Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

jij a sertéstenyésztés jövőjéről A kulcsszó: érdekeltség A termelői kedv hullámzá­sában, sőt esetenkénti apa­dásában az is közrejátszott, hagy az ipar — jóllehet ko­rántsem ötletszerűen — több­ször is változtatta az. osztály­ba soiölhalóság aisó és fel­ső határát, s ehhez, a ter­melők nehezen igazodtak. Az átvételi rend feszesebbé és szigorúbbá vált. Több szö­vetkezet sertéseinek olykor 40—50 százaléka sem volt »osztályba« sorolható, már­pedig ez darabonként 5—600 forinttal sújtotta a termelőt. Hasonlóképp viták sorát in­dította el a túlzott' előreüte- mezés . .. Értelmetlen volna arról vitázni, hogy indokoltak-e az ipar által csupán közve­tített. szigorú világpiaci kö­vetelmények és nem. túl ma- gas-e a mérce. Más kérdés, hogy a megye gazdaságainak többsége egyelőre kevés eséllyel fut neki ennek a ma­gasságnak. Nem csupán a húskombinát kapacitása és a megye tsz-einek sertéster­melése közt van menyiségi és 'minőségi szakadék, ha­nem termelési, jövedelmező­ségi feltételei között is. E vázlatos — és főként a gondokra összpontosító — áttekintés után elkerülhetet­len a kérdés: hogyan to­vább. A holtponton való túljutás feltételét az egyik tsz-elnók tömören így fogal­mazta meg: nem elvárni kell a több sertés termelését, ha­nem ösztönözni. A megyei tsz-szövetség leg­utóbbi elnökségi ülésén el­fogadott — a sertéstenyész­tés fejlesztésével kapcsolatos — ajánlásban is szerepel ez, igaz. diplomatikusabb meg­fogalmazásban. Az ajánlás megszívlelése, az érdekeltség novelese nyil­ván módosítaná több. a sér­tésién vesztés fölszámolását fontolgató tsz döntését. Jelenleg ugyanis az ered­ményességre esélyük csupán az erőforrásokat egy he­lyen koncentráló, korszerű technológiával és fajtával termelő telepeknek van. A megyében az idén mindössze 17 tsz hízókibocsátasa ha­ladja meg az 1500-a.t. s ezek­nek az egy kilogramm hús­ra jutó nyeresége átlag cgy- harmaddal több. A fejlődés­ben tehát egyértelműen csak ezekre a gazdaságokra lehet számítani. A felmérések tanúsága szerint szoros összefüggés van az anyakocák száma és a hús tonnánkénti nyereség között. (Egy forint volt az átlagos tonnánkénti »nyere­ség« abban a 35 tsz-ben. ahol az anyakocák száma a 150-et sem érte el. ugyanakkor 5298 forint a 150 és 250 köz­ti anyakocalétszámmal ter­melő 22 gazdaságban.) Jól csinálni is csupán -nagyban- érdemes igazán: ez a társu­lásokban rejlő lehetőségekre hívja föl a figyelmet. Új te­lepek létesítésénél is a társu­lás látszik leginkább célra­vezetőnek. Igaz ez akkor is, ha a jövőben korántsem az öt—hat éve épületekhez ha­sonló 50 milliós »pénzelnye­lők« építése lesz a cél. Hosz- szú a sora az egyes gazda­ságokban végrehajtandó vál­tozásoknak, férőhelyki hasz­nálással. tartástechnológiá­val. takarmányozással, szer­vezéssel és munkafegyelem­mel összefüggő javítani va­lóknak is. A gazdálkodás erősítésének feladatai Napirenden a gyenge tsz-ek ügye Az arány meglehetősen magas : megyénk termelő- szövetkezeteinek csaknem a feie — harmincöt tartozik a gyengén, gazdálkodó nagy­üzemek közé, s közülük ti­zenhét gazdaságnak kedve­zőtlenek az adottságai. E tényből következik, hogy nem mindenütt a kedvezőt­len termőhelyi adottság a gondok forrását, hanem egyéb okok ' — elsősorban az eszközellátottság és a veze­tés nem kielégítő volta — játszottak meghatározó sze­repet a gazdálkodás ala­csony színvonalának' és a fe­szültségeknek kialakulásá­ban. Ez év májusában a megyei párt-végrehajtó bizottság aiapos és mélyreható elem­zés alapján megvitatta a gyengén gazdálkodó terme­lőszövetkezetek helyzetét, s meghatározta a gazdasági megszilárdításukra vonat­kozó feladatokat. Ezeknek a határozatoknak a szellemé­ben a megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülé­sen áttekintette a végzett munkát. A vizsgálatok szerint még az azonos kategóriába tarto­zó üzemeknél is más es más okokra vezethetőek vissza a pénzügyi és gazdálkodási gondok. Ezért látszott éssze­rűnek — és a tapasztalat alapján hasznos is — az egyedi felülvizsgálat. A teg­napi vb-ülésen elhangzott az a minisztériumi állásfog­lalás, hogy megyénkben pél­damutatóan, célratörően végzik ezt a fontos, a gaz­dasagot segítő tevékenysé­get. Nem csupán a gondokat, a gazdálkodást gátló körül­ményeket tárják föl, hanem az egyes üzemek irányítói - vai közösen fejlesztési prog­ramot dolgoznak ki a gaz­dálkodás javítására. ' Nyolc üzem vizsgálata be­fejeződött, tizenkettőé folya­matban van, és a jövő év első felében végzik el ezt a fontos munkát tizenöt szö­vetkezetben. „A módszer el­ső eredményei máris tapasz­talhatok." „Alapvetően fon­tos a személyi feltételek ja­vítása." „Olyan összetett gazdálkodási és irányítási 1 lyroblemak halmozódtak fel, melyeket csak részben lehet üzemi vagy megyei hatás­körben rendezni...” — Ilyen és ehhez hasonló megállapí­tások hangzottak el a testü­let ülésén. A legtöbb szó azokról a módszerekről, fel­adatokról esett, amelyeknek egítségével viszonylag gyors lőrehaladást lehet elérni az érintett üzemekben. Ennek kapcsán szóba került a gaz­dasági kiskörzeten belüli szorosabb együttműködés, még közelebbről két szövet­kezet (egy jó és egy gyen­ge) gyümölcsözőbb, hatéko­nyabb kapcsolatainak kiala­kítása. Nem kevésbé fontos, az üzemi adottságokhoz job­ban igazodó termelési szer­kezet kialakítása, az érde­keltség. az anyagi ösztönzés fokozása, a jól szervezett kiegészítő, melléküzem­ági tevékenység fejlesztése. Önmagában jelentős tartalé­ka van ezeknek az üzemek­nek zömében az üzem- és munkaszervezés javításá­ban. A vizsgált gyenge szövet­kezetek mindegyikében szin­te minden részletre kiterje­dő intézkedési tervek készül­nék. A testületi ülésén fel­szólalók mindegyike azt hangsúlyozza, hogy alapve­tően fontos a végrehajtás azonnali megkezdése a prog­ramok jóváhagyása után. A megye egész gazdaságát be­folyásoló munka a gyenge szövetkezetek gazdasági meg­erősítése. Ugyancsak az ed­dig eltelt, viszonylag rövid idő tapasztalata az is, hogy a kibontakozás érdekében tett gazdasági intézkedések csak úgy hozhatnak ered- menyt, ha megfelelő vezeté­si, személyi feltételekkel pá­rosulnak. V. M. I A termelési szint megíté­lésére szolgáló mércék és mutatók közül is nem egy »karbantartásra« szorul. Ilyen az egy kiló sertéshús előállítására fölhasznált ab­rak mennyisége. Ez a szám egyre kevesebbet, mond a termelés valódi eredmé­nyességéről. Elképzelhető, hogy egy gazdaság olcsóbb, de nagyobb 'mennyiségben használt takarmánnyal ke­vésbé igényes fajtákkal éri el ugyanazt az eredményt, mint egy másik drága táp- sorokkal. intenzív- fajtával. A balatonsxabadi tsz elnöke sze­rint többek közt az egy fé­rőhelyre jutó nyereség vol­na az a korszerű mutató, amely minden ma fontos kérdésre választ ad. Az idén az első félévben 4.7 kilogramm volt a somo­gyi tsz-ek átlagos takar- mányfelhasználása. Ez már csak azért sem mond . sokat, mert a szám kétszeres kü­lönbségeket is takar. ■ Az ajánlásban is szereplő — s az üzemek többségiében ma­gától értetődő — szakmai részfeladatok ismertetése he­lyett álljon itt még egy fon­tos tartalék: a rendszerszerű termelés bővítése, a korsze­rű technológia és fajta nyúj­totta előnyök jobb kihaszná­lása. A megye 66 sertéste­nyésztéssel foglalkozó tsz-e közül csak 34 tagja vala­mely termelési rendszernek. Hogy hogyan fejlődik to­vább a tsz-ek sert és tenyész­tése Somogybán? Nem tud­juk eldönteni. Es nem csu­pán azért, mert a gazdasá­gok új ötéves terve még nincsen kész. Valószínű, hogy lesznek még olyan tsz-ek. akik fölszámolják korszerűt­len. nagvobb beruházás hi- .ián fejlődésképtelen és nye­reséggel hosszabb távon sem kecsegtető sertéságazatukat. Nem jelenti azonban ez törvényszerűen, hogy csök­ken is a megye minőségi sertéshústermelése. Megfe­lelő külső és belső feltéte­lek. mindenekelőtt az érde­keltség javítása esetén ugyanis kevesebb, ámde jól szakosodott, intenzív mód­szerekkel termelő üzemben több. az export követelmé­nyeinek is megfelelő sertést állíthatnak elő. A kevesebb tehát több lehet. E para­doxon érvényesülésével vég­re találkozhat a szövetkezet és az ipar érdeke. Márpe­dig ez a népgazdasági érdek. Bíró Ferenc POLITIKAI KÖNYVNAPOK Szerepe fontos és egyre nagyobb A politikai könyvnapok eseménysorozatát most ren - dezik meg tizenkilencedik alkalommal. A megyei meg­nyitó ünnepséget tegnap dél­után tartották Barcson a Kemikál gyárában. Ott ta­lálkoztak a Dráva-parti vá­ros üzemeinek, intézményei­nek dolgozói — mindazok, akik szeretik a könyvet, rendszeres olvasói a politi­kai irodalomnak. Őket köszöntötte Süveges Sándor, a barcsi városi párt- bizottság első titkára, majd Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. — Politikai és szellemi éle­tünk jelentős eseménye, min­den év novemberében, a po­litikai könyvnapok rendez­vénysorozata — mondotta többek között Tolnai Sándor — : az olvasók széles körű és örvendetesen gyarapodó táborának ünnepe. A ma 19. alkadommal zajló esemény- sorozatnak, akár csak ko­rábban. nem a külsőségek adnak rangot, hanem a po­litikai könyvek kiadásának és terjesztésének eredmé­nyei : azok a színvonalas és időszerűségükkel is ható mű­vek, amelyek fontos szere­pet töltenek be népünk ál­talános és politikai művelt­ségének gyarapításában. Az előadó ezt követően emlékeztetett Leninre, arra, hogy milyen nagy jelentősé­get tulajdonított a könyvnek a néptömegek nevelésében. Beszélt artöl, hogy 1945-ben, felszabadult hazánkban a Magyal* Kommunista Párt azonnal saját kiadót hozott létre — hogy könyvet, poli­tikai műveket adjon a ma­gyar nép kezébe, így ismer­tetve meg a marxista esz­méket, az országépítő célo­kat. A továbbiakban Tolnai Sándor napjaink nemzetközi helyzetét, a világpolitika ala­kulását elemezve hangsú­lyozta a politikai irodalom szerepének a növekedését a Kossuth Könyvkiadó munká­jának fontosságát. Ezeket mondta : — A politikai irodalom, a jó politikai könyv alakítja világszemléletünket szocia­lista gondolkodásunkat, szo- cáalista erkölcsi értékrendün­ket. Mélyebb * ismereteket nyújt a társadalmi kérdések, a szocialista valóság és tör­tünk politikájának megérté­séhez. megismerteti a kül- és belpolitikai események mozgatórugóit, közelebb hoz­za és megérteti a múlt mun- kásmozgal m i eseményei t : erősíti szocialista hazaszere­tetünket. internacionalista gondolkodásunkat., gyarapít­ja tudásunkat, általános és politikai műveltségünket. Példákkal támasztotta nla a' politikai könyvek irán­ti érdeklődést, elmondva, hogy csak megyénkben egy év alatt hárommillió forin­tért vásároltak az olvasók a Kossuth Könyvkiadó anyaga­it. Elismeréssel szólt attól a több mint hatszáz somogyi­ról, aiki önzetlen terjesztője a politikai könyveknek. Az ünnepi megnyitót kö­vetően ketten kaptak elis­merést kiváló könyvterjesz­tői munkájukért, majd a barcsi erdészeti és vízügyi szakközépiskola tanulóinak Az ember és a könyv cím­mel öszeállitott irodalmi műsora zárta a megnyitót A gyár előcsarnokában a Kossuth Könyvkiadó művei­ből, napjaink politikai, is­meretterjesztő és szépirodal­mi műveiből kiállítást ren­deztek. Kállai Gyula, Púja Frigyes. Possgai Imre alko­tásait és más müveket a megnyitón résztvevők közül sokan meg is vásárolták. Mindenki akarja C sakugyan. A dokumentumokban és a nyilatkozatokban egyetlen ellenvéleményre sem bukkantam. Azt gon­dolhatnánk: végre egy olyan ötlel, amelynek nincs ellenlábasa! Mindenki akarja. Ezúttal nem kellett fellapoz­nom-az értelmező szótárt, hiszen vagy negyedszázada mély rovátkákkal agyamba véstem az akarat jelentését. Így szól, ellenőrizhetik: „Az akarat az embernek az a képessége, ame­lyet a kitűzött cél elérésére irányuló határozott törekvés jel­lemez". Nem véletlenül idéztem. Az a „látszat” ugyanis, mintha korunkban némiképp módosult volna ez a jelentés. Mai témánk „főszereplőjét’’, sutnak létrejöttét és áldásos te­vékenységét ugyanis mindenki akarja. Csak hát tenni is kel­lene érle. Többet — és hatásosabban —, mint eddig. Kérem, ne döbbenjenek meg: a szikra — azaz a gondo­lat — tizenöt évvel ezelőtt pattant ki. A létesítményt akkor mindenki akarta. Ma is. De még semmi sincs belőle. Helye­sebben az előkészítő munkán: a tárgyalások, emlékeztetők, megállapodások és tervek dokumentumain kívül semmi sincs. A kezembe került okiratok száma „mindössze" harminchárom. Meg kell vallanom: 15 év történetéből csak az utóbbi nyolc írásos bizonyítékait tudtam előbányászni. De ez is elegendő ahhoz, hogy képet kapjunk a kaposvári Dorottya-haz” fel­újításának, idegenforgalmi hasznosításának történetéről. Illú­ziókra épült volna a gondolat? Szó sincs róla. Csupán a tett- rekészseg sorvadozoti langymeleg kényelembe burkolózva. A téma nem új lapunk hasábjain. Legutóbb 1978-ban egyik munkatársam írta: „Régóta tervezik, hogy a húsboltot elköltöztetik a »Dorottya-házból«, s az idegenforgalmi hivatal kerül a helyére. Máig is folyik a tárgyalás.” De hát nemcsak erről van szó. Ismerkedjünk meg részletesen a terv lényegé­vel, hogy azután kellőképpen tudjuk „értékelni” a tizenöt éves huzavonát. A gondolat nem valamiféle álmodozás szülötte. Arról van szó, hogy a megye szekiielyét és környékét egyre jobban be kell kapcsolni az idegenforgalom „áramkörébe”. S ezt nem­csak a Balaton közelsége indokolja. A választás a Május 1. utca 1. szám alatti, úgynevezett „üorottya-házra” esett, a mű­emlék jellegű épületre, amely kitűnő adottságaival önmagát kínálja. Természetesen némi befektetés árán. De ha valaki véletlenül arra gondolna, hogy — mint annyi más esetben — pénzügyi gondjaink akadályozzák a terv megvalósítását, mélységesen téved. Hogy miért? Hagyjuk ezt későbbre. A je­lenlegi húsbolt helyén kapna otthont a Siotour kaposvári iro­dája. Az illatszerbolt — a kapu másik oldalán némi „profil- tisztítással” — természetesen megmaradna. Az udvari árká­dos, boltozatos rész alatt hangulatos sörözőt, az udvar két ha­talmas gesztenyetaja alatt kerthelyiséget alakítanának ki. S e különösen szép és csendes belső udvar jelentősége azáltal Is megnőne, ha a tervek szerint csakugyan sétálóutcát nyitná­nak a Latinca-ház mögött. A földszinten még bemutatóterem es fazekasműhely hívogatná a hazai és a külföldi vendége­ket. szemléletesen és munka közben is föltárva Kaposvár ér­tékeit. S ezzel még nincs vége. A pincében játékterem, két­részes automata tekepálya, az emeleten úgynevezett egy csil­lagos — azaz^a turistaszállóknál minőségileg jobb —, kényel­mes és olcsó szálláshely várná a vendégeket 16 szobával, tár­salgóval, összesen negyvenöt fekhellyel. S hogy miért lelke­sedem érte? Mert okos, hasznos gondolat, s mert láttam L. Szabó Tündének — a műemléki felügyelőséggel is egyezte­tett — tanulmánytervét. Tanúsíthatom, hogy a ház zsalus ablakszárnyaival, külső képével.az utca és a város egyik leg­szebb épülete lesz. T örténelem — dióhéjban. 1972. Vb-határozat Kaposvár és környékének Idegenforgalmi fejlesztéséről. (26 001— 6 1972.) A Siotour tárgyain! kezd. Február. Az Ipar- cikk-kisker 1974. március 30-án (akkorra várták a Somogy Áruház megnyitását) átadja az Elelmiszer-kiskernek a Május 1. utca 8. szám alatti készruházati boltot húsbolt céljára, 445 ezer forintért. (Figyeljék az összeget, amelyet a Siotour természetesen átvállalt!) Az Élélmiazer-Kiaker egyetért. Mind­ezeket természetesen írásban rögzítik. A Siotour udvarias, köszönő és sürgető levelei következnek minden érdekelt szervhez, a tanácshoz is. Mindenki egyetért. 1973 májusában a Siotour megbízást ad a tanulmányterv elkészítésére, és jú­niusban visszavonja, mert a megyei tanács illetékeseinek döntése szerint az idegenforgalom nem kaphatja meg a hús-, illetve a ruházati boltot, Két év szünet. 1973. szeptember 25-én a megyei tanács-vb határozatban rögzíti az idegenforgalom fejlesztésének programját, s az intézkedési tervben előírja. „meg kell valósítani a »Dorottya-ház« idegenforgalmi hasz­nosítását”. 1976. április 8. Megoeszelés a városi tanácson; egyetértés az „újabb erőfeszítéseket kell tenni” nagyszerű gondolat jegyében. Augusztusban tárgyalás az agyagiparosok háziipari szövetkezetével. Nem, nekik nem kell a propaganda, a bemutatóterem. A habánt propaganda nélkül is el tudják adni ... Nem vállalják. 1978 áprilisa. Legalább a pincehelyi­ség kiutalását kéri a Siotour. (Megrendelte már az automata tekepályát 400 ezer forintért.) ígéretet kap. S azután — jól- lenet ezt mér korábban is megtette — szövetségeseket (s nem állami támogalástl) keres. Az IKV vállalja a ház felújítási költségeit, a tervezés rá eső részét, s ugyanígy „beszáll" a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalat is. A többi a Siotour gond­ja. 1980 második negyedében megállapodások születnek A húsbolt 136 négyzetméteréért már 2 millió 312 ezer forintot kér az illetékes vállalat. (Ugye, emlékeznek még az előbbi számra?) Igaz, hogy négyzetméterenkénti 17 ezer forinttal szemben háromezer lenne a megszokott ár, de az a terv, hogy a húsbolt az új Igazgatási központban épülő ABC-áru­házban kap majd helyet, s itt ennyit kell fizetnie a vállalat­nak. A Siotour vállalja; és kétségbeesik, mert az a hír járja, hogy a hatodik ötéves tervben nem épül meg az ABC. A vá­rosi tanács igazgatási osztálya 1980 szeptemberében határo­zatot hoz: engedélyezi a húsbolt átadását-átvételét. (Csak nincs hova mennie.) A „történelemhez" természetesen hozzátartozik az is, hog' a „Dorottya-házban" 14 lakás van, és a lakók elhelyezéséin gondoskodni kell. Nem könnyű. De megoldható. A napokban azonban azt hallottam, hogy nemrégiben megürült lakást utaltak ki ott — „ideiglenesen”. A Siotour részletekben K vállalná r felújítást; megelégedne, ha 1981-ben (hiszen az idén elkészül a kiviteli terv) legalább a földszinten és a pin­cében megkezdhetnék a munkát. (Az automata tekepálya már Siófokon senyved egy raktárban — 400 ezerérti). De áléba akarja mindenki. A tárgyalásokon és az előkészítésen kívül jóformán semmi sem történt. Hiába vannak kiutalt helyise­gek — kiürítetlenül —, hiába a vállalatok összefogása (a/, egész átalakítás 15 millióba kerül, s erre megvan a pénz!:, ha újra és újra megreked az ügy. A zt mondtam: mindenki akarja. Azt gondolom; bár csak ne akarriá mindenki... Csak egy valaki akarja. Az, akinek szava, ha úgy tetszik súlya van, és úgy akar. íiigy azt az akarat jelentése kifejezi a magyar nyelvben azaz megvalósítja ..az embernek azt a képességét, amelyet a kitűzött cél elérésére irányuló határozott törekvés jellemez”. Jávori Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom