Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

Somogy agrártársadalmáról Kanyar József könyve Kanyar József 1964-ben publikálta első könyvéi a földreform és földosztás té­maköréből. Címével utalt ar­ra, hogy alapvető minőségi különbséget látott a két ese­mény között: Elsikkasztott földreform és megvalósult földosztás Somogybán 1920— 1945. Ezután csaknem egy évtized telt el kutatómun­kában, amíg továbbgondolva a* előzőeket, kandidátusi ér­tekezésének tézisei megje­lentek. A széles távlatot je­lezték a Brit diplomáciai iratok a magyarországi föld­reformok történetéhez című (Levéltárt Közlemények, 1972) és más írásai is. A ko­rábbi ' munkákat, részered­ményeket egybefogó szintézis végül is elkészült, s nemré­giben megjelent az Akadé- nriai Kiadó gondozásában. Kanyar könyvének a té­nyek maradéktalan tisztelete és az érlelt gondolatgaz­dagság a legfőbb jellemzői. Munkásságának egyik össze­gező csúcseredménye ez. Nemcsak azért mondható ez teljes bizonyossággal!, mert a Somogy megye agrártársa­dalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920—1949) (kandidátusi ér­tekezésként készült. A tudo­mányos minősítés nyilvánva­lóan más követelményeket kíván, mint ez a szintetizáló kötet. Legfontosabb különb­ség az utóbbi javára az, hogy a tudományos eredmé­nyeket közérthető formában adja közre, olyan módon, hogy a szakemberek és az érdeklődök számára egyaránt gazdag elméleti és gyakorla­ti iránymutató. A statisztikai táblázatok, a számadatok gazdasága, az avatott szakemberek körében iS' elismerést kiváltó. Az íiyen monográfiákban eléggé gyakori, hogy a vetésterület, a termésátlag, a termésho­zam, az állatállomány es a géppark összehasonlító ada­tainak sokasága szerepel. Az viszont kevesebbszer fordul elő, hogy ugyanabban a munkában —' mint Kanyar­nál — a művelődéstörténet, a demográfia, a szakigazga­tás e£yes kérdéseivel kap­csolják össze az agrártörté­netet. A komplexebb törté­neti látásmód szempontjából különösen a 44. oldalon le­vő táblázat figyelemreméltó. Megmutatja Dél- és Kelet- Dunántúl ' viszonylatában, hogy Somogy milyen műve­lődéstörténeti súllyal és je­lentőséggel bírt. Az elemzés­ből kitűnik, hogy a megye értelmiségének összetétele magán viselte az agrárius jelleget. Kanyar témaválasztásában volt „kényszer”, hiszen So­mogy a vizsgált időszakban az ország egyik legjelentő­sebb, nagy kiterjedésű mező- gazdasági' megyéje. A tény kikerülhetetlensége vonta magára a szerző érdeklődé­sét, az, hogy Somogy arcu­latának fontosabb vonásait ezen. belül kell megrajzolni, méghozzá a nyitottság elvé­vel. Vagyis úgy, hogy feltá­ruljanak az országos esemé­nyekhez kötő szálak. Ezért csoportosította olyan csomó­pontok köré kutatásait, ame­lyekben a feszítő földkérdés megoldására törekedtek. A címben jelzett korszakhatá­ron tulajdonképpen négy törvény és végrehajtási ren­deletek állnak, középpontban a földbirtok „helyesebb” megoszlására hozott 1920. évi XXXVI. törvénnyel. Az ezekkel kapcsolatos országos tapasztalatok meglehetősen rosszak, s bizonyos előfelte­vések elfogadására kénysze­rítik a történészt. Kanyar itt először az „árulkodó” sza­vakra figyelt, vagyis arra: a törvény célja, hogy „heiye- ebbé .tegye’’ a birtokmeg- izlást, azaz a szándék nem a megváltoztatás, nem a gyökeres átalakítás volt. Ki­emelte, hogy a törvény fo­gadtatása egyik társadalmi osztály részéről sem volt kedvező. Bizonyítja, hogy g földreform sikertelensége nem is elsősorban abból kö­vetkezett, hogy főleg a nagy­birtok érdekeit szolgálta. Döntő szerepe volt itt annak a pénzügyi struktúrának, amelyik egyoldalúan a főid­ői rtokosságra volt csak te­kintettel. A szerző meggyőzően szól arról, hogy a törvény azért nem tudott még tizenöt év alatt sem lezárulni, mert a merev pénzügyi szemlélet befejezetlenségre kárhoztat­ta. A magas megváltási árak és a legrosszabb helyen fek­vő földek együtt hatottak úgy, hogy a társadalmi elé­gedetlenség megmaradt.- Ro­konszenves vonás, hogy Ka­nyar személyes, családi em­lékeire is hivatkozik példa­ként: „Apám háborús sorka­tonai szolgálatáért Kaposúj- lak helyett a harmadik köz­ség: Kaposfö határában, 7— S kilométeres távolságra ka­pott 2 hold vagyonváltsági, elég homokos talajú földet az Eszterházyak bankosok bérelte területéből”. A feudális agrár-maradvá­nyokkal erősen terhelt me­gyében így a feszültségek nem csökkentek. Ez magya­rázza azt a fogalmi megkü­lönböztetést, ami a monog­ráfia két részében előkerül. Az elsőben agrárreformról, a másodikban agrárforrada­lomról beszél Kanyar. Miért? A tények, az események szükségszerű következmé­nyeként. Amíg az ellenfor­radalmi korszak mezőgazda- sági reformjai a „helyesebb” megoszlásra törekedtek csu­pán, addig az 1945-ös agrár- forradalom az egységesítést tűzte ki célul. Fontos érve­lésében az, amit a radikali- tásról mond. A földreform végrehajtása körül nyoma sincs ennek, míg a felszaba­dulás után a földkérdésben a politikai radikalizmus „már hivatalosan is összné­pi program lett.” Az alapve­tő különbségek ellenére a két eseménysor összefügg:, a reformot az agrárforradalom előtörténetének kell tekinte-- ni. így érthető, hogy a föld­osztás, azaz az agrárforra­dalom tág teret kapott a könyvben. A községi és me­gyei szervek munkáját rész­leteiben áttekintve vezet el Kanyar ahhoz a következte­téshez, hogy a változások forradalmi jellegét nemcsak a számba vett adatok, ha­nem jogtörténeti formai ele­mek is bizonyítják. Ilyen a rendelet, a 600 1945 ME számú rendelet megszületé­sének és végrehajtásának gyorsasága. Ha összevetjük, hogy az 1920-as törvényt ti­zenöt év alatt sem tudták lezárni, sőt egyre inkább el­odázták azt. a földosz­tás végrehajtásában pedig 1945. október 1. volt a határ­idő, akkor egyet kell érte­nünk a szerzővel abban, hogy ez „rendkívüli gyorsa­ság”. Á következmények ex- tenzív jellegűek, de maguk­ban hordták az intenzív út*- ra lépés lehetőségét. A választott harminc év­ről — az előzmények és kö­vetkezmények organikus egységében gondolkodva — rajzolt képet a szerző. Olyan alapvető vonásokat közöl So­mogy agrár-társadalmáról amelyek nélkülözhetetlenek; nem Csupán a helyesebb tör­ténelmi kép kialakításához, hanem a mához vezető utak felderítéséhez is. Kanyar úgy foglalta össze a témát, hogy kijelölte a mához kö­zelítő kutatási irányt. Ezért ajánlható monográfiája ké­zikönyvként mindenkinek, aki érdeklődik a közelmúlt jelenünket is meghatározó eseményei iránt. Iattzkó András IRÁNYVÁLTÁS Zeneiskolák megyénkben Mindössze tizenkét esz­tendeje fújták meg Somogy­bán a kürtöt, amely a zene­oktatás hálózatának kiter­jesztésére adott jelt, s két évvel ezelőtt már azt állapí- hatták meg a Kulturális Mi­nisztériumnak megyénkben vizsgálódó szakemberei : ze­neiskoláink körülményei nem rosszabbak az országos átlagnál,' s a tanítás színvo­nala miatt sem kell szégyen­keznünk. A hat önállóan igazgatott intézmény s a két »fiók« a megyék eredmény­lajstromának közepén bizto­sított helyet szűkebb ha­zánknak. Örülnünk kell an­nak, hogy a csekély klasszi­kus zenei hagyománnyal meg­áldott Somogyba n rohamosan no a zenetanulás igénye, örü­lünk annak, hogy a cipő már elviselhetetlenül szorít, s a zeneoktatás fejlesztése kul­turális életünk egyik legsür­getőbb feladatává vált. Néz­zük hót a tényeket és a táv­latokat ! A mennyiségi fölmérések hiányosságai rögvest kiderül­itek, ha zenetanttá^ra szolgá­ló épületeink állapotát kezd­jük vizsgálni. Hosszabb idő­re csupán a fonyódi intéz­mény körülménye», bővítési lehetőségei látszanak meg­nyugtatónak; itt a — jelen­legi épület mellett — egy villa nyújt majd csaknem eszményi lehetőséget az ok­tatásra. Siófokon már-már elviselhetetlen a zsúfoltság és a. közeli vasútvonalról beszüremlő zaj: a megoldást , — a helyi tanács elképze­lései szerint — itt is a vil­lavásárlás jelentheti. Marca­liban — a szükség törvényt bont alapon — a Noszlopy Gáspár Általános 'Iskola ad otthont a fejlett hallású gyermekeknek. A tanács a művelődési otthon jelenlegi épületét szánta zeneiskolá­nak. a költözésre azonban még jócskán várni kell. Barcs szép. jól fölszerelt zeneisko­lájában ugyancsak nehéz tal­palatnyi szabad helyet talál­ni. ha teljes az "üzem«, 1 a bővítésre azonban az épület környezete és a vezetők fi­gyelme is lehetőséget ad. Csetepaték, beázások, s nem tagadjuk: botrányok után kapott végre helyet a nagyatádi intézmény az 1. számú általános iskola eme­letén. A körülmények — a korábbiakhoz képest —csak­nem ideálisak, a két iskola testvéri együttélése azonban nem tarthat sokáig. Üdvös­nek látszik a helyi vezetők és a megyei tanács művelő­désügyi .osztályának az az ötlete, hogy a zeneiskolát — az új közigazgatási központ fölépülése után — a városi tanács jelenlegi rezidenciájá­ban helyezték el. Végleges nyugalmat csak ez adhat. A kaposvári zeneiskola re­konstrukciójának elhúzódá­sa lapunknak már szinte örökzöld témája. Igaz, a helyszűke — ideiglenesen! — csökkent: szeptembertől nyolc tantermet vehetett birtokba az intézet, a gya­korló általános iskola Be­loiannisz utcai volt épületé­ben, Az »anyaiskola« külső és belső tatarozása, a fűtés és a világítás korszerűsítése azonban már nem halasztha­tó tovább, és a bővítés sem. Szükségességét indokolja az is. hogy hazánk csaknem valamennyi megyeszékhe­lyén a lakosságnak több rfiint két százaléka Lanul zenét, Kaposváron pedig, helyhi­ány miatt az egy százalékot sem éri el ez az arány. A hatodik ötéves tervben nem ábrándozhatunk arról, hogy megyénkben új zeneis­kolák épüljenek. Az említett bővítési és költöztetési elkép­zeléseken kívül tehát »irány­váltásra« is kényszerülünk. Ennek lényege : gyarapítani a »fiókokat« és a kihelyezett osztályokat a falvakban. Ba- latonkéresztúron. és Balaton- í öld váron új tagozat kezdte meg működését. Jórészt en­nek eredményeként növe­kedett több mint százzal a somogyi zeneiskolák száma. Eséllyel folynak a tárgyalá­sok újabb csoportok kihe- ’yezéséről a lengyeltóti, a bönönyei, a darányi és a mernie: tanács vezetőivel is. Ezt a-z »irányváltást«, a fel­duzzadt igények miatt, vala­mint szervezési és közlekedé­si szempontból is csak he­lyeselni lehet. Megyénkben — az utóbbi két évben — tizenkét fiatal zenetanár telepedett le. La­kásgondjaikat elsős.orban Barcson és Marcaliban visel­ték szívükön a tanácsok. Fo­nyódon pedig a nagyközségi tanács írásban kötelezte el magát arra, hogy azonnal la­kást ad eg?/ ál!-"'1 mázandó zongoratanárnak. A kilenc-'.' r. 'somogyi zenetanár között el­enyészően kevés a képesítés nélküli. A nem diplomások között országszerte »jegy­zett« szaktekintélyek is akad­nak. A hangszereliátás zava­raiért országos szerveknek kellene tartaniuk a hátukat. Mint tudjuk, a kultúra, er­szénye nem túlságosan öb­lös. mégis, mint a nercbun­dákra vagy az aranyból vert kösöntyűkre, az importált hangszerekre is úgynevezett luxusadót vetnek ki. A zeneiskolai szakfel­ügyelet szervezéséről nirfts jogszabály. még irányelv sem, Somogy azonban elébe ment a kezdeményezéseknek, s e tanév kezdetétől létrehoz­ta a szakfelügyeletet a zon­gora-. fafúvós-, rézfúvós- és szolfézsoktatás ellenőrzésére, irányítására. Megyénk zenei szakfelügyelői együttműköd­nek majd Veszprém és Fejér megyei kollégáikkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a tanácstalanság, a kullogás korszaka után vég­re megtaláltuk azt az irányt, amely a zeneoktatás fejlő­dése felé vezet. Lengyel András Folytatódnak a Szovjet Filmek Fesztiváljának me­gyei eseményei. A kaposvá­ri Vörös Csillag mozi az Őszi maraton című színes, szinkronizált alkotást tűzte műsorára. Georgij Danyelija filmjének főhőse, Burikin műfordító. Magánéletét konfiiktushelyzetbe hozza hajszoltsága, a ngpi »mara- tonfutások« ... Fiatal szere­tőjénél, Allánál tölti az estét, amikor először találkozunk vele. Késő éjszaka ér haza, de már korán reggel beállít dán barátja; közös futással kezdenek minden napot. Az Unita így dicsérte Danyelija alkotását: »Szomorú vígjáték — ez a film alcíme. S lehet­séges, hogy ez a kifinomult és ironikus film a- grúz ren­dező eddigi legjobb alkotá­sa. Danyelija rendkívül jól építette fel a cselekményt, ügyesen .emelte ki a társa­dalmi momentumokat, de nem feledkezett meg a tör­ténet személyes jellegéről sem, és nem akart semmifé­le általános receptet adni«. Itt hívjuk fel a figyelmet ar­ra, hogy a fesztiválra ha­zánkba érkezett Jevgenyij Leonov is játszik az Őszi maratonban. A Szabad Ifjúság ma es holnap 18 és 20 órakor szin­tén szovjet filmet játszik, az Iskolai valcert. Pavel Ljubi- mov rendezte ezt a színes, szinkronizált alkotást, mely­ben az érettségi előtt álló fiatalokat már komoly prob­lémák foglalkoztatják. Pá­lyát kell választaniuk. A közös elválás tudatában fel- fokozottabbak érzelmi reak­ciói; Gosa iránt például ketten is szerelemre gyúi- nak... A Dallos Ida mozi ma es­tére szintéin szovjet művet tűzött műsorára/ itt Az ata­man halála című kétrészes kalandfilmet vetítik. Ezekben a napokban egyébként Berzencén, Böhö- nyén, . Csokonyavisontán, Csurgón, Igáiban, Kadarkú- ton, Segesden, Tábon, Zá­kányban is szovjet alkotáso­kat vetítenek a mozikban. Barcson ma 16 óra 30 perc­kor — helyszín a Dráva Mú­zeum — Sziklai Attila fő­mérnök megnyitja az ËP- GÉP barcsi gyáregységének történetét szemléltető kiállí­tást. Közreműködik a fúvós sextett. Siófokon, a Dél-ba­latoni Kulturális Központ­ban Gergely Árpád amatőr festő kiállítása tekinthető meg november 28-ig. Mar­caliban, a Kórház Galéria ezúttal Vizek, vízpartok cím­mel a Magyar Vízügyi Mú­zeum gyűjteményéből rende­zett kiállítást. Ez november 15-ig látható. Somogybán turnézik a Népszínház egyik utazó tár­sulata ezekben a napokban. Bródy Sándor A tanítónő című drámáját mutatják be Petrik József rendezésében. Boglárlellén a Vikár Béla Művelődési Ház. Kadarkúton az id. Kapoli Antal Körzeti Művelődési Ház, Nagyba- . jómban szintén a művelődé­si intézmény ad otthont az előadásoknak a jövő héten. Tóth Flórát Zubor Ágnes, ifjú Nagyot, Beregi Péter alakítja, s játszik még” Szi­geti Géza, Lestyán Katalin, Vereczkey Zoltán, Valkay Pál, Eszes Sándor, Boriig Gergely is. Kaposváron a Csiky Ger­gely Színházban ma 19 óra­kor Shakespeare . Szentiván- éji álom című játéka kerül színre Ács ■ János rendezésé­ben. A főbb szerepeket Ol- savszky Eva mint vendég, Bajhona Ádám, Bezerédy Zoltán, Csákányi Eszter, Bàÿti Juli, Máté Gábor, tfj. Mucsi Sándor, Jordán Ta­más és Lukáis Andor ala­kítja. , Pénteken két előadásiban Kálmán Imre ' Marie a gróf­nő című nagyoperettjét játáz- . sza a társulat. Babarczy László rendezte az előadási. Nagy Anikó, Spindler Béla, Pogány Judit. Koltai Ró­bert, Dánffy Sándor, Csor­nák Árpád és mások alakít­ják a szerepeket. Szombaton és vasárnap este ugyanez a mű szerepel műsoron. »Megvalósul gyönyörű ké­pességünk, a rend!« címmel a Petőfi emlékkönyvtár ma 10 órára versmondóversenyt hirdetett alsó tagozatosok­nak. A televízió gazdag ünnepi programjából hívjuk fel a figyelmet a csütörtök esti szovjet filmre, a Viharos al­konyaira. (1. műsor, ' 28" óra 05 perc.) Ugyanaznap a 2. műsorban 21 óra 35 perckor kezdődik Racine Phaedra című tragédiájának francia filmváltozata. Pénteken este 20 órakor az 1. műsorban a Sebzett madarak című 1977- es szovjet film kerül bemu­tatásra. Szombaton. 19 óra 30 perctől ,a 2. műsorban a Szovjet Állami Hangver­senyzenekar hangversenyét közvetítik. Patikamúzeum Kőszegen Az officina barokk bútorremekei A patika egyik freskója Nívó díj politikai könyvekért Nívódijat adtak át teg­nap a Kossuth Könyvkiadó­ban az utóbbi években meg­jelent legsikeresebb politikai művek szerzőinek. Ancsel Éva Történelem és alterna­tívák, Gecse Gusztáv Vallás- történet ét Szentes Tamas Polgári és »újbaloldali« el­méletek a tőkés világgazda­ságról című munkájáért ré­szesült nívódíjbán. A díja­kat Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója adta aL Ritkaságnak számító mú­zeum nyílt Kőszegen a Ju- risics tér most helyreállított épületében. Homlokzatán a felirat: »Apoteka az Arany Egyszarvúhoz« adja tudtul a látogatónak, hogy az egykori jezsuiták messzeföldön hí­res patikája van e házijain. Eddig négy patikamúzeum volt az országban, ez az ötö ­dik a sorban. A kőszegi mú­zeum a hazai gyógyszerészet történetét is feldolgozza. Látványosság a patika egy­kori officinája, bútorait az Iparművészeti Múzeumból szállították vissza Kőszegre. A padláson pedig azt mu­tatják £e, hogyan dolgozták lel egykor a különféle gyógy­növényeket orvossággá. Ta­vasztól őszig százféle gyógy­növény pompázik majd az épület kertjében. SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom