Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

A hálózat tizennegyedik tagja ERVELES ÉS MEGGYŐZÉS N [ agy visszhangot vál­tottak ki annak ide­jén Kádár Jánosnak azo-k a szavai, amelyeket a XII. kongresszuson mondott a meggyőzés szerepéről a párt politikai gyakorlatában. A párt első titkára mind a kongresszusi vita, összefogla­lójában, mind az országgyű­lés őszi ülésszakán mondott beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerepének érvényesí­tésében számunkra a leg­főbb módszer a meggyőzés. A párt egész történelmé­nek tapasztalatai sűrűsödnek abban a megállapításban, nogy — rendkívüli történel­mi helyzeteiktől eltekintve — csak a meggyőzés módszere lehet igazéin hatásos, csak ez biztosíthatja a párt valósá­gos tekintélyét, -befolyását, •rejét. Kedvező és kedvezői­én, szívéé melengető és tra­gikus tapasztalatok egyaránt 'anúskodnak énről. Sikerek zóinak mellette, melyeket a járt éppen azáltal tudott el­inni, mert meggyőző szóval, okos érveléssel képes volt - maga mögött felsorakoztatni a muinikásosztályi, a dolgozó tömegeket De igazolják e megállapítást kudarcok is, melyek nem utolsósorban eppen azért következtek be, mert a meggyőzés helyébe a iara ncsolgatás, az utasítga- tás lépett E gyakorlat ke­serű következményein okul­va fogadta meg újjáalakuló jártunk 1956 telén, hogy a oárt és a tömegek kapcso­latában ismét a meggyőzést állítja az első helyre, s eh­hez az elhatározáshoz azóta is kôvetfceaetesen. hű ma­radt, . De ban, a pánt egészé» érvé­nyes ez 4kz ete, hanem vo- nutkoeiki -naÉnden egyes párt­szervezetre, valamennyi párttagra. Hiszen a párt egészét tetoabce sem érwé- nyesüfehetoe, ha a munka első vonalában tevékenyke­dő .szerveaesbei, tagjai nem tartanék irányadónak önma­guk számára, pem; fam- doznánafc érvényre juttatá­sán. Bár a meggyőzésnek többféle xoódja és eszköze van, mind közül a legelső helyen s több májnit n.yoJc- százeaer faoTOmasiista szemé­lyes meggyőző tevékenysége áll. E tert&enység intenzi­tása, hatékonysága alapvető­en me^asatónozza. hogy a párt milyen tomegbeíolyást tud szerezni, mennyire tudja a közös célok elérésére ma­gával ragadni a dolgozó tö­megeket, az egész lakossá­got Annak, hogy ai párttagság eredményesen oldhassa meg ebből adódó feladatait, többféle feltétele van. Szük­séges mindenekelőtt a szán­dék, de nem kevésbé fontos a képesség és a felkészült­ség is. Elengedhetetlen a személyes példa, hiszen, mit sem ér az olyan szó — hangozzék bár a legszebben —, amelynek nem ad fede­zetet a magatartás és a tett. t> nélkülözhetetlen feltétele a szervezettség és az össze­hangoltság is, amiről a párt- szervezet vezetésének, a kü­lönböző szintű irányító szer­veknek kell gondoskodniuk. A meggyőző érvelés jó megalapozásának alapvető eleme, hogy mindenekelőtt maguk a párttagok legyenek meggyöződve az általuk kép­viselendő álláspont helyessé­géről, igazáról. Nem árt hangsúlyozni ezé mivel nem egy pártszervezetben hajla­mosak elfeledkezni róla. Úgy vélik, hogy a párttagsági könyv már eleve garancia az egyetértésre, holott ha va­laki egyetért a párt általá­nos politikai vonalával, ab­ból még nem következik au­tomatikusain, hogy minden egyes konkrét döntést, ál­lásfoglalást is helyesel. Ezért kell mindig tudatosan gon­dolni arra, hogy a megszü­letett határozatokat — le­gyenek azok központiak vagy helyiek — a párttagok meg­értsék és magukénak vall­ják, hiszen a meggyőzésnek elemi feltétele a meggyöző- döttség. Könnyebben alakul ez ki oiyan elhatározások eseté­bál, amelyek létrejöttének a párttagok közvetlenül is ré­szesei. Ilyenkor még a dön­tés előtt kibontakoznak az elgondolások, összecsapnak az érvek, s ha az adott párttag véleménye el iá tért a «végiül elfogadott- álláspont­tól, akkor is módja volt ala­posan megismerkedni a mel­lette szóló indokokkal. Elvi­leg és gyakoriatilag is kép­telen igény lenne azonban azt elvárni, hogy egy-egy párttag valamennyi lényeges döntésben közvetlenül köz­reműködhet. Ezért kap hang­súlyt, hogy a határozathoz»­Követelőzés helyett összefogás Várhegyi Istvántól, a Ha­zafias Népfront fonyódi bi­zottságának titkárától az öt év alatt végzett munkájuk­ról érdeklődtünk. A november 19-én el­hangzott beszámoló nem­csak az elért eredményeket sorolta föl, hanem a követ­kező időszak tennivalóiról is számot adott. Fonyód .— üdülőkörzet lévén — külön­leges helyzetben van. A nyaralási szezonban tízsze­resére duzzad a településen élők száma, s az állandó la­kosok szinte elvesznek a sok nyaraló között. Hogy még­sem érzik magukat hátrá­nyos helyzetben, arról ta­núskodik az utóbbi fél év­tizedben épült sok új léte­sítmény. Ezek jelentős tár­sadalmi összefogással jöttek .ötre. Hogy csak a legfon- ..úabbakat említsük: új óvo­dák épültek, sportcsarnokot kapott a nagyközség, házas­ságkötő teremmel,' többszin­tes lakóházakkal, fedett lő­tériéi, erdei tornapályával gyarapodtak. Ezek mind olyan létesítmények, ame­lyeket jellegüknél fogva a helyi lakosok hasznáihak. természetesen az újonnan épült kereskedelmi és ven­déglátóipart egységek, a szi­lárd burkolatú utak, a stran­dok sem kizárólag az üdülő­vendégek kedvéért készül­tek; a helybelieknek éppen olyan nagy szükségük volt ezekre. A beszámolót követő vi­tában számos közérdekű ja­vaslat mellett szoba kerül­tek a települést legjobban feszítő gondok is. Az ipar­cikkellátás javítása naellett az út- és járdaépítést szük­séges meggyorsítani a követ­kező években. Hiányzik egy korszerű művelődési létesít­mény, és nem kevésbé az iskola napközi otthonának bővítése. Gond a szálloda­hiány is. Sipos Sándorné, a nép­frontbizottság alelnöke vala­mennyi aktíva véleményét összegezi akkor, amikor el­mondja, miként lehet ered­ményes tevékenységet foly­tatni. • * — A kölcsönös bizalom megtartása a legfontosabb. Őszintén, kertelés nélkül be­széljünk mindenkivel, mert ez semmivel sem pótolható. Főleg ne ígérjünk olyan dol­gokat, amelyek meghaladják a község anyagi lehetőségeit. 7Ezzel szemben: ha olyan cé­lokat fűzünk magunk elé, amelyek valamennyiünk gyarapodását szolgálják, ak­kor a közös összefogás nem marad el. Várhegyi István hozzáfűzi: — Öt-hat evvel ezelőtt a falugyűléseken, a népfront­rendezvényeken gyakoriak voltak az olyan felszólalá­sok, melyekben az emberek azt mondták: oldják meg a gondjainkat a község veze­tői. Magyarán : követelőz­tek. Most pedig azt javasol­ják, hogy hozzuk létre együtt, ami hiányzik. Ez lé­nyeges változás az emberek szemleletében. l* J tait kővetően a párton be­lül se feledkezzünk meg a meggyőzés módszerének al­kalmazásáról, s ne hagyat­kozzunk csupán a pártfegye­lem késztető erejére. Igen fontos — s az előbb említettektől voltaképpen el sem választható — félteiéi a párttagok pontos, részle­tes és gyors tájékoztatása. Tájékozottság híján lehetet­len meggyőzően érvelni, megvilágítani az álláspon­tunkat alátámasztó tényeket, összefüggéseket. Amelyik alapszervezeti vezetőség fon­tosnak tartja a meggyőző munka hatásosságát, az nem tekintheti másodrendű kér­désnek a párttagok folyama­tos és gondos informálását, az e célra rendelkezésre ál­ló sokféle fórum és eszköz átgondolt hasznosítását. Hatásosan az tud érvelni, aki nemcsak azt ismeri, ami­ről szól, de azt is, akihez. A személyhez szóló érvelés fontosságát már a régi ró­maiak felismerték, s e felis­merés értéke azóta csak nö­vekedett. Nem »módszerta­ni-technikai« kérdés ez, ha­nem politikai, hiszen magá­ban foglalja és igényli az érdekeltségi viszonyok fel­mérését, a többieket foglal­koztató problémák és sze­mélyes véleményük megis­merését. Î ppen ezért mondhat­juk, hogy a meg­győzés fo módszer­ként való eifogadasa a kom­munisták személyes maga­tartását is érinti, a párton belüli nevelő munkát is be­folyásolja. E módszert ugyanis csak az alkalmaz­hatja igazán, aki egész sze­mélyes élettevékenységét ennek megfelelőéin formálja. Akitől tehát idegen az elbi­zakodottság. a gőg, aki szót tud érteni munkatársaival, tisztéli véleményüket, de ép­pen e tisztelet jegyében igyekszik formálni, alakítani azt És éppen ezért nem is hallgat előkelő idegenként, amikor politikai természetű kérdésekről esik szó, mivel belső .szükségletének érzi, hogy segítsen megválaszolni a nyitott kérdéseket, elosz­latni a kételyeket és félre­értéseket. Ilyenkor, az esztendő vége felé a pártszervezetekben már készülnek értékelni a kommunista kollektíva és az egyes párttagok tevékenysé­gét. Nem árt, ha az értéke­lésnél arról sem feledkeznek meg, hogy számba vegyék: miiként érvényesítették a párt politikájának valóra váltásában a meggyőző szó erejét, s hogyan, vette ki ebből a részét ott helyileg minden egyes kommunista. Gyen es László Megnyalt a kaposvári Oomus Tegnap megnyitották a kaposvári Domus áruházat. A több mint 3500 négyzet- méter alapterületű új léte­sítményt —1 a Pécsi Tervező Vállalat mérnökeinek elkép­zelése alapján — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat készítette el. A Domus-hálózat tizennegye­dik tagja 54 millió forintba került, és évente 170 millió forintos forgalomra számíta­nak az üzeméltetők, a So­mogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat, vala­mint a Bútorértékesítő Vál­lalat. A kaposvári Domus a bú­torokon kívül lakásfelszere­lés i és -világítási cikkeket is árusít. A megnyitón — amelyen részt vett Hámori László, a Belkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője. Ko­vács Béla, a megyei pártbi­zottság titkára és Tóth Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese is — Rajta Mi­hály, az iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat igazgatója elmondta: nemcsak Kapos­vár, hanem az egész megye lakossága várta az új Do- mufit. Az ötödik ötéves terv legnagyobb somogyi kiske­reskedelmi létesítménye kö­zös összefogás eiedmenye. ■Erre ezentúl is szükség van az igényeknek megfelelő áruválaszték érdekében. Az új Dorn us ban lehetővé vált a. nagyüzemi munkaszerve­zés. Bóna. Gyula áruház- igazgatóra és az itt dolgo­zókra vár a feladat, hogy ezt kihasználva figyelme­sen, élőzékenyen és udvaria­san teljesítsék a vevők, kí­vánságait. Megnyitó beszédében Czi- nege Antal, a Bútorértékesí­tő Vállalat vezérigazgatója azt hangsúlyozta: az elmúlt öt évben alapvető változá­son ment keresztül a bútort értékesítő üzlethálózat. A kis boltok mellett — azok helyett — létrejött a Do­mus országos rendszere. Ezeknek az áruházaknak már ötvenezer négyzetmé­ter az együttes alapterülete, és évente 2,5 milliárd fo­rint értékű forgalmat bo­nyolítanak le. A hazánkban eladott bútor 22 százalékát ezekben az üzletekben vá­sárolják meg. Megvalósult a minta utáni értékesítés, mód van arra, hogy bemutassák, mit gyárt a hazai ipar. A Domus áruházakban a búto­rokat és a lakberendezési cikkeket jól áttekinthető el­rendezésben kínálják a ve­vőknek, és egy sor szolgál­tatást is bevezettek. A Domus-hálózat kialakí­tásával egyidőben folyt a bútoripar rekonstrukciója. Ennek eredményeként a ha­zai gyárak évente már csaknem nyolcmilliárd fo­rint értékű bútort gyárta­nak a belkereskedelem megrendelésére. A választé­kot gazdagítja 900 millió forint értékű importbútor is. A törekvésekről szólva a vezéri ga zga tó el mpnd ta : fontosnak tartják a minő­ség és a választék további javítását. Van tennivaló a csomagolás, az árukezelés, a fuvarozás és a raktározás körülményeinek javítása ér­dekében. Egyre keresettebbele a variálható, elemes bútorok. Ezekből jelenleg nem tud­ják kielégíteni az igényeket. Esetenként hiánycikk a bé­bi- és a gyermekbútor, ke­vés a stílbútor, és nincs elég kis bútor sem. A közü­leti bútorok iránt viszont — a központi intézkedések ha­tására — csökkent a keres­let. Az így felszabaduló gyártókapacitás felhasználá­sával tovább kívánják nö­velni a lakosság által kere­sett bútorok választékát. A vásárlókat tegnap dél óta fogadja a kapuvári Domus. Á városlakók szolgálata Figyelemre méltó kezdeményezés Barcson Városi Tájékoztató Szol­gálat — ez a neve annak az irodának, amely e hónapban nyílt meg Barcson. A vá­rosépítéssel.- városfejlesztés­sel foglalkozó szakemberek elismerően nyilatkoztak ró­la. Egy részben üzleti célokat, részben tájékoztatást szol­gáló angol intézmény adta a modellt a barcsi létesít­ményhez — a szigetországi tapasztalatokat természete­sen a hazai viszonyokhoz igazítva használták föl a vá­ros vezetői. Az volt a kiin­dulópont, hogy egységes rendszert kell teremteni : olyat, amely kezdettől segít az embernek ü gyes-bajos dolgainak elintézésében és amelynek révén a város la­kói bevonhatók környezetük alakításába. Tehát a Bar­cson élők ne úgy találkozza­nak először a tanáccsal mint hatósággal, hanem már az első pillanatban - a vezetők­kel és a többi városban la­kóval együtt gondolkodva, mindenről tájékozódva, tu­datosan alakítsák városu­kat. Az iroda neve így lett szolgálat. S nevében hordoz­za feladatát: nem hatóság, nem 'felülről igazgató hiva­tal, hanem tájékoztató és tájékozódó, segítő és segít­séget kérő intézmény. Működése ennek megfe­lelően sokrétű. Mindenek­előtt itt tájékozódhatnak a lakók a szolgáltatásokról, sok egyéb között megismer­hetik a tanácsi rendelete­ket, a lakások üzemeltetésé­hez szükséges tudnivalókat, a hibák bejelentésének út- ját-módját, s tájékozódhat­nak a szemétszállítással is a szennyvízkezeléssel kapcso­latos dolgokról. E szolgálat ismerteti a parkok tervezé­séhez, létesítéséhez szüksé­ges tudnivalókat is — pél­dául azokkal, akik utcáju­kat önerővel akarják virá­gokkal szebbé tenni. Az összes közműről, a közleke­désről, az építőipari és más szolgáltatásokról is bőséges anyag áll rendelkezésükre. A szolgálat az Építési Tá­jékoztatási Központ „bizo­mányosa'’ is, tehát típuste»- veket forgalmaz. S tanácsot ad egyedi tervekhez: min­denfele lakás- es házbőví- tésről, illetve bontásról itt lehet megtudni a tudnivalót. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az építkezéshez föl­használható hitelekről, az építkezések engedélyezésé­nek rendjéről, a. beszerez­hető építőanyagokról, a bel­sőépítészeti lehetőségekről, sőt még a lakások berende­zéséről is tájékoztatják az érdeklődőket. A városfejlesztési tájé­koztatás is az ő feladatuk. Az érdeklődőknek bemutat­ják a rövid és hosszú távú elképzeléseket; meghallgat­ják a lakosság javaslatait, és igyekeznek megismerni a barcsiak igényeit. Tanácsko­zásokat, beszélgetéseket szer­veznek, ahol a város vezetői, az építészek, illetve a város üzemeinek, társadalmi szer­vezeteinek képviselői kicse­rélhetik tapasztalataikat. A családi házat vagy társas- házat epriem szándékozó városlakó k tájékozódhatnak arról, hogy a városrendezési tervek» mit tartalmaznak és nekik melyik városrész, mi­lyen környezet felel meg terveik megvalósításához. Végűi politikai, szakmai, kulturális rendezvényekről is ad tájékoztatást e szolgá­lat. Ezernyi feladat! Az új in­tézmény létrehozói azt is elmondták, hogy a barcsiak igényei szerint bármikor megváltoztatható a Városi Tájékoztató Szolgálat műkö- ,dése: el is hagyhatnak olyan funkciókat, amelyek szük­ségtelennek bizonyulnak és bővíthetik olyanokkal, ame­lyeket a lakók javasolnak. A szolgálat kisvárosokhoz szabott feladatokat lát el; csak ilyen nagyságú telepü­lésen lehet, egységbe foglal­ni e sokféle tevékenységet. Jó néhány hónap, talán egy-két év is kell hozzá, hogy a Drává-parton meg­ismerjék e létesítményt az emberek. Ám ha „teljes gőzzel” beindul, akkor a vá- ros életére jelentősen ható demokratikus fórum lehet. L. P SOMOGYI NÉPLAP /

Next

/
Oldalképek
Tartalom