étterem (Pannónia) közössé­ge nyerte. A Pannónia saak- s.erceaeW btaotteaganaü aw löndíját a siófoki kereske­delmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola ver­senyzői érdemelték ki. A vasárnapi hidegkonyhai es cukrászbemutató hírére sokan elmentek a Dél-bala­toni Kulturális Központba. A Pannónia szakácsai és cukrászai, valamint a hely­beli szakmunkásképző iskola második és harmadik éves tanulói körében hirdették meg a pályázatot, melyre 35 felnőtt .és 18 tanuló neve­zett be. Mindenkinek egy díszmunkát és egy úgyneve­zett köznapi készítményt kellett bemutatnia. A díszes hidegtálakat és cukrászké­szítményeket a kulturális központ előcsarnokában he­lyezték el,, majd az . öttagú bíráló bizottság munkáh oz látott. Hidegkonyhai készít­ményekre a felnőtteknek öt, a diákoknak három díjat ad­tak ki. A felnőtt díjazottak közül az első Verényi Lajos, a második V- Tóth Bálád, a harmadik Fábián Mária, a negyedik Pál Júlia, az ötö­dik pedig Kocsonya Kál­mán. A tanulók közül az első Gyenis József, a má­sodik D. Varga István, a harmadik Fehér Balázs. A cukrászok közül négy fel­nőtt és három diák kapott díjai. A felnőtt első: Nagy Géza, a második Twtai Lász­ló. a harmadik Papp Károly. a negyedik Papp Gyuláné. A diákok közül első díjat ka­pott Szentpéteri Etelka, má­sodikat Szabó Viktória, har­madikat Berta Judit. Dr. Oláh Péter, a Keres­kedelmi és Vendéglátói pa ri Főiskola adjunktusa — zsű­ritag — igen elismerően szólt a pályamunkák színvo­naláról. Hangsúlyozta: a szakma jövője szempontjá­ból biztató, hogy ilyen sok fiatal és tanuló vállalta ezt az igényes feladatot. A ki­állítást —■ melyet a nap fo­lyamán sokan néztek meg — dr. Vida Kocsárd, a Pan­nónia igazgatója nyitotta meg, s ő adta ál az okleve­leket es a dijakat is. Voíánt&uFht~téjékoztmó vartoja. Marosi János sza­badságot kér, hogy a végére járjon Éva döntési motivá­ciójának. Idő: az ötvenes évek vége, az ellenforradalom utáni korszak, mely látszó­lagos egyértelműségében is telve volt ellentmondások­kal, főként ami az indivi­duum szerepét illeti. Gal- góczi Erzsébet ebben is je­lentős író: olyan jellemző, íróilag tökéletesen kirtiun-- kált figurákat állít elénk, akik valahogy a kort is kép­viselik, annak bonyolult vi­szonyaival. És újra emleget­hetjük a „Galgóczi-bátorsá- got”: a magyar irodalomban valószínűleg először választ homoszexuális embert hő­séül. Itt ez a fajta „nemi bezártság” olyan eleve el­rendelés, mint a klasszikus görög drámák hőseinek el­bukását előidéző vétke, melyről ők maguk esak kor­látozott mértékben tehet­nek. Szalánczky Évát a nyo­mozó őrnagy így jellemzi: ... Adva van egy paraszt- lány, aki ráadásul katoli­kus. Tehát a legszigorúbb er­kölcsi normákban nevelő­dik, más szóval' dupla gát­lásrendszer épül ki benne. Ez a lány csupa lázadás. Nem akar paraszt lenni, ha­nem értelmiségi, nem 'kato­likus, hanem kommunista. Egyszer csak megtudja ma­gáról, hogy homoszexuális. Ez a lelke mélyéig megráz­za, mint egy földrengés. Pe­dig hát... tudat alatti láza­dásába nem fért-e bele az is, hogy nem nő akart len­ni, hanem férfi?” Valóban a görög tragédiaírók tollára méltó emberi dráma ez, me­lyet G.algóczi lépésről lépés­re bont ki az ovasó elé, be­lehelyezve egy adott korba, mely a maga nyugtalansá­gával sodorja, viszi ellenáll­ni próbáló hősünket. Galgó­czi ezt a „kokillában élsz”- állapotot írja kisregénnyé, a más művekből már ismert nyomozás-keretet választ­va. A Törvényen belül azt a színvonalat képviseli, melyet a legjobb,. Galgóczi Erzsé­beté próza. Leskó László Hazai tájakra és tengeren túlra Mozgássérülteknek húsz százalék kedvezmény Huszonhat ország 154 út­vonalán 75U különféle uta­zást ajánl az érdeklődőknek jövőre a Volántourist. Erről tájékoztatták az újságírókat és az utazási szakembereket tegnap a budapesti és a ka­posvári Volán utazási iroda képviselői. Programjaikat az utasok kívánságaihoz és pénztárcáihoz szabják. Az volt a céljuk, hogy áraik ne emelkedjenek, sőt egyes útjaik jövőre olcsóbbak lesznek, mint az idén. Be­jelentették azt is, hogy akik február 15-ig befizetnek a Volántourist útjaira, 10 szá­zalékos kedvezményt kap­nak. És mivel 1981-et a mozgássérültek nemzetközi évének nyilvánították, ők további húszszázalékos en­gedményben részesülnek. Egyre népszerűbbek a né­hány napos városnéző túrák — állapították meg a szak­emberek. Ezért továbbra is bőséges kínálat szerepel a programokban az ilyen jel­legű túrákból. Ugyancsak keresettek azok a szocialista országokba szervezett kirán­dulások, amelyek egy-két napos nyugati úttal vannak összekötve. A nyári üdülési főszezonban sokan menné­nek a tengerpartra nyaral­ni. A Volántourist ezért 800 helyet kötött le a kővetkező szezonra a Fekete-tenger és az Adria {jártján. Bulgáriá­ban, az Arany homokon pél­dául egy személy egyheti üdülését már 1300 forintból meg lehet oldani. Tóth Dezső, a kaposvári Volán utazási iroda vezető­je elmondta, hogy tavaly a turizmusból származó be­vételük meghaladta a húsz­millió forintot. Tízezer uta­suk többsége az országhatá­ron belüli túrákra vette igénybe szolgáltatásaikat. A Volán' autóbuszvezetői 380 ezer kilométert tettek meg külföldön balesetmentesen. Jövőre is kiemelten kezelik a megye testvérvárosaiba irányuló turistaforgalmat. Tavaly például 250 kaposvá­ri járt Kalinyinban és több mint kétszázan látogattak bulgáriai testvérmegyénk­be. Kardzsaliba. * Belföldi túrákból 23 útvo­nalra szervez 1—4 napos or­szágjáró kirándulást a ka­posvári iroda. Bővül a föae- tővendég-szolgálatuk is. A megyeszékhelyen. Bükkfür­dőn és Igáiban már vannak szobáik, s azt tervezik, hogy jövőre újabb húsz ággyal bővítik az igali vendégszo­ba-hálózatot. Ugyancsak folytatják azt a jól bevált gyakorlatot, hogy az do­es utószezonban kedvezme- nyesen lehet üdülni. A tájékoztatón részt vet­tek az NDK, a lengyel, a szovjet és a jugoszláv Uta­zási irodák képviselői is. Egybehangzó véleményük volt, hogy a köícsónös turiz­musban bőven vannak meg kiaknázatlan lehetősegek. Főleg a szakmai jellegű programokban. Több újdon­ságról is beszámolták. A szovjet képviselet munka­társa például elmondta, hogy jövőre először üdül­hetnek magyar turisták a Kaspi-tenger partján, s le­hetőség nyílik Közép-Ázsia, Kazahsztán és a Kau­kázus történelmi múltú vá­rosainak meglátogatására t&. Nyáron közvetlen légijára- tök indulnak Budapestről Szocsiba és Jaltába. Kiállítás a gyárban Ebben az évben tizenhét kiállítást rendeztek a ka­posvári elektron- csőgyárban. Fotó­éi képzőművé­szeti tárlatok, néprajzi bejnuia- tók szerepeitek a programban. Teg­nap délután Ta- vaszy Noémi gra­fikusművész alko­tásaiból nyílt ki­állítás a gyárban. Hazai tájak szép­ségeit tárja a né­zők elé a grafi­kus. Képünkön: a Szigliget éjjel eí- mü műve Kiss Benjámin azt vála­szolta, hogy igen, el akar menni, el kell mennie, mert várják. A hasas fűzfánál egy egész csapat ellenség várja, rohadt pribék horda, Fekete Győző és pribékjei, aikik, mióta az eszét tudja, körü­lötte ólálkodnak, mindenütt lesnek rá, s rendszerint olyankor támadnak, amikor lanyhul az ébersége, amikor a legkevésbé vigyáz magárai. Hiába ment el a városba ipari tanulónalk, szakmun­kásnak, hiába akart elbújni előlük gyárban, brigádban, katonák között, ezek minde­nütt megtalálták, utánalopa- kodtalk a kollégiumi tanuló­szobába, a munkahelyére, a távoli gyakorlóterekre, s lát­hatatlan jelenlétükkel arra kényszerítették, hogy minden percét megossza velük. Néha úgy érezte, nem a környeze­tében, a bokrok ágai, lomb­jai közt, az épületek rejtett zugaiban, a bútorok háta mögött lapulnak, hanem benne, a bőre alatt, a csont­jai között bújnak meg fojtott suttogásaikkal, gúnyos fenye­getéseikkel. De most már vé­ge ennek. Elérkezett a leszá­molás órája. Mutasd a bicskádat, szólalt meg Medvei Illés. Kiss Ben­jámin elővette a bicskát, odaadta az öregembernek és azt mondta: A nagyapámtól kaptam. Medvei Illés kinyitotta, s Szakértő szemmel vizsgálta az érés, vadonatúj penget Jó bicska, adta vissza. Kiss Benjámin zsebre tette, s menni akart. Várj még, együnk pár fa­latot, tartóztatta az öregem­ber. Anyám főtt ételt készít, szabadkozott Kiss Benjámin. Addig is jól fog esni egy kis húsvéti sonka és tojás, mondta Medvei Illés, majd nehéz sóhajokkal elhelyezke­dett a nedves-zölden csillo­gó árokparton. Ülj le te is, hívta Kiss Benjámint, aki közben _ elhatározta, hogy nem mond elleiTt, nem sérti meg ■ a tisztes öreget. RÍed vei Illés ropogósra keményített kendőt terített a fűre, azután sonkát, háznál sütött kenye­ret, főtt tojást vett elő a ta­risznyából. Papírba csoma­golva sót és paprikát is tett az étkek mellé. A kenyeret megáldotta. Késével, mely­nek pengéje egészen elvéko­nyodott a fél évszázados használatban, vágott belőle egy darabot, majd Kiss Ben­jáminnak nyújtotta, aki a nagyapjától kapott bicskával szelt a kenyérből. Medvei Il­lés ezután egy főtt tojást vett a kezébe és héjastól, hosszá­ban kettévágta. Az egyik fe­lét megsózta, megpaprikázta, majd a bicskája hegyével kanyarítgatta ki a héjából a háromféle színben pompázó falatokat.. Kiss Benjámin, szájában összefutott a nyál. Ilyen szépen, komótosan, ét­vágygerjesztőén csak nagy­apa tudott en®i. Ű is esak a mezőn, ha főtt tojást evett bicskával, vagy szaloruiazott. Kettévágott egy tojást, s az első falat után valami különös sosem érzett nyu­galom áradt szét benne. Ta­lán ez a békesség, vagy a teljes gyógyulás, futott át rajta, s a még lombtalan ágak közt visszanézett a fa­lujára. Hirtelen fölizzottak a régi nyarak -az ötvenes évek pernyeszagával a leve­gőben, amerikai szövőlep­kék rongycafátai lepték el a gyümölcsfákat, állig be­gombolt szürke zubbonyban, szemeket kerülő tekintettel járkált a fekete rendőr, majd jött. egy autóbusz és elvontatta a mész arcú, csu­kott szemű szobrot a kan­táták sugarából, azután az egybegyűlt nép szétoszlott, ki-ki a maga portájára ment, onnét meg a határba, eltűnt a kenyérjegy, s kezd­tek eltünedezni a régi há­zak is. A felvégtől az Alvég­ig még egyszer megnézett minden, házat. A rozzant ka­pukat, a kukucskáló abla­kokat, a kocsmából átalakí­tott Vörös Csillag mozgót, ahol a Támadás 6.25-kor cí­mű filmet vetítették Látta az öreg szedrest és Görcs Feri Hofherrjét. amint végig­döcög a Templom utcán, s a templomot, melyet mohos téglakerítés vesz körül. Megszólalt a lélekharang. A házak előtti kiapadókon Összerezzentek az öregasz- szonyok. Hirtelen abbahagy­ták a beszélgetést, fölálltak és hálaistenkedve, csoszogó léptekkel a ház belseje fe­lé indultak. ahol várta őket a halálos ágy. az utol­só kenet, a lepellel letakart tükör és az asztalos-sekres­tyés készítette koporsó. A szederfák ágain tömjenfüst foszladozott, fényes-csiz­más szomszédok emelték a Szent Mihály lovát. Mwdaai betemesse mt- wwt, mar nem akart a hasas fűz­fához menni. Tudta: nincs miért odamenme. Medvei Illés közben eltűnt mellőle. Ezen nem csodálkozott, hi­szen határozottan emléke­zett a temetésére. Fölállt es ráérős léptekkel visszament a faluba. Kétszintes épületek, cifra vaskapuk előtt ballagott, és már nem tudta volna meg­idézni a régi házakat. Nem is gondolt rájuk. * * * Kétszer mert a savanyú tojáslevesből. Az anyja meghatottam nézte. Ha már az orvos kiírta, itthon ma­rad néhány napig, gondoltS. Fizessék csak a táppénzt, ő ugyan nem fogja visszauta­sítani. Ha bütykölni támad kedve, itthon is talál mun­kát. Lehet, hogy mégis el­megy az orvosékhoz és megcsinálja azokat a polco­kat. Persze, nem ingyen. Esetleg szóba jöhet a bala­toni fusizás is. Kaja, pia, plusz egy ötszázas naponta. Minimum egy Ady. Annál kevesebbért egy lépést sem. Szüksége lesz a zsozsóra, ha építkezni akar. Zsák a — te­het, hogy mégis elveszi fe­leségül — belehabarodott ugyan a szőnyegpadlós pa­nellakásba, ő azonban halla­ni sem akar a betonskatu­lyáról. Családi házat fog építeni vala){ol a város szé­lén. Lesz garázsa, kocsija is. Ezt a házat pedig elad­ja. Maga az épület nem so­kat ér, de a telekért ötven­hatvan ezret is megkaphat majd. A szeme sarkából nézett az anyjára. Nem lehet sok. hátra ne­ki, gondolta. (Vége.) SOMOGYI NÉPLAP S*. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom