Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

Madarász, a történelmi festő Hunyadi László siratása. Nincs még egy magyar mu­A rkagyf) Kirílkwícs-ifey gondolta, hogy a pe- dagogtK- a szétrombolt Szlálin^aÉtbem született meg bennóaegjPtentíékjeaetee é^sza- kán. TaJáteaz vcéSt arr. első csen­des -éjsaafca. Előző ínség aknák robbamwiic száraz pukkanással a romok -közölt, hosste géppuska és rövid, ugató géfppss-Ttiáyöcrczaiíok kustet szövedéke jelezte a fwjraísworialat» súwktbztek a Katyssak, tompa dörejeikkel árasztva el az agyongyötört földest, az égen rakéták vi­rágén -nyaltak, fényükben iá­ira meg úhsa ôssæsæMgorod- tafc^a fantasztikus alakú, teí- ton^fe-a-Wali szemű hazanarad- vánssok. Előző nap még folyt a háború. de mára véget ért. A hoki csendben keit fel a romok, a hóborította hamu- tenger felett. Az ember el sem tudta hinni, hegy már nem kell félni a csendtől, amely sssnsüttig megtölti a soka* szenvedett várost. Ez nem pi&araatnyi szélcsend ; itt már beköszöntött a béke, ez itt már a távoli hátor­szág, az ágyúk több száz ki- kwnéteraaei arrább dörögnek. S bár az utcákon az üszkös romok között hullák hever­nek. ezek tegnapiak, újakkal nem szapor odn a k. Ezen aoc éjszakán wem messze .az egykori tizenegy7es számú iskola óvóhelyétől, ahöl ezasedünk törzse elhe- lyezkedeitt, tűz ütött ki. Elő­ző nap még senki se törő­dött volna vele — folyik a harc, a föM ég —, de most ez a .life-a béke nyugalmát törte meg. és rnénáenkd hant oda. A német katona?? kórház háromemeletes főépülete égett, amelyet eddig szeren­csésen elkerült a háború. Odabent sebesültek voltak. A vakítóan, arányló, lobogó falsak heve messziről is per­zselt, és egyre hátrább szo­rította a tömpget. Az embe­rek pedig denn edlen, meg­babonázva, lesújt ottan, fi­gyelték, amint odabent az ablakok mögött, az izzó mélyben időről időre, lesza­kad egy-egy sötét tömb. S valahányszor ez történ*, a tömegen, egyik végétől a má­sikig keserű, fojtott sóhaj futott végig: egy-egy öesze- égett német sebesült zuhant le ilyenkor ágyastul, olyan aki nem tudott í el kelni és kimenekülni. S okuknak sikerült ki­jutni. Most ott álltak elvegyülve az orosz katonák között, velük együtt figyeltek, egyszerre tört fel belőlük a sóhaj- ’ 1 Arkagyij Kirillovies vállá­hoz szorulva is ott áltt egy német. Fejét és arcát kötés takarta, csak hegyes orra állt ki belőle, s fél szemében kétségbeesett iszony parázs­lóit. A félelemtől és a hideg­től egész teste remegett mo- csárszínű. szűk vászonegyen- ruhájájbani Remegése aka­ratlanul is átragadt Arka­gyij Kirillovicsra, aki pedig jól beleburkolódzott meleg bekecsébe. Elszakította te­kintetét a ragyogó túzöaön- rőh lassan körülnézett — téglavörőssre izaott arcok, oroszok és németek vegyesen. Mindannyiuk szeme egyfor­mán izzik, éppúgy, mint a szomszédjáé, rpidannyiuk ar­cán fájdalom és tehetetlen beletörődés. A szemük láttára lezajló tragédia egyikük szá­mára sem közömbös. Arkagyij Kirillovies ezek­ben a pillanatokban rádöb­bent egy egyszerű igazságra: s TyendrjaKov regénye a Szov­jet Irodalom 12. szamában fog megjelenni. Mcliorisz Béla Idegenben Leverjük szettaposott cipőnkről a sarat kezünket vigyázva tesszük a rossz ki Lines re s már csupán a gazda emberségében bízhatunk Hosszú lesz az éjszaka ' de falnak vetett háttal meghúzódnáfik mi a vaskályha mellett is dobnánk a tűzre időnkért az odakeszúett fából sas a ®B"tÄiefessi! snasj fe*-: nyárjai, sem a mániákus örültek gyilkos esaméi, sem a téboly járványai, semmi nem fcepes rá, hogy kiölje az ean Porokból az embersé­get. Elfojtani, azt lehet, de ntegsemnnsi üe«i nem. Min­denkiben lappasagímak a jó­ság éi'iíítetiea tartalékai, csak fel kell tárni, hagyni kell, hogy felszínre törjenek. És akkor __ A történelem k anyarjai egymást gyilkoló népeket. vér-folyamokat, a föld színéről eltörölt városo­kat, letiport mezőket jelen­tenek ... Csakhogy a törté­nelmet nem az úristen csi­nálja, hanem az emberek! Vajon, ha szabadjára lehet­ne engedni az / emberekben rejlő emberséget, nem azt jentené-e az, hogy sikerült megaabolázni a kegyetlen történelmet? I zzón aranyiottak a ház falai, a vörös füst szikrakévéket sodort a hideg hold felé, s fátylat borított rá. A tömeg erejét vesztetten figyelt. Arkagyij Kirillovies vállához szorulva ott reszketett a bekötözött fejű német, fél szeme előpa- rázslott a kötés alól. Arka­gyij Kirillovies a tömeg kö­zepén lehúzta magáról a be­kecsét, .rávetette a didergő német vállára, és, tuszkolna kezdte kifelé a tömegből; — Schnell! Schnell! . A német csodálkozás nél­kül. közömbösen fogadta a gondoskodást, engedelmesen kocogott egész úton a törzs pincéjéig. Arkagyij Kirillovies nem nézte végig a tragédiát. Ké­sőbb megtudta, hogy egy roamkós német ordítva elé­rőn tott a tömegből, bele a tűzbe, s egy tetár katona utánavetette magát, hogy ki­mentse, Az égő falak beom­lottak, s maguk, alá temették mindkettőjüket. Mindenki­ben kihasználatlan ember- ségtartalékok lappanganak. A történelmet emberek, csi­nálják. Az egykori gárdaszázados­ból elemi iskolai tanító lett. és egyidejűleg beiratkozott a pedagógiai főiskola levelező tagozatára. A tan tervek ilyesmiket. ír­tak elő: a tanulónak ismer­nie kell a nagy írók életraj­zát, legjobb müveiket, világ­nézetüket, képesnek kell lennie arra, hogy a megadott szempontok szerint meghatá­rozza az. egyes irodalmi ala­kok kilétét: ez népies, az reakciós, amaz úgynevezett »felesleges ember« . .. Tud­Most olvastam, hogy a 38 éves Gisela Martin a Kassel melletti Schauenburg bál 216 órán át gépelt, s ezzel beke­rült a híres Guinnés-könyv- be, amely minden bolondos világrekordot nyilvántart. Nemrég szintén bekerült ide valaki, aki hosszú ideig min­denféle mérges kígyóval ' ett bezárva egy ketrecben. Csak mi, magyarok va­gyunk szerényebbek az ilyen­fajta világrekordok terén. Ezért jó lenne egy szerényebb csúcsokat számon tartó hazai rekordkönyvet létrehozni, amelyben például a követke­ző eredmények kerülhetné­nek: Spriccelő fCároly az Erdli- get melletti Budapesten 8 órás munkaidőben 8 órát dol­gozott a munkahelyén. Dátumos Béla havi ötezres fizetéséből 2 év alatt épített magának a Csajág melletti Balatonnál egy 2 millió érté­kű villát Harcfy Sarolta 22 éves, nö­vésben levő nő 3 hónapon ke­resztül szerette az ötödik fér­jét. Addig István megrögzött szerencsejçXékos 100 dma o írta fedi, tegy kire M tetőét, ki káról hogyan vélekedett, ki a romantika képviselője, ki a kritikai realizmusé.. Egyet hagytak csupán fi­gyelmen kívül ezek a tan- tervek: hogy az irodalom emberi viszonyokat mutat be, ahol. a jóság megütközik az aljassággal, a becsület a hazugsággal, a nagylelkűség az alattomossággal, az er­kölcs az erkölcstelenséggel. Az irodalom az emberi együttélés megválogatott és megőrzött tapasztalatkincse ! Felháborodsz .a gazdasszo- nyon, akire Vanyka Zsukov így panaszkodik a nagyapó­hoz írott levelében : »Fog^a a halat, fejjel a számba töm­te-« De nem különös, hogy egy cseppet se háborodsz fel azon, ha egy ismerős fel­sőosztályos csak úgy melles­leg, pusztán passzióból le­kever egyet egy arra szala­dó kis srácnak? Egy erős a szemed láttára megüt egy gyengébbet. csupán, azért, mert ő erős. Miféle ember vagy, ha ez közömbösen hagy? Olvastátok Tolsztoj Feltá­madás című regényét. Eresz- szűk szabadjára a képzele­tünket: mi lett volna, ha Nyehljudov belső gyávaság­ból vagy szégyenből elfordul Katya Maszlovától? Hogyan élt volna tovább? Megnősül? Családot alapít? Nyugodtan élne?... A t. irodalom révén Ar­kagyij Kirillovieavak sikerült sajátos bo­nyolult erkölcsi versengést kezdeményeznie: aki erős­nek érezte magát, kereste az alkalmat, hogy a gyengébb segítségére siessen : a gyen­ge büszke volt rá. hogy az erősebb szemébe mondhatta a kemény igazságot, az ár­tatlan zokszó nélkül viselte a mások vétkéért járó bün­tetést, de jaj volt. annak, aki gyávaságból hagyta, hogy vétkéért más bűnhődjön. Mindebben sok volt à játék és sok volt a kérkedés. De lehet-e kételkedni abban, hogy a kérkedésből gyako­rolt erény idővel .szokássá, a játék pedig életté változik’ Az utóbbi időben még a szakfelügyelők is azt han­goztatták, hogy a százhúszas számú iskola tanulói egész magatartásukkal irigylésre méltóan különbőznek a töb­bi iskola tanulóitól. Arkagyij Kirillovies meg volt győződve róla, hogy a keze alól lelkiekben szép lottószelvényen egy hét alatt elért egy kettes találatot. Firhcng Gábor jól működő gyári szarka 2 hónapon ke­resztül 2000 darab különböző gyári szerszámot és alkat­részt lopott a porta melletti gyárból. Szütyö Andrásné tévénéző egy héten keresztül minden műsort különböző agy- és gyomorbántalmak nélkül né­zett végig a televízióban. Bánatföldi Péter alkalmi józan egy óra leforgása alatt megverte a feleségét, annak kutyáját, sajat mostohalányát, a szomszédot, a fikuszt és a muskátlit, majd cselekedete után még arra is volt ereje, hogy végezzen a pálinkásüveg tartalmával. Orros Emil a utóbuszvezető­nek csúcsforgalomban 20 per­ces késéssel sikerült betarta­nia a Buda melletti Ppsten a menetrendet. ^ Viheted Ottóné budapesti lakos saját lakásán, saját te­lefonján 2 másodperc alatt kapott vonalat. Cicái Attila anyagbeszerző 3 hónapja nem veszítette él a raúiioU bélyegzőt. emberek tépnek ká a nagy­betűs életbe, akik nem bánt­ják a gyengét, és nem bé- külnek azokkal, akik ezt megteszik, nem tűrik az al­jasságot és hazugságot, s tisztában vannak erkölcsi felsőbbrendűségükkel. Azok pedig, akikikel összeütközés­be kerülnek, önkéntelenül is szembe kell hogy nézzenek önmagukkal. Minden ember­ből hatalmas emberségtar- talékok lappanganak. Arka­gyij Kirillovies egyetlen percre 'sem felejtette el az egykori ellenségek összeve­gyült tömegé Lóit az égő ka- tomakórház előtt, a tömeget, amelyet közös szenvedés Íra­tott át. És nem felejtette el az ismeretlen katonát sem. aki berontott a tűzbe, hogy megmentse azt, aki nemrég az ellensége volt. Meg volt győződve róla, minden tanít­ványa egy-egy gyutacs lesz, mely felrobbantja maga kö­rül a rosszakarat és a kö­zöny jegét, és felszabadítja a másokban rejlő pozitív er­kölcsi erőket. A történelmet emberek csinálják. Ö, Arka­gyij Kirillovies Pamjatov, pedagógus, a maga szerény módján hozzájárul a törté­nelem elöreiendí léséhez... Hitt ebben, és másokat is rávett, hogy higgyenek ben­ne. Egyre többen fordultak hozzá, szavára felfigyeltek nemcsak a tanítványai, ha­nem a szüleik is kikérték tanácsát, Szonya Poíyehina is, lám, kétségbeesésében nem másnak, hanem éppen neki telefonált az éjszaka közepén. Arkagyij Kirillovies ott ült a konyhában, öklére tá­maszává nehéz fejét A falon túl, alig néhány lépésnyire ott feküdt az a puskalövés­től szétzúzott fejű, nagyda­rab férfi. Az ő tanítványa megölte az apját! Az ő ta­nítványa ... Egyike azoknak, akik büszke hitet ébresztet­tek benne. Mi ez? A sors véletlen fintora, vagy egy hibáért járó ke­gyetlen büntetés? Ha van egyáltalán, aki képes hozzásegíteni a válasz­hoz, az csakis Kolja Korja­kin letet, senki más. Ha ugys® képes rá... K iirt« -körűi, csend. Ar- kagyij Ki-nüovics már neMkésaüifc,, hogy Rá­áll és lemegy, amikor hirte­len lopakodó lépteket hal­lott. Összerezzeni, íolegyer.e- sedett, és... a fconyhaaj tó­ban Vaszilij Potyehint pil­láin tóttá meg, homlokába hú­zott sapkában, prémgalléros bundában. Lemer Petemé trafi.kosnö a reggeli nyitás után tíz perc­cel fel tudott váltani 3 kü­lönböző vevőnek 3 különböző ötszázast. Tornácváry Tamásné ügy­intéző egy óra alatt ki tudott küldeni egy lezuhant plafon romjai között szorongó család megmentésére két kőművest. Menéta Károly férfiruha- bolti eladó a Rákóczi út mel­letti belvárosban 2 órán ke­resztül nem fogadott el csú­szópénzt. Régen Pálné budapesti ille­tőségű házmester egy hónap alatt négyszer kitakarította a lépcsöházat. Üzössy Gyula balatoni ba­zárárus fél nap leforgása alatt eladott 25 giccset. Kattantyús László Duna melletti pesti egy hónapon keresztül kijött a havi fizeté­séből. (De ez nem hivatalos adat!) A fentiekből is látszik, hogy a hazai rekordkönyvben is lenne sok olyan érdekesség, mintha valaki 216 órán át gé­pel', vagy néhány pufogó vi­perával költözik egybe. Tormái László vész, akinek munkáiból, ány- nyi olajnyomat készült volna, mint 'a ma 150 éves, 1830. december 14-én született Ma­darász Viktor festményeiből. A honi történelem nevezetes pillanatait felmutató, s az el­veszett forradalmat sirató kompozíciók nyomán keletke­zett reprodukciók óriási pél­dányszámban keltek el a vá­sárokon, ott függtek a kocs­mák falán, s jószerivel nem volt olyan otthon, ahol ne le­hetett volna meglelni a Pető­Dózsa Gjllfgy fi halálát, a Zápolya Izabel­lát az Ónodi országgyűlést. S nem véletlenül. Az 1848-as szabadságharcot követő terror idején a nemzet lelkiállapotát tükrözték e képek, s táplálták a lángot, melyet a forrada­lom tüzet gyújtott. A.társada­lom bizonyos rétegei számára évtizedeken át ezek a fest­mények testesítették meg h magyar sorsot, a nemzetet sújtó tragédiát. Madarász Viktor nemzeti érzelmű nemesi családból származott. A szabadságharc kitörésekor, szinte gyermek­fővel — 18 évesen — önkén­tesként jelentkezett a forra­dalmi hadseregbe, s végig- küzdötte annak csatáit. Mind­ezek életre szóló, eszmévé szilárduló élményként alakí­tották szemléletét, sorsát, pá­lyafutását. A szabadsagharc leverése után apja külföldre menekítette, rövid ideig jogot tanult, majd a bécsi festőis­kola hallgatója, s Waldmül- ler magánstúdiójának nö­vendéke lett. Egyénisége azonban nem érte be-a sekét lyes környezettel, az akdeié- mikus testészèttel; a történel­mi piktúra iránti vonzalma Párizsba vezérelte. Itt alkot­ta meg első jelentős művét, a Zrínyi Péter a fogságban cí­mű kompozícióját, s ugyan­csak Párizsban készült a ma-, gyár romantikus történeti. festészet egyik legjelentősebb alkotása, a kitűnően kompo- :nált drámai fény-árnyék ei­len tétre épülő Hunyadi Lász­ló siratása. A korabeli franci-a kritika jó érzékkel ismerte fel : a mű nem csupán a magyar törté­nelem egyik pillanatát jelení­ti meg, egy nép jelentkezik itt az európai festészetben a maga tragédiájával. A mű ko­moly elismerést hozott alko­tójának. A magyar művészek közül elsőként Madarász kap­ta meg a párizsi Salon nagy aranyérmét A siker újabb és újabb történelmi kompozí­ciók alkotására ösztönözte. Megfestette a Zrínyi és Fran- gepán a bécsújhelyi börtön­ben című alkotását, egyik leg- kvalitásösabb munkáját, a sodró erejű, különleges szín­hatású Dobozit, majd 18Ü8- ban a Dózsa népét Madarász Viktor 18?t)-ben visszatért , Magyarországra, ahol a müncheni akadémíz- mus ideáljaiért lelkesedő, hi­vatalos műkrrtika éles táma­dást indított ellene. A siker­telenség elkedvetlenítette a művészt, s úgy vélte, rá á ki­egyezés korabeli Magyaror­szágon már. nincs szükség. Visszavonult a festészettől, emlékeibe, illúziókba rhéne- kedett, s apjától örökölt üzle­tével foglalkozott. Törekvé­seit mégsem akarta feladni, 1875-ben megfestette Petőfi halála című képét, ám ezen a valós tragédia bemutatása helyett már csak a kulisszák előtt harsogó, fennkölten p&- tetikus színjátékra telt. 1880 táján csalódottan, kiábrándul­tán végleg abbahagyta a fes­tést, húsz esztendő múltán nyúlt csak ecsethez, s ha ké­szített is még egy-két jó port­rét, egykori önmagához már nem. talált vissza.. Madarász Viktor a magyar történelmi festészet egyik legjelentősebb egyénisége. Munkásságában a mar tartal­mában is tudatossá vált nem­zeti festészet eredményeit ér­tékeljük. S ha Madarász pá­lyája a sajátos történelmi vi­szonyok miatt ellentmondásos is, legjobb műveivel minden­képpen értéket, hagyományt teremtett.-: S nélküle,, azaz munkássága nélkül aligha bontakozhatott volna ki Mun­kácsy művészete. Harangozó Márta Vicéi mir Tyendrjokov Leszámolás* Részlet Sopron* András ioedítása Rekordok könyve Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom