Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Harmincéves a Somogy-Zala megyei Füszért högő motorú gépkocsi fuva­rozta az árut a boltokba, üz­letekbe. Napjainkban 100— 120 egyenként öttonnás gépkocsi dolgozik, 'naponta átlag 2,6 fórdulóval és ugyanennyi gépjármű hozza az árut a fiókokba. Üj raktártelepeket hoztak létre, Siófokon, Bog- lárlellén, ítagykanizsán és Zalaegerszegen, korszerűsö­kát. s miiDden beosztásba» — az előírásnak megfelelően — megfelelő szakmai és politi­kai végzettségű emberek irá­nyítják a munkát. Az alapí- tótagok és az utánuk követ­kező generációk munkájuk mellett, igen kemény tanulás­sal szerezték meg a fontos szakmai és politikai ismere­teket. Kialakult tehát egy egysé­ges karakterű, szervezett vál­lalat, mindenütt rend és tisztaság van, s a dolgozók és vezetők szakképzettségük­ben korrektséglükben jól képviselik a szocialista ke­reskedelmet. A tervszerű utánpótlás megszervezésének eredmé­nye, hogy ma a Fűszért fiatal kollektíva, átlagéletkoruk 32 év. Jelen­leg is töb mint százan ta­nulnak a vállalat költségén egyetemen, főiskolán, közép­iskolában, szakmunkáskép­zőben. Dolgozóik munkáját számos kitüntetés, jutalom ismeri el. Eddig 21-en kaptak kormánykitüntetést, 170 bir­tokosa van a Belkereskede­lem kiváló dolgozója kitün­tetésnek, 92-en vehettek át honvédelmi érdemérmet és 640-en lettek kiváló dolgo­zók. Maga a vállalat pedig 1954—79 között 23 alkalom­mal kapott magas állami és ágazati kitüntetést. Harminckét olyan alapító tagja van a Fűszértnek, akik jelenleg is dolgoznak. Mind­egyikük vezető munkakörben yan, a felső és középvezetők az alapítókból nevelődtek ki. \ Ami a következő évek munkáját illeti, mind na­gyobb figyelmet szentelnek annak, hogy még rugalma­sabbá, szervezettebbé vál­jon a vállalat. A korábbiak­kal szemben — a változó körülmények miatt — nem elsősorban az ^áruforgalom flhslfnSnc £v — éppen egy generációnyi idő. Harminc ér az ember életében még ifjúkor. Harminc év egy nagytváJ lalatnál — történe­lem. E történetet rögzítő könyv lapjai sűrűn vannak írva, s a betűikbe foglalt események mindenkit érin­tenek. Mindannyiúnkat. Ta­nulságos a lapok forgatása: egy szocialista nagyvállalat megalakulása, talpraállása, növekedése-izmosodása, s munkájának .sokszínű kitel­jesedése tárul elénk. Ma négymilliárd forint értékű árut — élelmiszert és háztartási, vegyipari ■ cik­keket — forgalmaz a So­mogy—Zala megyei Fűszért. Tevékenységében megtalál­hatók mindazok a jellem­zők, amelyek alapján kor­szerű, dinamikus szervezet­nek szoktuk neyezni a ha­sonlóan gazdálkodó vállala­tokat T 1949-ben, az államosítá­sok idején alakult meg a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat Célja az volt hogy a megteremtett munkásha­talom, a szocialista átalaku­lás érdekeinek megfelelően Molnárkocsitól a gépesített adatszolgáltatásig Emberközpontú intézkedések — Százan tanulnak tovább üdülő­és idegenforgalom Jól áttekinthető az áruk tárolása dött a barcsi fiók. Meg­kezdődött a vállalat életé­ben igen nagy jelentőségű kaposvári élelmiszer és ve­gyi fiók építése, mintegy 100 milLiós beruházásként. Az első ütem egyébként már el­készült. Sok más beruházás­tól eltérően az az építkezés nemcsak a mának, hanem a jövőnek is szólt. A fióképü­let megjelenése, berendezése, szociális helyiségei a követ­kező harminc év igényeinek is megfelelnek. Az építkezés a következő tervidőszakban is tovább folytatódik. Ezek a fiókvállalatok ön­álló üzemként dolgoznak: évente 500 millió — 1 mil­liárd körüli forgalmat bo­nyolítanak le. A legkisebb fiók létszáma annyi most, mint az alapítást követő években az egész vállalaté volt. Az ötvenes évek elején a vállalat vagyonát másfél millió forintra * becsülték. Most áruban és eszközben több, mint 400 millió fölött rendelkeznek. 350 millió fo­rintos árukészlettel dolgoz­nak. 32 napos forgási sebes­séggel. Valamikor kivételes eset­nek számított, ha valaki érettségi bizonyítvánnyal a zsebében kopogtatott a vál­lalatnál felvételt keresve, legnagyobb tekintélyt azok élveztek, akiknek kereskedő- segédi képesítésük volt. Ta­nulásra, továbbképzésre nem nagyon volt. idő. Ma már egyetemet, főiskolát végzett emberek irányítják a.mun­növelése a céljuk, hanem a munka gazdaságosságának fokozása, a pontos, napra­kész szállítás. Cél, hogy mindazok az áruk, amelyek beszerezhetők és a vállalat raktáraiban vannak, a kis­kereskedelemben -y, diffe­renciáltan — folyamatosan megtalálhatók legyenek. To­vábbfejlesztik a gépi adat­szolgáltatást. Fölismerték, hogy a legnagyobb tartalé­kok az emberek munkájában találhatók. Ez a fontos em­beri tényező (akarat, érte­lem, munkakedv) a záloga a kereskedelmi intelligencia további növelésének. A Fűszért munkáját ele­mezve így foglalta össze ta­pasztalatait Molnár Károly belkereskedelmi miniszter- helyettes tavaly: »Ennek a vállalatnak sincs több pén­ze, az élet nehézségeivel is ugyanúgy találkoznak, mint a többiek. A vezetők felfo­gása azonban — a párt po­litikájával megegyezően — rendkívül emberközpontú«. S ezt — szintén a tava­lyi vizsgálat megállapítása szerint — a vállalat minden helyiségében, zugában meg­találja a látogató. A forma, a külső egy Idő után a bel­sőt, a tartalmat is alakítja. S mindennek érvényesülését tervezik a jövőben is. (X) meg országszerte a megyei fűszer- és édesség-nagyke­reskedelmi vállalatok. Kik kezdték itt a munkái? Az akkori magyar társada­lom szinte minden osztályá- nak-rétegének képviselői. Kereskedősegiédek, ügynökök, tisztviselők, háziasszonyok, iskolából frissen kikerült diákok, földművesek, ház­tartási alkalmazottak, jogá­szok, voit nagykereskedők, de akadt volt csemegebolt tulajdonos, világháborús ül­dözött. E munkának, a fris­sen kialakult vállalati kere­teknek kellett a sokarcú, sokféle indítékú társaságot kollektívává gyúmiok. Elősegítette e kívánatos közösségi érzés kibontakozását, hogy az új szervezet dolgozói — a mi­nisztériumi beosztottaktól a fiókok, s a vállalati központ minden alkalmazottjáig — tegező viszonyt alakítottak ki, ezzel is jelezve: f öloldód ­ezékben 45 emelővillás tar­gonca, 150 hidraulikus eme­lő, 50 ezer rakodólap, 10 ezer rakonca, 1600 konténer, 800 rolly-kocsi és közel 800 irodagép segíti mind az anyagmozgatást, mind pedig az irodai munkát. A szám­lázást és az árunyilvántartást is számítógép végzi. Valamikor 25 lovaskocsi, később pedig 3-4 rossz, kö­Nagyüzemi árumozgatás az áruk új .típusú elosztásá­ban végezze a maga felada­tát. Egy év múlva fölmér­ték, hogy az erők és esz­közök összpontosítása job­ban segítheti ezt a munkát, s 1950-ben így alakultak tak. eltűntek a múlt rang- különbségeiből épített oly merev válaszfalak. Számos új fogalommal, ki­fejezéssel, módszerrel ismer­kedett. meg a vállalat kol­lektívája ezekben az évek­Mind nyilvánvalóbbá vált az is, hogy a kis vállalatok nem tudnak megfelelően fej­lődni. Ezért a minisztérium­ban 2-3 megyei vállalat ösz- szevonását szorgalmazták, hogy így koncentrálják az erőket és a fejlesztési lehe­tőségeket. Az ekkor kezdődött folya­mat 1965-ben ért véget. Elő­ször az Udülőellátó Vállalat olvadt a somogyi Füszért vállalatba, majd egyesült a Somogy és a Zala megyei vállalat is. 1965-ben a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat fiókjai is beolvad­tak. s így alakult ki a vál­lalat mai szervezete, kapos­vári központtal. Az átszervezési elképzelé­sek helyességét az élet iga­zolta. Ma már viiágos, hogy az akkori kis vállalatok a gazdaságirányítási rendszer változása után magukat fenntartani,’s feladatukat a mai színvonalon teljesíteni aligha tudták volna. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru l.ye. 54. Az orrához. 56. A no­bélium és az oxigén vegy.1ele. 58. Annyi mint rövidítése. 59. Ketezer római számmal. , N. B. Beküldési határidő: 1980. no­vember 27.. csütörtök. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, s Írjak rá: ..Felnőtt­keresztrejtvény” ! Mült heti rejtvényünk helyes megfejtése: Két halálfa Kiskun­halas mellett. Normafa, A szil, A Kisfaludy diófa. Arany töl­gyei. Mezei 1',har Clerhart Holtz-Baumert: Autó­stoppal a tengerhez című köny­vet nyerte: fekete Márta (Ka­pád). Rácz Károly (Kaposvár), Bubelényi Klára és Kővári Ka- • talin (Boglárlelle). ellátásában. Munkájukat az országnak e kiemelkedő ide­genforgalmi területén száz­ezrek teszik mérlegre min­den szezonban. Megtanultak kereskedni külföldi vállala­tokkal is. Eredményesen kö­töttek szerződést —- a kisha- tármenti árucsere keretében — jugoszláv vállalatokkal, s volt olyan év, amikor cáak ebből 1 millió dollár ‘forgal­mat értek el. Az alapításkor, s még az­után hosszú évekig hiány­zott a raktárakból (éá bol­tokból) vagy kuriózumnak számított a narancs, a cit­rom, a kakaó, a különleges italok, a pezsgő, a kiváló hazai és külföldi kozmetikai termékek, s a külföldi fo- ‘gyasztási cikkek többsége. Soszor még 15 deka zsírért, fél kiló cukorért, vagy egy doboz májkrémért is sorban álltak az emberek. Ma közel 220 vagon kávét, 80 ‘kamion banánt, 250 vagon narancsot, 800 millió forint értékű édességet, 1 milliárd forint­nyi kozmetikai cikket, ház­tartási és vegyiárut, 60 mil­lió forint értékű bort, 50 mil­lió palack üdítőitalt szállí­tanak a kiskereskedelembe —, hogy csak a legjellem­zőbbeket említsük. Az ötvenes években az anyagmozgatás legmagasabb technikája a zötyögő molnár­kocsi volt. Nem nagyon is­merték az adminisztrációs munkát megkönnyítő iroda­gépeket sem. Ma már 34 ezer négyzetméter alapterületű korszerű raktáruk van. S Az \ ellenforradalom után, a javuló gazdasági helyzet, a növekvő ipari termelés új helyzet elé állította a válla­latot. Az egyszerű elosztás helyett meg kellett tanulni a kínálatot, értékesítést. Száz éve, 1889. no­vemberében szüle­tet AleKSzandr Áléit- szandrovics Biok orosz költő, a szimbolista líra ki­váló képviselője. A rejtvényben Ne hívj című versének két sorát rejtettük el. VIZSZlNTEb: 1. Az Idézet első sora (Zart betűk: A, S, G, D, G.) 13. Pa­rancsot ad. 14. Gö­rögkeleti szentkép. 13. Lóverseny mű­szó. 16. tengeri rakfajta. 17. A ru­hát tartja ' névelő­vel. 18. Spanyol Já­nos. 19. Népmese! alak. Mihök párja. 20. Telket övezi, névelővel. 22. TAA» 23. Beszél a kutyus. Kismotor és Gépgyár. 25. Hatá­rozó rag. 26. Az ezüst v egy jele. 27. Névelős lőszertartó. 29. Orosz uralkodó volt. 30. Megleli a célhoz vezető utat. 32. Ütővel játszott régi játék. 33. Értel­mi belátásból faka­dó érv. 33. Müveï- tető képző. 36. Rész­vények szelvénye. 37. Nemet koreog­ráfus és táncos (Kurt). 38. Az USA# egyik szövetségi ál­lama. 40. Az NDK hírügynöksége. 42. Kossuth-dijas ba­lett-táncos (Viktor). 43. Tokaj Kupa. 45. Téli csapadék. 46. A versenytáv vége. 48. Szór. 49. Becézett Mária. 50. Ferencesrend tagja. 52. A virág ..lakása'’. 53. Lenyújt. 55. San . . . —• fürdőhely az olasz Riviérán. 56. Ösztökél. 57. NSZK-beli, luxemburgi és norvég gépko­csik jelzése. 58. Északi férfinév. 59. Gleccser hordaléka. FÜGGŐLEGES: í. Lágyít. 2. A dolgok megtörténte után. 3. Szi­getcsoport a Csendes-óceánban. 4. Híres magyar labdarúgóka­pus volt. 5. Kamionokon olvas­ható rövidítés. 6. A? asztácium vegyjele. 7. Pénzt ad ki. 8. Ti­nóból lesz. ha tanul. 9. Író, hírlapíró. a Hét novellistája (Károly. 1874—1015). 10. Aden azonos hangzói. 11. Eladó. 12. . . . Silvia — Romulus és Re- hús anyja 17. Dacos. 18, 1 viz Átadás előtt az új vegyiáru raktár kevés szaktudással, valódi nagykereskedelmi ismeretek nélkül, de annál lelkesebben kezdték a munkát. Ma közel ezer vállalati dolgozó, ki­emelkedően jó munkakörül­mények között, napi 8 órai munkát végezve, magas szak­mai és iskolai felkészültség­gel dolgozik. Hol vannak már a régi, porló falú ven­déglők, kávéhézak, egészség­telen raktárak, a gyalulatlan deszkából összetákolt íróal­kalmatosságok ? Ma szinte senki sem emlékszik rájuk. Az induláskor évi forgal­muk 45 millió forint volt. Ezt csaknem százszorosára sikerült emelni. Élelmiszer és a vegyi szakmában kö­zel 10 ezer féle árucikket hoznak forgalomba. Ezek­nek a többsége ma már él­vezeti cikk, s nem közvet­lenül az élet- fenntartását, hanem az élet élvezetét, a választékot, az életszínvonal növekedését szolgálják. Bővült a vállalat szakmai profilja. Szerepe nélkülöz­hetetlen á Balaton déli partján az ben. ezek elsajátítása, jobb tudása segítette a lendülete­sebb munkát. Ilyenek: terv­gazdálkodás, normarendszer, munkaverseny, újítómozga- lom, piárosverseny a társvál­lalatok között, szeminárium, népnevelés, falujárás stb. A forgalmazott cikkek száma folyamatosan bővült, emelkedett. Kezdetben 100— 150 féle árut szállítottak az üzleteikbe, később évről év­re nőtt ezek száma. A pót­kávé mellett lassacskán meg­jelent az igazi, a citrompót­lóval együtt néha déligyü­mölcsöt is lehetett kapni,_a »reggeli ital«-t kezdte ki­szorítani a kakaó, s nugát­áruk mellett csokoládét is lehetett vásárolni. Nagykereskedelmi Vállalat fejlődésének mutatószámai impozánsak. Még inkább látszik azonban a megtett út, ha összevetjük mindaz­zal, ami az elmúlt három évtized alatt történt Harminc évvel ezelőtt a jelenlegi vállalat alapítói közel százan, irigylésre mél­tóan fiatalon — 20 év kö­rül volt az átlagéletkor — szilárd halmazállapota. . 20. Fél­drágakő. 21. tjzemi karbantartó szervezet. 23. Behálózzak a vi­lágot. 25. Szelő. 26. Az idézet második sora (zárt betűk: Z, O, F. Y. E> 27. Fizetnie kell. 28. Tettekre buzdító. 29. Kicsi kerek kenyér. 30. Három'a’to- mos oxigén. 31. Talál. 32. Fő­városunk egyik része. 14. Édes mártás. 36. Nagy német filozó­fus. 39. Nagy síkság. 41. Pa­ripa. 43. Albánia fővárosa. 44. Hangot ad a zár. 46. Corneille drámáin. 47. Magyar származá­sú amerikai színész (Peter). 48. Húsvéti tolás jelzője. 49. -Köz­ség Borsod— Abaúí— Zemplén megyében. 50. Nobel-diias ne­met író. 51. Mozog a föld. 52. Szoknya rancba szedett szegé­Blok-évfordulón

Next

/
Oldalképek
Tartalom