Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

A Balaton jelene és jövője Ötezer óra társadalmi munkára/ Lőtér a berekben lowember 7-e tiszteletére már vasárnap fölavatták Fo­nyódon a Magyar Honvédel­mi Szövetség új, fedett lőte- rét. Szabó Béla alezredes, az MHSZ megyei vezetőségének titkára avató beszédében el­ismeréssel szólt arról a tár­sadalmi összefogásról, amely lehetővé tette a lőtér elké­szültét és megteremtette en­nek a versenysportnak a fej* tesz tes i lehetőségeit. A nagyközség párt-, ta­nácsi és tarsadatmj szerve­zeteinek vezetésével a szö­vetség honvédelmi klubjának tagjai, a szakmunkásképző intézel, a gimnázium tanulói és tanárai, a termelőszövet­kezet, a ktez, a településtisz­tasági vállalat, a sütöde dolgozói több mint 5000 óra társadalmi munkát végeztek a mintegy 1,5 millió forint értékű lótér építésén. Kü­lön is elismeréssel beszélt Frankberger Mihályról', Háncs Ferencről, Elek Lász­lóról, Szabó Zoltánról, Ber- dál Ferencről és másokról, akik e munkában példát mutattak. Éveken át tartó szívós munkával a berektől vették el ezt a területet Több száz Klampár győzött Londonban a meghívásos asztalitenisz versenyen Klam­pár Tibor teljes sikert ara­tott Az elődöntőben 2:0 (13, 11) arányban győzött a nyu­gatnémet Stellwag ellen, a döntőben pedig az angol Douglas ellen nyert 2 :1 (—15, 17, 16) arányban. Színházbarátok köre Siótokon . Siófokon — a szezonban és télen egyaránt — rend­szeresen tartanak színházi előadásokat a Dél-balatoni Kulturális Központban. A fővárosi és vidéki társulatok otthonosak a Balaton-parti varosban, s egyre nagyobb létszámú közönség várja ér­kezésüket A hét végén meg­alakult a színházbarátok kö­re is. Dr. Filiszár Tibor, a kör vezetője elmondta, hogy szeletnek jobban megismer­ni a Siófokon vendégszerep- iö színházakat, azok rende­zőit, művészeit, műsorpoliti- kájat, egyszóval nemcsak nézőként kívánnak találkoz­ni a társulatok tagjaival. A kör egyik legfontosabb cél­ja, hogy a siófoki színház- kedvelők egy re inkább a színház értő nézői legyenek, ezért dráma történeti, eszté­tikai beszélgetéseket, vitákat is terveznek szakemberek vezetésével. Feladatuknak . tekintik a színházi évadok darabjainak népszerűsítését is. Elhatároz­ták, hogy az előadásra föl­ajánlott darabokat a siófo­ki bemutató előtt néhányan közülük megnézik (vagy a kevésbé ismert műveket el­olvassák), s élményeiket, vé­leményüket megosztják a többiekkel. A színházbará­tok körének mindenki tagja lehet, akit érdekel a szín­ház, a drámairodalom. Há­romhetenként találkoznak a helyi könyvtárban, s a meg­hívott művészekkel, rende­zőkkel, esztétákkal és egy­mással véleményt cserélve, vitazva gyarapítják ismere­teiket. Együttműködnek a siófoki irodalmi színpadok tagjaival, közös rendezvénye­ket is terveznek. Az első összejövetelt a hét végen tartották. Ezúttal a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója. Babarczi László vett részt a beszélge­tésen ; a többi között a ka­posvári színház és a siófoki közösség kapcsolatáról, de főként a legutóbbi, nagy si­kerű előadásról (Shakes­peare: Szentivánéji álom) esett szó. köbméter főiddel töltötték fel, körülkerítették, s most nagyszerű lehetőségek van­nak a rendszeres edzésre, versenyzésre. A honvédelmi klub titkára, Háncs Ferenc így beszélt munkájukról, tervekről : — Nyolcvan tagja van klubunkban, többségük rend­szeresen versenyez. Részt ve­szünk minden járási és me­gyei bajnokságon, verseny­zőink több első helyet sze­reztek. Az idén a járási baj­nokságon például öt győzel­münk volt; Elek László tag­ja az MHSZ országos lö­vészválogatottjának is. Fia­taljaink közül Üjságh And­rea, Szintén Margit és Nagy Tamás a tehetséges lövé­szek közé tartoznak, róluk a jövőben még bizonyára so­kan hallanak majd. Jelen­leg tizenöt lőáliás van az új pályán; szeretnénk fejlesz­teni, húsz leállásra bővíteni, újabb öltözőiket és más he­lyiségeket építeni, alkalmas­Asztalitenisz NB Hl sá tenni nemzőkőri verse­nyek rendezésére is... A lőtér avatását meghívá­sos verseny tette ünnepé­lyessé. Nyolcvan versenyző — fiatalok és &z MHSZ tar­talékosklubjainak tagjai — jött el a környező községek­ből, valamint Marcaliból, Kaposvárról és Bélavárról. Az erős szél és havazás el­lenére is szép verseny bon­takozott ki, s a győzelmet a lelkes hazai gárda szerezte meg eredményes szereplésé­vel. Az összetett csapatelső- séget a fonyódi honvédelmi klub, a második helyet a fo­nyódi 521-es ipari szak­munkásképző, a harmadikat pedig a marcali Noszlopy Gáspár Tartalékosklubjának versenyzői szerezték meg. A házigazdák az egyéni küzdelemben is jeleskedtek, mert a csapatelsőséget el­nyerő versenyzők, Elek László, Szász László és Ko­vács László végeztek az első hálom helyen. Eredmények, tennivalók Harmadik a Marcali negyedik (?) a Kaposgép VL Kaposgép VL—Magyar Posztó 12:4 Gy.: Nagy (4), Halta, Stér (3—3), Dómján (2j. Végig vezetve, a vártnál biztosabb hazai győzelem született. A Kaposgép V L. így bebiztosította negyedik helyét, bár a Komló—Szek- szárd találkozó eredményétől függően a csapat akár a 3. helyen is végezhet. Marcali VSE—Nagykanizsai Üveg 1:8 Az MHSZ somogybabodi klubjában követésre méltó kezdeményezésről számoltak be a tagok: Györki József szakmai irányításával 8—10 fiatal saját erőből moto- cross-szakosztályt hozott lét­re a faluban. Átalakították motorkerékpárjaikat ; Ka­posváron és Székesfehérvá­ron jutányos áron jutottak alkatrészhez. A helyi ter­melőszövetkezet, megbecsül­ve a fiatalok leleményessé­Gy.: lvUsza (4), Lantos, Rak (2—2). A Kanizsán játszott talál­kozó az idei bajnokság leg­színvonalasabb mérkőzését hozta, különösen Lantos sze­repelt jól. A tét nagy volt, mivel a végső harmadik helyért a hazaiaknak nyer­niük kellett volna. A Mar­calinak a döntetlen is elég volt, így a még hátralévő egy találkozótól függetlenül megszerezték a harmadik helyet. gét, segítséget adott a pálya megépítéséhez. A falu mel­letti erdős domboldalon je­lentős társadalmi munkát végeztek a szakosztály, va­lamint az MHSZ-klub tagjai, s a nyáron már hetente egy­szer házi versenyt rendeztek az új motocrosspályán. Pél­dájukat. sokan követik: az elmúlt hetekben több kör­nyező községbeli fiatal csat­lakozott hozzájuk. Jóváhagyták a Balatoni Intéző Bizottság fejlesztési koncepcióját. Érdemes megvizsgálni, hogy az V. ötéves tervben mi valósult meg a Balaton­ra érvényes központi fejlesz­tési programból. Az előirány­zott fejlesztések várhatóan a tervidőszak végére döntő többségükben megvalósul­nak, mind a természetes mu­tatókat, mind a fejlesztés belső arányait tekintve. A vízgazdálkodást, a víz­minőség védelmét szolgáló fejlesztések — várhatóan — mintegy 20 százalékkal meg­haladják az előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy körülbelül hárommilliárd forintot for­dítottak a víz minőségének védelmére, a vízgazdálkodás­ra. Jelentős előrelépésre le­het számítani a vízfolyás- és partrendezés tekintetében is. A fejlesztés eredményeként az ivóvíz-fölhasználás és szennyvíztisztító kapacitás közötti arány jóval eléri az 50 százalékot. A közúti es vasúti közleke­dési hálózat a tervezettet meghaladóan fejlődik, nem kielégítő azonban a belterü­leti utak kiépítésének üte­me.-------------------------------------------—-------------»-------------------------­M otocross-szakosztályt alakítottak VENDÉGÜNK Anatolij Szolovjanyenko Az olasz dal és opera hazá­A zenekedvelő közönség a magyar színpadokon e na­pokban olyan művészt hall­hat, aki kiváló operaéneke­si képességeket mutat föl, pedig nem erre a pályára készült. Anatolij Szolovja- vyenkót kész mérnöktanár­ként fedezték föl, és — mint bebizonyította — nem érdemtelenül. A donyeci Po­litechnikai Intézetben taní­tott, s közben műkedvelő­ként sorozatosan föllépett — főkért ukrán dalokat adott elő — egy ismert operaéne­kes. pedagógus- fölfigyelt re­mek hanganyagára, és rábe­szélte: képeztesse magát. Szolovjanyenko hajlott a jó tanácsra, s amikor már úgy érezte, tud valamit, be­nevezett az amatőr énekesek köztársasági versenyére. Ca- nio áriáját adta elő üeonca- vallo Bajazzók című operá­jából. A siker óriási volt. A zsűri ajánlatára a fiatal éne­kest fölvették a kijevi Sev- csenko Opera- és Balett- színházba, s csakhamar be­mutatkozott Verdi Rigolettó- jának Mantuai hercegeként. S ez az alkatánál fova nyílt, rokonszenves fiatalember oly hitelesen alakította a szoknyavadász csábító sze­repéi, hogy mindenki előtt bebizonyította kitűnő színé­szi képességeit. A szépen csengő, árnyalt hanghoz, a színészi ráter­mettséghez vasszorgalom tár- j sült: egy esztendő- leforgása alatt tizenkét nehéz opera­szerepet tanult be. Közben ismételtén járt Olaszország­ban is, hogy tovább csiszol­ja hangját és ottani meste­re segítségével olaszul is megtanulta a klasszikus olasz operák tenorszerepeit, Ö az első ukrán operaéne­kes, akit a New York-i Metropolitan Opera szerződ­tetett. »...Nem ismer nehézsé­get, sem a mély, sem a leg­magasabb regiszterekben. Tehetséges színész, kiemel­kedő hanggal« — írta róla a legtekintélyesebb moszk­vai zenei folyóirat. És Anatolij Szolovjanyen­ko elnyerte a a Szovjetunió népművésze címet. Megtap­solták az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, Romániában, Kanadában, Belgiumban, Luxemburgban, Ausztráliá­ban, az Egyesült Államok­ban, Japánban, Olaszország­ban es Magyarországon te. jaban részt vett egy televí­ziós versenyen, a »Napoli contro tutti~-n, s kilenc kül­földi és hetvenkét olasz éne­kes között Szolovjanyenko a győztesek egyike lett. A szovjet szaksajtó di­csérte mint »szenvedő és szenvedélyes Des Gnieux-t«. S ahány szerep, annyiféle énekesi—színészi feladat; ő mindegyiket magas szinten oldotta meg. Emellett állan­dó sikeres koncertpódium- szereplő is. A szovjet kultúra napjai­nak október 30-i — meg­nyitó — díszelőadásán Mas­cagni Parasztbecsületének Turiddujaként látták, no­vember 7-én pedig Verdi Traviatájának Alfred szere­pében lép föl az Erkel szín­házban. *. a A korlátozó intézkedések hatására mintegy 25 száza­lékos lemaradás várható a szálláshelyek bővítésénél. A tervezettet meghaladó fej­lesztés a kempingeknél és a táborozóhelyeknél várható. A vendéglátás, a bolti kis­kereskedelem és á szolgál­tatás teljesítőképessége a tervezettet meghaladóan fej­lődik, ennek ellenére az igé­nyek kielégítése zavarmen­tesen nem. biztosítható. Számottevően bővül a sza­bad- és fizetőstrandok befo­gadóképessége. az egyéb üdülési, sportolási, művelő­dési célt s-zolgáló létesítmé­nyek fejlesztése azonban csak mérsékelten halad, igen jelentős a lemaradás. A környezet- és a tájvé­delmet szolgáló fejlesztések eredményeként számottevő­en növekedtek a vízparti közterületek. A természeti táj színvonalának emelésé­hez hozzájárult a fásítási és parkerdőépítési program megvalósítása. A tervidőszak végére hat köztisztasági te­lephely áll készen a felada­tok ellátására. Jelentős volt a gépi beruházás, s ez ked­vezőbb feltételeket teremt a szervezett szemétbegyűjtés­hez és kezeléshez. A jelentős, mintegy tízmil- liárd formels fejlesztés el­lenére a rendelkezésre álló forrásokból a fennálló fe­szültségeket nem lehetett fel­oldani. Az ellátottság szín­vonala ugyan nő. de az új nehézségek a vártnál előbb és nagyobb mértekben je­lentkeztek. A Balaton köz­ponti fejlesztési programjá­nak a VI. ötéves tervidősza­kot érintő elképzelései ezért a legfontosabb feladatokra összpontosulnak. A vízminő­ség . szabályozására egyéb­ként külön program is ké­szült; a végrehajtás előkészí­tését már megkezdte az Or­szágos Vízügyi Hivatal. Mi várható a jövőben? A tóparti üdülőkörzet fejleszté­si elképzelése lényegében a feladattervet tartalmazza. A koncepció a Balatonnal kap­csolatos kormányhatároza­tok és a múlt év tapasztala­tai alapján a VI. ötéves tervi fejlesztésben a vízminőség javítására helyezi a fő hang­súlyt. A Hidrológiai Társa­ság tavalyi közgyűlésének határozatában a következő szerepel; a vízminőségi hely­zet kritikussá vált; minden anyagi erőt ennek megoldá­sára kell összpontosítani, mivel minden egyéb beruhá­zás szükségtelenné és értel­metlenné válik, ha az üdülés alapja, a vízminőség tovább romlik. A fejlesztési koncepció ki­mondja: a tervidőszakban a fejlesztés céljára rendelke­zésre álló forrásokból első­sorban a Balaton vizminő- segvédelmét közvetlenül szolgáló beruházásokat kell megvalósítani, a tó üdülésre alkalmas állapotát szolgáló fejlesztéseknek elsőbbsége kell biztosítani. A VI. ötéves terv során keszthelyi és szigligeti me­dence vízminőségének rom­lását — ez a legkritikusabb — meg kell szüntetni. A vízminőséget és környezet­védelmet szolgáló fejlesz­téseknél biztosítani kell az eszközök térbeni és időbeni összpontosítását, az érdekel­tek összehangolt, tervszerű együttműködését. A szakmai, műszaki, gaz­dasági erők koncentrálásává! el kell érni, hogy a Balaton legveszélyeztetettebb térsé­gének védelme érdekében a kis-Balaton vízvédelmi rend­szere a Nyugati-övcsatorna és. a berekvizek tisztítórend- szerei a VI. ötéves terv so­rán megépüljenek. A Kis- Balaton tisztítórendszere je­lentők, részének 1984-ben már működnie kell. A part menti települése­ken gyorsítani kell a szenny­vízcsatorna-rendszerek , épí­tését es utofti a t áft u lások szervezésével, a lakosság pénzeszközeinek intenzív be­vonásával. Ugyancsak gyor­sítani szükséges a szenny­víztisztító telepek kapacitás- növelését, figyelemmel a vízgyűjtő terület egyes kri­tikus szennyvíakibocsátöira. A lehetőséghez mérten meg kell oldani egyes helyeken a szennyvizek más vízgyűjtőre történő elvezetését, a belte­rületi vízrendezési, a zápor- víz elvezetését, ülepitését. Gyorsítani kell a tóban levő iszap kiemelését a hínárir­tást. a strandok előtti terü­letek kotrását és visszaho- mokozását. az uszadék lesze­dését a víz felületéről. A mezőgazdasági termelés­sel összefüggésben jelentkező károsító hatások csökkenté­sére a domb- és hegyvidéki területeken a meliorizáció fo­kozása és tervszerű megva­lósítása szükséges, illetve a műtrágyázás, a tápanyag- visszapótlás szabályozása, az állattartó telepek hígtrágya- kezelésének fokozatos meg­oldása az erdők, rétek szűrő szerelőének intenzív kihasz­nálása. A környezetvedelem érde­kében meg kell akadályozni új károsító források kelet­kezését és el kell érni a meg­levők fokozatos megszünte­tését. Lehetővé kell tenni a csúszás- és omlásveszélyes területek védelmét, az ipari üzemek zavaró hatásának megszüntetését, illetve mér­séklését. a közúti és vasúti közlekedés légszennyező ha­tásának csökkentését, szinten tartását. A talajvédelem és a terület vízháztartásának ja­vítása indokolja az üdülőtér­ségben az erdők, fásított te­rületek további növelését. Általánossá kell tenni az üdülőterületen keletkező szilárd és folyékony hulla­dék gyűjtését, a szakszerű elhelyezést, áz ártalmatlaní­tást. a szerves iszap haszno­sítását. A fejlesztések ösz- szehangolt megvalósítására a tevékenység szervezeti felté­teleit javítani kell. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom