Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

VH AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara : 1,20 Ft OGYI NÉPLAP XXXVI. évfolyam, 295. szám * 1980. december 17., szerda Együtt cselekedni Megfelel« időnek kell el­telnie ahkuz. hogy a múlt hét végén lezajlott XXIV. szakszervezeti kongresszus teljes és pontos mérlege el­készüljön. A kongresszusi munka sokrétűsége, a fel­szólalások széles skálája a bőség zavarát okozhatja. Ami viszont az időtartamot illeti — mármint azt, hogy mennyi idő alatt kellett el­végeznie munkáját a tanács­kozásnak —, e tekintetben igazat lehet adni annak a Baranya megyei küldöttnek, aki azt, a félig tréfás meg­jegyzés! tette: -Lnnél rüvi- debb tanácskozási idővel rég­óla nem gazdálkodtunk«. Valóban, a mintegy ölvén felszólalás — nem említve most a szekciók tevékenysé­gét — alig több. mint két munkanap alatt hangzott el. A kongresszus racionális szervezésére, feszes munka­stílusára utal. hogy a moz­galom szinte valamennyi kérdése, munkamódszere, jö­vőbeli tevékenységének ága. gondok, teendők * együttese napirenden szerepeit. Csak néhány témakört hadd em­lítsünk meg a gazdag mun­karendből. Gazdasági fel­adatok és szakszervezeti munka: legtömörebben így lehetne megfogalmazni azo­kat a gondolatokat, amelyek a főtitkári referátumtól a textilipari bizalmiak felszó­lalásáig az együtt munkál­kodást. á partnerség hasznát es gondjait, szükségességét és további útjai körvonalaz­tak. Az együtt munkálkodás a felek kölcsönös érdeke. Mi­niszter és ágazati szakszer­vezeti főtitkár, postás bizal­mi és szocialista brigád ve­zető igényelt olyan munka­stílust, melynek a tartalma, hogy a szakszervezeti szer­vek megnövekedett lehetősé­ge — megnövekedett felelős­séget is eredményezett és je­lent. A nehezebb világgazdasá­gi körülmények megnehezí­tik a vállalatok munkáját — ezt is érzékeltették a fel­szólalók. Ugyanakkor azon­ban sürgetik a létszámgaz­dálkodás és a bérpolitika korszerűsítését, a munkavé­delem fejlesztését — hogy csak néhány feladatot említ­sünk. Ezek együtt szakszer­vezeti teendőt is jelentenek. A kongresszus egy másik, sokoldalúan jelentkező gon­dolatköre volt, hogy misent javítható, illetve tartható meg reális eszközökkel, gaz­dasági lehetőségeinkhez iga­zitól! igényekkel az az élet­színvonal, amely negyedszá­zad folyamatos, tartalmas politikájának eredménye. Azé a politikáé, amelyre Kádár János, az MSZMí* KB első titkára utalt felszólalásában, nyomatékkai hangsúlyozva, hogy megvalósításában ré­szük voit a szakszervezetek­nek, az erős szakszervezeti mozgalomnak. Az «erős« jel­ző itt régi, haladó hagyo­mányokra utalt, de áttétele­sen arra is. hogy a helyi szakszervezeti szervek min- dcnütl jelentős tényezői a munkáshalalomnak. Mozgó­sító erejük, helyes politizá­lásuk, a demokratizmus fo­lyamatában való kellő szere­pük az életszínvonal őrzésé­ben komoly politikai erő. Az életszínvonal — termé­szetesen — mindig réteg- probléma is; másként és másként érvelt megtartása mellett a postas bizalmi, aki béraránytalanságokat vagy lemaradást tett szóvá, vagy a pedagógusok küldötte, aki a bérgazdálkodás javítását sürgette. Sót, az olyan szo­ciálpolitikai teendők is hor­doznak magukban életszín­vonallal egybefüggő teendő­ket, mint: a kisnyugdíjasok helyzetének javítása, éssze­rűbb lakásgazdálkodás, vagy az egészségügy, a társada­lombiztosítás fejlesztése. Nyilvánvaló: a szakszerveze­ti mozgalom nem mondhat le arról, hogy értük folyama­tosan szóljon, érveljen -— a realitásók határain belül. A realitások hangsúlyozá­sa. a •■felelősségtudat« szó nem egy felszólalásban visz- sza-visszatérl. Jelzéseként annak a politikai higgadt­ságnak, mérlegelési képes­ségnek. amely kisebb közös­ségekben éppúgy jelentke­zik, mint nagyobb egységek­ben. vagy akár teljes nép- gazdasági síkon, Erre vonat­kozóan érdemes idézni Gáx- lUr Sándor néhány gondola­tul a kongresszusi beszámo­lóból: -Sokan érthetetlennek tartják, hogy a szocialista szakszervezetek együttmű­ködnek az állammal . . . szá­mon kérik (külföldön — a szerk.) a szakszervezetek függetlenségét. A mi állás­pontunk ... hogy hol, melyik szakszervezetnek mit kell csinálnia, azt mindegyik szakszervezet önmaga dönti el... A szocializmus viszo­nyai között megváltozik a hatalom jellege. Munkásál- tam jön létre, amely a dol­gozók és a szakszervezetek törekvéseivel egyező célok valóra váltásán munkálko­dik... a szakszervezetek te- hát nemcsak nem lehetnek függetlenek a munkáshata­lom politikáját megfogalma­zó és megvalósító párttól, hanem a politikát maguké­nak is vallják. . Ugyanak­kor ... a szakszervezeteknek iheg kell őrizniük vélcmény- és akciószabadságukat, poli­tikai bátorsággal és felelős­ségteljesen kell állást fog­lalniuk«. Kritikának is tekinthető ez a megállapítás, ami a po­litikai bátorságot illeti. A tanácskozáson hangot kapott ugyanis, hogy a megloniort- ságon túl kellő határozottsá­got kell tanúsítaniuk a szak- szervezeteknek ott, ahol csak bürokratizmus, túlzott aggK- lyoskodás, ok nélküli huzavo­na, vagy éppen cselekvőkép­telenség vet gátat a megala­pozott érdekvédelmi, munka- védelmi tevékenységnek, a kellő árkontrollnak. az ér­velő vitáknak. Erre buzdított a párt első titkárának a szakszervezetek társadal­munkban hordozott funkció­járól szóló nicgrUiapilása : •■Az egyik ... a munkáshala- lom erősítése és a szocialista építés programjának megva­lósítása, a más.k a szerve­zett dolgozók érdekeinek vé­delme, képviselete«. Egyik kongresszusi »műn- kajelmondatként« szerepelt a kifejezés: »Együtt gondol­kodni — együtt cselekrdni!« A töprengés és a gondolko­dás időszaka — életünk hét­köznap, jait tekintve — álta­lában rövidre méretezett idő­szak. A cselekvés: jelen eset­ben a küszöbönálló hatodik ötéves terv, amelynek adatai vissza-visszatértek a felszó- laYsok mondataiban, tekin­télyes méretű időszak. Sike­réhez is kívánt hozzáadni, sajátos eszközeivel a szak­szervezeti mozgalom. Kulturális küldöttségünk hazaérkezett Moszkvából Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságinak tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezetésével ked­den hazaérkezett Moszkvá­ból az a kulturális küldött­ség, amely részt vett a ma­gyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság 17. ülésén. A delegáció fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren je- en volt Vlagyimir Pacim}. a Szovjetunió magyarorszagi nagykövete. A küldöttséget hazautazá­sakor Moszkvában Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Szovjetunió kultu­rális minisztere és más hi­vatalos személyiségek bú­csúztatták; jelen volt Szűrös Mátyás hazánk moszkvai nagykövete. (MTI) VARSÓ A LEMP vajdasági bizottságainak titkárai tanácskoztak Varrónőkből műszerészek a Centex Há­ziipari és ipari Szövetkezet. sikeres termékváltást hajtott végre a celldumölki kötő- és varróüzemében. Az egykori varrónők alapos átképzés után ma kiváló minőségű magne­tofon-alkatrészeket gyártanak a BRG'-nek es villanymotor- alkatrészt az NSZK-bcli Papst-cegnek. A termékváltás óta eltelt háromnegyed, évben másfél miliő magnetofonhoz ké­szítettek törlő- és felvevő fejeket. A Magyar Jogász Szövetség küldöttközgyűlése Varsóban tanácskozást tar­tottak a LEMP vajdasági bizottságainak titkárai. A napirenden a pártmunka időszerű kérdései szerepel­tek. Az értekezleten Kazi- mierz Barcikowski, a LEMP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára ' elnökölt. A tanácskozás részvevői megvitatták az ország tár- sadaimi-poliükai helyzeté­nek időszerű kérdéseit, a közponü bizottság tí. es 7. plénuma határozatainak a partszervek által történő végrehajtását, valamint az ifjúság körében végzett parimunka problémáit. A vita során hangsúlyoz­ták, hogy kedvező fogadta­tásra találtak a kb 7. plénu­mának határozatai, fokozó­dott a pártszervek és párt- szervezetek aktivitása, elénk munka folyik számos alap­szervezetben. A szocialista megújulás ' irányvonala a párt tagjainak és tagjelölt- jelnek teljes támogatását él­vezi. a pártszervek es szer­vezetek működésében és munkamódszereiben végbe­menő változásokat a párton belüli demokrácia elmélyíté­sére irányuló jelenségként értékelik. A központi bizottság 7. plénuma határozatainak ér­telmében valamennyi párt- szervezetben decemberben gyűléseket tartanak, ame­lyeken javaslatokat kell megfogalmazni a kongresz- szusi bizottság számára. Az alapszervezetektól erkező anyagot felhasználják á párt IX. kongresszusa prog­ram téziseinek kidolgozásá­hoz­Az értekezleten hangsú­lyozták: konstruktívan meg kell valósítani a központi bizottság 6. és 7. plénumain kijelölt irányvonalat a párt tagságának összefogására a szöeialista jellegű megújulá­sért. a termelés normális üteme valamint a nyugalom helyreállításáért folytatott harcban. A Magyar Jogász Szövet­ség kedden a jogászilázban tartotta X. küldöttközgyűlé­sét. Megvitatták a IX. kül­döttközgyűlés óta eltelt öt év munkájáról beterjesztett beszámolót, az elkövetkező fél évtized legfőbb felada­tait. Dr. Antalffy György, nek, a szövetség elnökének megnyitó szavai után dr. Jókai Loránd főtitkár szó­beli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. A legkülönbözőbb munka- területeken dolgozó és túl­nyomó többségében jogal­kalmazó jogászok szervezete I az eltelt időszakban is fon­Madridi találkozó Magyar felszólalás A madridi találkozó rész­vevői kedden munkabizott­ságokban tanácskoztak. A gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó mun­kabizottságban a közleke­désről és a szállításról folyó vitában felszólalt Meiszter Dávid kül ügymi nisztériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség helyettes vezető­je. Hangsúlyozta a szállítás és a közlekedés kivételesen fontos szerepét az egyes or­szágok gazdasági életében és a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban. Ismertette és pozitívan értékelte a Magyar Népköztársaság szerződéses kapcsolatait a záróokmányt aláíró országokkal, és be­számolt Magyarországnak a szakosított nemzetközi szer­vezetekben — elsősorban az Európai Gazdasági Bizott­ságban — végzett hasznos tevékenységéről. Az európai belvízi hajó­zásról szólva bírálta a mannheimi akták módosítá­sát. amellyel az NSZK a Rajnán korlátozta mind­azoknak az országoknak a szabad hajózását,. amelyek nem tagjai az Európai Gaz­dasági Közösségnek. tos feladatának tartotta, hogy elősegítse a jogszabá­lyok sajátos társadalmi ren­deltetésének érvényesülé­sét, s ezzel társadalmi cé­lok valóra váltását. A szö­vetség aktívan kiveszi részét a jogalkotási munkából. A társadalmi fejlődés a jogal­kotás elé olyan újabb fel­adatokat tűzött, mint a túl­szabályozás megszüntetése. A küldöttközgyűlésen ered­ményesnek minősítették a szövetségnek más társadalmi szervekkel kialakult kap­csolatait. A tanácskozás — amelyen részt vett dr. Márkája Imre igazságügy- es dr. Horváth István belügyminiszter, va­lamint. a társadalmi, a poli- flRar élet' számos "más" veze­tője — a beszámoló feletti vitával .folytatódott. A küldöttközgyűlésen dr. Jókai Loránd kitüntetéseket nyújtott át a jogi élet kü­lönböző területein eredmé­nyesen dolgozóknak. Végül a küldöttközgyűlés megvá­lasztotta az elkövetkező öt esztendőre a szövetség 115 tagú országos választmányát és 15 tagú elnökségét. A jogász szövetség elnöke is­mét dr. Antalffy György, főtitkára dr. Jókai Loránd lett. Tanácskozás a munkavédelemről Változtak a jogszabályok A Hermes Áfész kisgépvására millió forint értékű kis tel­jesítményű gépet, berende­zést hozott forgalomba. A készletek vevőre találtak, A legkeresettebbek a motoros kapák voltak, ezekre ugyan­is a kistermelők rábízhatják az egyik legnehezebb kerti munkát. Vállalatvezetők. szb-tit- károk, munkavédelmi elő­adók gyűltek össze a megye minden részéből tegnap Ka­posváron. a Latinca Sándor Művelődési Ház színházter­mében. Dr. Müller Lajos, az SZMT titkára köszöntötte őket, majd Suhajda János, a munkavédelmi osztály ve­zetője tartott előadást az időszerű feladatokról, vala­mint a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabály-mó­dosításokról. Hangsúlyozta, hogy me­gyénkben javult a munka­védelmi megelőző tevékeny­ség. Az elmúlt öt év alatt csökkent a balesetek — 5,1 százalékkal — és a táppén­zes napok — 8,3 százalék­kal — száma. Azt is el­mondta, hogy a balesetek többsége az anyagmozgatás, a közlekedés, a tárolás terü­letén történt. Sajnos a ha­lálos et u úgynevezett csonkolasos balesetek szama nőtt, ez év novemberéig 8 halálos és 18 csonkulásos üzemi baleset történt. Az előbbi hárommal, az utóbbi néggyel több, mint amennyi a múlt év hasonló időszaká­ban bekövetkezett. A tapasztalatok szerint az üzemi ellenőrzés színvonala nem megfelelő. A munkahe­lyi vezetők nem ellenőrzik a járművek műszaki állapo­tát. a dolgozók magatartá­sát, Hasznos lenne, ha a nagyobb vállalatoknál for­galombiztonsági csoportok alakulnának. « A munkavédelmi osztály tavaly körlevélben ismertet­te a vállalatvezetőkkel a jogszabályváltozásokat. A vállalatok egy részénél ez­után meghatározták a sajá­tos tennivalókat, több he­lyen azonban elmaradtak az intézkedések. Az egyik ton­tos változás, amelyről sajnos gyakran megfeledkeznek, hogy a tervdokumentációkat munkavédelmi tervfejezet­tel kell ellátni. Az üzembe helyezés előtt pedig a veze­tő köteles felülvizsgálni a munkavédelmi alkalmassá­got, ennek eredményét a megfelelő vizsgálati jegyző­könyvekkel kell igazolni. Sajnos ez gyakran a leg­újabb létesilményeknél — például a Dimitrov utcai, a Béke-Füredi ABC vagy a Domus áruház — is elma­rad. A tanácskozáson számta­lan szakmai kérdésről esett sző, amit a megjelent veze­tők, munkavédelmi előadók minden bizonnyal hasznosít­hatnak majd napi munká­juk során. Végül a résztve­vők megtekintették a leg­újabb munkavédelmi filme­ket. A Hermes Szentendrei ut melletti kertészeti barkacs- áru házban és több fővárosi kertészboltban kisgépvásárt rendez. Soron kívül beérke­zett gépeket vásárolhatnak meg a kertészkedők. A vá­sárlók több géptípusból vá­laszthatnak. Az RK—02-es, 2,94 kilowatt teljesítményű (4 lóerős) motoros, forgókapa 10 800 forintba kerül. A KF—02-es hasonló teljesít­ményű forgókapa es pázsit- nyiró is beszerezhető. A Ro­bi—50-es 2,06 kilowattos, 2,8 lóerős univerzális kerti gép forgókapája is eladásra vár. A kertészeti barkácsáru- házban a fenti gépeken kí­vül megvásárolható, illetve előjegyezhető a Tóéra es az MF—07-es univerzális kerti kisgép. I Nagy az érdeklődés a me­zőgazdasági kisgépek iránt. A Hermes Áfész az idén 300

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom