Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Búcsú az egységtől Meghatott pillanatok. A Tóth Lajos mártír nevét vi­selő nagyatádi rnunkásöregy- seg búcsúzik parancsnoká­tól. a nyugállományba vo­nuló Marosi-Meiszterics Jó­zseftől. Attól a kommunis­tától. aki egyik szervezője, alakítója volt a munkásőr­ségnek, s kezdettől, 24 évig parancsnok. • — Testületünk egyik kivá­ló tagjától, alapító parancs­nokától köszönünk el — mondta Zsók Ferenc megyei parancsnok, akinek szavai nyomán fölelevenedtek a 30 évvel ezelőtti események. Azok a napok, amikor .a mindössze hat elemit végző vései parasztfiú, Marosi Jó­zsef — öccse példáját követ­ve — katonatisztnek jelent­kezett. Nem volt könnyű a fegyveres szolgálat, főkéní nem volt könnyű Marosi Jó­zsefnek. Sokat kellett tanul­nia, hogy becsülettel, kom­munistaként tehessen eleget hivatásának. Tisztiiskola, - az általános hetedik és nyolca­dik osztálya, gimnáziumi érettségi, esti egyetem, fő­tiszti iskola, s ezek mellett a fegyveres szolgálat, s más p á r tm egbí zat á s. Gajdos László, a Nagyatádi Já­rási Pártbizott­ság első titkára hosszú évek kö­zös munkájának tapasztalatait, a búcsúzó parancs­nok fáradhatat­lan tevékenysé­gét sorolta. Az­után a helyébe lépő utód, Darázs Sándor, az új pa­rancsnok. majd a mur-kásőrök ne­vében Szikinger Mihály beszélt. — Emlékszik, parancsnok elv­társ? Hogyne emlé­kezne. Hiszen itt vannak a búcsúz­tatására fölsora­kozott egységek­ben azok, akikkel kezdetben és sok­sok évig együtt szolgait. Akik ott voltak vele meg a határőrökkel a Háromfa környéki erdőkben, amikor együtt vívták a tűzharcot a külföldre szokni akaró bű­nözőkkel. S itt vannak a város, a járás üzemelnek, a tanácsoknak s a pártszerve­zeteknek a vezetői, a fegy­veres testületek képviselői, akikkel sokat és eredménye­sen dolgozott együtt. Válaszolni kellene a mél­tató szavakra. Elmondani a hetek óta megfogalmazott gondolatokat. Nehéz azonban beszélni, amikor elköszön azoktól, akik sokat, mindent jelentettek a számára. — Köszönöm. Büszke va gyök, hogy ennek a testület­nek lehettem a tagja, munkámmal hozzájárul hát­tá m a nagyatádi munkásőr­ség tekintélyének növelésé­hez. Beszélni kellett volna ar­ról a felejthetetlen pillanat­ról, amikor 1958-ban fölvet­ték Tóth Lajos mártír nevét, s átvették a cérnagyár dol­gozói áltál adományozott csapatzászlót. S arról, hogy a Tóth Lajos egység nyerte el elsőként a megyei pa­rancsnokság vándorserlegét. Marosi-Meiszíerics József igyekezett becsülettel helyt­állni, erről vallanak kitün­tetései. Árvízvédelmi emlék­érmet kapott az 1955 telén a Duna menti falvak lakos­ságának nyújtott segítségért. Harcolt a karhatalomban 1957-ben a rend, a biztonság megszilárdításáért, erről vall a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékérem. A Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Közbiztonsági Érem arany fokozata, a Munka Érdem­rend ezüst fokozata, s a Vö­rös Csillag Érdemrend kö­vetkezett ezután. Egyenru­háján ott sorakoznak a Szolgálati Érdemérmek. s ehhez most nyújtották át a 30 évi szolgálat után járót. Alapító parancsnoktársai í nevében Varjú Márton sió- I foki parancsnok nyújtott át ajándékot. Bizonyára leg­szebb emlékei között őrzi majd. Szál ai László Vús,­Csövek, különleges rendeltetésre Magas minőségi követelmények Jelentős fejlesztés kezdő­dött 1979 elején a siófoki Kő­olaj vfezeték-építő Vállalatnál. A több száz millió forintos beruházás költségeinek egy­ötöde az építés. Az ipartele­pen már áll a vailalat új üzemcsarnokának Conder-tí- pusú acélvázas szerkezete: több munkafázist telepítenek majd át ide a másik nagy üzemcsarnokból. Ezzel kedve­zőbbek lesznek a gyártási körülmények a T-elágazások, 1980: Egy perc nyereség EGYMILLIÓ FARMERNADRÁG Marcaliban a farmergyár- ban augusztusban — a kar­bantartások miatt — »kény­szerszünet« volt. Egy hét után a munkások visszatér­tek a régi ritmusra. Most 17 perc alatt készül el egy nad­rág. 1980 tehát egy perc nyereséget hozott: tavaly év végén még tizennyolc per­ces átfutást mértek. Azt is elmondták a gyárban, hogy most már minden másodper­cért meg kell küzdeni, fél­negyed perc csökkenést ilyen tempó mellett nehezebb el­emi, mint amikor 30 percről húszra mentek le. Tavaly 961 ezer Levi's készült el * a gyárban, az idén egymilliót irányzott elő a program. November 19-én a 915 883. darabnál tartattak, és ez biztonságérzetet ad a gyáriaknak. A szervezett munka miatt itt könnyű »jó­SOMOGYI KRÓNIKÁJA Ha hajnalonta enyhe dér is volt, de az elmúlt héten kellemes őszelői időnek örül­hettünk. Lassan megtanul­juk. hogy az időjárás rend­hagyó fordulatain nem sza­bad csodálkoznunk. Novem­ber utolsó előtti hetében mértünk ti zenhat-ti zennyolc fokokat, volt villámlás, mennydörgés, ml több még jégeső js Kadarkút, Lábo'd környékén. És mindez a hó­nap eleji, túlságosan korán beköszöntött havas tél után. Nem egy helyen két és fél, három hetes kényszerszünet után folytatták a mezőgazdasági üzemek a még visszalevő, a naptárt tekintve rendkívül sok feladatukat. Ahogy So- mogyszilben, Nagyberkiben is történt, nagyon sok szö­vetkezetben november else­jén álltak le a vetőgépek és csak a hét második felében indulhattak újra, az igen rossz talajviszonyok miatt. Nem kis kockázatot jelent november második felében búzát vetni, gazdaságaink azonban szinte kivétel nél­kül vállalják ezt a kockáza­tot. hiszen a jövő évi ke­nyerünkről van szó. Hallat­lanul nagy erőfeszítés kísé­ri a másik jelentős árunö­vény, a cukorrépa szedését. Nem egy helyen gép vontat gépet, kétszeres erő, energia kell a termés mentéséhez, de a hét végéig még így is csak a feladat nyolcvan szá­zalékával sikerült végezni. Ez a november végi tavasz arra viszont nagyon jó volt, hogy ezen a héten végre befejeződött a szüret. Akik hóval, sárral, széllel birkóz­tak, azok tudják igazán, mit jelentett az idén ez. az egyébként annyi anekdotá­val, romantikával övezett munka. Amíg figyelem, szinte minden mozdítható kézi és gépi erő a még vissza levő, nem kevés feladat elvégzé­sére összpontosul, az irodák­ban az íróasztalok mellett a holnappal, a jövővel fog­lalkoznak. Az új szabályo­zók, árváltozások ismereté­ben formálják a jövő év, il­letve a következő középtá­vú terv céljait. Nemcsak a mezőgazdaságban, minden gazdálkodó egységnél. Szá­mos tény utal arra, hogy a partnerekkel való együttműködés továbbfej lesztésének gazda­sági életünkben fokozódik a jelentősége. Ehhez a héthez fűződik egy másik, a lakosság érde­keit szolgáló együttműködés kezdete. Szerződést írt alá az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége és a kisiparosok megyei elnöksége, azzal a céllal, hogy a szolgáltatások javítása érdekében összehan­golják munkájukat a Ka­posvári Építőipari Szövet­kezet és a helybeli építő- és szakipari tevékenységet foly­tató kisiparosok. A megyeszékhely lakóinak közvéleményét kétségkívül az elmúlt héten az ifjúsági házban levő városfejlesztési kiállítás és az ehhez kap­csolódó rendezvén y sorozat foglalkoztatta. E héten kez­dődtek meg és még a jövő héten folytatódnak a város jövőjével összefüggő előadá­sok, viták, ahol — de azon kívül is — módja van min­denkinek elmondani észre­vételét, véleményét. Ezen a héten a Kis,gáti városrész rendezési terve, Kaposvár közlekedésének jövője, a ga­rázsváros kialakításának koncepciója, a környezetvé­delemmel kapcsolatos elgon­dolások kerültek — többek között — »napirendre«. Az ifjúsági ház egy má­sik rangos eseménynek is otthont adott a héten : itt rendezték meg negyedszer a somogyi levéltári napot. Nemcsak egy év. hanem a levéltár szocializálása óta el­telt három évtized tapaszta­latait vették sorra és a ta­nulságok alapján méltán ál­lapították meg. hogy a tudo­mányos kutatás és az okta­tás gyakorlata folyamatosan közeledik egymáshoz; a so­mogyi levéltár és az iskolák egvüttműködéséf országos példának tekintik hazánk­ban. Iskolát és országos példát említettem — valójában en­nek tekinthető a marcali művelődési ház gyermek- műhelye is. A z agyagozás. a szövés. a vesszőfonás, a textilfestés »tudományával« foglalkozó gyerekek a hét végén Nyíregyházán mutat­koztak be a tanárképző fő­iskola leendő pedagógusai, népművelői előtt. A szabad idő értékes, szép hasznos el­töltésének példája az. amit a művelődési ház gyermek- műhelye végez. V őrös Márta i solni«: meglesz a terv, sőt a brigádok két százalékos terven felüli vállalásukat is teljesítik. Mégpedig úgy, hogy december huszonne­gyedikén dolgoznak utoljá­ra az idén, és csak, 1981. január másodikén kezdik is­mét a termelést, A kieső na­pokat előre ledolgozzák sza­bad szombatokon, de túlórá­zásra nem lesz szükség, ez ebben a gyárban ismeret­len fogalom. A Május 1. Ruhagyár mar­cali gyáregysége az idén huszonöt végzett szakmun­kással erősödött, ök 2—3 hó­nap alatt elérték az első pillanattól itt dolgozó gárda teljesítményszintjét, sőt a legjobbak már egy hónap múltán átvették ezt a rit­must. Az amerikai módszert először elsajátított munkás- gárda hetven százaléka ma is a gyárban dolgozik, s a növekvő teljesítménnyel egyenletesen nő a keresetük is. Jövőre újra egymillió da­rabot ír elő a program; a farmergyár az idén »beállt« az optimális teljesítmény­szintre, ezért nem terveznek már jelentős termelésnöve­kedést. a csőszűkitők, az ívcsövek és az egyedi darabok készítésé­hez. A vállalati fejlesztés azt a célt. szolgai ja, hogy a magyai nehézipar igényeinek meg­ttíltílO Csöveivel lu-, ii-iiv gyártani. Ezek az dCei- áruK, a vegyi-, a szén­hidrogén- es az erőmű- ipar különleges igényéit elé­gítik ki. A követelmények rendkívül magasak, s ezt in­dokolja, hogy az erőmüvek­ben, a vegyigyárakban, az olajvezetékekben magasnyo­mású, korróziót okozó, vagy több száz fokra hevített anya­gok haladnak át a vezetéke­ken. Eddig ezeket a csökészit- ményeket nagyrészt tőkés importból szerezték be. — A szénhidrogénipar arra törekszik — mondta Zábrák Sándor igazgató —, hogy egy­re kevésbé függjünk az im­porttermékektől, áz árválto­zásoktól. Ez a beruházás az importhelyettesítésen túl azt is lehetővé teszi, hogy műkö­dési területünkön teljesebb vállalkozási tevékenységet fejthessünk ki. A vállalathoz folyamatosan érkeznek a nagy értékű cső- niegmunkáló berendezések. A jövő év végéig várhatóan tel­jes kapacitással folyik a gyártás. Verő László műszaki igaz­gatóhelyettes azt is elmond­ta: a technológiai honosítás gondjaival is meg kell bir­kózniuk. ' — A világ nagy csőkészit- ménygvártói közé nehéz be­kerülni. Termékeink különle­ges rendeltetésére és igénybe­vételére való tekintettel meg kellett szereznünk a gyártás minősítését. Az Állami Ener­getikai és , Energiabiztonsági Felügyelet a múlt hónapban hagyta jóvá .vállalatunk mi­nőségbiztosítási tervét. A gyártás honosítása érdekében a Budapesti Műszaki Egye­tem mechanikai-technológiai tanszéke és a Vasipari Kuta­tóintézet vizsgálja gyártmá­nyainkat. A minőségbiztosítá­si terv nagy gyártási fegyel­met ír eló: meghatározza a folyamat teljes rendszerét a vállalkozástól egészen a kész­termék átadásáig. - Végered­ményben nem más ez, mint az eszközök, a szervezet, a káderek pontos tevékenysé­gének leírása, a felelősség meghatározásával. Tartal­mazza a gyártási folyamat minden dokumentumának alaki és tartalmi leírását. Meghatározza a vállalati részlegek és egységek tevé­kenységét, a feladatokat a mi­nőség biztosításában. A ter­vekben foglaltak betartását az Állami Energetikai és Ener­giabiztonsági Felügyelet idő­ről-időre ellenőrzi. — A különleges követelmé­nyeket kielégítő gyártmányok meghibásodásakor így még hosszabb idő után is kiderít­hető a felelősség ... — A világon minden cső- készítménygyártónak az a célja, hogy a minőségbiztosí­tási tervet a legnevesebb mi­nőségvizsgáló szervezetek is elfogadják: ez jelenti a vevő­nek az üzleti garanciát. A mi fejlesztésünk törekvése is a világszínvonal elérése. Ehhez viszont még sokféle minőség- ellenőrzési vizsgálatra kell felkészülnünk. Az alapminősí­tés után a nemzetközi minő­sítés megszerzése a cél'. Ez csak formailag tér el az Ál­lami Energetikai és Energia­biztonsági Felügyelet követel­ményeitől. Elképzelésünk az, hogy 1983 végén folyamodunk valamelyik neves céghez a nemzetközi minősítésért. Az ilyen vizsgálatok általában két évig is eltartanak. Mivel a minőségbiztosítási tervek a gyártással kapcsolatban lé­vők szakképzettségét és gya­korlati idejét is szigorúan elő­írják, ezért az embereket is alaposan fel kell készíteni. Cs. L. A közösben is, otthon is: állattenyésztő A somogyegresd Diósiék portája évek óta arról híres, hogy innen értékesítik a leg­több hízót, tejet, növendék- marhát, bárányt a község­ben. Pirospozsgás, szép arcú idős nénike — a dédi fogad bennünket. — Jön ám mindjárt a Bç- la, csak kukoricaszárat hoz a dombról. — Az azért túlzás, hogy mindenből mindig a legtöb­bet adjuk, de hogy az elsők között vagyunk, az bizonyos — »enyhíti« a dicséretet a hamarosan hazaérkezett gaz­da. — A teeszben állatte­nyésztőként dolgozom, világ­életemben állatokkal foglal­koztam. Az idők folyamán ez lett a szórakozásom is. Sokan kicsit bolondnak is tartanak, hogy ennyi állat­tal bajlódom, hiszen a csa­ládnak amúgy is megvan mindene. A fiamék beköl­töztek Tabra, szép, emeletes házat építettek, autójuk van. Csisztan is van egy kis fa­házunk. Nekünk itt van ez. Háromkor kelek, ' almot cse­rélek az állatok alatt, etetek, de ezekben a munkákban a feleségem is segít. — Azt mondják, még ke­resztezéssel, fajtaválogatás- sal is foglalkozott. . . — Tudom, hogy nem Me­hetek bölcsebb, mint a kor­szerű eszközökkel és na­gyobb tudással dobozó ku­tatók, de én egyrészt ebben lelem kedvemet, másrészt pedig a sok éves tapasztala­tokból is lehet talán vala­mit kamatoztatni. —• Amoly an minta gazda­ság ez, ahol egyformán vi­gyáznak a higiéniára, s ér­zékeny mérlegen adagolják a jószágnak szánt eleséget. — Nem hiszem, hogy : én mindent jól csinálok, vi-. szont igyekszem tanulni mindenkitől, akitől csak le­het. Ha tehetem, elmegyek minden nagyobb mezőgazda- sági kiállításra — én is sze­repeltem állataimmal néhá­nyon —, - háromféle mező- gazdasági szaklapot járatok. A termelés eredményessége jelentősen függ a mezőgaz­dasági háttértől is. Ezen azt értem, hogy nem mind­egy, mennyi takarmányt tud saját maga megtermelni az állattenyésztő. A másik do­log, hogy ne azt nézze, mi­ből lehet a legnagyobb pénzt kihozni, hanem azt, mihez vannak meg az adottságok: az épületek, a család mun­kaereje: — Segítenek a munkában a fiatalok is? — Természetesen, másként nem is győznénk. A fiam a tabi mentőállomás gépkocsi- vezetője, a menyem szintén Tabon dolgozik, de rendsze­resen kijárnak hozzánk, és nemcsak akkor, amikor a sonkát meg a kolbászt kell hazavinni... A fiam egyéb­ként sokat segít a műszaki dolgokban is. Legutóbb pél­dául kistraktort készített. Karbantartja a fejőberemde- zést, most meg valami fű­kaszán töri a fejét. &. i*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom