Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

NÉPLAP Á A M M OMO M LAPJA YE Z OTTS^Q NA K KX'XYI, évfolyam, 240. síám * I960, október 12., vasárnap Szakszervezetek ¥141Ö J KŰ LJU A I 4A4J| 6y1 à y y eu* 1 Am, \,M fí élelmezés À XIII. kerületi pártbi­zottság székházában meg­kezdte munkáját az Élelme­zés ipari Dolgozók szakszer­vezetének 45. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, Gyc- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. A kongresszust Dabr ónaki Gyula, az Édosz elnöke nyi­totta meg. majd Balogh Ká­ról yné. a szakszervezet főtit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést a központi vezetőség írásos jelentéséhez. Rámu­tatott: az élelmiszeripar ele­get tesz a lakossági ellátás es az export növekvő köve­telményeinek. A szakszerve­zet. szükségesnek tartja, hogy a továbbiakban jobban hoz^ zák összhangba a mezőgaz­dasági termelés és az élelmi- szeripari feldolgozás fejlesz­tését. Az Édosz ezért egyet­ért azzal, hogy egyes élelmi- szeripari ágazatok korszerű­sítésére fordítsanak megkü­lönböztetett figyelmet. Az V. ötéves terv időszakában több mint 511 milliárd forint érté­kű beruházás valósult meg az élelmiszeriparban, két­szer annyi, mint 1970—75. között. Ugyanakkor, mint az üzemi szakszervezeti fóru­mokon is szóvá tették, nem mindenhol fordítottak kellő gondot az új, illetve a re­konstruált létesítményekben a kellő higiéniai és szociális felletelek biztosítására. Ezen a helyzeten a jövőben vál­toztatni kell. mert a hiányos­ságok nemcsak a munkakö­rülményeket rontják, ha­nem esetenként a termékek értékesítését is akadályoz­zák. A főtitkár kifejtette: az ipari üzemek tervfeladataM jobban, részletesebben kell lebontani a munkapadokra. Ha ugyanis a tennivalókat csak általánosságban közük a dolgozókkal, akkor az üze­mi vezetők csak kevéssé szá­míthatnak a munkabrigádok lendületes munkájára. Külö­nösen nagy jeleni őségé van ennek a munkaverseny- mozgalom szempontjából, inert még mindig előfordul, hogy a vállalások formáli­sak, ami nem irható egyes­egyedüi a brigádok rovásá­ra. Sokkal inkább a hiányos tájékoztatásra vezethető visz- sza. Elmondotta, hogy az élelmiszeriparban a munka jellegéből adódóan nehezek a munkafeltételek. Az el­múlt években sokat tettek a munkakörül» nények javítá­sáért, az üzemekben azon­ban még mindig kézi erő­vel végzik a kisegítő es a befejező munkafolyamatok egyharmadát, ezért gyorsíta­ni kell, a kisgépesitéji prog-1 ram végrehajtását. A kongresszuson megkez­dődött a vita. EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügy 'minden te­rületen jót segítette az el­múlt esztendőkben a szak­mai szakszervezet az orvo­sok, a kórházi dolgozók és a gyógyszerészek tevékenysé­gét — állapították meg az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének szomba­ton megkezdődött VIII. kong­resszusán. A Jókai utcai szakszervezeti székházban rendezett tanácskozáson az egészségügyi terület mintegy 24tl ezer szervezett dolgozó­jának képviseletében »30 küldött vesz részt. A meg­nyitó ülésen jelen volt Sár, lós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tapacsanak fótit- a, Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhely elitese és dr. Schul- theisz Emil egeszsegügyi mi­niszter. A kongresszusi küldöttek meghallgatták dr. Fiizi Ist­ván főtitkár szóbeli kiegé­szítőjét a központi vezetőség írásos beszámolójához. A főtitkár egyebek között szólt arról, hogy . a három mű­szakiban dolgozó ápolónők, gondozók emberpróbáló fizi­kai megterhelése miatt indo­koltnak tartják és javasol­ják, hogy a jövőben a fizi­kai dolgozókéval azonos, az eddiginél előnyösebb legyen besorolásuk, anyagi eiisme- lésük. Rámutatott arra, hogy az orvosi etika területén van még javítani való, mint azt a közvélemény is tanúsítja. Meg kell szüntetni „az én osztályom, az én betegem, az én műszerem” szemléletet, mihamarabb felváltva a „mi osztályunk, a mi betegünk” felfogással. A főtitkári beszámoló után megkezdődött a vita, amely­Fölmérték az igényeket Ä tabi áfész a közei múlt­ban több intézkedést, is tett a jövő évi termeltetés és felvá­sárlás segítésére A hozzá tartozó’16 községen fölmér­ték, kik igényelnek naposba-J romfit; eszerint a szövetke­zetnek 152 ezer csibére, 40 ezer kacsára és 2200 darab li­bára van szüksége — eny- nvitvár a jövő év első félévi­ben a keltetőktől. Vagyis 16 ezerrel többet, mint az idén. A szállítási szerződéseket még nem kötötték meg, de a napos baromfit '— várhatóan — a keszthelyi szakszövetke­zet, a dorogi áfész keltetöüze- me és a Siófoki Halgazdaság szállítja majd. Gondoskodnak a gyümölcs- facsemete ellátásról is. A kör­zetben a kisgazdaságokban pándi meggyből kértek a leg­többet. Ez érthető is,, hiszen a meggynek jö ára van és az idén is tíz vagonnal vásárolt föl a szövetkezet. 2350 gyü­mölcsfacsemetét igényeitek, s ebből 1500 a meggy. Száz termelő az idén 650 mázsa málnát adott el az afesz-nek. Terjed ennek a gyümölcsnek is a termelése. A Zöldért segít a szövetkezet­nek, hogy nyolcezer málna­tövet kapjanak a termelők a telepítésekhez. 18 tele csemege- és borsző­lőoltványt is rendeltek a bog- lai’i állami gazdaságtól. A visszaigazolást ugyan még nem kapták meg. de bíznak benne, hogy a gazdaság az igény szerint szállítja a vesz- szöket. A Vetömagtermelter.0 es Értékesítő Vállalattól Dombóvárról 300 mázsa dese- ree és somogygyöngye veló- burgonyat várnak. < nek során felszólalt Sarlós István is. Egyebek között ar­ról szólt, hogy az egészség­ügyben. miként minden más területen is a szakszervezet­nek meghatározott jogai vannak, s ezek érvényesítése során olykor nézeteltérések keletkeznek, a szakszervezet es a gazdasági vezetők kö­zött. A lényeg azonban az, hogy a cél mindig közös, a munka jobbítása, a munka- feltételek javítása. Nemzet­közileg is kiemelkedő vív­mánya rendszerünknek — hangsúlyozta — a minden­kire kiterjedő ingyenes egészségügyi ellátás, állam­polgári jogon. Ez viszont nem maradhat pusztán jog — kötelesség is élni vele. Hiszen a betegségek meg­előzése, az egészség meg­óvása nemcsak az egyénneK, az országnak is érdekében áll. A szakszervezetnek az egészséges életmódra neve­lésből is részt kell vállalnia. Ez a munka — miként az összes többi szakszervezeti feladatkör ellátása — nem sorozatos értekezletek szer­vezését jelenti, hanem min­dennapi felvilágosító tevé­kenységűén keil megnyilvá­nulnia — hangoztatta Sarlós István. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. iÁl KÖZLEKEDÉS A közúti-, a vízi-, a légi- és a városi közlekedés több mint 200 000 szervezett dolgozóját’ képviselő 335 küldött és a meghívott vendégek részvé­telével szombaton megkezdte kétnapos munkáját a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXX. kongresszusa. A tanácskozá­son megjelent Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese. valamint Pullai Ár­pád közlekedés- és poslaügyi miniszter. A szakszervezet központi vezetőségének írásos jelenté­sét kiegészítő, beszámolójában Moldovan Gyula főtitkár hangsúlyozta: A közlekedés- politikai koncepció végrehaj­tására hozott átfogó intézke­dések nyomán az ágazat min­den területe dinamikusan fej­lődött, teljesítményeivel javu­ló színvonalon, alapvetően ki­elégítette a népgazdaság, es a lakosság fuvarigényeit. Az ■ eredményeknek részese a nö­vekvő befolyású, erősödő te­kintélyű. aktív szakszervezeti szervek tevékenysége is. A főtitkár a többi között beszá­molt arról, hogy az előző -kongresszus határozata értel­mében kialakított ösztönző anyagi érdekeltségi rendszer ’ eredményeként a szakszerve­zethet tartozó szakmák dolgo­zóinak átlagbére es -keresete a népgazdasági átlagot meg­haladóan növekedett. A szakszervezet termelést segítő munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a gazdál­kodásban minden ésszerű ja­vaslatot támogatnak, segítik a kockázatot vallgló, a fegyel­mezett munkát megkövetelő vezetőket, viszont számonké- r.ik tőiük a folyamatos, szer­vezett munka feltételeinek megteremtését. A beszámoló után megkez­dődött a vita az előterjeszté­sek és a határozati- javaslat fölött. Hatezer gyermekeknek való műbőr kabátot készít mű­szőrme béléssel a Skála nagyáruháznak a barcsi Dráva Ipari Szövetkezei. Az árut a rendelés szerint október vé­géig elszállítják. Vetélkedő és tapasztalatcsere Csurgón Fiatalok a munkavédelemért Munkavédelmi • vetélkedőt és tapasztalatcselét tartottak tegnap délután a nagyatádi járás fiataljai Csurgón, a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság csurgói gyár­egységében. Az élmúlt évek­ben nőtt a járásban a bal­esetek száma: ezért határoz­ta el a KISZ járási bizottsá­ga. hogy a balesetek meg­előzéséhez a fiatalságot is mozgósítja. Nem szitakötő­életű mozgalmat hirdettek': céljuk, hogy nap nap után szó essék a munkafegyelem­ről, az előírások betartásá­ról, illetve betartatásáról.' Előadásokat, - tapasztalatcse­réket és Vetélkedőket szer­veznek, hogy a szomorú sta­tisztika mielőbb változzék. Az üzemi balesetek, a ki­esett munkaórák számának csökkentése közügy. Ezt a tegnapi találkozó is bizo­nyítja. A Sefa-g gyáregységében tegnap délután hét település fiataljai gyűltek össze, hogy gondjaikról, tapasztalataik­ról szót váltsanak. Szabó Imre, a gyáregység munka­védelmi előadója kalauzolta a gépek között a vendége­ket, s közben arról beszélt, hogy jó néhány évvel ez­előtt mennyi gondjuk volt a munkavédelmi előírások betartásával. Ma viszont szép sikerekről szólhatnak: nemcsak az üzemi balesetek szamát sikerült csökkente­niük. hanem a kieseti; mun­kaórák nagysága is mérsék­lődött. A vendégék ugyan­csak szóltak sajátos gond­jaikról, majd ’ asztalhoz ül­tek, hogy vetélkedőn adja­nak számot arról: ’ ismerik az előírásokat és a szabá­lyokat, képesek azok betar­tására. Szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi és politikai kér­désekre válaszolva bizonyí­tották: értelme van az ilyen és hasonló találkozóknak. A vendéglátók és rendezők könyvekkel kedveskedtek a „látogatóknak”. Megjutal­mazták az első helyezett Se- fag első csapatát és a má­sodikat (a kutasi tsz), vala­mint a harmadik tDél-soino- gyi Állami Gazdaság) cso­portot. A vetélkedő és találkozó ál kaiméból az üzem dolgo­zói kiállítást, rendeztek a munkavédelemmel kapcso­latos plakátokból, tiltó táb­lákból. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy remekül sikerült a csurgói délután. Most már a többi ifjúsági közösségen a sor, hogy hasz­nálják a „receptet”, mert mi tagadás, mindenütt szükség van az ilyen „orvosságra”. — Erről szólt a vetélkedő érté­kelésekor zárszavában Laka' tos Zoltán, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkavédelmi osztályveze­tője, a zsűri elnöke is. U| öl3jtart3lyoK, \ Zalai Kőolajipari Vállalatnál * rc- konsti’i kelő során uj, atmoszférikus vak mim üzem épül. s hozza, ötezer köbméteres tároló- és ySzedötartályokat is ké- »»i tettek. Intézkedtek a böngészésről A kukoricabetakarítás ide­jén évről évre kiújul a vi­ta: szabad-e a betakart tó gé­pek után a földön maradt terményt összeszedni, vagy­is böngészni, s ha igen, ki­nek a dolga ez... Ezt a kérdést rendezte nemrég ki­adott intézkedésével a Me­zőgazdasági es Élelmezés- ügyi Minisztérium. A gépek leggondosabb beállítása mel­lett is elkerülhetetlen a be­takarítási veszteség, s a köz­lemény kimondja; a földön maradt, kisebb-nagyobb mennyiségű termény haszno­sításához csali a nagyüzem­nek van joga. Ám ez egy­ben kötelessége is. Ebből kö­vetkezik, hogy sok gazdaság­ban juhokat, szarvasmarhá­kat hajtanak a táblára. Me­gyénkben is egyre több gaz­daság él ezzel a lehetőség­gel, mint például a kőröshe­gyi tsz juhágazatának ta- karmanyozasi programjában eleve benne van a tarlók és a letakaritott kukoricaföldek ilyen hasznosítása. Vannak azonban gazdasá­gok, amelyek kukoricaterü­letük egy részén nem tud­jak így megmentem az el­hullott termest. Az ésszerű­ség. a termett érték haszno­sításának elve azt kívánja, hogy olt tegyék lehetővé a lakosság számára a böngé­szést. Ahogy a közlemény is hangsúlyozza: a gazdaság vezetőinek a dolga a böngé­szés időtartamának megha­tározása, mivel ők döntik el, hogy a betakarítás után mi­kor folytatódik a táblán a talajmunka. A félreértések elkerülése vegeit ezért érdemes táblán­ként pontosan meghatározni; mikor, hol és hány napig gyűjthet! a lakosság a táb­lán maradt terményt Kér­nek-e térítést az összegyűj­tött kukoricaár vagy a ter­mény egy részére igényt ter- tanak-e? — ennek eldöntése is az üzemi vezetők dolga. Az intézkedés csupán arra figyelmeztet, hogy erről is előre adjanak pontos tájé­koztatást a böngészni szán­dékozóknál«. A minimális betakarítási veszteség is sok ezer mázsá­ra rúg. És nen mindegy, hogy a közösben vagy a háztájiban hús, tej lesz be­lőle. avagy pedig megsem­misül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom