Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
Színházunk huszonöt évm Hűség Tapsoltunk Simon Györgynek és Demeter Hedvignek is. Hűséges: nagyon odaadóan, vagy szolgálatra készen hű (személy)... (A magyar nyelv értelmező szótára.) Tóth Béla be kellett termi a sÄnb Szép ü letet. Avtpróbák szünetében takarítottunk, renovál- tunk. * 1 • • Komlós István, á másik »huszonöt éves« szól közbe, alá a Jászai Mari Színháztól érkezett negyedszázada Kaposvárra : — Éppen a páholyok piros bársonyát keféltem, amikor Pusztay Péter kollégám felszólt hozzám: “Jól csinálod. Nem árt, ha van egy szakma a kezedben !« ... Egyébként engem Sugár László szerződtetett. A Szent István körúton találkoztam vele: »Most neveztek ki Kaposvárra igazgatónak a minisztériumban ... Örülnék, ha velem jönnél, pondolkodási idő két óra.-“ így kerültem a Csiky Gergely Színházba. Rajtuk kívül még Zsíros Ferenc zenekari tag áll negyedszázada Thália szolgálatában. De közelíti ezt Dani Lajos, Körmendy Éva, Simon László is. Rajzanak az emlékek. A sok szerep, .melyet Kornlós István és Tóth Béla eljátszott 25 év alatt. Tóth Béla Sarkadi Imre Szeptember című drámájában »ugrott ki*. Sipos Palit játszotta, aki téeszt szervezni érkezik haza. Amikor ezt közli az öreg Sípossal, megfagy a levegő. Pali kifelé indul. Földübör- gött a nézőtéren a vastaps, s akkor is tartott, amikor Tóth Béla már az öltözőben volt. Komi-ős Istvánt hamar megkedvelte a közönség. Eljátszotta az összes Latobár-, Feleki-. Rátonyi-szerepet. S nemcsak Kaposváron, hanem »tájon« is: —. ValócK »hőskorszak« volt az. Karádon például a színpad ailatt volt az öltöző. A táncosok dobbantásaikor hullt a fejünkre az »égi áldás«. Volt úgy, hogy koporsóraktárban öltöztünk. Máskor meg tyúklétrán másztunk a. színpadra: majdhogynem ólból a »palota terembe-'. Bárdíbüikkön egyetlen dobogó volt a színpadunk. De mindig kárpótolt bennünket a zsúfolásig megtelt kultúrterem hálás közönsége: nem lehet elfelejteni a csillogó szemeket, kipirult arcokat . ... NEVELÉSRŐL 'gyedszázadából idézünk föl előadásokat. Artur Miller Az ügynök halála című tragédiáját említik, a nagyszerű Homokay Pál főszereplésével. Priestley Veszélyes fordulóját. Shakespeare Hamletját. Osztrovszkij Erdő című tragikomédiáját. Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című színpadi művét. Bereményi Géza Halmiját. — Nagyon szeretjük ezt a mai, fiatal társulatot. Értékeljük a törekvéseiket, Kellner Béíóékkal a szünetben rögtön meg is beszéljük a tapasztalatainkat. Ök is törzsnézők. Mint zenét szerető ember mondhatom: HeKomlós István a János vitézben. vési András nagyon sokat tett ezért a zenekarért. Sokszor még a színház nem éppen tökéletes akusztikai viszonyait is feleden, ha ő vezényel. Néha a nézőt is meg kellene tapsolni. Huszonöt év. Nagy korszakok váltakoztak a jelentéktelenebbekkel. Sugár László, Zách János, Ruttkay Ottó, Sallós Gábor, Gáti György, Laczina László, Komor István, Zsámbéki Gábor, után most Babarczy László igazgatásával munkálkodik újabb sikereken a színház. A negyedszázad alatt olyan rendezők dolgoztak a Csiky Gergely Színházban, mint Miszlay István, Kamarás Gyula. Giricz ,, .. Mátyás, Horváth Jenp, Bozóky István, Sándor János, Szőke István, Ascher Tamás stb. Játszott itt So- mogyvári Pál, Tordy Géza, Homokay Pál, Fillár István, Makkal Sándor, Szokolay Ottó, Csikós Gábor, Horváth Sándor, Baranyi László, Tímár Éva, Verebes István, Simon György, Demeter Hedvig, Lehoczky Zsuzsa, Varga Tibor, Molnár Piroska, Vajda László. A teljesség igénye nélkül soroltuk. Sokan eljönnek majd a huszonöt éves színházat ünnepelni. S tapsolnak majd a maiaknak, kezet szorítva velük. Leskó László Negyedszázada áll a színház szolgálatában Tóth Béla színművész. Igazán illik erre a kapcsolatra a fent idézett definíció. A tiszaörsi paraszt- gyerek a háború után felkapaszkodott egy teherautóra, ez Pestre vitte, ahol négyévi segédmunkási sors után egy másik járműre, Tháiia ekhós szekerére kéredzkedett. A főiskola után rögtön Kaposvárra került. — Miszlay István kezdő rendező hívott az új somogyi színházba. A mai Kgpos szálló helyén lánykollégium volt, mi is ott kaptunk szállást az egyik épületrészben: ha-ngár- nagy szobában négy vaságy állt. Komlós Pistával, Csur- ka Lacival, Pólyák Zolival laktam az egyiket. Ahhoz, hogy játszani tudjunk, rendRégi . kollégákról beszélgetünk. Kiből mi lett, hová került. Az egykori bonviván, Juhász Pál ma az innsbrucki opera tagja, Hollay Bertalan népdal- és nót.aénekes. Puszta g Péter Szolnokon játszik, Körösztös István és Barcsa Éva kitartottak Békéscsabán. Kenessy Zoltán a Népszínház utazó társulatának színművésze. Vannak, akik elhagyták a pályát, mások elhunytak. Kornlós István egy derűsebb epizódot elevenít föl : — Játszott itt akkor egy Szép Zoltán nevű színész, s volt egy Hercig Bertalan nevű tagja is a színházunknak. -•Gyerekek — mondtam nekik —, mit mondanak erről a színházról, ha ti kelten bemutatkoztok valahol? Itt csupa szép meg hercig színész van?« így lett Hereiéből Hollay. Komiós István kezdettől titkára a színház szakszervezeti csoportjának, Tóth Béla a pártalapszervezet vezetőségének tagja. Mindkettejükben él a cselekvés igénye a társakért. Együtt legközelebb a Marica grófnő című operettben látjuk őket. Hűségről beszélünk. A színész, a műszaki dolgozó hűségéről. De legalább ilyen odaadást jelent a néző hűsége. A Csiky Gergely Színháznak több olyan bérlője is van, aki negyedszázada kitart a társulat mellett. Egy közülük Szilárd György fogász, aki a jobboldali 7-es páholy bérlője, feleségével. — Jól emlékszem, huszonöt évvel ezelőtt nagyon vártuk azt, hogy színházunk legyen. Korábban két-három hónapos vendégjátékok voltak: Tolnay Andor társulata szerepelt itt. L adomerszky Margit, Jávor Pál is ebben az együttesben bontogatta szárnyait. Aztán, 1955-ben végre megnyílt az állandó kaposvári színház! Sugár László igazgatót még Szegedről ismertem. A temesvári szovjet kórházba tartva Szegeden marasztalt egy apróhirdetés, mely szerint az ottani színház karnagyot és koncertmestert keres. Miután én több hangszeren játszottam, fölvettek. Lehotay Árpád volt az egyik igazgató, s ott játszott Beregi Leo, Beregi Oszkár, Pataky Kálmán. A zenekarban Tóky Horváth Gyula ült mellettem... A kaposvári színház neAz embereket mindig regatta önmaguk és társark hajlamainak, képességeinek, szokásainak, azaz lelki életének megismerése. Hiszen ha valakit jól ismernénk, szinte pontosan nrteg tudnánk mondani, hogy az illető adott helyzetben hogyan cselekszik, mennyire számíthatunk rá. mire alkalmas, és így tovább. Csakhogy a gyakorlati emberismeret nem könnyű, mert az emberek nagyon különbözőek. Kosztolányi kifejezésével élve számtalan »egyedüli példány« él e földön. Viszont azt már megállapították, hogy az emberek és a gyermekek főbb vonásaikban gyakran hasonlítanak egymásra. egyező vagy rokon tulajdonságaik vermek, s ezeknek alapján típusokba sorolhatóak. A következőkben a tipológiából (a pszichológia résztudományából) ragadunk ki egy-két öoigot. A máig legnépszerűbb elmélet az ókort bölcstől, Hip- pokratésztől szármaak': a vérmérsékleti típusok tana. Ö vérmérsékleten (temperamentumon} az ember érzelmi életével kapcsolatos sajátosságot ertelte. s azt vizsgálta, hogyan jönnek létre az illető érzelmei, milyen tartósak. milyen hatékonyak, vagyis mennyire fejeződnek ki az ember külső megnyilvánulásaiban (arcán, mozdulatain) és cselekedeteiben. Négy típusát a következőek jellemzik: A »szalma láng« típusú — szangvinikus — ember érzelmei gyorsan kialakulnak. Könnyen örül. de könnyein elkeseredik. Érzelmei nem tartósak, ezeket gyorsan kinyilvánítja, meglátszik rajta, ha szomorú vagy vidám. Beszél az érzelmeiről, gondjairól. A ko- lerikus — erős — típusú ember, érzelmei gyorsan keletkeznek és erőteljesek. Az ilyen ember heves, indulatos: érzelmei tartósak, lelkesedése nem szalmaláng, de a haragja is tartós. Többnyire nem tud nyugodni, míg ér- zeímeiit cselekvésben nem vezette Je. Ö , az, aki meg- 'jTtond.ta a magáét mindenkinek, aki elégtételt vesz a sérelmekért, de kiáll másokért. A melankolikus típusba a »csendes« emberek tartoznak; nehezen és lassan fejlődnek ki érzelmeik, de utána »agy erősségig íokozódhatnak. Hajlamosak a szomorúságra, lehan goi ts ágra. Tarlós érzelmi életükben a bánat, a szomorúság vagy a csendes öröm, nyugodt hangulat uralkodik el. Többnyire félénkek, zárkózottak. Végül a flegmatikus, a nyugodt embertípusról kell szólnunk: érzelmei lassan fejlődnek ki, de általában ném érnek el nagy erősséget. Minden hevesség, felfokozott állapot távol áll tőle. Érzelmei nem tartósak, apró bosszúságai könnyen elmúlnak. Szegényes érzelmi életeben gyakori az unalom. Arca szinte Sohasem »sugárzik« az örömtől és sohasem »feldúlt«; heves mozdulatokat. cselekvéseket nem figyelhetünk meg nála. Azért matattak be ilyen részletesen a vérmérséklet típusokat, mert esst a megfigyelésen alapuló elméletet kísérleteivel lényegében megerősítette századunk nagv tudósa, Pavlov. Nála az élénk típus szerepel, ez megfelel a szangvinikusnak. A nevében benne van, miért kedvelt gyermektípus ez a pedagógusok körében meg a családban, ismerősök Icozött. Változó Zselic Tudományos tanácskozás Szennában Öt kötetben csaknem ötven tanulmány, több nagyszerű, olykor a gyakorlatban is hasznosítható, sőt hasznosított ötlet és fölfedezés bizonyítja, hogy a zselici napok néven ismert regionális tanácskozások az utóbbi kilenc esztendőben módfelett erjesztően hatottak Somogy és Baranya tudományos életére. Több érv indokolta, hogy a konferenciát hatodízben is megrendezzék a két megye tanácsai, múzeumai, levéltárai, művelődési központjai. Mert a Zselic afféle megtisztítatlan, csiszolatlan kincs még, melynek megszépítéséhez igen sokat kell tenniük a mező- gazdasági, településfejlesztési, környezetvédelmi, kulturális szakembereknek, a honismereti mozgalom buzgó aktivistáinak. Nemcsak magukat mutatni, nemcsak a szabadtéri múzeumot megtekinteni, s nemcsak a kemencében sütött finom po- gaesakülönlegességeket megkóstolni jöttek hát tegnap Szennára a Zselic birtoklására büszke két megye kutatói és művelődésügyének vezetői, meg a honszeretettől tüzelt szakkörvezető pedagógusok; valamennyien tudták, hogy e tanácskozás is befolyásolja majd a szép tájegység jövőjét. És — amint a kilenc előadásból kiderült — azt sem feledték el, hogy nemcsak dicsérniük, méltatniuk kell, hanem figyelmeztetni, figyelmet felhív,ni is: a Zselicben sok érték ment már, s megy ma is veszendőbe. Eltörpült az a tény, hogy a hasznavehetetlen köldökbámulások, • jelentéktelen lés z tele lem zések következtében egyik-másik referátum inkább a tudomány karikatúrájának látszott, mint „konvertálható” értéknek. Azok a döntésre hivatott vagy följogosított vezetők, akik olykor a tudósok véleményét is figyelembe veszik, elsősorban dr. Veress Lászlónak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanárának előadásából „mazsolázhattak” volna remek ötleteket. Igaz, a frappáns helyzetelemzés témaja — a juhtenyésztés múltja, jelene, távlatai a Zselicben — első pillanatban roppant prózainak látszik. Ám, ha meggondoljuk, hogy a juh világpiaci ára magasabb a szarvas- marba áránál, ugyanakkor a gyepgazdálkodás szempontjából kedvező dombvidéken nagy akadályokba ütközik a juhtenyésztés a legelők mesterségesen előidézett hiánya és ' egyéb bürokratikus formaságok miatt, bizony, el kell szomorodnunk. S akkor sem kerekedik jókedvünk, ha megtudjuk: ezen a vidéken, mely jó egy évszázada még a birkák eldorádója volt, ma szuperérzékeny mikroszkóppal is alig lelünk felkészült juhászt — a képzés hiányosságai miatt. A professzor súlyos mulasztásokra figyelmeztetett. Ideje volna hallgatni érveire! Remélhető, hogy Szabó Tündének, a megyei tervező- iroda mérnökének a zselici népi műemlékek pusztulásáról tartott előadása sem marad hatástalan, s a kitűnő népzenekutató, O Isi: ai Imre sem , a pusztába kiáltott, amikor a népkultúra elsorvadásának veszélyére figyelmeztetett, s értékes dalok egész sorát mutatta be magnószalagról. Együd Árpád, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatóhelyettese több mint kétezerre becsülte előadásában a cselici népdalok, illetve daliam- és szövegváltozatok számát; ezekből az a kérdés kínálkozik, mikor lesz végre elegendő „kapacitás” az összegyűjtésükhöz, feldolgozásukhoz, közreadásukhoz. Knézy Judit néprajzkutató elemzése szerint a Zselicben — folklórelemzési szempontból — vannak még fehér foltok. Vajon mikorra tűnnek el? S a Zselic régészeti topográfiáját ismertető Bárdos Edit szavai mögött is mintha Mopie- cuccöli híres mőndása húzódott volna meg — felszólításként. Kanyar József kandidátus érvelését — a Zselic társadalmi mozgásfolyamatait, az életmódátalakulását, a fel- szabadulás óta eltelt évtizedek változásait, az iparban dolgozó falusi emberek „két- lakiságát” még sohasem vizsgálták meg szociológiai szempontból,' sőt a kutatók az errefelé elterjedt gyümölcstermesztés, kertégzke- dés tudományos feldolgozásával is adósak — ugyancsak érdemes megszívlelnünk. S ma a konferencia második napján bizonyára sok hasznos javaslat hangzik el ismét a baranyai Kishársá- gyon. A tervezett Zselic-mo- nográfiához és talán a pragmatizmus képviselőinek, a döntésre hivatott szervek vezetiőnek a cselekedeteihez is. Mert a tegnapi tanácskozás azt is bebizonyította: megyénkben még mindig mély szakadék tátong a tudományos szemléletmód és a gyakorlat között. L. A. Az ilyen gyerek érdeklődő, aktív, mozgékony, részt vesz az oszlálymunkában, s általában mindenben. Mivel nála az idegrendszeri folyamatok, az ingerlés és a gátlás egyensúlyban vannak, jól tud alkalmazkodni a különféle szabályokhoz. Érzelmi életükre jellemző a gyorsaság, a változékonyság. A másik pavlovi típus: a fektelen, a kolerikus ember-, öt feszíti a tettvágy. eleven, mozgékony. Erős és kiegyensúlyozatlan érzelmi életéből ered szertelensége, a sokféle és hirtelen kialakuló, nem egyszer tiltott cselekvés. Erős benne a késztetés g mozgásra, a cselekvésre, a beszédre. Nehezen tűri a szabályokat. Az ilyen vérmérsékletű gyerekek pajkosak, szeretnek tetszeni, a középpontban lenni. A harmadik típus: a nyugodt, flegmatikus, vele nincs annyi probléma sem: arz iskolában, sem családban. Ö a »jó gyerek«: csendes, aikatavaizikodó. tartja magát a szabályokhoz, tekintély tisztelő. Feladatvégzésében kissé lassú, cseleke deteiben óvatos, érzelmi életében nincsenek nagy szélsőségek. Lassúbb gobdolkodású, de a megértett anyagot jól megőrzi, lehet rá építem az iskolában és a családban. A negyedik a »gyenge« típusú, a melankolikus ember. Az e csoportba tartozók már jóval több gondot okoznak az iskolában és otthon, mert nehezen alkalmazkodnak a .szabályokhoz és a társakhoz. gyakran jellemző rájuk a gátlásosság, bizonyos félelem, szorongás és az önbizalom hiánya. Ezek miatt a kezdeményezőkészség sem nyilvánuld meg megfelelő fokon. Nem folytatom a gazdag típustani anyag ismertetését, csak egy gondolatot szeretnék kiemelni. Azt, hogy a felnőttek, 'a gyermekek típusba sorolása jelentősen megkönnyítheti megismerésüket. De az is tény, hogy ezek a fő típusok sokszor csak alapvonásokban jelentkeznek gyermekeink nél : gyakran előfordulnak »kevert-« típusok is. Ennek ellenére a gyermekünk fő vonásainak megismerése, jellemző típusának föltárása segítheti a megismerését és a hatékony fejlesztését az iskolában és a családban egyaránt. Dr. Szclcnrli Gábor SOMOGYI NÉPLAP Emberismeret és a különböző típusok
