Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

VILÁG PRO LUè.^.^.^^L J EIJJU (Arfi^0 F» XXXVI. évfolyam, 262. sióm 1980. november 7., péntek A forradalom eszméje hatalmas teremtő erőket szabadított fel Korom Mihály rádió- és televízió beszéde November hete dike a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepe. Ezen a na­pon emlékezünk ama nagy történelmi esemény 63. év­fordulójára, amely a szó iga­zi értelmében megrengette a világot. 1917 előtt az emberiség sok forradalmat élt át, ame­lyek során a korábbi osztály­uraimat egy másik kizsák­mányoló osztályé váltotta fel' A szocialista forradalom azonban a munkásosztály forradalmi elméletét valósí­totta meg a gyakorlatban, a dolgozó osztályokat juttatta hatalomra. November 7-én az addig elnyomottak arat­tak történelmi győzelmet, és hősies harcban megvalósí­tották a forradalmárok elő­ző nemzedékeinek álmát. Ez­zel a világtörténelem kor­szakváltó fordulója kezdő­dött. A Nagy Október győ­zelme olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszüntet mindenfajta ki­zsákmányolási, elnyomást és a teremtó, alkotó embernek adja a munka minden gyü­mölcsét. Az emberiség előtt új táviatok nyíltak., s ma Tegnap este a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére Siófokon, a Dél­balatoni Kulturális Központ színháztermében rendeztek meg Somogy megye központi ünnepségét. A világtörténel­mi jelentőségű esemény ju­bileumán, az elnökségben helyet foglalt Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára és Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese. Jelen voltak a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat képviselői, a megyei, -a járási, a váro­si, állami, társadalmi és tö­megszervezetek. valamint fegyveres testületek vezetői. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után dr. Gáli István tanácselnök köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Tóth Já­nos. a városi pártbizottság első titkára .mondott ünnepi beszédet. — Világtörténelmi jelen­tőségű születésnapot ünnep­iünk — kezdte beszédet a városi pártbizottság első tit­kára a forradalmat kö­szöntjük mely az első rést ütötte az imperializmus vi­lágrendszerén, és új, ígéretes távlatot nyitott az emberiség előtt. Az események láncola­ta régebben kezdődött: e forradalomban 1905 tüze is lángolt. Az orosz proletáriá- tus élenjáró pártja két. for­radalom .tapasztalatával föl­vértezve készült föl a hata­lom átvételére. Lenin vezeté­sével Pétervár munkásai dia­dalmaskodtak a burzsoázián, s megszületett egy új társa­dalom. Egy olyan társada­lom, amelyet az emberiség eddig még nem ismert. Tóth János ezután arról szólt, hogy az októberi forra­dalmat a szovjethatalom győzelmét a szervezett mua­már sok évtizedes tapaszta­latként szólhatunk róla: a megvalósult szocializmus sza­badságot, egyenlőséget, lét- biztonságot liyújt a dolgozó millióknak, és iközkinccsé te­szi a kultúrát. Azok a munkások, parasz­tok, katonák, akik' a Téli pa­lotát megostromolták, hall­gattak a lenini hivó szóra: megértették a forradalom lángielkű vezetőjét, áléroz­kások világszerte lelkesen üdvözölték. Közülük sokan fegyvert fogtak a munkásha­talom védelmében, köztük mintegy százezer magyar in­ternacionalista is, Lenin azt mondta: "Mi valamennyi or­szág kapitalizmusa, a világ kapitalizmusa ellen küzdünk, valamennyi munkás szabad­ságáért" ... E harcban 1917 októberében eljött a döntő fordulat: e naptól kezdve a kapitalizmussal már ném­tek, hogy győzelmüktől a sa­ját sorsuk és a világ mun­kásainak, dolgozóinak sorsa is függ, emberibb módon akartak élni. A bolsevik párt vezetésé­vel az orosz munkások, pa­rasztok, katonák vállvetve a nagy ország minden népé­nek fiaival kivívták, meg­védtek, megszilárdították a dolgozók hatalmát. A forradalom eszméje és valósága hatalmas teremtő erőket szabadított fel, ame­lyen a dolgozók új társa­dalmának fejlődésében, tör­ténelmi vívmányokban ölte­nek testet, A világtörténe­lemben először a Nagy Ok­tóber győzelme biztosította egy országban az ember leg­alapvetőbb társadalmi jogait. A különböző nemzetiségű emberek a teljes egyenlőség alapján hazára leltek Szov­jet—Oroszországban. A Szov­jetunió az eltelt több iránt hat évtized alatt nagy utat tett meg. Ma a világ ipari termeléséből húsz százalék­kal részesedik. Hatalmas tu­dományos és műszaki ered­ményei lehetővé tették, hogy a világűr békés kutatásában csak a szocializmus eszméje állt szemben, hanem maga a kibontakozó szocialista való­ság is. A szocializmus épí­tésének megkezdése hatal­mas erőfeszítéseket követelt. A hétköznapok kérdéseire nemcsak elméletben kellett megadni a választ, hanem a gyakorlatban is: egyetlen or­szágban, az elmaradott Oroszországban, amely a for­radalom utáni években elke­seredett fegyveres harcban aiz egész emberiség által el­ismert nagy sikereket érjen el. Abban az országban, ahol hajdan a lakosság negyven- három százaléka nem tudott ími-olvasni, ma a népgaz­daságban foglalkoztatott dol­gozóiknak: több mint három­negyede felső vagy középis­kolai végzettséggel rendelke­zik. A szovjet nép történelmi jelentőségű forradalmi tet­teire, a kommunista társa­dalom felépítéséért folyta­tott küzdelemben elért sike­reire világszerte nagy tiszte­lettel tekintenek a társadal­mi haladás és a béke hívei, így a dolgozó magyar nép is. Október eszméje és példá­ja új fejezetet nyi tott az em­beriség életében. Az új típu­sú forradalmi pártok létre­jötte, a szocialista világ- rendszer kialakulása és fej­lődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak győ­zelme elválaszthatatlan a Nagy Októberi Forradalom­tól. A szovjet nép minden más népnél nagyobb áldoza- (Folytatás a 2. oldalon) védte életét, A győztes szovjethatalpm nagy áldoza­tok árán tizennégy állam in­tervenciós erőivel és az ál­taluk támogatott belső ellen- forradalmi seregekkel küz­dött meg. S később a máso­dik világháború emberfelet­ti próbát követelt. Október szülötte, a Szovjetunió sok­sok áldozat, lemondás árán acélos erejűvé formálta ön­magát. — Ha az elmúlt 63 év mérlegét megvonjuk, nyil­vánvaló a példátlan méretű és mélységű átalakulás — hangsúlyozta Tóth János. Ma eget ostromol a szovjet ember, pedig egy emberöltő­vel ezelőtt még faekével (Folytatás a 2. oldalon) ......... -...................-....... .............................................. I Én. .......... Koszo rúzás! ünnepség a Szabadság téren A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 63. évfor­dulója tiszteletére csütörtö­kön a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa koszorúzási ün­nepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlék­művénél. A magyar és szov­jet. zászlókkal és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren több száz fővárosi dolgozó, fiatal gyűlt össze az ünnepi eseményre. Az emlékművei szemben csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg diszszázada. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a diszszázad parancsnoka jelentést tett Losonczi Pál­nak, az MSZMP Politikád Bizottsága tagjának, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, ‘aki ezután elté­pett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára es Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai he­lyeztek koszorút az emlék­mű talapzatára, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­(Folytatás a 2. Az MSZMP KB nevében Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a PB tagja helyeztek cl koszorúi az emlékmű talapzatára. (MTI-fotó — Telefotö—KS) Központi ünnepség Siófokon Október új távlatokat nyitott (Stotz Mihály rajza) Forradalom és béke A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, amelyről ma rhegemlékezüruk, olyan esemény volt, amely­hez hasonlót nem ismer a világ. Lenin és a bolsevik párt vezetésével Oroszország munkásosztálya még kitapo- satlan útra lepett. Hatvanhárom esztendő elmúltával a történelmi egyenleg önmagáért beszél. Az októberi forradalom első dekrétuma — egy ezer sebből vérző országban, egy háborúban álló világban ■— a békéről szólt. Nem volt ez véletlen, nem is pillanatnyi intuíció, hanem annak felismerése, hogy ettől kezdve egy időben, egymáp nijeHétt, : hosszú .idejg létezik, ma jd kapita­lista és szocialista féjtdszer. À fiatal szovjet, állam kez­dettől. fogva «r békés egymás'mellett 'élés : politikájának -érvényesítésére törekedett. Nem volt,' könnyű- dolga.- A . >{ernzetk.Özi , imperializmus először csak az erő nyelvén, akart és tudott beszélni a fiatal szovjéthatalommál. ■Nd- héz évek teltek el az első lélegzetvételnyi■ »szjinétié".* Előbb szét kellett verni a külföldről támogatott élte-n- forradalom fegyveres erejét, s- az idegen intervenciót. A második világháború előestéjén a Szovjetuniói óHási diplomáciai—politikai erőfeszítést tett, hogy kialakulhas­son a kollektív védelem rendszere, a nemzetek olyan ösz- szefogása, amely a hitleri fasizmusnak gátat tud vetni. Nem a Szovjetunión múlt. hogy ez az erőfeszítés sikerte­len maradt. A demokratikus hatalmak "— à Szovjetunió, Anglia, Amerika. Franciaország — koalíciója végül a má­sodik világháború vérzivatarában alakult ki, s döntő sze­repet játszott a győzelemben. A második világháború után a forradalom béke- missziöjánák megvalósítására sole ' tekintetben megválto­zott körülmények között került sor. Az, hogy feltalálták — és Hirosima, Nagaszaki lakói ellen hidegjejű kegyet­lenséggel bevetették — az atomfegyvert, merőben új hely­zetet teremtett. Olyat, amelyben — egy új háború láng­jában — elhamvadhat az emberiség. Hasonlíthatatlanul nagyobb lett a tét: a béke védelme, az új világháború el­hárítása immár az egész emberiségért, a mai és a holnapi generációkért- vívott harcot jelentette. Másrészt viszont az a tény, hogy megszületett a szocialista világrendszer, elő­revetítette a lehetőséget, hogy a békeharcot sikerrel le­hessen' megvívni. Igaz. a második világháború utáni első években az imperializmus még a dullest szakadék széléhez kénysze- rithette az emberiséget. De azután á'szociálizmús erőinek növekedésével, a nemzetközi érôègÿensuly kialakításával párhuzamosan a tőkés világ felelős kormányférfiai foko­zatosan rákényszerültek a békés egymás meilett élés el­vének elfogadására. A történelmi tanulságok figyelembevételével ■ különö­sen nagy a jelentősége a Szovjetunió, s a külpolitikáját vele egyeztető többi szocialista' ország jelenlegi békepoli­tikájának. Országaink számot vetnek azzal, hogy az im­perializmus vezető köreiben — mindenekelőtt az Egye­sült Államokban — a politika formálásában növekedett a militarista tényezők szerepe. A SALT befagyasztása, a Carter-doktrina meghirdetése, a NATO rakétahatározata cg y-egy útjelzője e veszélyes folyamatnak. A szocialista országok e nehéz szakaszban — amikor egyszerre van jelen a nemzetközi életben az enyhülés és a feszültség —, gondoskodtak arról, hogy az erőegyen­súly sértetlen maradjon, de változatlanul a politika el­sődlegességének lenini tételéből indulnak ki. A háborús hisztéria doktrínájával a békéért és a biztonságért vívott küzdelem megfontolt és felelősségtől áthatott irányvona­lát állítják szembe. És azt a közös, eltökélt akaratot, hogy valamennyi békeszeretö országgal és az összes bé­két kívánó társadalmi erővel együtt, mindent elkövetnek az enyhülés vívmányainak megvédéséért, : a feszültség csökkenéséért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért. Elmondhatjuk tehát, hogy ami a Nagy Októberből a legfontosabb, az jelenidejű is. A forradalom első dekré­tumának szellemében folytatódik a harc — a nehéz, áll­hatatos és bonyolult politikai küzdelem — a jövőért, békéért. , i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom