Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! A Somogyi Néplap 1980. november 5-i számában megjelent »Miért fáznak a gyerekek?« című cikkel kap­csolatban tájékoztatni kívánjuk önöket arról, hogy a ka­posvári Vörös Hadsereg úti iskola központi fűtési rend­szere nem vállalatunk mulasztása miatt üzemképtelen, Az olajégők beszabályozása, üzembe helyezése feltételek­hez van kötve, s ezeknek betartása — a biztonságtechni­kai előírások és az iskola érdekei miatt — kötelező. A kaposméröi ktsz a kazánház. belső szerelési mun­káit nem fejezte be, a belső villanyszerelési munkák érin­tésvédelmi és szigetelés-ellenállásmérési jegyzőkönyveit a mai napig nem mutatta be. A kazánok és a kémény kö­zötti füstcsatorna hiánya hozzá nem értő előtt is tisztáz­za, hogy az olajégők beüzemelését még nem végezhettük el. A kaposméröi ktsz 1980. október 9-én rendelte meg kirendeltségünknél az olajégők üzembe helyezését. No­vember 9-én megkíséreltük az olajégők beszabályozását, de az olajrendszer és a kéménybekötés hiánya miatt a munkát elvégezni nem tudtuk. Tisztelettel: Zsunics Lászlóné a Prometheus kirendeltségVezető j e Nyolcezret exportálnak Nő' a kereslet a bárányhús iránt Az igényekhez igazodnak Százezer bárányt értékesí­tenek a Kaposvári Húskom­binát sántosi juh telepéről — várhatóan — az idén, ám a szokásostól eltérve ezúttal jelentős mennyiséget nem élőállatként, hanem húsex­port gyanánt küldenek kül­földre. A telepen korszerű körülmények között hizlal­ják az ország minden részé­ből érkező alapanyagot, s különösebb zökkenő nőikül »átálltak« az új piaci igé­nyek kielégítésére. A vágott bárány exportjának feltéte­le, hogy az állatokat tovább tartsák és hizlalják, mint ha gyapjasán, »a saját lábán utazna«, illetve hajón, vo­naton szállítanák külföldre. A keresletnek megfelelően módosult a telep értékesítési terve, s ehhez igazodott a szállítás. Az év harmadik negyedében már mintegy nyolcezer bárányt exportál­nak így Svájcba, Libanonba, Algériába, Olaszországba — legrégibb partnerükhöz —, és nemcsak élőállatot kül­denek, hanem vágott bá­rányt is. Balogh Lajos, a sántosi .juhtelep vezetője így tájékoztatott: egyre fokozó­dik a kereslet a bárányhús iránt. Ebben a negyedév­ben tízezer vágott bárányt szállítanak külföldi partne­reiknek. Most 27 ezer bárány van a telepen, és folyapiatosan ér­kezik még az ország rp€Z-ö- gazdasági nagyüzemeinek ju­hászaidból. Az értékesítésre azzal is ösztönözte a te­nyésztőket a húskombinát, hogy november 1-ig drágáb­ban vette át az árut. Így a kínálat és a telepen levő ál­lomány kielégítheti a kará­csony előtt átlagosnál is na­gyobb igényeket. Még mindig a pestis... Könyv a régi arab kéziratok XXXVI. évfolyam, 263. szám 1980. november 10., hétfő Nyelvtanárok tanácskozása Több mint kétszáz pedagógus - három megyéből Artézi kút — szárazon Muzeális értékű műszaki alkotás Tervezik, hogy Hódmező­vásárhelyen ismét fölállítják — de most már szárazon, csupán műemlék gyanánt— azt az artézi kutat, amelyet 1878 és 1880 között Zsig- mondy Béla épített. Ez volt az első artézi kút az alföldi városokban, s egyúttal az első példa arra, hogy a kor­szerű technika miként hasz­nosítható a közegészségügy javításában. A kutat ugyan­is nyilvános használatra szánták: csaknem 198 méter mélyről percenként 66 liter — tizenkilenc fokos — tisz­ta vizet hozott felszínre. Minthogy a kút közelében azóta újabbakat is fúrtak és ezáltal alaposan megcsappant vízhozama, a város egykori büszkeségét tizenhét évvel ezelőtt lebontották. Darabjai azonban nem kerültek a MÉH-telepre, s most össze­állítják, és térdiszítő elem­ként helyezik el a városban. Hódmezővásárhely kör­nyéke egyébként az Alföld­nek artézi vizekben leggaz­dagabb medencéje: nem rit­ka ezen a vidéken a percen­ként ezer—kétezer liter vi­zet adó artézi kút sem. A hódmezővásárhelyi első ar­tézi kút építésének századik évfordulóján megemlékeznek a szakemberek is e jelentős eseményről : november 14-én ankétet tartanak a városban, a Magyar Hidrológiai Társa­ság és Hódmezővásárhely ta­nácsának szervezésében, s áttekintik, hogy milyen sze­repe lehet az artézi víznek a továbbiakban a Dél—Alföld vízellátásában. megfejtéséhez Az orosz nyelv tanításá­nak szakmai és módszertani kérdéseiről tanácskozott teg­nap több mint kétszáz pe­dagógus a kaposvári ifjúsá­gi házban A konferenciára a Dél-Dunántúl három me­gyéjéből érkeztek általános iskolai, középiskolai és fő­iskolai tanárok — a MAP- RlAL-nak, az orosz nyelv tanárai nemzetközi szövetsé­ge somogyi szervezetének meghívására. A tanácskozás szervezésében a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya, a Somogy megyei Pe­dagógiai Intézet és megyénk két főiskolája is részt vál­lalt. A megnyitón — me­gyénk kulturális életének több vezetőjével együtt — megjelent Csapó Sándor, a kaposvári városi bizottságá­nak titkára és Galamb Lász­ló, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint az Országos Pedagógiai Intézet több vezető munkatársa. Dr. Fülöp Károly, az OPI osztályvezetője az orosz nyelv oktatásának múltjáról és jelenéről szólt előadásá­ban. Beszámolt azokról a gondokról — a tárgyi felté­telek hiányáról, a tanárkép­zés fogyatékosságairól, a tantervek és a tankönyvek hiányosságairól —, melyek országszerte akadályozzák a nyelvoktatás hatékonysá­gát. majd ismertette azokat a reformterveket, kísérlete­ket, amelyek célja az orosz nyelv tanításának korszerű­sítése. A " konferencia ezután szekcióülésekkel folytatta munkáját. Ezeken az új, kí­sérleti tankönyvek szerzői is ismertették munkájuk eredményeit. Virágvásár az ifjúsági központban Üjra Kaposvár »vendége« volt a Szombathelyi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet kertészete. Sokféle virágzó dísznö­vényt hozott a megyeszékhelyre: többek között broméliát, orchideát, mikulásvirágot, rengeteg téli zöldet láttunk a Kilián ifjúsági és úttörő-művelödési központban rendezett virágkiállításon és -vásáron BALESETI KRÓNIKA Elgázoltak egy családot Az anya meghalt, három lánya és a férje megsérült A pestis, a rettegett kö­zépkori járvány, a világ egyes részein még föl-fölüti a fejét: 1978-ban 766 pestis­esetet számláltak 31 halottal.. Egy évvel korábban kétszer annyian kaptak pestist.. . Így tehát még mindig nagy az igény képzett pestisszakértők iránt — kezdve a segédsze­mélyzettől egészein a tudó­sokig. Ugyancsak hiány van megfelelően fölszerelt pes­tisvizsgáló laboratóriumok­ban. Ma különbséget tesznek a helyileg elhatárolható kisál­lat-törzseknél jelentkező »vad« pestis és az ember szűk környezetében élő kis­állatoknál föllépő pestisfer- tözés között, amely közvet­len fenyegetést jelent. Az utóbbi években ilyen pestist jelentettek Kenyából. Mo- zambikból, Zimbabwéből és Tanzániából. De az Egyesült Államokban. Brazíliában és az andesi térségben is újra és újra találkozni megbete­gedésekkel az embereknél. A legtöbb esetet Burmában és Dél-Vietnamban regisztrál­ták. A pestis az embernél két formában íép föl: egyrészt mint bubopesti.s. másrészt — és ez még veszélyesebb — mint tüdöpestis. Az első bolhacsapés útján, a második emberek érintke­zésével a légutakon át ter­jed. A bubópestis jóval gya­koribb a tüdőpestisnél ; ke­zelésére egy sor antibiotikuhi • áll rendelkezésre. A veszé­lyeztetett területeken élő em­bereket. immunissá lehet renni a pestissel szemben. A Fi rdaiusziról elnevezett tadzsik. köztársasági könyv­tárban megjelent a régi kéz­iratok elolvasásának kulcsa. Egy könyvről van sző, amely az arab ábécé több mint 60 írásmódjának mintáit tartal­mazza ... Ázsiában és Rszak- Aírikában sok nép használ­ja az arab ábécét. Ám az egyik országban készült kö­zépkori kézirat nem mindig olvasható el egykönnyen a másik országban. Történelmi okok folytán az arab írásnak ugyanis rengeteg változata van. Ezeket az írásmódokat Horzsa Mirhuszein költő és kaligráfus gyűjtötte össze és rendszerezte századunk ele­jén. Ö nemcsak különböző korok és népek írásbeliségét használta föl. hanem a me­cseteket díszítő falfestmé­nyekbe furfangosan belefont arab ligatúrát is. A könyvben benne van az a táblázat is, amelyet Mir- husszein készített a régi tit­kos írások megfejtéséhez. Nem volt sok baleset a hét végén, de a haláleset és a szabálytalanságok sora ar­ra figyelmeztet: a közúton közlekedők néha megfeled­keznek elemi kötelességük­ről ... Marcali külterületén csü­törtökön éjszaka a 68-as úton a 42 éves Oláh István marcali üzemvezető sze­mélygépkocsijával elütöt­te az ittasan vele szemben gyalogló 43 éves, rparcali Tungli Istvánt. A gépkocsi vezetője súlyosan, a gya­logos életveszélyesen meg­sérült; az ügyben még tart a vizsgálat. Barcs és Somogytarnóca között pénteken este egy ha­lálos. illetve súlyos és több könnyű sérüléssel jaró köz­úti baleset történt. Nem a látási viszonyoknak megfe­lelően vezette személygép­kocsiját a 20 éves Kele Jó­zsef barcsi villanyszerelő, s elgázolta azt a népes társa­ságot. amely vele azonos irányban, az út jobb olda­lán egy kivilágitatlan kézi­kocsit tolt. A 42 éves iá. Balogh Istvánná barcsi se­gédmunkás a helyszínen meghalt; két lánya — a 10 éves Terez és a 18 éves An­na —. illetve a férje, a 44 éves id. Balogh István bar­csi segédmunkás könnyebb, a 15 éves Katalin pedig sú­lyos sérüléseket szenvedett. A gépkocsi vezetője, vala­mint két utasa könnyebben megsérült. A tömeges bal­I eset körülményeit még vías­1 Báim. Villányban is szüretelnek \í ország egyik leghíresebb borvidéken, Vili ányban is szüretelnek. Képünk a vlUánykö- vcadi műemlék pincesoron készüli (MTl-fotó — Bisztray Károly felv. — KS) Wp­SOROK Idill — Gusztáv ! Van szíved ilyen késő hazajönni? Tíz órától várok rád, és nem tudok elaludni... — Drágám, én pedig tíz­től itt állok a ház előtt, és várom mikor alszol el... Téma — Az én feleségem bár­milyen témáról órák hosz- szat tud beszélni —mond­ja Kovács egyik ismerősé­nek. — Az semmi — vála­szolja az illető. — Az én feleségemnek ehhez még téma sem kell... Étteremben — Pincér! Ez a kenyér tel jesen száraz ! — Hja, kérem, aszályos évünk volt...' Karbantartás — Az ég szerelmére, ma­ga két napja javítgatja a csapot ! — Türelem>, asszonyom ; már csak egy napom van a nyugdíjazásig. Csinos „ mementó " Feleség : — Ahányszor meglátsz egy csinos lányt, rögtön elfelejted, hogy nős vágj'. Férj : — Fordítva! Mindig ak­kor jut eszembe ... Összefoglalás A tanár az osztályhoz: 1 — Ha a hátsó padokban ülők olyan csendben lenné­nek. mint akik a középső padban újságot olvasnak, akkor az elől ülő tanulók végre zavartalanul alhat­nának ! Vizsga Kérdés a nővérvizsgán : — Mit csinál azzal a be­teggel, aki hőgutát kapott? A válasz nyomban ér­kezik : — Hidegre teszem! Mi szeretne lenni? Amikor Ken Thorwoodot beszállították a börtönbe, a főfelügyelő fölvilágosítot­ta: — Itt mindenkinek dol­goznia kell. A legkedvel­tebb szakmák a cipészé, az asztalosé és a szalmagvé- kény fonóké. Mi szeretne lenni? Ken Thor wood: — Üzleti utazó. \z MSZMP Somogy megyei Bizottságának (Apja. Főszerkesztő: •JÁVORI Bt LA Főszerkesztő-h.í Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latinra Nándor U 2. Postacím Kapo«%*« PL 31. 7401. Telefon: 11-510,11-511 11-512 Kiadja a Somogy menyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinra Sándor u. Z. Postarirn: Kaposvár. PL 31. 7401 Felelős kiadó: Bala.Jeza János. I'erjesztl a Magyar Posta. Előfizethető a lurlapkezbesitŐ postahivatal oknál és kézbesítőknél. Előfizetési dtl egy hónapra 30 Ft. negyedévre 90 Ft. egy évre 360 Ft. Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy Twwei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében. Kaposvár Máius 1. u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem örzünk meg . és nem adunk viasz*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom