Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

VÁROSFEJLESZTÉSI KIÁLLÍTÁS Nyílt várospolitika Belső ellenőrzés a mezőgazdasági üzemekben Legyen a döntéselökészités része! A kaposvári . városfejlesz­tési kiállításhoz kapcsolódó előadássorozat részeként tegnap a Kilián György If­júsági és Úttörő-művelődési Központban dr. Kovács Fe­renc. a városa tanács elnö­ke tartott előadást. A zsú­folásig megtelt terem arról árulkodott, hogy sok kapos­várit érdekel á várospolitika, a városfejlesztés megannyi szerteágazó gondja; az is­mertetőt követő kérdések pedig bizonyították: a me­gyeszékhelyen lakók nemcsak passzívan figyelik az ese­ményeket Előadásában a tanácselnök a várospolitikai elképzelések és a városrendezési tervek új elemeit taglalta. Szólt arról is, hogy a jelenlegi koncepció nem szorítkozik már csak Kaposvár területé­re és lakosságára, hanem a várost és környékét egyaránt számba veszi. Kaposváron nem a népszámlálás sze­rinti hetvenöt ezer lakossal kell csak számolni, hanem az ideiglenesen itt tartózko­dókkal és a bejárókkal is — velük a megyeszékhely »napi népessége« százezernél is többre rúg. Ennek megfe­lelően kell tehát fejleszteni a város »szolgáltatásait«: az úthálózatot, a kereskedel­met, a megyeszékhely intéz­ményeit és egyebeket. A városépítésnek az élet­formaváltozás miatt íölbo- rult városszerkezet helyre- állítása is feladata: a váro­si életmódot szolgáló — és helyes irányban befolyásoló — környezetet kell teremte­nie. Mindehhez hozzá tartó-- zik — sa kezdeményezés csírája a jelenlegi kiállítás és előadássorozat —, hogy a városi közösségeket be kell vonni a városalakító mun­kába. A nyílt várospolitika feltétele, hogy a csoportal­kotást a kisebb városi kö­zösségek létrejöttét és véle­ménynyilvánítását előse­gítsék a jelenlegi — és a ké­sőbb létrehozandó — in­tézmények, létesítmények. A megyeszékhely vezetői és a lakosság közti »-kommuniká­ció« elsősorban a tervezés időszakában hasznos; a jel­zésrendszerre azért van szük­ség, hogy a városatyák va­lóban tudják, mit tart jó­nak, mit javasol a közvéle­mény. Négyoszlop«« emelőt helyeztek üzembe a nagyatádi Kom­fort Ipari Szövetkezet autószervizében. Az új emelő segítsé- * gével futóm ubeállítási és műszeres kerékbeállítást tudnak végezni..sőt a zárt technológiás vizsgáztatást is megStöny- nyító. A soproni Afit készítette A szakszervezet és az ipari tanulók Az ifjúmunkás- és szak­munkástanuló-napok ren­dezvényei most, november végén »ritkulnak« már. Több mint egy hónapja kezdődött az eseménysorozat, s a ki­állításokon, ifjúsági találko­zókon és vetélkedőkön kívül minden városban tartottak kerekasztal-beszéligetést is a szakmunkásképzés helyzeté­ről. A múlt héten a megye szakmunkásképző intézeted, a szakszervezeti megyebizott- sagok és az üzemek képvi­selői ültek össze tanácsko­zásra ; a téma a tanulói szakszervezet és az üzemi szakszervezet feladata a szakmunkástanulók érdek­védelmében. Harmincötén tanácskoztak ; az értekezle­ten részt vett Tarr Gyula, az SZMT elnöke is. Egyévi munka tapaszta­latairól számoltak be a résztvevők, a SZOT elnök­sége ugyanis 1979-ben dön­tött a tanulói szakszervezeti alapszervezetek megalakí­tásáról. A szakmunkásképző intézetek küldöttei közül , tőben is beszéltek arról, hogy az általános iskolából kikerülő és szakmát válasz­tó tanulók tudásának szint­je nem megfelelő, alapvető fogalmak hiányoznak isme­reteik köréből. (Ezt egyéb­ként valamennyi tanácsko­zás alkalmával fölvetették.) Bar a szakmunkásképzés személyi es tárgyi feltételei az utóbbi években sokat ja­vultak és korszerűbb az is­kolahálózat is, még bőven vannak gondok. Az egyik ilyen, hogy sok helyütt el­avult gépeken, berendezése­ken gyakorolnak a tanulók, s az üzemekbe kerülve sok­kal fejlettebb technikát, ta­lálnak. Barcson a végző er­désztanulók elhelyezkedese a gond — az egesz Dei»űu~ nántúlnak képeznek szak­embereket, s jóval többet mint amennyit az erdésze­tek igenyelnek ... A szakmunkásképző inté­zetek képviselőin kívül né­hány üzem küldötte is el­mondta tapasztalatait. Be­számoltak arról, hogy a Siófoki Kőolajvezeték-épító Vállalatnál a tanulók nyolc­van százaléka az üzemben marad szakmunkásként is — ez annak köszönhető, hogy a fiatalokkal már tanulóként is sokat foglalkoznak. Tud­ják, hogy tizennégy éves fia­tal még nem .tudatosan lép be a szakszervezetbe, ezért az a céljuk, hogy a képzés három éve alatt megismer­tessék velük a szakszerveze­tet és lehetőségeit. A nagy­atádi Danuviánál a másod - és harmadéves tanulók a gyárban szakszervezeti ta­gok — igv sokkal szorosabb kapcsolatuk a munkahellyel; érdekükben az ottani szak- szervezeti vezetők szólnak, s gondjaik megoldásában is ők segítenek. A tanácskozás szinte va­lamennyi résztvevője el­mondta véleményét, gondja­it, és módszerek tapasztala­tait adták át egymásnak. Ez volt, az első alkalom, hogy a megye valamennyi szak­munkásképző intézetének KlSZ-tapacsadó tanara es szakszervezeti főbizalmija találkozott; egyben ismerke­dés is volt ez. Az értekez­leten szerzett ismeretek a további munkához adnak se­gítséget. Szem előtt kell tar­taniuk. amit a vitaindítóban hallottunk: az ipari tanulók egyszerre diákok és munká­sok, gyermekek és felnőttek, velük megkülönböztetetten kell törődniük a szakszer­vezeteknek. Dr. Kovács Ferenc szólt még az iparfejlesztési és la­kásgazdálkodási gondokról, majd a város és a város környéki pihenőterületekről, a kuliturálódás lehetőségei­nek fejlesztéséről beszélt. Elmondta: az idegenforga­lom bővülésével is számol­nak és a város lakóinak jobb ellátásával is, megadva a le­hetőségét, hogy a hétvégeken helyben is találjanak el­foglaltságot az emberek. Az előadást követő kérdé­sek sora szép reményekre jogosít. Eredményesebb ki­bontakozását azonban nem segítették kellően a beszél­getés irányítói. .1 L. P. Á bányász­ellenállás évfordulóján A karancslejtősi bányá­szok 1944. novemberi anti­fasiszta felkelésének évfor­dulóján a hajdani Gusztáv- akna lejáratánál tiszteleglek a salgótarjáni iparmedence kommunistái és KlSZ-fiatal- jai: megkoszorúzták az em­lékművet a fiatal 'és az idő­sebb munkás-nemzedékek képviselői, köztük a felkelés még életben levő résztvevői, a hozzátartozók. Az obe- liszknél munkásőrök, kato­nák és ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Harminchat eve, 1944. no­vember 23-án mintegy há­romszáz bányász — szembe­fordulva a nyilasok bevonu­lási és kitelepítési parancsá­val — a karancslejtősi bá­nya mélyére húzódott. Csat­lakozott hozzájuk huszonkét honvéd is, akik megtagad­ták a szovjet hadsereg el­leni harcot. A bánya mé­lyén haladéktalanul hozzá­láttak a . fegyveres kikép­zéshez, de árulás folytán felfedezték rejtekhelyüket és könnyfakasztó gránátokkal a felszínre kényszerítették őket. Hét ellenállót a nyilasok és a csendőrök kivégeztek. Hat kommunista bányásznak si­került fegyverrel kitörnie a gyűrűből: ők a környező he­gyekben folytatták a harcot a német fasiszták és hazai csatlósaik ellen. Érdekes vizsgálatot vég­zett a közelmúltban a Mar­cali Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Arra keresett választ, hogy a me­zőgazdasági üzemekben mi­lyen a belső ellenőrzés, es egyáltalán ; mennyire veszik komolyan a gazdaságokban ezt a munkát, 18 népi ellen­őr hét termelőszövetkezetet és egy állami gazdaságot keresett föl. Vizsgálódásuk során kiderült, hogy a két évvel korábban lezajlott el­lenőrzés óta néhány helyen van ugyan ' javulás, összes­ségében azonban nem meg­felelő a belső ellenőrök munkája. A járás három mezőgazdasagi üzemében — a fonyódi, a sávolyi és a tapsonyi tsz-nél — nincs is főállású belső ellenőr. Tudjuk, hogy milyen fon­tos feladat egy üzemben a hiányosságok, hibák gyors föltárása; az. hogy erről a vezetőket időben tájékoztas­sák, hiszen csak így vár­ható változás. Ám ahol a belső ellenőrzésnek csupán a »csirái« lelhetők fel, ott nyilván mindez elmarad. Oldalakon sorolhatnánk azo­kat a hibákat, amelyekre a népi ellenőrök bukkantak I és amelyeknek niegszüntetéj- se egyik feltétele az ered­ményes gazdálkodásnak. Kifogásolható például, hogy a munkatervek általában nem tartalmazzák az árellen­őrzéssel kapcsolatos felada­tokat, a komplex jellegű vizsgalatokat és utóvizsgála­tokat. A lengyeltóti tsz pél­dául az idén a hat ágazat közül csak az épitőrészleg átfogó ellenőrzését végezte el.., A vizsgálati jegyzőkönyv­ből egy mondat külön fi­gyelmet érdemel: »Kevés helyen találkoztak a népi el­lenőrök a munka- és üzem- szervezést gátló körülmények feltárásával.« Azaz: a belső ellenőrzés ezzel nem törő­dött. Különösebb kommentár nem kell hozzá. Csupán annyit jegyzőnk meg: mél­tán hihetnénk, hogy a je­lenlegi gazdasági viszonyok között a helyes munka- és üzemszervezés döntő fel­adat. Épp ezért meglepő, hogy jó néhány tsz-ben ezt mellékesen kezelik. A másik gond a belső el­lenőri jelentésekkel van. A »házi vizsgálatok« egyik fő célja, hogy olyan informá­ciókhoz juttassa a gazdasá­gi vezetőket, amelyek meg­könnyítik a döntést. Csak­hogy a szövetkezeteknél épp ez marad el. A tapsonyi tsz-nél az 1979-ben végzett vizsgálatok egy részét csak füzetben vezették, a leadott jelentésekről másolat nincs; elmaradt az 1979. évi mérleg ellenőrzése. Lengyeltótiban a vizsgálatok egy részéről a szövetkezet elnökét csak szóban tájékoztatták, a hiá­nyosságok észlelésekor a belső »"enölök alig-alig ja­soltak felelösségrevonást. A Böhönyei Állami Gazdaság ellenőre nem tesz javasla­tot minden esetben a hiá­nyosságok megszüntetésé­re... Egyszóval: a belső el­lenölök munkája csak rész­ben segíti a gazdasági tevé­kenység javítását. Pedig ez volna az egyik legfontosabb feladata. Az is megesik, hogy a bel­ső ellenőröknek más jellegű megbízatásoknak is eleget kell tenniük, s ez akadá­lyozza őket abban, hogy a munkaterületükön megfele­lő színvonalon dolgozzanak. Nem jó a belső ellenőrök és az ellenőrző bizottság kap­csolata sem. Ritkán végez­Amikor a megyei közleke­désbiztonsági tanács munká­járól beszámolunk, a társa­dalmi aktivisták tevékeny­ségét méltatjuk. Olyan em­berekről van szó, akik sza­bad idejük egy részét a közlekedési balesetek szá­mának csökkentésére, a köz­lekedési morál javítására fordítják. S egyre többen vannak, hiszen az Idén a megyei mellett megalakultak a járási és a városi közle­kedésbiztonsági tanácsok is. De mit tehetnek a biz­tonságos közlekedésért? Arra törekszik mindenki, aki járművel közlekedik, hogy ne érje baleset, és ő se okozzon szerencsétlenséget. Ez általános vonás. Akik azonban a közlekedésbizton­sági tanácsok munkájában is részt vesznek, ennél jó­val többel tesznek. Például egy KISZ-bizottság nutnka­nek közős ellenőrzést: ak­kor is elsősorban pénztárel- lenőrzés vagy a bizonylati fegyelem vizsgálata, esetleg a leltározás a cél. ­A vizsgálati programokban sincs egységes gyakorlat. Egyik helyen csak általános szempontokat ad, másutt a komplex vizsgálatok alkal­mával készítenek ilyet, a harmadik helyen a szövet­kezet elnöke a feladatokat szóban határozza meg. Ugyanakkor föl kell figyelni arra az ellentmondásra, hogy a vizsgált gazdaságok mind­egyikében fontosnak tartják a belső ellenőrzést, a veze­tők véleménye szerint a gazdasági építő munka során elengedhetetlenül szükséges és hasznos információkat ad ... Az értelmezéssel tehát nincs baj. Gond van azon­ban az ellenőrzés színvona­lával. Ezen kell változtatni — hogy a belső ellenőrzés valóban betöltse szerepét. Mert azzal, hogy van ellen­őri státus, még nincs ellen­őrzés, s attól még nem jobb a munka sem. A közlekedés társadalmi munkásai A zamárdi hurkagyár Minden művelethez érteni kell Kezdetben volt a hurka és a kolbász, meg némi füs­tölt áru. Négy-öt ember munkájának eredménye. . — akár így is hirdethetnék a siófoki Sió Tsz zamárdi húsüzemének nyolc évvel ezelőtti helyzetét Évente ezer—ezerkétszáz sertést vágtak akkoriban, ma már tíz—tizenkét dolgozót foglal­koztatnak, három—három és fél ezer sertést vágnak es dolgoznak föl évente, Ti zen - két millió forint az üzem termelési értéke. A válasz­ték: májas és vereshurka, sütőkolbász, májpástétom tizenkétféle füstölt áru. A piac: szezonban a tsz nyolc pecsenyesütőjét látják el — ilyenkor csak kettő árusít; szállítanak a siófo­ki és a tahi áfész, valamint az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat boltjaiba; a. szé­kesfehérvári és a tabi Vi­deoton üzemi konyhájára . . . összesen hatvan—hetven mázsa áru hetente. A »slá­ger« a hurka és a kolbász A minőségről annyit: még a?. Alfóidról is jönnek a maszek pecsenyesütők, vá­sározók, a heti húsz—húsz mázsa háromszorosa is el­kelne. csak győznék ... Az üzem pillanatnyi hely­zete: november közepéig földolgozták a tervbe vett 2800 sertest, a többi ,mar »plusz*, út fiatal Műeuaim­kás érkezett az Idén Ka­posváritól. mert vonzó az itteni munka. Egyrészt mert változatos: valamennyi mű­velethez ertem kell. más •észt, rílert. a teljesitménytö függ a bérezés. Ilyenkor tót ezer forint körül van a fi zetés, a nyári »hajrában- csak többet lehet keresni. Gondok: egyéb eszköz hí­ján máig is vállon szólítják az udvarvégi vágóhidtól a\ fél sertéseket. A mostani fel­dolgozó kapacitás kétszerese a hűtőének; jövőre épül az hütő — azzal négyezer ser­ies lelctüi&ozdáára vákk kalmassá az üzem. Ugyan­csak a jövő évtől dolgozik az új töltőberendezés. Eme­li a költségeket, ltogy nincs negoldva a csatornázás, így létről hétre »szippantani« cell. S ami zavarja a kör- tyéken lakókat: »szagos« a termelés — a közeljövőben lakott területen kívülre kell telepíteni az üzemet. Bár ez íem jelent különösebb gon­dot. hiszen amúgy is tervbe vették egy új, korszerű és nagyobb kapacitású »hurka- gyár« létesítését a temielő- súróvetkezet vezetői. társa üzemi, iskolai K1SZ- titkárokkal találkozik, es se­gítségükkel sole száz fiatal­lal tart kapcsolatot ; előadáso­kat szervez, szabályokat ma­gyaráz, szakembereket von be egy-egy vitás kérdés megbeszélésébe. A pedagó­gusok naponta beszélhetnek — ha csak néhány percig is — közlekedési kérdésekről a tanulókkal, hogy a gyei-me- kek megismerjek és alkal­mazni tudják a szabályokat. Szép számmal vannak olvan aktivisták, akik nagy gépjárműparkkal rendelkező vállalatoknál — Volán, KPJVI, Ati — dolgoznak. Nem keli különösebben hangsúlyozni, milyen sokat tehetnek ők a balesetmentes közlekedé­sért. De akadnak, akik egy­szerűen a munkahelyükön, munkatársaik körében szer­veznek előadásokat, .végez­nek felvilágosító és propa­gandamunkát. Néhol azt kérdezik, hogy mindez mit ér. Igaz, mun­kájuk eredménye közvetle­nül aligha mérhető, sokszor még megértésre sem talál­nak : amolyan minden lében kanál embereknek tekintik őket, akik fölöslegesen »-nyü­zsögnek«. Ese ten kén t va lóba n úgy látszik, hogy fölösleges, hiszen a meghirdetett elő­adásokon nincs közönség vagy az ott elhangzottakat nem veszik komolyan. Sze­rencsére ez a ritkább eset ; a gyakoribb az. hogy érzé­kelik igyekezetük eredmé nnét. Ezért nem elhanyagolható az a társadalmi munka, amit az MKB aktivistái végeznek. Egy-egy jól sikerült rendez­vény után vagy amikor ar­ról számolhatnak be. hogy segítségükkel biztonságo­sabbá tették valahol a köz­lekedést — javaslatukra megváltozott a forgalmi rend. új csomópontot építet­tek ki, lámparendszert he­lyeztek üzembe —, újra nagy lendülettel dolgoznak. Számukra egyetlen elisme­rés, ha látják munkájuk eredményét. És az, hogy egy-egv időszak közlekedési helyzetének értékelésekor azt hallják, csökkent a balesetek száma. Fontos, amit tesznek; nél­külük a közlekedési szervek nehéz helyzetben volnának. S egy kicsit több megértés­re és segítségre is szükségük lenne. Akkor talán még ke­vesebb tragédia történne út­jainkon. SOMOGYI NÉPLAP I. £ B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom