Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-26 / 277. szám
Jupiter mulat Á Kaposvári Szimfonikus Zenekar hangversenye Két hónappal a szokott időpontnál később kezdődött az Országos Filharmónia kaposvári hangversenyeinek sorozata hétfőn a Latinra Sándor Művelődési Kökpont színháztermében. A Kaposvári. Szimfonikus Zenekarnak Merényi György által vezényelt koncertja kellemes 'meglepetés volt — olyan, amelynek következtében »újra kell írni az együttes minősítését”. Az első következtetés, amelyet Vivaldi A-moll conceit ójának meghallgatása után kellett levonnunk: lassanként * kialakul a zenekar önálló hangzásideálja, elsősorban az utóbbi években fokozatosan följavult vonósíkar kitűnő teljesítménye folytán. Az együttes nem követi a puha „matt” hangzáseszmény mostanában elterjedt divatját, a tónus inkább fényes, olykor csillogó. Ugyanennek a felfogásnak a jegyében játszotta a kettős- verseny hegedűszólóit Balázs István és Gy. Bokor Mária — az előbbi nagy élénkséggel, az utóbbi kor- rektari, megbízhatóan. Kár, hogy a két. szélső tétel zenekari részeiben nem éreztük ezt a könnyedséget; a túlzott itl-ott iskolás merevségbe átcsapó ritmikai feszesség csökkentette a ' szép hangzás keltette élmény intenzitását. Mozart híres D-moíl zongoraversenye a salzburgi mester egyik legkomora.bb, legférfiasabb műve. Dallamvilágában szinte semmit sem találunk abból a behízelgő kedvességből, amely Mozart muzsikáját általában oly kedveltté teszi : hangulatai és szerkesztési megoldásai már a borongós ..nagy” g- moll szimfóniát és a Rekviemet előlegezik, sőt Beethovennek a romantikát megalapozó újításait. Klasz- szikusan hagyományos, egyszersmind romantikusan formabontó is ez a darab, vagyis afféle „kötéltáncot” követel a szólistától. . Nos, Failoni Donatella megtalálta az egyensúlyt. Nem igyekezett a hangszer viharos dü- börgetésével öncélú drámai hatásokat előcsiholni, holott az első tétel indításában, a Beethoven által írt kaden- ciában és a zárótételben, bizony, nagy a kísértés. Dallamvezetése mindig világos, kristálytiszta., a melódiákat sohasem tördeli szét a látványos bénatmutogatás kedvéért. A fájdalom robbanásai az ő előadásában nem járnak zörejjel vagy ha mégis, csupán a rendelkezésére álló zongora minősíthetetlen állapota miatt. A közönség ovációjából a zenekarnak is bőségesen jutott, s nem alaptalanul. A tömör, mégis áttetsző hangzás csupán a lassú tételben tört meg egy- egy pillanatra, az első tétel főtémájának exponálásakor és az ismétlődések interpretálásaikor. pedig olyan produkciót nyújtott a vonóskar — hol egy visszafogott, tompa, szinte hátborzongató hangzás előidézésével, hol egy-egy íelvisító hanggal éreztetve a válságban kínlódó zeneszerző fájdalmát —, mely élményszámba ment. Köknyedség. felhőtlen öröm, a szónak a legklasszikusabb értelmében vett szépség jellemezte az utolsó számnak, Mozart. Jupiter- szimfóniájának előadását. Ennek az elbűvölően kedves muzsikának az interpretálása során még a csekélyke görcs is eltűnt a zenekar játékából, amely a korábbi két produkcióban volt hallható- látható. Merényi György egy csöppet sem látványos, de stílusos vezénylése nyomán szinte talpcsikLandóain keltek életre az utolsó tétel táncritmusai, és a lassú tétel szép szolisztikus részei, legföljebb a harmadik tétel volt némelyest harsányabb a megszokottnál. A hangszer- csoportok közül ismét a vonóskart kell kiemelnünk: finom, gördülékeny muzsikálása a Jupi tér-szimfóniának is „fazont” adott ezen a kellemes évadnyitó estén. L. A. Szombathely szobra Uj bábfilmek Az Isis-szentély fogadóterén állították föl Szombathely legújabb szobrát, az »■■Ünnepi menet« című bronzkompozíciót — Majthényi Károly alkotását (MTl-lotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Újabb bábfilmekkel lepi meg a közeljövőben a legkisebbeket a Televízió, A gyerekek körében népszerű Süsü. a sárkány sorozat újabb négy epizódja vár bemutatásra 'a szalagtárbam. Csukás István forgatókönyv- író és Szabó Attila rendező 2(1 perces részekben dolgozta föl a kedves bumfordi szörnyeteg további kalandjait. Előkészületben van Urban Gyula író, rendező Minden egér szereti a sajtot című bábfilmje. Devecseri Gábor hagyatékából került elő A furfangos csecsemő című görög mitológiai játék; verseit Weöres Sándor egészítette ki és Ranki György szerzett hozzá zenet. A műfajhatárok tágításának eredményeként, első alkalommal, báboperát is láthatnak majd a nézők; a Pomádé király új ruhája című gyermekopera bábadaptációjának figurái már elkészültek a Televízió tavaly életre hívott bábműheiyé- ben. — Óriási ötletem támadt — mondta lelkesen, és megállt az asztal mellett. — Ajánlanék valamit, Benjámin úr. Magának kikapcsolódásra van szüksége. Igaz? Nézze: nekem van egy félig kész vityillóm a Bala- ton-parton. Mondjuk, május közepén leviszem egy hétre, olyankor már fürödni is lehet. Kaja, pia, bőven lesz, megígérem. Nos, mit szól hozzá ? Kiss Benjámin hallgatott. — Lemehetünk vasárnaponként is. Na? Megegyeztünk? A kezét nyújtotta. Kiss Benjámin fölült az ágyban, de nem azért, hogy kezet fogjon vele, hanem hogy kikászálódjék a duhyha alól. Megkereste a zakóját, kivett a belső zsebéből kétszáz forintot. — Tessék doktor úr — nyújtotta a pénzt. — Köszönöm a fáradtságát. Az orvos mindkét kezét fölemelte, mintha fegyvert fogtak volna rá. — Na, de Benjámin úr! Szó sem lehet róla! — Tessék csak elfogadni. — Mondtam: szó sem lehet róla. Kiss Benjámin megelégelte az udvariaskodást. — Tegye el! — mondta nyersen.' Az orvos meghökkent. — Nagyon kedves — szólt bizonytalanul —. de hát sok ... az a... kétszáz. — Én nem sokallom — mondta Kiss Benjámin és belegyűrte a pénzt az orvos zsebébe. — Minden jót doktor úr! — tette hozzá megkönnyebbülten . — Minden jót. A viszontlátásra, holnap kilenckor a rendelőmben ! Ahogy megbeszéltük. Kiss Benjámin mezítláb állt a szoba közepén. A szája körül fanyar mosoly. Amikor odakinn tölbúgott az autó, fogta a receptet, és kettétépte. Megmosdott, tiszta alsót, fehér inget vett elő a bőröndből. A nyakkendőjét nagy gonddal kötötte meg a tükör előtt, aztán ünneplésen odaállt a kukucskáló ablakhoz. Az utcán egy lélek sem járt. Egy ideig elnézegette a kockaalakú, sátortetős házakat, azután önmagát kezdte nézni, kívülállóként, mintha az utcáról figyelt volna beleié. Fényképnek tetszett, ódon keretben, olyan mozdulatlanul és ünnepélyesen állt. Az apjáról és a nagyapjáról készült katonake- pekre gondolt (hetyke bajusz, kihívó tekintet, a domború mellen kitüntetések), majd a saját katonaképére, amit a beöltözés után készített róla egy továbbszolgáló szakaszvezető: kéteenBemutató pénteken KLEIST ÉS KAPOSVÁR *A német nyelv egyik legnagyobb, legmerészebb, legmagasabbra törő költője voit, drámaírónak párját ritkítja — s párját ritkítja mindenképpen mint prózaíró, elbeszélő is; egyszeri, soha visz- sza nem térő tünemény voit, kirítt minden hagyományos rendből és elképzelésből, excentrikus témáiba úgy beleásta magát, hogy az mér hisztériával, tébollyal volt határos. . .« — írja Thomas Mann, századunk egyik legnagyobb írója a kétszáz évvel ezelőtt élt Heinrich von Kleiströl. Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist Az eltört korsó című színpadi művének bemutatóját pénteken este tartja a kaposvári Csiky Gergely Színház. A darabot Gothár Péter rendezi,, a díszleteket és jelmezeket Do- náth Péter tervezte. Kleist művét új fordításban adja elő a társulat; Tandon Dezső nagy fába vágta fejszéjét, amikor Németh László fordításával > versenyre kelt... A főbb szerepeket Rajhona Ádám Jászai-díjas, Koltai Róbert Jászai-díjas, Pogány Judit Jászai-díjas, Kari Györgyi, Lukáts Andor, Csákányi Eszter alakítja. ' A zeneszerző; Selmeczi György. Kleist 1777-ben született porosz katonacsaládóain, s maga is , tisztnek készült, majd kedvét vesztve tanulmányokkal, utazásokkal és hivatalnokoskodással töltötte napjait. Eljegyezte egy tábornok lányát, később azonban fölbontotta a jegyességet; rousseau-i ter- mészetességű életről álmodott, Svájcban élt visszavonultan. Személyiségének végletessége azonban újra az emberek közé kergette: Franciaországiban, majd Berlinben telepedett le. Irodalmi tervei nem teljesedtek sikerré, Goethe nem értékelte — inkább bírálta — színpadi műveit, írásait. Bemutatott drámái sorra megbuktak; ezeket a XX. század színházművészete értékei te újra, s vitte sikerre. A kanti filozófia ingismerése jelentett fordulópontot munkásságában: ez a filozófia szétrombolta benne a világ objektív valóságába vetett hitét, s az erkölcsi cselekvés szabadságába vetett hitet is. Hősei tragikus személyiségek, akiknek cselekedetei önmaguk ellen fordulnak. Műveiben a kor tükröződik. A rövid életű író 1811-ben szeretőjével együtt öngyilkos ságba menekült egy Berlin-környéki kiránduláson. Színművei, keserű vígjátékai ma kedvelt darabjai az európai színházaknak. Az Amph.itryont 1805 6-ban írtis haj, elcsigázott fegyenc- arc, elviselt zubbony. Az arcát rózsaszínűié, az ajkát vérvörösre festette a szakaszvezető, aki minden újoncról készített felvételit, s néhány nap múlva borsos áron tukmálta rájuk a képeket. Az arca most — úgy vélte — még elcsigázottabb, mint egyetlen katonaképén, amit egy ideig megtűrt az iratai között, a gondosan őrzött katonakönyv, szak- szervezeti igazolvány, szakmunkás-bizonyítvány. fcivá- lódolgozó-oklevél társaságában, de sokáig óvakodott attól, hogy újra szemügyre vegye. Végül egy este —kétszer két decit ivott előtte a Halászban — öblös markába vette a képet, és keményen szembenézett vele. Akkor észrevette, hogy a nap és a mosás fokította zubbony szív fölötti zsebéből, mint egy gúnyos fintor, hosz- szú, furcsán kunkorodó cérnaszál lóg ki. Azt eddig még nem fedezte föl. Hirtelen öklébe zárta a képet — az egész teste balerándult —, és apró darabokra szaggatta. Megint a túlsó soi' házait nézte, most azonban nem a frissen vakolt, csicsásra les- tett vaskapuval hivalkodó. Jelenet Az eltört korsó próbájáról ta Kön igjsbergban. A történetet Pia utustól Moliére-en át Giradoux-ig sokan feldolgozták. Kleist művében az a megkülönböztető jegy, hogy hangsúlyossá tette a földre látogató Jupiter magányosságát. Jelentős volt a mű , 1964-es Madách kama- raszínházi bemutatója Pártos Géza rendezésében. Löte Attilával, Dómján Edittel, Garas Dezsővel és Huszti Péterrel a négy főszerepben. Az amazonháborút dolgozta föl Penthesaileia című drámájában; ezt nem játszották még Magyarországon. Helibronni Katica avagy a tűapróba című színművét viszont a televízió jóvoltából megismerhettük. A Homburg hercegét hazánkban először a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszották, jelenleg a Vígszínház műsorán szerepel. Kisregény terjedelmű elbeszéléséből, a Koht- haas Mihályból Sütő András irt önálló, jelentős diámat Egy lócsiszár virágvasárnapja címmel. Magyarországi ősbemutatója Kaposváron volt. Kleist művei közül néhány tehát éppen a kaposvári színház tevékenységének eredményeként került köztudatba. A Homburg hercegiét ás a sütői drámát Zsámbéki Gábor rendezte, a kecskeméti Heilbronni Katicát Szőke István állította színpadra. I, !.. Közművelődés a gimnáziumban Találjon hasznos elfoglaltságot minél több diák! A kaposvári Táncsics gimnázium közművelődési bizottsága l!)75-ben alakult. Tizenkét tanar és nyolc diák a tagja. Céljuknak tekintik, hogy »»nyitottá-« tegyék az iskolát — tehát, ne csak az intézet diákjai vegyenek részt a rendezvényeiken, hanem bárki, akit a téma érdekel. Másik elképzelésük az volt, hogy - minél több diákjuknak találjanak tartalmas délutáni elfoglaltságot, s ezáltal szorosabbá tegyék az iskolák közötti kapcsolatot. Az iskola e célból szocialista szerződést is kötött a TIT megyei szervezetével, a Kilián György Ifjúegymás fejére nőtt, egymással versengő, egymástól mégsem különböző épületeket, hanem a régi túlsó sor házait, amelyek közt zsúpfe- deles vályogépület i>s akadt, de a cseréptetős, téglából emelt házaik is úgy tudtak különbözni egymástól, rhint a gazdáik. Régen lebontották őket, mégis megvannak a gazdáikkal együtt, akiket ugyancsak hiába zárt egymás után koporsóba az asztalos-sekrestyés, és hiába énekelték fölöttük, hogy »»menj alá gyarló testeim.«. Amikor végleg a városba költözött, magával vitt innen mindent és mindenkit, s azóta nem múlik el nap, hogy ne nézne faluja arcába. Ha hazalátogat — évente egysaer-kétszer — neki hiába mutogatják magukat az új házak, az öreg szedres helyén épült ABC-üzlet. az i/.lestelen sírkövekkel hivalkodó temető, nem törődik vele, közömbös számára, ő itthon is csak azt a falut fürkészi. amelyet annak idejen magával vitt innen. Pedig több gonoszság lakik benne. mint jóság. A kukucskálóablakok szemmel vernek, mint a boszorkányok. (Folytatjuk.) sági és Úttörő-művelődé.» Központtal, illetve a mo»i- uzemi vállalattal. A természettudományi foglalkozások legfőbb érdekessége a Táncsicsban, hogy a tanulók maguk készítik és szerkesztik az előadások anyagát, a szaktanár csupán a »»tanácsadó« szerepét tölti be. Legutóbb épp az ismeretterjesztő társaságtól kapott — a tengerek élővilágát bemutató — chafilmek- ből állítottak ößsze egységes műsort. A diákok maguk mondták magnóra a kísérő szöveget, ők állították össee az aláfestő zenét is. A fizikusok kirándulást szerveztek a debreceni atommagkutató-intézetbe, s kétsaer jártak a budapesti planetáriumban. Tervezik, hogy a kaposvári diákokat is megismertetik a fővárosban már nagy sikert káuáltó tézerbe- mu tatóval. A közéleti klub programjában a város, a megye vezetőivel, illetve aíz ország politikusaival való beszélgetés alkotja a foglalkozás gerincét. A honismereti szakkör tagjai néprajzi tárgyú dolgozatokat írnak ae iskolai újságba és a kiüöntoézo megyei kiadványokba. Szerves része az iskola i közművelődésnek a több mint táaenhateaer teösetes könyvtár, valamint az intézmény iskolarádió ja- Ez utóbbi elsősorban az ünnepségek szervezésében és a diákok tájékoztatásában tölt be fontos szerepet. A kulturális témákkal foglalkozó klubok közül kiemelkedő eredményeket ért el a gimnázium énekkara és a diákszénpad. Mindkét együttesnek országos hírneve van. SOMOGYI NÉPLAP (5l
